Az utóbbi időben egyre több Dominálni, Parancsolgatni, Irányítani és Vezetni, Uralkodni akaró, Hatalmaskodó (Úr?)Nőt láttam a környezetemben… akik megpróbálják ELNYOMNI a férfiakat, és az alá-fölé rendeltségre „esküsznek”, ahelyett, hogy Harmóniában, 50-50%-os mellérendeltségi társas, partneri párkapcsolatban akarnának élni… Egyre többször merült fel a Kérdés bennem: De vajon miért akarnak Uralkodni a Nők? És ez az Uralkodási-Igény, Hatalom-Vágy miért van egyre inkább kihaló félben a Férfiakból? Akik már nem akarnak uralkodni és dominálni, csak egyszerűen szeretni akarják a Nőt és Harmónikus, Egyszerű, Nyugodt, Kiegyensúlyozott, Boldog, Kellemes, Szeretet-Teljes Párkapcsolatban élni… Nem harcolni és rivalizálni… Csak Szeretni és Együtt Örülni… Nem együtt Őrülni… hanem Együtt Örülni… 😉 Szerinted?
Miért AKARNAK URALKODNI a Nők?
És miért nem akarnak már uralkodni és dominálni a Férfiak?
Női-Uralom… De miért?
Van egy barátom, akit az új „Kedvese” elmart a Legjobb Barátja mellől, és a Kedvenc Hobbyja űzésétől (ami a dobolás)(együtt alapítottak egy dobolós együttest, és egyre komolyabb fellépéseik is voltak már), féltékenységből, hogy nehogy valamelyik Hastáncos-lánnyal összejöjjön véletlenül…
(És több hasonló megmagyarázhatatlan hülye példát is tudnék mondani az ismerettségi körömből…)
Bár szerintem Ő a hülye… hogy ezt hagyta…
Mert mindenhez Két Ember Kell…
Az is Aki „Adja”, Csinálja, és Az is, Aki Hagyja, Aki Eltűri és Elviseli…
Kevés az, ha Valaki valamit meg akar a Másikkal csinálni… ha Az ebben nem partner, nem vevő rá, és van annyira „Tökös Gyerek”, hogy ezt nem hagyja, és nem engedni…
Mindig Kettőn áll a Vásár…
Nemrég például egy Hölgy ismerősöm kerek perec meg is mondta, hogy Ő az olyan Pasikat szereti, akiket Ő tud Irányítani… és azt csinálják, amit Ő mond… Minden úgy van, ahogy azt Ő akarja…
Tehát a Másik csak egy „kiszolgáló-” avagy „végrehajtó-személyzet”…
De miért?
Miért van ez így?
Lányok, Asszonyok! Várom a Válaszaitokat!
Miért jó az Nektek, ha elnyomhattok egy férfit és uralkodhattok rajta, fölötte?
Miért nem jó, jobb inkább Harmóniában élni egymással 50-50%-os fifti-fifti KÖLCSÖNÖS Adok-Kapok Párkapcsolatban?
És Szerintetek melyik férfinak jó ez így, egy ilyen Nő-Uralmú Kapcsolat? És meddig?
Ki tudja és akarja ezt hosszú távon elviselni?
Hm?
Várom a Válaszokat…
Csizike 😉
Szerintem a férfiak is érzik,hogy tonkretették a világot.Most
Szerintem a férfiak is érzik,hogy tonkretették a világot.Most már probálnak bízni a híres „noi”megérzésben!!!
mindannyiunk vesztére 😀
Egyébként hogyan tették tönkre a férfiak a világot?
Aztán nehogy kiderüljön, hogy minden nagy világromboló mögött egy erős nő állt. 😉
Ez nekem jött?
Bocs, de így érzem, az előző blogból kifolyólag.
Nos, az csak az én példám volt, de poén lenne, ha pont 1 férfi kérdőjelezné meg a hatalmi drámát 1 párkapcsolaton keresztül:
társadalmi szinten innen indul: Kedves Uraim (!!) Már a megszólítás is sokat mondó, s talán már Benne van a válasz: az asszonyok dolga régi időkben kiterjedt a háztartásra és a családi kőrre. Volt idő,mikor se nem szavazhattunk, se nem volt munkához jogunk.
Aztán jött a háború, sok férfi elment a hazát szolgálni, és nem volt mit tenni, az asszonyokat „engedni” kellett dolgozni. Megtapasztalták a munkát, a pénzt, az egyedül oldom meg a problémákat, megállok, helytállok az életemben, mégakkor is, ha csak Nő vagyok. Mehetnék messzebb is, de az csak szócséplés lenne.
Visszajöttek a katonák , mire (sajna nem tudom melyik faluból, így nem egész infót tudok leírni, bocsi), hazánkban 1 falucskában rejtelmes módon nagyon megszaporodtak a férjek halálai. Nyomozás indult, kiderült, a kedves feleségek tették el őket láb alól. Gondolom nem azért, mert hálásak voltak az addig eltőltött évekért, mert hiszem, voltak azért jó házasságok is, abban az időben.
Nők élete napjainkban: hiába van jogom dolgozni, mégis kevesebb fizu jár, nekem, mint 1 férfinak. Nem lehetek szomrú, ideges, vagy nagyon boldog, mert vagy : menszeszem, vagy szex-hiányom vagy stb. van a férfiak poénos, vagy komoly hozzászólásaiban.
Még itt is kialakult 2 fél közti szöges ellentét, hát akkor mit várok 1 gyárban? Ahol, mi nők dolgozunk, és a teremtés koronái, vagy a gépbeállítók, akik kikészülnek, ha fel kell állniuk, mert valami gép elromlott, vagy a főnökeink. 200 nő, kontra kb: 20 férfi.
Mégis, 1 nő (több is van) került feljebb, akkor már ezt sugtották róla: biztos tárgyalt, mint Monika Clintonnal. A másik nő, aki nem olyan csinos, meg felvette a férfiasan komoly vagyok, és diktátor szerepet, mert mikor nőként kívánt szót emelni, nem vették komolyan. Most az a bajuk, nincs meg benne a NŐ. ???
Tehát a jogrendszer már, de a közfelfogás még nem változott, generációról, generációra átrakódott.
Még ma is emlékszem Mamám elkeseredett dühére, mert Nagyapám nagy kujon volt, minden nőt szeretet, kivéve a Mamám. Őket együtt tartotta a tény, Mama háztartásbeli, nincs pénze sem elmenni, sem 3 gyereket felnevelni. Kiszolgáltatottság 1 életen át.
Vagy Anyám, kontra Apám. Anyu érzelmileg, szexuálisan zsarolta, amikor csak tudta Apámat, hogy az ne igya el 1 d.u.án a fizetését, és ha lehet, ne erőszakolja meg, és minket se öljön meg, még ha meg is rugdos minket.
Ez a 2 Női kép kialakított bennem 1 képet: a férfitől félni kell, és csak akkor vagy biztonságban, ha Te irányítasz, nem fordítva.
Amikor Apám úgy gondolta , elég érett vagyok a felvilágosításhoz (kb.7-8 éves lehettem) és olyan részeg volt, hogy Anyám félt beengedni a lakásba, én kimentem hozzá, mert hát szegény Apu ne legyen egyedül. Elmondta részegen a kapcsolatuk lényegét: minden nő 1 ku..va , csak hitelbe lehet du..ni őket, de ha jön a fizetés, keményen behajtják a tartozást.
Kislányom, igérd meg, te soha se leszel k..va.
Féltem akartam, hogy szeressen, elfogadjon. Anyunál is ezt éreztem. Persze Anyu a másik felett hordta le mindennek.
Kitalálhatod, nem is mentem férjhez.
Csak a vágy ne lett volna, hogy majd ha a szülőktől nem kaptam meg, talán jó, szép, okos leszek valakinek. Jöttek a kapcsolatok.
Nos a szerelem, olyan, mintha savval leöntenénk az arcunkra ragadt maszkokat, és felszínre jönnének a már elfeledet „szőrnyek”.
Én kevés vagyok, hiszen Anyám sem, Apám sem TUDOTT szeretni, akkor majd pont ő?? Biztos megcsal, elhagy, stb.
Arra rájöttem, Anyu a szexel sakkozik, én is így tettem. A szex csak eszköz volt nekem, nem élvezet. Eszköz, hogy kicsinyességi hiedelmem leplezzem, Önmagam és mások előtt. Ennyi volt az URALKODÁS.
Volt. Hál Istennek. Sok mindent oldottam, de sok minden hátra van. Ma sem akarok férjhez menni, csak 1 társra vágyom, akivel minden téren, játszmák nélkül lehet élni.
Mert hajlamosak a férfiak ellaposodottnak, unalmasnak hinni 1 régi kapcsolatot, és hiába adna meg mindent a nő, ő akkor is azt mondja, hívott a vadászösztön. A férfi vállát megveregetik, mekkora macsó, de ha 1 nő tenné u.ezt?
Mindkét félnek tenni kell, dolgoznia kell azért a kapcsolatért. Sajna ez van. És ha nem megy, megtanulni, elengedni, mert ha tényleg szeretem, azt AKAROM, hogy boldog legyen. Ha mellettem nem az, menjen. Amíg viszont saját magunkról nem tudjuk, mi tesz teljessé, „boldoggá”, kérem, ne várjuk el a másiktól, hogy ő azért született, hogy ENGEM boldoggá tegyen. Úgy se sikerül.
De pont te írtad a barátod , az 5000-es, és a feleség történetét.
Szerinted ez jó? Érzelmi zsarolás úgy hiszem. Ha tudom, hogy valamit nem akar, azt nem erőltetem, ez is 1 erőszak.
Én adtam volna 1 db 5000-est, mehetsz, Fiam, boldog-ulj. Aztán lehet hivatalosan az ügyet elintézni. Sem tisztelet, sem megbecsülés nincs ebben a kapcsolatban, pláne nem kölcsönös szeretet. Ez üzlet.
Akkor nem mindegy melyik nemből jöttünk? Mindenki benne van a játékban. Akár nő, akár férfi.
Uralkodás/hatalmi játék: mintkét fél harca 1 párkapcsolat, mindegy milyen nemű vagy. Ez a tény. A kis szerencsétlen lényünkből indul, mely szeretne „nagy” lenni, és azt hiszi, félelmeit így leplezi.
Minden férfitől szeretnék elnézést kérni, aki magára vett levelemből valamit is. Csak a saját múltamból idéztem.
Valamint beszélgetéseim során, már eleve 2 nő képe él a férfiak fejében ideaként: 1. „szent”, ő a szextől kislányosan elpirul.
2. a temperamentumos nő, aki szenvedéllyel él, és szeret.
Mikor az egyik van, akkor a másikra vágyik. A nőknél u.így.
Feleség/férj szerep: hosszútávú kapcsolatokra valahogy az ismeretségi körömben úgy alakultak a helyzetek, hogy azokat a nőket vették el, akik legjobban illettek Anyukájuk képéhez, amit saját magukban dédelgettek. Nők szintén így férjeket.
De ha én a másikhoz eleve 1 ideált viszonyítok, helyes-e? Őt szeretem magát, vagy azt a képet, akit „látok” benne, holott lehet, nincs is ott.
Ha olyan kapcsolatomra gondolok, ahol megismerkedéskor a vonzalom volt az uralkodó, és nem a nyitottság, hogy Én ez vagyok, hát Te ki vagy, akkor azok viszonylag hamar tönkre mentek. Ellenkező esetben, tartalmas, hosszú kapcsolat alakult ki. Nagyon sokat köszönhetek Neki. Pont arról a képről mondtam le, amit felétek, férfiak felé irányítottam. Hogy hogy alakult? Vége lett.
Összegezve a levont tapasztalatom: minek a játszma? Nyíltnak kell lenni, merni a másikat magunkba engedni, hogy Engem szeressen, ne a kialakult ábrándját. El kell dobnom magamból az általánosítást. Igen, vannak ilyenek és vannak másmilyenek. Ha akar engem, nem kell bizonygatnom, vagy eleget tennem, másnak mutatkoznom. De adjam meg másnak is az esélyt, hogy ugyanezt tegye.
Vannak viszont esetek, amikor igenis, ki kell állnunk magunkért. (5000)
Ezek a játszmák ugyanúgy folynak minden szinten, ismeretségben.
Nekem ez a tapasztalatom
Ez Igen!
Szia Kedves Anita!
Köszönöm szépen a Válaszodat.
Ez igen-igen Korrekt.
Sok ilyen Őszinte, Megnyílós és Felvállalós Választ kívánok még… Mindenkinek…
És Mindenkitől…
Csizike 😉
Csizike
Egész nap Rád gondoltam.
Levelem nem volt-e túl kemény, meg hasonlók. Nem bántam meg, hogy beküldtem. Sajna, vagy nem, ami a szivemen az a számon.
Értsd úgy, ahogy szeretnéd 🙂
Köszönöm, hogy ilyen nyílt vagy.
Továbbra is: puszilom a lelkedet,
Buddhanita 🙂
Miért akarnak URALKODNI a Nők?
Ferfi letemre teljesen aterzem, amit Buddhanita irt.
Valoszinüleg hogy a Nők „URALKODASIVAGYA” meg mindig nem erte el azt a szintet, ahogyan a ferfiak evezredeken keresztül elnyomtak a nöket. Valoszinüleg Csizike egy nö öntudtos fellepeset mar uralkodasivagynak ertelmezi. Bar nem tudhatom pontosan, hogy milyen a helyzet magyarorszagon, mivel mar regota nem ott elek.
25 eve kivandoroltam es azota Nemetorszagban elek. Az elejen engem is sokkolt a nemet nök öntudatos fellepese es visszavagytam a kedves aranyos magyar nöket. A haboru utan itt meginkabb raszorultak a nök, hogy megalljak a helyüket, keves ferfi elte at a haborut. De meg itt is megmaradtak a nyomai a különbsegtetelnek. A nök kevesebb fizetest kapnak es keves van vezetöbeosztasban.
Az ittelö Törököknel pedig teljesen el vannak nyomva a nök. Ha egy törk nö esetleg annyira „öntudatos” , hogy elhagyja azt a ferfit, aki veri, megalazza, akkor a „becsület” megköveteli, hogy a ferfi megölje a feleseget. Itt europa közepen, egy felvilagosodott orszagban meg mindig elöfordul, hogy egy ferfi megöli a feleseget, vagy a növeret. Az ö szokasuk szerint ez egy jogos cselekedet.
Ha mind ebbe belegondolsz Csizike talan raerzel arra, hogy a nök többsege nem akarja es nem is tudna a ferfiakat elnyomni. A berögzült szokasok meg mindig elege gatoljak, hogy egyaltalan egyenjoguak legyenek a ferfiakkal. Szaz- szazötven evvel ezelött meg nem volt valasztojokuk se a nöknek. Eppen ideje, hogy öntudatosabbak legyenek.
Miért kell párkapcsolatban élni??
Szerintem a párkapcsolat egy nagy baromság. (15 év házasság mondatja ezt velem.)
Az egységet csak saját magunkban tudjuk felfedezni és megélni. Nem kell hozzá másik ember! Sem férfi, sem nő. Egyedül vagyunk!!!! Szabadon kell élnünk. Mindenkinek meghagyni a szabadságát, de kikövetelni a magunkét.
A párkapcsolat csak egy iskola, ahol lassan megtanul az ember sokmindent, adni-kapni, gondoskodni stb. A végén meg rájön, hogy az egész HIÁBAVALÓ.(?)
Ha a barátod hagyja magát zsarolni, akkor úgy kell neki. Mi szüksége van egy ilyen nőre? Ez nem lehet szerelem. Majd tanul belőle.
Ne nevezzük ezt nőuralomnak, és ne általánosítsunk!
Ági
Ági! Te haragszol valakire? Sok sérülést kaptál adtál a
Ági! Te haragszol valakire? Sok sérülést kaptál adtál a házasságodban? Csalódtál? Csalódtál valakiben? Magadban?
Jól vagyok!
Nem haragszom. És ez a legszebb az egészben, hogy, józanul, tudatosan, egy felemelkedett pillanatban (szinte megvilágosodva) úgy döntöttem, hogy egyedül jobb.
Akárki megtudja, hogy válunk, jönnek a sajnálkozó megjegyzések, hogy „pedig ti egy mintapár voltatok”….
A barátaim, faggatnak, hogy biztos egy új pasi van a dologban, mert annyira feldobott, és tündölkő vagyok azóta. Nem hiszik el, hogy nincs!! Mert nem kell.
A csalódás, pedig inkább magamban van/volt, hogy ezt a lépést eddig nem volt bátorságom megtenni. Mert rabságban éltem, egy aranykalitkában. Ház, kocsi, nyaralások…. De ezeket nem éreztem magaménak.(nem tanultam még meg elfogadni??).
Uralkodott rajtam. És rajta keresztül ítélem meg a többi férfit, így azt gondolom, mindegyik uralkodik.
Azt hiszem most válok felnőtté. Jobb későn, mint soha 🙂
Ági
nekünk, Lányoknak
Vigyázzunk!!
A vonzás törvénye, meg a tükőr efektus ránk is érvényes. Ha 1-ből ítélünk az összes többi felet, jönnek a pofonok, az „önigazolások”, és elmondhatjuk magunkról-persze tévesen-, na ugye, én megmondtam, hogy milyen szemetek!
Mindenki sérül /még a ffi is/. Mindenki levon ilyen-olyan tapasztalatot. Kialakít magának 1 viszonyítási képet, globálisan. Ha helyes a felismerés, akkor felemel, de ha nem ….
Akkor újabb és újabb ilyen Basa jön be a mi utcánkba, egészen addig durvul ez a folyamat, amíg az Élet vissza nem pofoz minket a helyes mederbe.
Nincs olyan, hogy én szegény áldozat, csak ilyenek ragadnak, rám, pedig Én olyan tökéletes vagyok!!!
Van hiba, mégpedig Bennem, ha ilyenek jönnek, mert minden belőlem ered. 🙂
Uraim, ez nem mentesíti Önöket a szemétségek alól. Önökre ugyanígy hatnak a törvények.
Ki-ki döntse el magának, melyik utat választja: a tapasztalásét, vagy az Önmagunk hibájával való szembesülést, majd a munkát, hogy ezeket „tisztába tegyük”.
Én maradok az utóbbinál, úgy is minden útnak ez a vége 🙂
Béke
Az nem lehet, hogy Valaki így szeret?
Szia Ági!
Azt írod: „Ha a barátod hagyja magát zsarolni, akkor úgy kell neki. Mi szüksége van egy ilyen nőre? Ez nem lehet szerelem. Majd tanul belőle.”
És ez miért nem lehet Szerelem?
Ezt egyébként már más is mondta… és arra hivatkozva pl. hogy Csernus A NŐ-ben is ezt írja… hogy aki szemétkedik és bunkó a Másikkal, az Nem Szereti Őt… csak (ki)használja…
Az meg nem szép dolog…
De mi van akkor, ha mégis Szereti a Férfit pl. az a Nő, aki uralkodni próbál fölötte és dominál, zsarnokoskodik, és néha (nem is kicsit) bunkó, erőszakos és agresszív?
Mi van akkor, ha Ő mégis szereti a Férfit… csak ÍGY… ilyen Furcsán…???
Ez biztos, hogy egy ilyen Kapcsolat, és egy Ilyen Hozzáállás és Viselkedési-Forma soha és semmi szín alatt nem lehet Szerelem és Szeretet Alapú és Központú/Motorú?
Az nem lehet, hogy Valaki így (is) szeret?
???
Csizike 😉
Női-Uralom… De miért?
Van egy barátom, akit az új „Kedvese” elmart a Legjobb Barátja mellől, és a Kedvenc Hobbyja űzésétől (ami a dobolás)(együtt alapítottak egy dobolós együttest, és egyre komolyabb fellépéseik is voltak már), féltékenységből, hogy nehogy valamelyik Hastáncos-lánnyal összejöjjön véletlenül…
(És több hasonló megmagyarázhatatlan hülye példát is tudnék mondani az ismerettségi körömből…)
Bár szerintem Ő a hülye… hogy ezt hagyta…
Mert mindenhez Két Ember Kell…
Az is Aki „Adja”, Csinálja, és Az is, Aki Hagyja, Aki Eltűri és Elviseli…
Kevés az, ha Valaki valamit meg akar a Másikkal csinálni… ha Az ebben nem partner, nem vevő rá, és van annyira „Tökös Gyerek”, hogy ezt nem hagyja, és nem engedni…
Mindig Kettőn áll a Vásár…
Nemrég például egy Hölgy ismerősöm kerek perec meg is mondta, hogy Ő az olyan Pasikat szereti, akiket Ő tud Irányítani… és azt csinálják, amit Ő mond… Minden úgy van, ahogy azt Ő akarja…
Tehát a Másik csak egy „kiszolgáló-” avagy „végrehajtó-személyzet”…
De miért?
Miért van ez így?
Lányok, Asszonyok! Várom a Válaszaitokat!
Miért jó az Nektek, ha elnyomhattok egy férfit és uralkodhattok rajta, fölötte?
Miért nem jó, jobb inkább Harmóniában élni egymással 50-50%-os fifti-fifti KÖLCSÖNÖS Adok-Kapok Párkapcsolatban?
És Szerintetek melyik férfinak jó ez így, egy ilyen Nő-Uralmú Kapcsolat? És meddig?
Ki tudja és akarja ezt hosszú távon elviselni?
Hm?
Várom a Válaszokat…
Csizike 😉
Szerintem a férfiak is érzik,hogy tonkretették a világot.Most
Szerintem a férfiak is érzik,hogy tonkretették a világot.Most már probálnak bízni a híres „noi”megérzésben!!!
mindannyiunk vesztére 😀
Egyébként hogyan tették tönkre a férfiak a világot?
Aztán nehogy kiderüljön, hogy minden nagy világromboló mögött egy erős nő állt. 😉
Ez nekem jött?
Bocs, de így érzem, az előző blogból kifolyólag.
Nos, az csak az én példám volt, de poén lenne, ha pont 1 férfi kérdőjelezné meg a hatalmi drámát 1 párkapcsolaton keresztül:
társadalmi szinten innen indul: Kedves Uraim (!!) Már a megszólítás is sokat mondó, s talán már Benne van a válasz: az asszonyok dolga régi időkben kiterjedt a háztartásra és a családi kőrre. Volt idő,mikor se nem szavazhattunk, se nem volt munkához jogunk.
Aztán jött a háború, sok férfi elment a hazát szolgálni, és nem volt mit tenni, az asszonyokat „engedni” kellett dolgozni. Megtapasztalták a munkát, a pénzt, az egyedül oldom meg a problémákat, megállok, helytállok az életemben, mégakkor is, ha csak Nő vagyok. Mehetnék messzebb is, de az csak szócséplés lenne.
Visszajöttek a katonák , mire (sajna nem tudom melyik faluból, így nem egész infót tudok leírni, bocsi), hazánkban 1 falucskában rejtelmes módon nagyon megszaporodtak a férjek halálai. Nyomozás indult, kiderült, a kedves feleségek tették el őket láb alól. Gondolom nem azért, mert hálásak voltak az addig eltőltött évekért, mert hiszem, voltak azért jó házasságok is, abban az időben.
Nők élete napjainkban: hiába van jogom dolgozni, mégis kevesebb fizu jár, nekem, mint 1 férfinak. Nem lehetek szomrú, ideges, vagy nagyon boldog, mert vagy : menszeszem, vagy szex-hiányom vagy stb. van a férfiak poénos, vagy komoly hozzászólásaiban.
Még itt is kialakult 2 fél közti szöges ellentét, hát akkor mit várok 1 gyárban? Ahol, mi nők dolgozunk, és a teremtés koronái, vagy a gépbeállítók, akik kikészülnek, ha fel kell állniuk, mert valami gép elromlott, vagy a főnökeink. 200 nő, kontra kb: 20 férfi.
Mégis, 1 nő (több is van) került feljebb, akkor már ezt sugtották róla: biztos tárgyalt, mint Monika Clintonnal. A másik nő, aki nem olyan csinos, meg felvette a férfiasan komoly vagyok, és diktátor szerepet, mert mikor nőként kívánt szót emelni, nem vették komolyan. Most az a bajuk, nincs meg benne a NŐ. ???
Tehát a jogrendszer már, de a közfelfogás még nem változott, generációról, generációra átrakódott.
Még ma is emlékszem Mamám elkeseredett dühére, mert Nagyapám nagy kujon volt, minden nőt szeretet, kivéve a Mamám. Őket együtt tartotta a tény, Mama háztartásbeli, nincs pénze sem elmenni, sem 3 gyereket felnevelni. Kiszolgáltatottság 1 életen át.
Vagy Anyám, kontra Apám. Anyu érzelmileg, szexuálisan zsarolta, amikor csak tudta Apámat, hogy az ne igya el 1 d.u.án a fizetését, és ha lehet, ne erőszakolja meg, és minket se öljön meg, még ha meg is rugdos minket.
Ez a 2 Női kép kialakított bennem 1 képet: a férfitől félni kell, és csak akkor vagy biztonságban, ha Te irányítasz, nem fordítva.
Amikor Apám úgy gondolta , elég érett vagyok a felvilágosításhoz (kb.7-8 éves lehettem) és olyan részeg volt, hogy Anyám félt beengedni a lakásba, én kimentem hozzá, mert hát szegény Apu ne legyen egyedül. Elmondta részegen a kapcsolatuk lényegét: minden nő 1 ku..va , csak hitelbe lehet du..ni őket, de ha jön a fizetés, keményen behajtják a tartozást.
Kislányom, igérd meg, te soha se leszel k..va.
Féltem akartam, hogy szeressen, elfogadjon. Anyunál is ezt éreztem. Persze Anyu a másik felett hordta le mindennek.
Kitalálhatod, nem is mentem férjhez.
Csak a vágy ne lett volna, hogy majd ha a szülőktől nem kaptam meg, talán jó, szép, okos leszek valakinek. Jöttek a kapcsolatok.
Nos a szerelem, olyan, mintha savval leöntenénk az arcunkra ragadt maszkokat, és felszínre jönnének a már elfeledet „szőrnyek”.
Én kevés vagyok, hiszen Anyám sem, Apám sem TUDOTT szeretni, akkor majd pont ő?? Biztos megcsal, elhagy, stb.
Arra rájöttem, Anyu a szexel sakkozik, én is így tettem. A szex csak eszköz volt nekem, nem élvezet. Eszköz, hogy kicsinyességi hiedelmem leplezzem, Önmagam és mások előtt. Ennyi volt az URALKODÁS.
Volt. Hál Istennek. Sok mindent oldottam, de sok minden hátra van. Ma sem akarok férjhez menni, csak 1 társra vágyom, akivel minden téren, játszmák nélkül lehet élni.
Mert hajlamosak a férfiak ellaposodottnak, unalmasnak hinni 1 régi kapcsolatot, és hiába adna meg mindent a nő, ő akkor is azt mondja, hívott a vadászösztön. A férfi vállát megveregetik, mekkora macsó, de ha 1 nő tenné u.ezt?
Mindkét félnek tenni kell, dolgoznia kell azért a kapcsolatért. Sajna ez van. És ha nem megy, megtanulni, elengedni, mert ha tényleg szeretem, azt AKAROM, hogy boldog legyen. Ha mellettem nem az, menjen. Amíg viszont saját magunkról nem tudjuk, mi tesz teljessé, „boldoggá”, kérem, ne várjuk el a másiktól, hogy ő azért született, hogy ENGEM boldoggá tegyen. Úgy se sikerül.
De pont te írtad a barátod , az 5000-es, és a feleség történetét.
Szerinted ez jó? Érzelmi zsarolás úgy hiszem. Ha tudom, hogy valamit nem akar, azt nem erőltetem, ez is 1 erőszak.
Én adtam volna 1 db 5000-est, mehetsz, Fiam, boldog-ulj. Aztán lehet hivatalosan az ügyet elintézni. Sem tisztelet, sem megbecsülés nincs ebben a kapcsolatban, pláne nem kölcsönös szeretet. Ez üzlet.
Akkor nem mindegy melyik nemből jöttünk? Mindenki benne van a játékban. Akár nő, akár férfi.
Uralkodás/hatalmi játék: mintkét fél harca 1 párkapcsolat, mindegy milyen nemű vagy. Ez a tény. A kis szerencsétlen lényünkből indul, mely szeretne „nagy” lenni, és azt hiszi, félelmeit így leplezi.
Minden férfitől szeretnék elnézést kérni, aki magára vett levelemből valamit is. Csak a saját múltamból idéztem.
Valamint beszélgetéseim során, már eleve 2 nő képe él a férfiak fejében ideaként: 1. „szent”, ő a szextől kislányosan elpirul.
2. a temperamentumos nő, aki szenvedéllyel él, és szeret.
Mikor az egyik van, akkor a másikra vágyik. A nőknél u.így.
Feleség/férj szerep: hosszútávú kapcsolatokra valahogy az ismeretségi körömben úgy alakultak a helyzetek, hogy azokat a nőket vették el, akik legjobban illettek Anyukájuk képéhez, amit saját magukban dédelgettek. Nők szintén így férjeket.
De ha én a másikhoz eleve 1 ideált viszonyítok, helyes-e? Őt szeretem magát, vagy azt a képet, akit „látok” benne, holott lehet, nincs is ott.
Ha olyan kapcsolatomra gondolok, ahol megismerkedéskor a vonzalom volt az uralkodó, és nem a nyitottság, hogy Én ez vagyok, hát Te ki vagy, akkor azok viszonylag hamar tönkre mentek. Ellenkező esetben, tartalmas, hosszú kapcsolat alakult ki. Nagyon sokat köszönhetek Neki. Pont arról a képről mondtam le, amit felétek, férfiak felé irányítottam. Hogy hogy alakult? Vége lett.
Összegezve a levont tapasztalatom: minek a játszma? Nyíltnak kell lenni, merni a másikat magunkba engedni, hogy Engem szeressen, ne a kialakult ábrándját. El kell dobnom magamból az általánosítást. Igen, vannak ilyenek és vannak másmilyenek. Ha akar engem, nem kell bizonygatnom, vagy eleget tennem, másnak mutatkoznom. De adjam meg másnak is az esélyt, hogy ugyanezt tegye.
Vannak viszont esetek, amikor igenis, ki kell állnunk magunkért. (5000)
Ezek a játszmák ugyanúgy folynak minden szinten, ismeretségben.
Nekem ez a tapasztalatom
Ez Igen!
Szia Kedves Anita!
Köszönöm szépen a Válaszodat.
Ez igen-igen Korrekt.
Sok ilyen Őszinte, Megnyílós és Felvállalós Választ kívánok még… Mindenkinek…
És Mindenkitől…
Csizike 😉
Csizike
Egész nap Rád gondoltam.
Levelem nem volt-e túl kemény, meg hasonlók. Nem bántam meg, hogy beküldtem. Sajna, vagy nem, ami a szivemen az a számon.
Értsd úgy, ahogy szeretnéd 🙂
Köszönöm, hogy ilyen nyílt vagy.
Továbbra is: puszilom a lelkedet,
Buddhanita 🙂
Miért akarnak URALKODNI a Nők?
Ferfi letemre teljesen aterzem, amit Buddhanita irt.
Valoszinüleg hogy a Nők „URALKODASIVAGYA” meg mindig nem erte el azt a szintet, ahogyan a ferfiak evezredeken keresztül elnyomtak a nöket. Valoszinüleg Csizike egy nö öntudtos fellepeset mar uralkodasivagynak ertelmezi. Bar nem tudhatom pontosan, hogy milyen a helyzet magyarorszagon, mivel mar regota nem ott elek.
25 eve kivandoroltam es azota Nemetorszagban elek. Az elejen engem is sokkolt a nemet nök öntudatos fellepese es visszavagytam a kedves aranyos magyar nöket. A haboru utan itt meginkabb raszorultak a nök, hogy megalljak a helyüket, keves ferfi elte at a haborut. De meg itt is megmaradtak a nyomai a különbsegtetelnek. A nök kevesebb fizetest kapnak es keves van vezetöbeosztasban.
Az ittelö Törököknel pedig teljesen el vannak nyomva a nök. Ha egy törk nö esetleg annyira „öntudatos” , hogy elhagyja azt a ferfit, aki veri, megalazza, akkor a „becsület” megköveteli, hogy a ferfi megölje a feleseget. Itt europa közepen, egy felvilagosodott orszagban meg mindig elöfordul, hogy egy ferfi megöli a feleseget, vagy a növeret. Az ö szokasuk szerint ez egy jogos cselekedet.
Ha mind ebbe belegondolsz Csizike talan raerzel arra, hogy a nök többsege nem akarja es nem is tudna a ferfiakat elnyomni. A berögzült szokasok meg mindig elege gatoljak, hogy egyaltalan egyenjoguak legyenek a ferfiakkal. Szaz- szazötven evvel ezelött meg nem volt valasztojokuk se a nöknek. Eppen ideje, hogy öntudatosabbak legyenek.
Miért kell párkapcsolatban élni??
Szerintem a párkapcsolat egy nagy baromság. (15 év házasság mondatja ezt velem.)
Az egységet csak saját magunkban tudjuk felfedezni és megélni. Nem kell hozzá másik ember! Sem férfi, sem nő. Egyedül vagyunk!!!! Szabadon kell élnünk. Mindenkinek meghagyni a szabadságát, de kikövetelni a magunkét.
A párkapcsolat csak egy iskola, ahol lassan megtanul az ember sokmindent, adni-kapni, gondoskodni stb. A végén meg rájön, hogy az egész HIÁBAVALÓ.(?)
Ha a barátod hagyja magát zsarolni, akkor úgy kell neki. Mi szüksége van egy ilyen nőre? Ez nem lehet szerelem. Majd tanul belőle.
Ne nevezzük ezt nőuralomnak, és ne általánosítsunk!
Ági
Ági! Te haragszol valakire? Sok sérülést kaptál adtál a
Ági! Te haragszol valakire? Sok sérülést kaptál adtál a házasságodban? Csalódtál? Csalódtál valakiben? Magadban?
Jól vagyok!
Nem haragszom. És ez a legszebb az egészben, hogy, józanul, tudatosan, egy felemelkedett pillanatban (szinte megvilágosodva) úgy döntöttem, hogy egyedül jobb.
Akárki megtudja, hogy válunk, jönnek a sajnálkozó megjegyzések, hogy „pedig ti egy mintapár voltatok”….
A barátaim, faggatnak, hogy biztos egy új pasi van a dologban, mert annyira feldobott, és tündölkő vagyok azóta. Nem hiszik el, hogy nincs!! Mert nem kell.
A csalódás, pedig inkább magamban van/volt, hogy ezt a lépést eddig nem volt bátorságom megtenni. Mert rabságban éltem, egy aranykalitkában. Ház, kocsi, nyaralások…. De ezeket nem éreztem magaménak.(nem tanultam még meg elfogadni??).
Uralkodott rajtam. És rajta keresztül ítélem meg a többi férfit, így azt gondolom, mindegyik uralkodik.
Azt hiszem most válok felnőtté. Jobb későn, mint soha 🙂
Ági
nekünk, Lányoknak
Vigyázzunk!!
A vonzás törvénye, meg a tükőr efektus ránk is érvényes. Ha 1-ből ítélünk az összes többi felet, jönnek a pofonok, az „önigazolások”, és elmondhatjuk magunkról-persze tévesen-, na ugye, én megmondtam, hogy milyen szemetek!
Mindenki sérül /még a ffi is/. Mindenki levon ilyen-olyan tapasztalatot. Kialakít magának 1 viszonyítási képet, globálisan. Ha helyes a felismerés, akkor felemel, de ha nem ….
Akkor újabb és újabb ilyen Basa jön be a mi utcánkba, egészen addig durvul ez a folyamat, amíg az Élet vissza nem pofoz minket a helyes mederbe.
Nincs olyan, hogy én szegény áldozat, csak ilyenek ragadnak, rám, pedig Én olyan tökéletes vagyok!!!
Van hiba, mégpedig Bennem, ha ilyenek jönnek, mert minden belőlem ered. 🙂
Uraim, ez nem mentesíti Önöket a szemétségek alól. Önökre ugyanígy hatnak a törvények.
Ki-ki döntse el magának, melyik utat választja: a tapasztalásét, vagy az Önmagunk hibájával való szembesülést, majd a munkát, hogy ezeket „tisztába tegyük”.
Én maradok az utóbbinál, úgy is minden útnak ez a vége 🙂
Béke
Az nem lehet, hogy Valaki így szeret?
Szia Ági!
Azt írod: „Ha a barátod hagyja magát zsarolni, akkor úgy kell neki. Mi szüksége van egy ilyen nőre? Ez nem lehet szerelem. Majd tanul belőle.”
És ez miért nem lehet Szerelem?
Ezt egyébként már más is mondta… és arra hivatkozva pl. hogy Csernus A NŐ-ben is ezt írja… hogy aki szemétkedik és bunkó a Másikkal, az Nem Szereti Őt… csak (ki)használja…
Az meg nem szép dolog…
De mi van akkor, ha mégis Szereti a Férfit pl. az a Nő, aki uralkodni próbál fölötte és dominál, zsarnokoskodik, és néha (nem is kicsit) bunkó, erőszakos és agresszív?
Mi van akkor, ha Ő mégis szereti a Férfit… csak ÍGY… ilyen Furcsán…???
Ez biztos, hogy egy ilyen Kapcsolat, és egy Ilyen Hozzáállás és Viselkedési-Forma soha és semmi szín alatt nem lehet Szerelem és Szeretet Alapú és Központú/Motorú?
Az nem lehet, hogy Valaki így (is) szeret?
???
Csizike 😉
Dominancia A Mennyi Prófécia tükrében
A Mennyi Próféciából, a Felismerések tömörített változatából is kitűnik valami kis válaszféleség a dominálni-akarás miértjére…
És ennek ismeretében hogyan tovább a Valós Életben?
(A Felismerések esszenciáját Bencétől vettem kölcsön innen: http://www.bencelap.hu/aktualis/mennyei_profecia_felismeresek.htm
Ezúton is köszönöm szépen, hogy használhattam. 😉
„4. A negyedik felismerés: harc a hatalomért, hogy energiát szerezzünk
Az energiát látva felismerjük, hogy ez emberek elvágják magukat ettől a spirituális forrásuktól, az energiától. Az ember ettől gyengének érzi magát és sose érzi magát igazán biztonságban. Ezt a bizonytalanságot és energiahiányt másokból próbálja pótolni: elkezdi a másik embert dominálni, így szerezve energiát. Ez a küzdelem a dominanciáért az oka minden emberi konfliktusnak. Amikor sikerül másokon uralkodni, akkor átmenetileg erősnek érezzük magunkat, de azon az áron, hogy a másik ember elgyengül és gyakran vissza is vág. A szűkös emberi energiáért való versengés az oka minden konfliktusnak az emberek között.
5. Az ötödik felismerés: a misztikus megtapasztalás – a harc vége
A bizonytalanság és az erőszak akkor ér véget bennünk, amikor kifejlesszük a személyes visszakapcsolódásunkat az isteni energiához, a forráshoz. Ez egy olyan spirituális élmény, melyről minden nagy hagyomány misztikusa beszámol a Földön. Ez a misztikus megtapasztalás és átalakulás élménye, ami végtelen mennyiségű energiával és szeretettel tölt el minket. Ez a szépség és öröm sosem tapasztalat élményét adja, és a Magasabb-Én Tudatosságának állapotába helyez minket. Ennek az élménynek jellegzetes velejárói vannak, például a könnyűség, a lebegés, és a fényesség érzése. Ha ezek jelen vannak, az élmény valós, ha nem, akkor csak tettetett.
6.A hatodik felsimerés – felismerjük a játszmáinkat, és a küldetésünket, a múltunk megtisztítása
Ezen megtapasztalás során elengedjük a saját kontrollálási mintáinkat, és felfedezzük a küldetésünket, a specifikus igazságot. Ekkor felismerjük, hogy azért vagyunk itt, hogy az emberiséget segítsük ezen új valóságszintre való átalakulásában. Amikor kiesünk a kapcsolatból- általában stresszes helyzetek hatására -, akkor ismerjük fel, hogy mi magunk hogyan lopunk energiát másoktól. Amikor a manipulációinkat tudatosítjuk, akkor a kapcsolatunk egyre gyakoribbá és állandóbbá válik a spirituális valósággal, és felismerjük a saját utunkat az életben, a küldetésünket, ahogy mi specifikusan tudunk hozzájárulni a világhoz.
7. A hetedik felismerés – az áramlással haladunk
Amikor próbáljuk beteljesíteni küldetésünket, felfedezzük a belső intuíciónkat, mely megmutatja hová menjünk, mit csináljunk. Ha ráállunk a dolgok pozitív értelmezésére, akkor a véletlen egybeesések áramlásába lépünk, mely megnyitja a kaput a küldetésünk beteljesítéséhez.
A személyes küldetésünk felismerése megszaporítja a misztikus egybeeséseket és a jeleket utunkon, egyre inkább vezetve vagyunk a sorsunk beteljesítése felé. Kérdések merülnek fel bennünk, majd álmok, bevillanó képek, nappali álmodozások vezetnek a válaszokhoz, melyekkel gyakran szinkronisztikusan egybeesnek más emberek éppen jókor elhangzó bölcs kijelentésivel.
8.A nyolcadik felsimerés – egymás felemelése és a személyközi etika
Ha közülünk elegen lépnek be ebbe az evolúciós áramlatba, és folyton-folyvást a Magasabb Én energiáját adják át azoknak akikkel csak találkoznak, akkor egy új kultúrát hoznak létre, ahol a testük egyre magasabb és magasabb energetikai és észlelés állapotokba jut.
Ha felemelünk egy embert, aki az életünkbe lép, akkor a saját jeleinket, útmutató „véletlen” egybeeséseink számát is növeljük. Ha energiát adunk, a sajátunk is megsokszorozódik és nő. Ügyelni kell arra ezen a ponton (is), hogy ne veszítsük el a kapcsolatunkat az istenivel el a romantikus kapcsolatokban. Mások felemelése különösen hatékony csoportokban, ahol mindenki érzi a másik energiáit. Gyerekekkel különösen fontos ezt végezni, hogy a korai szakaszban kialakuljon a biztonságérzése és a megfelelő növekedése. Ha mások arcában meglátjuk a szépet, azzal felemeljük őket a saját felsőbb énjükbe, és elősegítjük, hogy meghallják a szinkronicitásos üzeneteket. ”
És még egyszer a fontossága kedvéért:
„Ha energiát adunk, a sajátunk is megsokszorozódik és nő.”
Tehát a megoldás és a „RECEPT”:
Adj és ne elvonj! 😉
És akkor -érdekes módon- Neked is Több lesz!!! ;-)))
Szeretettel:
Csizike 😉
De Aki kapja, annak Mi szüksége erre?
Az Igazán Erős sohasem használja az Erejét… mert nem arra való.
Aki használja: Nem Erős…
Gyengének érzi magát, Kicsinek, Bizonytalan és Fél…
Ez csak a Látszat…
Így Kompenzál…
A Sérelmek és az Elnyomás miatt, amit Más(ok)tól szenvedett el…
Most tovább adja…
De Aki kapja, annak Mi szüksége erre?
Csizike 😉
Dominancia A Mennyi Prófécia tükrében
A Mennyi Próféciából, a Felismerések tömörített változatából is kitűnik valami kis válaszféleség a dominálni-akarás miértjére…
És ennek ismeretében hogyan tovább a Valós Életben?
(A Felismerések esszenciáját Bencétől vettem kölcsön innen: http://www.bencelap.hu/aktualis/mennyei_profecia_felismeresek.htm
Ezúton is köszönöm szépen, hogy használhattam. 😉
„4. A negyedik felismerés: harc a hatalomért, hogy energiát szerezzünk
Az energiát látva felismerjük, hogy ez emberek elvágják magukat ettől a spirituális forrásuktól, az energiától. Az ember ettől gyengének érzi magát és sose érzi magát igazán biztonságban. Ezt a bizonytalanságot és energiahiányt másokból próbálja pótolni: elkezdi a másik embert dominálni, így szerezve energiát. Ez a küzdelem a dominanciáért az oka minden emberi konfliktusnak. Amikor sikerül másokon uralkodni, akkor átmenetileg erősnek érezzük magunkat, de azon az áron, hogy a másik ember elgyengül és gyakran vissza is vág. A szűkös emberi energiáért való versengés az oka minden konfliktusnak az emberek között.
5. Az ötödik felismerés: a misztikus megtapasztalás – a harc vége
A bizonytalanság és az erőszak akkor ér véget bennünk, amikor kifejlesszük a személyes visszakapcsolódásunkat az isteni energiához, a forráshoz. Ez egy olyan spirituális élmény, melyről minden nagy hagyomány misztikusa beszámol a Földön. Ez a misztikus megtapasztalás és átalakulás élménye, ami végtelen mennyiségű energiával és szeretettel tölt el minket. Ez a szépség és öröm sosem tapasztalat élményét adja, és a Magasabb-Én Tudatosságának állapotába helyez minket. Ennek az élménynek jellegzetes velejárói vannak, például a könnyűség, a lebegés, és a fényesség érzése. Ha ezek jelen vannak, az élmény valós, ha nem, akkor csak tettetett.
6.A hatodik felsimerés – felismerjük a játszmáinkat, és a küldetésünket, a múltunk megtisztítása
Ezen megtapasztalás során elengedjük a saját kontrollálási mintáinkat, és felfedezzük a küldetésünket, a specifikus igazságot. Ekkor felismerjük, hogy azért vagyunk itt, hogy az emberiséget segítsük ezen új valóságszintre való átalakulásában. Amikor kiesünk a kapcsolatból- általában stresszes helyzetek hatására -, akkor ismerjük fel, hogy mi magunk hogyan lopunk energiát másoktól. Amikor a manipulációinkat tudatosítjuk, akkor a kapcsolatunk egyre gyakoribbá és állandóbbá válik a spirituális valósággal, és felismerjük a saját utunkat az életben, a küldetésünket, ahogy mi specifikusan tudunk hozzájárulni a világhoz.
7. A hetedik felismerés – az áramlással haladunk
Amikor próbáljuk beteljesíteni küldetésünket, felfedezzük a belső intuíciónkat, mely megmutatja hová menjünk, mit csináljunk. Ha ráállunk a dolgok pozitív értelmezésére, akkor a véletlen egybeesések áramlásába lépünk, mely megnyitja a kaput a küldetésünk beteljesítéséhez.
A személyes küldetésünk felismerése megszaporítja a misztikus egybeeséseket és a jeleket utunkon, egyre inkább vezetve vagyunk a sorsunk beteljesítése felé. Kérdések merülnek fel bennünk, majd álmok, bevillanó képek, nappali álmodozások vezetnek a válaszokhoz, melyekkel gyakran szinkronisztikusan egybeesnek más emberek éppen jókor elhangzó bölcs kijelentésivel.
8.A nyolcadik felsimerés – egymás felemelése és a személyközi etika
Ha közülünk elegen lépnek be ebbe az evolúciós áramlatba, és folyton-folyvást a Magasabb Én energiáját adják át azoknak akikkel csak találkoznak, akkor egy új kultúrát hoznak létre, ahol a testük egyre magasabb és magasabb energetikai és észlelés állapotokba jut.
Ha felemelünk egy embert, aki az életünkbe lép, akkor a saját jeleinket, útmutató „véletlen” egybeeséseink számát is növeljük. Ha energiát adunk, a sajátunk is megsokszorozódik és nő. Ügyelni kell arra ezen a ponton (is), hogy ne veszítsük el a kapcsolatunkat az istenivel el a romantikus kapcsolatokban. Mások felemelése különösen hatékony csoportokban, ahol mindenki érzi a másik energiáit. Gyerekekkel különösen fontos ezt végezni, hogy a korai szakaszban kialakuljon a biztonságérzése és a megfelelő növekedése. Ha mások arcában meglátjuk a szépet, azzal felemeljük őket a saját felsőbb énjükbe, és elősegítjük, hogy meghallják a szinkronicitásos üzeneteket. ”
És még egyszer a fontossága kedvéért:
„Ha energiát adunk, a sajátunk is megsokszorozódik és nő.”
Tehát a megoldás és a „RECEPT”:
Adj és ne elvonj! 😉
És akkor -érdekes módon- Neked is Több lesz!!! ;-)))
Szeretettel:
Csizike 😉
De Aki kapja, annak Mi szüksége erre?
Az Igazán Erős sohasem használja az Erejét… mert nem arra való.
Aki használja: Nem Erős…
Gyengének érzi magát, Kicsinek, Bizonytalan és Fél…
Ez csak a Látszat…
Így Kompenzál…
A Sérelmek és az Elnyomás miatt, amit Más(ok)tól szenvedett el…
Most tovább adja…
De Aki kapja, annak Mi szüksége erre?
Csizike 😉
Ez nem hatalmi harc
Szernitem a nemek összeolvadnak! Már egyre nehezebb különbséget tenni a fiuk és al ányok közt.De ez van ez az evolucio!Èn például kitünöen érzem magam a férfias gondolkodással a nöies testemben! Ez baj?
Szó se róla ! Én is jól éreztem magam egészen addig ,amíg egy
Szó se róla ! Én is jól éreztem magam egészen addig ,amíg egy asztrológus a fejemhez nem vágta, hogy akkor viszont ne ábrándozzak olyan férfiakról, akikre fellehet nézni, szeretni.vagy tisztelni lehet.
Ezt a szerepet ugyanis én töltöm be.
Már pedig bizony én csak ilyen férfit tudtam magamnak elképzelni.
Nem tudom másnak hogy sikerül.de én megoldottam!
A munkahelyemen én vagyok a főnök, de otthon ,ha hazamegyek leveszem ezt a szerepet, mint ahogy a rajtam lévő ékszereket is. Otthon nem én akarok ragyogni.
Ja! és még valami! A vacsorával mindig meg kell várni a papát!
Hogy mindent tudjunk
Kedves Névtelen!
Ez így igaz, amíg a nő viseli a nadrágot, addig nincs mellette férfias férfi.
Hogy miért akarnak uralkodni a nők?
Hosszú időkig teljes elnyomásban volt részük, a mai társadalmi berendezkedés megengedi, hogy ők is azt tehessék amit „akarnak”, ahogy eddig a férfiak tették. Most megtehetik ők is, hogy női testben férfias minőségeket is megtapasztaljanak.
Az uralkodást, mint minőséget ugyanúgy meg kell tapasztalni, mint bármi mást az életben.
Ahhoz, hogy megtaláljuk magunkban a teljességet, akár férfiak, akár nők vagyunk, minden minőséget tudnunk kell használni, ismernünk kell.
Női és férfi minőségeket tudnunk kell integrálni magunkban, és ez nem könnyű feladat.
Mint minden új dolognál, eleinte óriási elcsúszások lehetnek, de ahogy tudatosodunk szépen helyre áll a rend.
Tehát ezzel szerintem nincsen semmi probléma. Aki igazi pasit akar, tudjon férfi lenni, de működtesse magában a Nőt, és fordítva.
Kedves Csizike:) ez is csak az evolúció része.
Üdv.:
Mackó
Kedves Névtelen
Minden elismerésem
Üdv,
Béke
Akkor te
Akkor te nem vagy domináns nő, domináns ember. A felnézésnek szerinted nem kölcsönösnek kellene lennie? Te nem igényled? Az én mértékeim szerint például „kislány” vagy, aki apaszerepű férfit akar. Persze, ez csak az én értelmezésemben van így. Lehet, hogy egyszerűen csak nem vagy domináns, de léteznek nem domináns férfiak (és domináns nők) is- őket békén kellene hagyni, had éljenek, ahogy jólesik nekik. 🙂
Gáz
Csernus, Popper Péter és még sok más Nagy Magyar Guru szerint ez Gáz… egy egyfajta elferdülés, hogy így van… és nem egészséges folyamat…
Az az érdekes, hogy nagyon sok ilyen „Dominálni Akaró Hölgy” begyűjt magának egy kis pincsi kutyát, akit kedvére vezetgethet az általa megfelelőnek tartott hosszúságúra engedett pórázon… akit persze ennél fogva nem tisztel… hiszen nem rá felnézni…
De 1. részben Ő teszi ilyenné.
2. Ő választott -lehet hogy csak tudat alatt- direkt ilyet…
Akkor meg mit reklamál?
És ha utána elégedetlen és szüksége van másra is…
akkor kinek hazudik?
Kit csap be?
És miért?
Csizike 😉
Gáz??? Ahonnan nézzük.
Állítólag a gén mutációk sorozatán
Gáz??? Ahonnan nézzük.
Állítólag a gén mutációk sorozatán keresztül jutottunk ki a vízből a szárazföldre, és a mai fizikai állapotunkhoz. Az evolúció során (fizikai, tudati) mindig voltak félrecsúszások, és azok a „tulajdonságok” el is tűntek, mert nem szolgálták az életbenmradást.
Megnyílást kértél Csízike, hát megnyílok Neked:)))
Én ugyanilyen uralkodni vágyó nő voltam. Uralkodtam is, hiszen kaptam hozzá egy olyan embert akin lehetett. És élveztem, nagyon élveztem, hogy nem tud bántani, nem tud elnyomni. Viszont nem voltam nő. Tökösebb férfi voltam, mint Ő. Melyik férfi kíván egy női testben lévő tökös férfit? Hosszú-hosszú szenvedések után, mert gondolhatod milyen boldog volt a párkapcsolatom, elkezdtem kutatni boldogtalanságom okát.
Miért kell nekem uralkodni, és férfibbnak lenni a férfiaknál?
1. Nagyon félek, hogy bántani fognak, és megaláznak. (A kollektív tudatalattiban is bőven van erre tapasztalat, hiszen a nők igen rég óta ezeket a minőségeket tapasztalták)
2. Nagyon klassz érzés ám az uralkodás.
Feldolgoztam egy nagy részét ezeknek, ma már nem félek annyira a bántástól, a megalázástól, másrészt egyre jobban tudom képviselni magamat. És megéltem belül mélyen az uralkodást is.
És amennyire haladtam ezek feldolgozásában, annyival kevesebb mértékben van szükségem az uralkodásra, és egyre férfiasabb férfiakkal vesz körül az élet.
A gáz az, ha nem tanulunk a sz.r helyzetünkből. De talán az sem gáz, csak el kell fogadni a következményeit, vagy csak egyszerűen tűrni a szenvedést.
HÁt így működik ez szerintem és tapasztalataim szerint, nincsen ebben számomra semmi gáz.:)
Üdv.:
Mackó
Mert az uralkodás férfias tulajdonság? Szerintem inkább a gyenge
Mert az uralkodás férfias tulajdonság? Szerintem inkább a gyenge ember tulajdonsága. 🙂 A vezetés, dominálás kicsit más fogalmak- azok lehetnek pozitívak, ha a másik számára imponálók (ha férfi, ha nő).
Az írásod kicsit olyan, mintha attól tekintetted volna magad „tökösnek”, hogy leuraltál valakit. És miután túljutottál ezen, „férfias férfiakkal” veszed körül magad (akik, analógiádból ítélve, szintén uralkodó jellemek).
Tehát, az uralkodás (és gyanítom a dominancia, vezetés) számodra nem lehetnek nőies jellegek (jelzem- pozitív értelemben értem).
Persze, te a negatív részét, a gyengeségből fakadót tapasztaltad meg. De megjegyezném, hogy a nők identitászavarának, és nem-reális énképének részben az az oka, hogy nagyon sok „pozitív-jelleget” igyekeznek kizárni az életükből, önmagukból. A női nem a hiányra épül. A férfi hiányára. Nőiesnek a „gyengét” tekintik- és ez nagyon nincs jól. Egyrészt a nők nem gyengék (a férfiak sem jó esetben, de most nem erről van szó- egyébként gyenge az, aki egy másik „erőset” nem tud megtűrni maga mellett :))
Másrészt, a férfi épp ezt akarta elérni- hogy a nő az ő tökéletes hiánya legyen (testileg-lelkileg-szellemileg), így vágyakozzon rá, és ne létezhessen nélküle.
Tehát- a „tökös férfi” aki gyenge és ezért leuralja a másikat, hogy a másiknak legyen szüksége rá? Bár igaz, akit le lehet, az bizonyos fokig meg is érdemli. Egy igazi nőnek nem igen kell „kegyelemkenyér”. Egy igazi nőnek nem kell megadni a méltóságát, mint ahogyan egy igazi férfinak sem. Továbbá ők elvenni sem akarják senkitől. Tehát, a dolog mindig kétoldalú. 🙂
Nekem is….
Nekem is van 1 pincsi kutyám, sőt 1 tacskóm is, + 2 cica
Még sem szexelek velük.
🙂
Jobb ma 1 férfi, mint holnap 1 medúza 🙂
Többet tanultam a kutyáimtól a szeretettről, a tiszteletről, az elfogadásról, mint több ismerősömtől.
Vannak ilyenek, meg mások.
Ez az élet szépsége.
Milyen unalmas lenne, ha mindenki olyan lenne, mint ÉN?
Bár belegondolva, biztos sokat röhögnénk 🙂
Rémes
Rémes, hogy ezzel a felnézéssel vagytok megakadva. A nőre nem kell felnézni? Amelyik nő domináns, és igényli a társától, az már nem tiszteli a másikat? Olyan nehéz elképzelni, hogy egyes férfiak olyan nőket szeretnének, akikre felnézhetnek, és akik dominánsak- de tudjátok mit? Inkább tekintsétek ferdültnek, vagy nem normálisnak az ilyen kapcsolatokat, csak hagyjátok békén őket. Mindenkinek joga van úgy élni, ahogy akar. Majd a jövőben kiderül (ha mindenki természetesen élheti meg azt, amit szeretne), hogy melyik kapcsolattípus lesz a legáltalánosabb. De az is lehet, hogy mindegyik- hisz sokfélék vagyunk, mi emberek. 🙂
Azok nem dominálni akaró hölgyek, hanem főleg birtokolni akaró
Azok nem dominálni akaró hölgyek, hanem főleg birtokolni akaró gyenge hölgyek. Meg persze dominálni is akarnak, mindemellett. De főleg birtokolni. Elferdülés- abban az értelemben, amilyenben a férfi nő fölött dominanciája, és birtoklása is az volt. Szüksége volt a nőre, ezért csinálta. Az említett nők is ezért teszik. S miért ellentmondásosak a női igények? Mert a társadalom, a normák, a régi nőkép azt várja a nőtől hogy domináns férfit akarjon, akire felnézhet (egyoldalúan!), aki mellett kislány lehet, aki inkább az apukája, rabszolgatartója, vezetője, felettese, stb
Míg természetes emberi igénye a legalábbis valamilyen szintű dominancia, amely az elnyomottak felszabadulásának erejével tör belőle elő most már. Emellett emberi gyengeségéből adódó birtoklásvágya szintén arra készteti, hogy elnyomjon valakit. Hisz könnyebb birtokolni az elnyomottat.
A férfi épp így volt ezzel- emberi gyengeségéből fakadóan szüksége volt a nőre, hát kizárta mindenből, hogy a nőnek legyen szüksége rá. Egyáltalán, az hogy régen a szerepek egyenlő megosztásáról volt szó, legalább akkora kamu, mint hogy a föld kocka alakú. 🙂 A nő mind testiekben alacsonyabb rendűnek számított (nem térek ki rá, hogy ez egyfajta irigységből fakadhatott- tisztelet a kivételnek!), mind szellemiekben (ez meg talán félelemtől? hisz állítólag a szellemi vezetők nők voltak), de még lelkiekben is (bizonyos időkben híven vallották, hogy a nőknek még lelkük sincs, épp ezért egy férfinek csak egy férfi lehetett méltó „lelki társa”- gondoljunk a homoszexualitás nagy divatjára az ókorban, mely legalábbis a mostani divatleszbikussággal volt egyenértékű, de nagyságrendekben inkább tekinthető elterjedtebb szokásnak!)
A férfi épp úgy járt a nővel, mint most a nő a férfival. Elnyomott nőre vágyott, akit bezárhat, birtokolhat, akit kontrollálhat, aki „mindig ott van”, sőt- akivel szemben el tudta érni, hogy nagyobb szüksége legyen rá, mint fordítva. Viszont nem tudta tisztelni, nem tudott felnézni rá. Ez a vágya csak a művészetben nyerhetett kielégülést, idealizált szerelmek, költemények, szentnek, és angyalinak kikiáltott Istennők által.
A nő egyszerre „lett” valami magasabb rendű, nemesebb, felsőbbrendű, már-már isteni-angyali princípium, akit a férfi idealizálhat, és tisztelhet. A bölcsesség, élet, nagyszerűség, tökéletesség mintaképe. Érdekes módon a „Sophia” nőnemű szó jelölte a bölcsességet egy olyan népnél, akik a hétköznapokban minden bölcselkedésből kizárták az asszonyaikat. És a nő lett a mocskosság, állatiasság, tudatlanság, gyengeség, kiszolgáltatottság, szükség, gyámoltalanság stb ideája is, mert a férfi minden erejével lefelé nyomni igyekezett.
Csakhogy egy nőre valahogy egyik eltúlzott kép sem passzol igazán. Ez is az oka a nők szerepzavarának- nem szentek, és nem megrontók. Egész egyszerűen csak emberek. Mégpedig sokfélék, sokféle vággyal, céllal, szükséglettel.
A mai korban a nők még mindig sok helyütt hátrányt szenvednek, és igen- ferdült, és torz az identitásuk (legalábbis általában), a vágyaik ellentmondásosak, és bátran mondhatjuk hogy szinte mindegyikük identitászavarban szenved női szerepének tekintetében. De már egyre több közöttük aki tudja mit akar, akinek nem ellentmondásosak a vágyai, és aki nem férfin igyekszik „kompenzálni”, vagy a férfihoz hasonlóan saját gyengeségeit kiegyenlíteni, kielégíteni. És természetesen férfiból is van ilyen. Szerencsére.
Ugyan dehogy!
Miért lenne baj? Bár szerintem nincs olyan, hogy férfias gondolkozás, ez egy minősités. Ahogy irtad, közelednek a nemek, amit sokan egyenjogúságnak neveznek. (szerintem csak azért, hogy mozgalmat lehessen belőle csinálni)
Sanyinak volt korábban erről egy szinvonalas blogja, ahol leirtam, hogy ma már nem kell a férfi erő a megélhetéshez, mert a technika sokmindent kiváltott és igy a férfiak is megengedhetik maguknak, hogy „gyengék” legyenek. Más kérdés, hogy ezt sokan közülük kihasználják. Szerintem ugyanis azért vannak (ha vannak) uralkodni vágyó nők, mert egyes férfiak átestek a nőies oldalukra. Egyébként meg mindenki maga tehet róla kit vonz be. Ugye?!?!
Ez nem hatalmi harc
Szernitem a nemek összeolvadnak! Már egyre nehezebb különbséget tenni a fiuk és al ányok közt.De ez van ez az evolucio!Èn például kitünöen érzem magam a férfias gondolkodással a nöies testemben! Ez baj?
Szó se róla ! Én is jól éreztem magam egészen addig ,amíg egy
Szó se róla ! Én is jól éreztem magam egészen addig ,amíg egy asztrológus a fejemhez nem vágta, hogy akkor viszont ne ábrándozzak olyan férfiakról, akikre fellehet nézni, szeretni.vagy tisztelni lehet.
Ezt a szerepet ugyanis én töltöm be.
Már pedig bizony én csak ilyen férfit tudtam magamnak elképzelni.
Nem tudom másnak hogy sikerül.de én megoldottam!
A munkahelyemen én vagyok a főnök, de otthon ,ha hazamegyek leveszem ezt a szerepet, mint ahogy a rajtam lévő ékszereket is. Otthon nem én akarok ragyogni.
Ja! és még valami! A vacsorával mindig meg kell várni a papát!
Hogy mindent tudjunk
Kedves Névtelen!
Ez így igaz, amíg a nő viseli a nadrágot, addig nincs mellette férfias férfi.
Hogy miért akarnak uralkodni a nők?
Hosszú időkig teljes elnyomásban volt részük, a mai társadalmi berendezkedés megengedi, hogy ők is azt tehessék amit „akarnak”, ahogy eddig a férfiak tették. Most megtehetik ők is, hogy női testben férfias minőségeket is megtapasztaljanak.
Az uralkodást, mint minőséget ugyanúgy meg kell tapasztalni, mint bármi mást az életben.
Ahhoz, hogy megtaláljuk magunkban a teljességet, akár férfiak, akár nők vagyunk, minden minőséget tudnunk kell használni, ismernünk kell.
Női és férfi minőségeket tudnunk kell integrálni magunkban, és ez nem könnyű feladat.
Mint minden új dolognál, eleinte óriási elcsúszások lehetnek, de ahogy tudatosodunk szépen helyre áll a rend.
Tehát ezzel szerintem nincsen semmi probléma. Aki igazi pasit akar, tudjon férfi lenni, de működtesse magában a Nőt, és fordítva.
Kedves Csizike:) ez is csak az evolúció része.
Üdv.:
Mackó
Kedves Névtelen
Minden elismerésem
Üdv,
Béke
Akkor te
Akkor te nem vagy domináns nő, domináns ember. A felnézésnek szerinted nem kölcsönösnek kellene lennie? Te nem igényled? Az én mértékeim szerint például „kislány” vagy, aki apaszerepű férfit akar. Persze, ez csak az én értelmezésemben van így. Lehet, hogy egyszerűen csak nem vagy domináns, de léteznek nem domináns férfiak (és domináns nők) is- őket békén kellene hagyni, had éljenek, ahogy jólesik nekik. 🙂
Gáz
Csernus, Popper Péter és még sok más Nagy Magyar Guru szerint ez Gáz… egy egyfajta elferdülés, hogy így van… és nem egészséges folyamat…
Az az érdekes, hogy nagyon sok ilyen „Dominálni Akaró Hölgy” begyűjt magának egy kis pincsi kutyát, akit kedvére vezetgethet az általa megfelelőnek tartott hosszúságúra engedett pórázon… akit persze ennél fogva nem tisztel… hiszen nem rá felnézni…
De 1. részben Ő teszi ilyenné.
2. Ő választott -lehet hogy csak tudat alatt- direkt ilyet…
Akkor meg mit reklamál?
És ha utána elégedetlen és szüksége van másra is…
akkor kinek hazudik?
Kit csap be?
És miért?
Csizike 😉
Gáz??? Ahonnan nézzük.
Állítólag a gén mutációk sorozatán
Gáz??? Ahonnan nézzük.
Állítólag a gén mutációk sorozatán keresztül jutottunk ki a vízből a szárazföldre, és a mai fizikai állapotunkhoz. Az evolúció során (fizikai, tudati) mindig voltak félrecsúszások, és azok a „tulajdonságok” el is tűntek, mert nem szolgálták az életbenmradást.
Megnyílást kértél Csízike, hát megnyílok Neked:)))
Én ugyanilyen uralkodni vágyó nő voltam. Uralkodtam is, hiszen kaptam hozzá egy olyan embert akin lehetett. És élveztem, nagyon élveztem, hogy nem tud bántani, nem tud elnyomni. Viszont nem voltam nő. Tökösebb férfi voltam, mint Ő. Melyik férfi kíván egy női testben lévő tökös férfit? Hosszú-hosszú szenvedések után, mert gondolhatod milyen boldog volt a párkapcsolatom, elkezdtem kutatni boldogtalanságom okát.
Miért kell nekem uralkodni, és férfibbnak lenni a férfiaknál?
1. Nagyon félek, hogy bántani fognak, és megaláznak. (A kollektív tudatalattiban is bőven van erre tapasztalat, hiszen a nők igen rég óta ezeket a minőségeket tapasztalták)
2. Nagyon klassz érzés ám az uralkodás.
Feldolgoztam egy nagy részét ezeknek, ma már nem félek annyira a bántástól, a megalázástól, másrészt egyre jobban tudom képviselni magamat. És megéltem belül mélyen az uralkodást is.
És amennyire haladtam ezek feldolgozásában, annyival kevesebb mértékben van szükségem az uralkodásra, és egyre férfiasabb férfiakkal vesz körül az élet.
A gáz az, ha nem tanulunk a sz.r helyzetünkből. De talán az sem gáz, csak el kell fogadni a következményeit, vagy csak egyszerűen tűrni a szenvedést.
HÁt így működik ez szerintem és tapasztalataim szerint, nincsen ebben számomra semmi gáz.:)
Üdv.:
Mackó
Mert az uralkodás férfias tulajdonság? Szerintem inkább a gyenge
Mert az uralkodás férfias tulajdonság? Szerintem inkább a gyenge ember tulajdonsága. 🙂 A vezetés, dominálás kicsit más fogalmak- azok lehetnek pozitívak, ha a másik számára imponálók (ha férfi, ha nő).
Az írásod kicsit olyan, mintha attól tekintetted volna magad „tökösnek”, hogy leuraltál valakit. És miután túljutottál ezen, „férfias férfiakkal” veszed körül magad (akik, analógiádból ítélve, szintén uralkodó jellemek).
Tehát, az uralkodás (és gyanítom a dominancia, vezetés) számodra nem lehetnek nőies jellegek (jelzem- pozitív értelemben értem).
Persze, te a negatív részét, a gyengeségből fakadót tapasztaltad meg. De megjegyezném, hogy a nők identitászavarának, és nem-reális énképének részben az az oka, hogy nagyon sok „pozitív-jelleget” igyekeznek kizárni az életükből, önmagukból. A női nem a hiányra épül. A férfi hiányára. Nőiesnek a „gyengét” tekintik- és ez nagyon nincs jól. Egyrészt a nők nem gyengék (a férfiak sem jó esetben, de most nem erről van szó- egyébként gyenge az, aki egy másik „erőset” nem tud megtűrni maga mellett :))
Másrészt, a férfi épp ezt akarta elérni- hogy a nő az ő tökéletes hiánya legyen (testileg-lelkileg-szellemileg), így vágyakozzon rá, és ne létezhessen nélküle.
Tehát- a „tökös férfi” aki gyenge és ezért leuralja a másikat, hogy a másiknak legyen szüksége rá? Bár igaz, akit le lehet, az bizonyos fokig meg is érdemli. Egy igazi nőnek nem igen kell „kegyelemkenyér”. Egy igazi nőnek nem kell megadni a méltóságát, mint ahogyan egy igazi férfinak sem. Továbbá ők elvenni sem akarják senkitől. Tehát, a dolog mindig kétoldalú. 🙂
Nekem is….
Nekem is van 1 pincsi kutyám, sőt 1 tacskóm is, + 2 cica
Még sem szexelek velük.
🙂
Jobb ma 1 férfi, mint holnap 1 medúza 🙂
Többet tanultam a kutyáimtól a szeretettről, a tiszteletről, az elfogadásról, mint több ismerősömtől.
Vannak ilyenek, meg mások.
Ez az élet szépsége.
Milyen unalmas lenne, ha mindenki olyan lenne, mint ÉN?
Bár belegondolva, biztos sokat röhögnénk 🙂
Rémes
Rémes, hogy ezzel a felnézéssel vagytok megakadva. A nőre nem kell felnézni? Amelyik nő domináns, és igényli a társától, az már nem tiszteli a másikat? Olyan nehéz elképzelni, hogy egyes férfiak olyan nőket szeretnének, akikre felnézhetnek, és akik dominánsak- de tudjátok mit? Inkább tekintsétek ferdültnek, vagy nem normálisnak az ilyen kapcsolatokat, csak hagyjátok békén őket. Mindenkinek joga van úgy élni, ahogy akar. Majd a jövőben kiderül (ha mindenki természetesen élheti meg azt, amit szeretne), hogy melyik kapcsolattípus lesz a legáltalánosabb. De az is lehet, hogy mindegyik- hisz sokfélék vagyunk, mi emberek. 🙂
Azok nem dominálni akaró hölgyek, hanem főleg birtokolni akaró
Azok nem dominálni akaró hölgyek, hanem főleg birtokolni akaró gyenge hölgyek. Meg persze dominálni is akarnak, mindemellett. De főleg birtokolni. Elferdülés- abban az értelemben, amilyenben a férfi nő fölött dominanciája, és birtoklása is az volt. Szüksége volt a nőre, ezért csinálta. Az említett nők is ezért teszik. S miért ellentmondásosak a női igények? Mert a társadalom, a normák, a régi nőkép azt várja a nőtől hogy domináns férfit akarjon, akire felnézhet (egyoldalúan!), aki mellett kislány lehet, aki inkább az apukája, rabszolgatartója, vezetője, felettese, stb
Míg természetes emberi igénye a legalábbis valamilyen szintű dominancia, amely az elnyomottak felszabadulásának erejével tör belőle elő most már. Emellett emberi gyengeségéből adódó birtoklásvágya szintén arra készteti, hogy elnyomjon valakit. Hisz könnyebb birtokolni az elnyomottat.
A férfi épp így volt ezzel- emberi gyengeségéből fakadóan szüksége volt a nőre, hát kizárta mindenből, hogy a nőnek legyen szüksége rá. Egyáltalán, az hogy régen a szerepek egyenlő megosztásáról volt szó, legalább akkora kamu, mint hogy a föld kocka alakú. 🙂 A nő mind testiekben alacsonyabb rendűnek számított (nem térek ki rá, hogy ez egyfajta irigységből fakadhatott- tisztelet a kivételnek!), mind szellemiekben (ez meg talán félelemtől? hisz állítólag a szellemi vezetők nők voltak), de még lelkiekben is (bizonyos időkben híven vallották, hogy a nőknek még lelkük sincs, épp ezért egy férfinek csak egy férfi lehetett méltó „lelki társa”- gondoljunk a homoszexualitás nagy divatjára az ókorban, mely legalábbis a mostani divatleszbikussággal volt egyenértékű, de nagyságrendekben inkább tekinthető elterjedtebb szokásnak!)
A férfi épp úgy járt a nővel, mint most a nő a férfival. Elnyomott nőre vágyott, akit bezárhat, birtokolhat, akit kontrollálhat, aki „mindig ott van”, sőt- akivel szemben el tudta érni, hogy nagyobb szüksége legyen rá, mint fordítva. Viszont nem tudta tisztelni, nem tudott felnézni rá. Ez a vágya csak a művészetben nyerhetett kielégülést, idealizált szerelmek, költemények, szentnek, és angyalinak kikiáltott Istennők által.
A nő egyszerre „lett” valami magasabb rendű, nemesebb, felsőbbrendű, már-már isteni-angyali princípium, akit a férfi idealizálhat, és tisztelhet. A bölcsesség, élet, nagyszerűség, tökéletesség mintaképe. Érdekes módon a „Sophia” nőnemű szó jelölte a bölcsességet egy olyan népnél, akik a hétköznapokban minden bölcselkedésből kizárták az asszonyaikat. És a nő lett a mocskosság, állatiasság, tudatlanság, gyengeség, kiszolgáltatottság, szükség, gyámoltalanság stb ideája is, mert a férfi minden erejével lefelé nyomni igyekezett.
Csakhogy egy nőre valahogy egyik eltúlzott kép sem passzol igazán. Ez is az oka a nők szerepzavarának- nem szentek, és nem megrontók. Egész egyszerűen csak emberek. Mégpedig sokfélék, sokféle vággyal, céllal, szükséglettel.
A mai korban a nők még mindig sok helyütt hátrányt szenvednek, és igen- ferdült, és torz az identitásuk (legalábbis általában), a vágyaik ellentmondásosak, és bátran mondhatjuk hogy szinte mindegyikük identitászavarban szenved női szerepének tekintetében. De már egyre több közöttük aki tudja mit akar, akinek nem ellentmondásosak a vágyai, és aki nem férfin igyekszik „kompenzálni”, vagy a férfihoz hasonlóan saját gyengeségeit kiegyenlíteni, kielégíteni. És természetesen férfiból is van ilyen. Szerencsére.
Ugyan dehogy!
Miért lenne baj? Bár szerintem nincs olyan, hogy férfias gondolkozás, ez egy minősités. Ahogy irtad, közelednek a nemek, amit sokan egyenjogúságnak neveznek. (szerintem csak azért, hogy mozgalmat lehessen belőle csinálni)
Sanyinak volt korábban erről egy szinvonalas blogja, ahol leirtam, hogy ma már nem kell a férfi erő a megélhetéshez, mert a technika sokmindent kiváltott és igy a férfiak is megengedhetik maguknak, hogy „gyengék” legyenek. Más kérdés, hogy ezt sokan közülük kihasználják. Szerintem ugyanis azért vannak (ha vannak) uralkodni vágyó nők, mert egyes férfiak átestek a nőies oldalukra. Egyébként meg mindenki maga tehet róla kit vonz be. Ugye?!?!
Ellenkezőleg!
Érdekes, én pont az ellenkezőjét tapasztalom, nap, mint nap.
Szerintem a férfiak elkorcsosultak, ha egyáltalán voltak valaha „normális” „rendes” férfiak. Persze én is ismerek klassz, jóságos, kedves, okos férfiakat (kettőt).
Az uralkodás, hatalmaskodás nem női szerep, és nem is női tulajdonság. Az a nő, aki erre kényszerül, nem tehet mást. A mai világban nem lehet másképp érvényesülni. Azért, mert férfiuralom van, amit csak az erőszakos, férfitulajdonságokkal rendelkező nők tudnak megdönteni. Talán.
Biztos más körökben forgunk, hogy én pont az ellenkezőjét tapasztalom. A férfiak még mindig „felsőbbrendűnek” érzik magukat, hatalmaskodnak, erőszakosak, osztják az észt.. ..
Pedig jó lesz, ha összekapják magukat, mert egyre kevésbé van rájuk szükség. A nők nagyszerűen boldogulnak nélkülük. Családot tudunk fenntartani, dolgozunk, jótékonykodunk, tanulunk, fejlődünk….
Mindenki a saját megélései után ítél. Te most lehet, nagy csapást kaptál néhány nőtől. Én pedig egy férfitől. Ezért más a véleményünk.
Üdv. Ági
Ellenkezőleg!
Érdekes, én pont az ellenkezőjét tapasztalom, nap, mint nap.
Szerintem a férfiak elkorcsosultak, ha egyáltalán voltak valaha „normális” „rendes” férfiak. Persze én is ismerek klassz, jóságos, kedves, okos férfiakat (kettőt).
Az uralkodás, hatalmaskodás nem női szerep, és nem is női tulajdonság. Az a nő, aki erre kényszerül, nem tehet mást. A mai világban nem lehet másképp érvényesülni. Azért, mert férfiuralom van, amit csak az erőszakos, férfitulajdonságokkal rendelkező nők tudnak megdönteni. Talán.
Biztos más körökben forgunk, hogy én pont az ellenkezőjét tapasztalom. A férfiak még mindig „felsőbbrendűnek” érzik magukat, hatalmaskodnak, erőszakosak, osztják az észt.. ..
Pedig jó lesz, ha összekapják magukat, mert egyre kevésbé van rájuk szükség. A nők nagyszerűen boldogulnak nélkülük. Családot tudunk fenntartani, dolgozunk, jótékonykodunk, tanulunk, fejlődünk….
Mindenki a saját megélései után ítél. Te most lehet, nagy csapást kaptál néhány nőtől. Én pedig egy férfitől. Ezért más a véleményünk.
Üdv. Ági
Dehogyis akarunk mi uralkodni!
Mi csak alkalmazkodunk!
Talán van
Dehogyis akarunk mi uralkodni!
Mi csak alkalmazkodunk!
Talán van abban valami hogy a gyenge az eröset vonza az erös pedig a gyengét..?
Az uralkodási vágyatokat a paradicsombol hoztátok,amikoris Adámo
Az uralkodási vágyatokat a paradicsombol hoztátok,amikoris Adámot rászedtétek a tiltott gyumolcs megevésére.Már akkor vágytatok uralkodni a férfiállat folott.Miattatok nem élunk most paradicsomban!
Kedves Skorpió
Na de Skorpió??
Mindegy.
Én Akkor is szeretlek, Te nagyra nőt DACOS GYEREK 🙂
HÁt Skorpió, az fölött lehet uralkodni aki azt eltűri.
Ha
HÁt Skorpió, az fölött lehet uralkodni aki azt eltűri.
Ha Ádám ilyen kis naiv volt, hogy csak úgy rá lehetett szedni, akkor ahhoz nem is kellett volna Éva, hogy Ő kikerüljön a paradicsomból.:)
Egészen biztos vagyok benne, hogy Te nem én miattam nem élsz most a paradicsomban.:)
Üdv.:
Mackó
Nehogy már nekünk kelljen mentegetözni azért mert egy Èva nevü
Nehogy már nekünk kelljen mentegetözni azért mert egy Èva nevü nö megetette a pasiját almával!Egyáltalán ott volt valaki aki látta hogy mi történt?……..Ja!…A kígyó!…..Ti hisztek egy beszélö kigyónak?:):)
Nekem mindegy melyik volt a hibás,és nektek férfiaknak is.Hiszen olykor nöként olykor pedig férfiként születünk meg!
ezen jót nevettem
… Ne haragudj… 🙂 mert úgylátszik, haragszol…
Az uralkodás nemtelen.
Érdekes megközelítés
Szerintem lehetne vizsgálgatni az ok-okozatot órákon keresztül.. Na vajon melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Ki vett rá kit az alma leszedésére? Vajon miért hajtotta végre Ádám a kérést szó nélkül? Valószínűleg valami hajtotta belülről, talán az hogy nem az agyával gondolkodott, hanem egészen mással :). Mert a pasik mindent megtesznek azért, hogy az áhított nőt megkaphassák:). Vagy nincs igazam?
De megenni Ti ettétek meg,
nem?
Kedves Skorpió !
Isten
Kedves Skorpió !
Isten szemében Ádám vétke az, h hallgat a nőre. Ma is ez Isten szemében a felállás :
A nő bűne , h hiszi- Istenen kívül is van neki boldogsága.
A férfi bűne, h a nőért elhiszi , h neki is van Istenen kívül boldogsága.
A férfi bűne ma is ugyanez. Nem Istennek hisz , hanem a nőnek. Ezzel a cselekedetével nem jut közelebb
Teremtőjéhez , sőt egyre távolabb kerül. Mert az emberi megismerés útján kóborol…
Isten szemében mindkettő bűnös.
A férfi és a nő EGYÜTT Isten képmásai. EGYÜTT tükrözhetik a feltétel nélküli Szeretetet.
De csak azután, h mindketten bejárják az Istenben felnőtté válás útját.
Üdv:névtelenül úton levő
„Az uralkodási vágyatokat a paradicsombol hoztátok”
Ne irjal mar ilyen hülyeseget. A bibliat csak szimbolikusan lehet ertelmezni. De ez a nezöpont tipikus a kereszteny, ktolikus vallasra. A patriarhalis atyauristen kenye-kedve szerint megbüntetheti a teremtmenyeit, akik nem teljesitik a parancsat.
Dehogyis akarunk mi uralkodni!
Mi csak alkalmazkodunk!
Talán van
Dehogyis akarunk mi uralkodni!
Mi csak alkalmazkodunk!
Talán van abban valami hogy a gyenge az eröset vonza az erös pedig a gyengét..?
Az uralkodási vágyatokat a paradicsombol hoztátok,amikoris Adámo
Az uralkodási vágyatokat a paradicsombol hoztátok,amikoris Adámot rászedtétek a tiltott gyumolcs megevésére.Már akkor vágytatok uralkodni a férfiállat folott.Miattatok nem élunk most paradicsomban!
Kedves Skorpió
Na de Skorpió??
Mindegy.
Én Akkor is szeretlek, Te nagyra nőt DACOS GYEREK 🙂
HÁt Skorpió, az fölött lehet uralkodni aki azt eltűri.
Ha
HÁt Skorpió, az fölött lehet uralkodni aki azt eltűri.
Ha Ádám ilyen kis naiv volt, hogy csak úgy rá lehetett szedni, akkor ahhoz nem is kellett volna Éva, hogy Ő kikerüljön a paradicsomból.:)
Egészen biztos vagyok benne, hogy Te nem én miattam nem élsz most a paradicsomban.:)
Üdv.:
Mackó
Nehogy már nekünk kelljen mentegetözni azért mert egy Èva nevü
Nehogy már nekünk kelljen mentegetözni azért mert egy Èva nevü nö megetette a pasiját almával!Egyáltalán ott volt valaki aki látta hogy mi történt?……..Ja!…A kígyó!…..Ti hisztek egy beszélö kigyónak?:):)
Nekem mindegy melyik volt a hibás,és nektek férfiaknak is.Hiszen olykor nöként olykor pedig férfiként születünk meg!
ezen jót nevettem
… Ne haragudj… 🙂 mert úgylátszik, haragszol…
Az uralkodás nemtelen.
Érdekes megközelítés
Szerintem lehetne vizsgálgatni az ok-okozatot órákon keresztül.. Na vajon melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Ki vett rá kit az alma leszedésére? Vajon miért hajtotta végre Ádám a kérést szó nélkül? Valószínűleg valami hajtotta belülről, talán az hogy nem az agyával gondolkodott, hanem egészen mással :). Mert a pasik mindent megtesznek azért, hogy az áhított nőt megkaphassák:). Vagy nincs igazam?
De megenni Ti ettétek meg,
nem?
Kedves Skorpió !
Isten
Kedves Skorpió !
Isten szemében Ádám vétke az, h hallgat a nőre. Ma is ez Isten szemében a felállás :
A nő bűne , h hiszi- Istenen kívül is van neki boldogsága.
A férfi bűne, h a nőért elhiszi , h neki is van Istenen kívül boldogsága.
A férfi bűne ma is ugyanez. Nem Istennek hisz , hanem a nőnek. Ezzel a cselekedetével nem jut közelebb
Teremtőjéhez , sőt egyre távolabb kerül. Mert az emberi megismerés útján kóborol…
Isten szemében mindkettő bűnös.
A férfi és a nő EGYÜTT Isten képmásai. EGYÜTT tükrözhetik a feltétel nélküli Szeretetet.
De csak azután, h mindketten bejárják az Istenben felnőtté válás útját.
Üdv:névtelenül úton levő
„Az uralkodási vágyatokat a paradicsombol hoztátok”
Ne irjal mar ilyen hülyeseget. A bibliat csak szimbolikusan lehet ertelmezni. De ez a nezöpont tipikus a kereszteny, ktolikus vallasra. A patriarhalis atyauristen kenye-kedve szerint megbüntetheti a teremtmenyeit, akik nem teljesitik a parancsat.
Szerető Férfiak, és Rideg, Kemény, Elutasító, „Érzéketlen” Nők
Sok olyan párocskát láttam az utóbbi időben magam körül, ahol a Férfi Tag Szeretettel teli a Nő iránt, bújós, becézgetős, szeretgetős, a Nő kedvét keresi és sokszor behódol a kedvéért, csak hogy neki legyen jó (mert a Nő boldogsága Férfiúinkat is boldoggá teszi), miközben ezekben a kapcsolatokban a Nők gyakran Hidegek, Ridegek, Elutasítóak, Kemények, „Érzéketlenek”, Szívtelenek, Számítóak…
És ez olyan furcsa…sokszor…
Ez régebben mintha fordítva lett volna jellemzőbb…
És már eltűnődtem rajta egy párszor, hogy ez vajon miért van így?
Hogy a Férfiak egy nagy része már nem akar Uralkodni, játszani a Zsarnokoskodó Diktátort, csak egyszerűen Harmóniában és Örömben Létezni és Megélni a Szerelmét, Szeretetét… miközben sok Nőnek ez nem megy… és Ők Dúrvák, Kemények, Elutasítóak, Negatívok, „Érzéketlenek”, „Szeretet-nélküliek”…
Hm?
Hát miért és hogy is van ez?
Csizike 😉
szerintem
Szerintem azt kellene megnézned, hogy ez a Szeretetre méltó férfi milyen képet állít fel önmagában a nőkről. Lehet, hogy az ilyen típusú nők a Női ideáljai?
Vonzás törvénye mindenkire igaz.
Valóban, ha 1 szeretetre méltó bújós nővel összehozza a sors, akkor is így viselkedne, mint a „rideggel”?
Mert ha minden oké lenne, akkor ilyet vonzana be, és akkor nem lenne ez a kérdés. Mert hát amint bent, úgy kint, vagy nem?
A 2 párban tanuló feladat, tükre a másiknak. A nőnek be kellene fogadni, tudni kellene cica lenni, a férfinak, meg férfinak lenni. Mert ha tudatos a teremtő erejében, az hogy ő férfi, akkor az HAT. Nem tesz semmit, ilyen a kisugárzása. Ahogy ül ahogy fogja a kanalat, vagy bármi. A nőknél is így van.
Nagyon bukok az ilyen férfiakra, hmm…..
Kellett ezt most felhozni??
Hm… 🙂
Ez így van drága csizike!No létedre ki mered mondani a frankot!H
Ez így van drága csizike!No létedre ki mered mondani a frankot!Ha egy nonek kinyalom a seggét,a tenyeremen hordozom…..az biztos,hogy már holnap lecserél.Miért?Mert áldozat akar lenni,mert izgalmat akar,mert a gonosz+bunko+izomagyu+troger pasit akar.Hogy miért,miért szeretik annyira a kokemény,érzelmek nélkuli pasikat a nok és miért utálják a nyálas+rendes pasikat a nok,ez számomra is talány.Csizike meg tudod válaszolni?
Skorpió
Csizike nő?
Nem , Drágám, ő férfi 🙂
Aztán gondolod végig, és dolgoz az egész nőkről alkotott képeden, légyszi
Köszi a Nők nevében 🙂
Rosszak a nők, nahát!!!
Te Skorpió, valami nagyon nem oké nálad a nőkről és a férfiakról alkotott képedet illetően.
Milyenek a szüleid, milyen az Ő kapcsolatuk, mert az tuti, hogy a valóságnak csak egy szeletét látod, merthogy mindenféle nő létezik.
Hogy Te miért csak olyanokkal találkozol amilyenekkel, ahhoz azért akad valami közöd.:)
Én csak azt tudom hozzátenni, hogy Nekem is volt egy képem ezekről a dolgokról, és amíg nem kezdtem el dolgozni ezen, addig számomra csak kétféle pasi létezett, és tényleg csak ilyenekkel találkoztam:
pincsi kutya:)
kihasználós aljas tróger:)
Ma meg már egy csomó más minőséget képviselő pasit is meglátok, és mintha az előbbi két fajtából sokkal kevesebbet látnék magam körül:)
Szóval, Buddhanitának is igaza van ezt illetően.
Kedves férfiak! Ha úgy érzitek „rosszak” a nők, kezdjetek el Magatokon dolgozni, és a Hermész Triszmegoszti elv szerint, (ahogy bent úgy kint) más nőkkel fogtok találkozni.:))))
Üdv.:
Mackó
Drága Edit!Sajnálom,hogy ezt kell mondanom:a nok világ életemben
Drága Edit!Sajnálom,hogy ezt kell mondanom:a nok világ életemben lehuztak,visszatartottak a fejlodésembe
amiota „elzavartam”feleségem,annyit fejlodtem 1 év alatt,mint nosen 12év alatt
amugy olvasd el ezugyben osho véleményét:a vallás legalizálni akarta a szexet és ezért találták ki a házasságot
OSHO-takaró
Ahhoz képest Osho nagy híve volt a nőknek:)
Mindegy, én úgy látom, magát a hitvilágod használod takarónak, önmagad igazolására és a benned bújó negatív aspektusok elkendőzésére.
Ha elfolytod, letagadod a szeretetet, vagy más érzelmed, azzal nem oldasz meg semmit. Ez táplálja a haragod, fusztrációd a nők/vagy más dolgok iránt.
Egyébként ha minden rendben volna, nem ütné ki a biztosítékod semmi ehhez fűződő téma.
Nem gondolod, hogy több vagy a kicsinyes félelmeidnél?
Szerintem igen, úgyhogy dühöd inkább önmagad félelmei ellen használd fel, tudod : AKKOR IS MEG TUDOM CSINÁLNI!!
Uff, én szóltam, A NŐ, Anita
Szerinted?
Kedves Skorpió!
Nekem is mindenki azt mondta, és mondja, hogy a férjem nagyon lehúz, visszafog engem a fejlődésemben.
Lehet, de amíg Őt okoltam, csak egyre sza.abb lett az életem.
Sokat változtam, és mostanában kezdem érezni, ha elválok Tőle, az már nem menekülés les, és közben óriásit változott a világképem a férfiak tekintetében pozitív irányban.
(Egyébként igen gyatra mintát hoztam a szüleimtől, és a fréjemé sem piskóta, de ő nem látja ezt, nem is igen változik az élete)
Igaz amit a vallásról írtál, de talán nem a házasság az oka az elk.rt párkapcsolati életünknek.
Szeritned?
Üdv.:
Mackó
Érdekes
Érdekes, én ezzel pont fordítva vagyok.
Én a Párkapcsolatomban 1 év alatt többet fejlődök, mint anélkül 12 alatt…
Ezért se járok mostanában Önismereti Tréningekre, meg Intenzív Megvilágosodás Elvonulásokra, stb…
Mert EZ MOST Nekem a Legintenzívebb Önismereti és (Megvilágosodás) Tréning…
És még elvonulnom sem kell hozzá… mert erről szól az Egész Életem…
Pedig Néha milyen jó lenne egy kis elvonulás… ;-)))
Szerintem egy Kapcsolatban Óriási Mértékben lehet fejlődni és Önismeretre szert tenni, hiszen a Másik egy Tükör… és a Felszínre hozza Belőled akarva-akaratlanul is a Démonjaidat… amelyekkel szembe kell nézned és meg kell küzdened…
És EZT CSAK TE TEHETED MEG! A Másik csak Segítség hozzá… hogy „kiváltja Belőled”, vagyis a Felszínre hozza a Szőnyeg alól… a Negatív Érzéseidet… a feszültségeidet és a Frusztrációidat, a Gátjaidat, a Korlátaidat és a Blokkjaidat… amelyeket olyan ügyesen eddig elsunnyogtál…
Ismered a víz aló nyomott labda esetét (hogy ne látszódjon)?
Előbb-utóbb elfárad a kezed, vagy a figyelmed és kicsúszik a kezeid közül (az Irányítás)… és pofán talál…
Viszont ami meg van, az ellen kár küzdeni, letagadni és nem tudomást venni róla… mert az csak HAZUGSÁG… és ÖNÁLTATÁS…
A Fejlődés az, ha TUDATOSAN Szembenézel a Problémáiddal, amikhez egyedül csak Neked van Közöd… Vállalod értük a Felelősséget… és Megoldod Őket… vagy a Tudatos Figyelmed Áttranszformáló Erejével Végignézed, ahogyan Maguktól Megoldódnak a Szemed láttára…
Ami ellen Te nem tiltakozol… az Ellened sem tiltakozik.
Aminek nem állsz ellen… az Neked sem áll ellen…
Amivel Te nem harcolsz, az Veled sem akar és tud harcolni…
FOGADD EL, AZT AMI VAN, OLYANNAK, AMILYEN!
NE MEGVÁLTOZTATNI AKARD, CSAK ELFOGADNI…
ÉS EZZEL MEGVÁLTOZTATOD…
Ez amennyire abszúrdnak tűnik… annyira Igaz és Működik…
Csizike 😉
Csizike Nő?
Csizike Emberként Hímnemű Lény… (és ezt biztos forrásból tudom ;-), aki mellesleg sok-sok Lelki Tulajdonságában rendkívül szenzitív és Jin típusú személyiség/egyéniség… 😉
Ami pedig a kérdésed válaszát illeti: olvasd el a Miért a rossz lányokat szeretik a férfiak? című könyvet és a folytatását a Miért a rossz lányokat veszik feleségül a férfiak? és rá fogsz jönni…
Mert a férfiaknak is a KIHÍVÁS kell egy Nőben… aki tud Nemet is mondani, és megvan a Saját Akarata, a Saját Magához Való Esze…
Mert az a Nő mindig KIHÍVÁS… újra és újra MEG KELL HÓDÍTANI, „VADÁSZNI KELL RÁ”… SOHA SEM LESZ IGAZÁN A TIÉD… ÉS ETTŐL IZGALMAS EZ AZ EGÉSZ JÁTÉK… ÉS NÉHA ŐRJÍTŐ IS… 😉
De ez kell a Férfiaknak… Egy kis IZGALOM… egy kis ADRENALIN…
A Tedd ki hadd hűljön! című papucs típus nőben sem túl IZGALMAS és vonzó…
Mert az előbb-utóbb unalmas lesz…
És úgy beleolvad a környezetébe, mintha ott sem lenne… átnéznek rajta, mint az üvegen…
De ha már a könyveknél járunk: hadd ajánljak Neked még egy SZENZÁCIÓSAT, aminek BIZTOS!!! hogy Óriási hasznád veszed: Kulcs a Nőkhöz.
Ha valami: Ez beüt! 😉
Nem csak a Csajozásban leszel Sikeresebb… de Önismereti Tréninget is kapsz egyben…
És megtudod, milyen és hogy viselkedik egy IGAZI FÉRFI.
Lehet, hogy jobban, mint a Csernus-féle A Férfi-ből… 😉
(Pedig az sem rossz… 😉
Szeretettel:
Csizike 😉
Ki mit vált ki
Tudod Csizike, régen (bár nem tudom milyen régről beszélsz) a nők nagyon kiszolgáltatott helyzetben voltak. Nem igazán viselkedhettek másként, mert akkor „röpültek a háztól”, mivel munkát nem vállalhattak, illetve nem tudak, maradt a behódolás.
Viszont én azt tapasztalom magamon, hogy tudok cica is lenni, meg érzéketlen, durva, kemény, elutasító, szeretet nélküli is.
EZ ATTÓL FÜGG, HOGY FÉRFI VAN-E MELLETTEM, VAGY CSAK MAGÁT SEM KERESŐ, ESETLEG KERESGÉLŐ, DE NAGYON HELYÉN NEM LÉVŐ „PINCSI KUTYA” (már bocs a durva minősítésért, csak az érzékeltetés kedvéért írtam)
MINDENKI AZT KAPJA AMIT „ÉRDEMEL”, AHOL TART.
Én nem a férfiakat szidom, ha valami negatív ér, vagy olyat látok ami nem tetszik, hanem keresem az okát, hogy miért pont ez a dolog történt velem. És ha megtalálom, feldolgozom.
Üdv. Nektek Drága Férfiak! Férfiak?
Mackó
En viszont kifejezetten a noket szidom!Szerinted miért teremtett
En viszont kifejezetten a noket szidom!Szerinted miért teremtette csak másodlagosan isten a not?Azért mert csak „másodlagos”.
ez Szíven talált
Hát bevallom Kedves Skorpió, ez most nagyon szíven ütött.
Mostanában, és ezelőtt egy órával is azon meditáltam, hogy elfogadjam kevesebbet érek, mint a férfiak, sőt, semmit sem érek.
Hát ez most nagyon betalált, de azon kívül, hogy sírhatnékom van, nem érzek haragot, és ez szerintem jó jel.
Ha így gondolod, ahogy érzed, akkor miért csodálkozol azon, hogy olyan nőket találsz amilyeneket írtál. Csak megtestesítik a belső hitedet.
Mackó
En nem bántani akartalak,csak a saját véleményem nyílvánítom
En nem bántani akartalak,csak a saját véleményem nyílvánítom ki.Es egyáltalán nem vagyok mérges.Ha tudnátok mennyi szenvedésen mentem keresztul a nok végett,nem csodálkoznátok.E miatt már bekotott szemmel is ismerem az utat a pokolba,millioszor megjártam.Bocs,ha megsértettelek.Nem volt személyes,én minden nore mondtam.
Tudom, hogy nem bánatani akartál
Nem bántásnak vettem, TUDOM HOGY NEM BÁNTANI AKRTÁL,de attól még bennem érzelmeket mozgattak meg szavaid:)
Pont azért, mert még nem dolgoztam fel mindent ezt a témát illetően.
Biztos rengeteg szenvedésen mentél keresztül, nem licitálni akarok, hidd el, én is megjártam a magam poklait, és talán már fel is adtam volna, de…..
elkezdtem önismerettel foglalkozni, majd Huszti Sanyi tanításai révén úgy érzem, megtaláltam az életet.
Ha már „bekotott szemmel is ismerem az utat a pokolba,millioszor megjártam”, akkor miért nem kezdesz el egy másik úton járni???
Mackó
nem volt személyes?
„nem volt személyes, én minden (!!) nore gondoltam”
Nem-e?
Ebben a minden nőben benne vagyok én is, a nejed is, Edit is, meg még sokan mások, kb: néhány százmillióan
Hm..
Megértjük, ha fáj neked.
De mit éreznél, ha fene nagy fájdalmamban ismeretlenül odamennék hozzád a metróban és jól pofon vágnálak, és azt mondanám, bocsi, nem volt személyes, csak minden ffinak adtam, mert ENGEM megbántottak!!!
Volna-e jogom? A válladra hajthatnám-e ezek után a fejem sírva-ríva zokogva és te megértően megvígasztalnál?
Azt tedd mással, amit magadnak is szeretnél, hogy tegyenek veled.
Élni és élni hagyni. Ezek jutottak erről az eszembe.
Ja, és már megint DACOS GYEREK vagy
Ölellek, és most nem pofozlak fel , oké?
Nem?
egyébként ha a párodat keresed, de az csak másodlagos, akkor hogy lehet a Te méltó párod?
Szerintem érzik a nők,hogy ezt gondolod róluk, ezért tudatosság hiányában védekeznek. És úgy tudunk tudatosság nélkül védekezni, hogy nem engedjük hogy sebezhetőkké váljunk.
tehát hideg lesz, és „lesöpör a pályáról”
Nem?
Üdv:
Mackó
tao
hoppá, ilyenkor keresztény vagy?
egyébként tudományos tény: a magzat kezdeti stádiumában nő, akiből a tudomány szerint mutáció miatt XX-ből, csak XY lesz. Így lesz férfi. Járj utána, miért is van mellbimbótok? Egyébként még a nemi szerveitek is megfelelnek a női nemnek: petefészek-herék, hímvessző-hüvely. ondóvezeték- petevezeték, és 1 dolog hiányzik a méh. Ami a magot befogadja , táplálja , óvja.
Tudod az is elgondolkoztató, hogy minden ffit ANYA, tehát NŐ hoz a világra. HM…
Na ez a „rossz” hozzáállás.
Hatalmi harc a férfi oldalról. 🙂
És még Te mondod bántanak a nők?
Gyerekek, a helyes út, ha karoltva Egység lép színre, se nem csak Nő uralom, se nem csak FÉRFI. Mindkettő csak fél a másik nélkül, így mindkettő hibázik mikor Hatalomra tőr/kerül.
Voltak példák: Amazonok és a jelen Férfi-kor. Diktatúra mindkettő.
Skorpió, kérlek meditálj a Tao szimbólummal. Benne van Jin-jang. Én mindkettőt egyforma nagynak látom, és Te?
Igen drágám én tao kovetonek tartom magam.De a tao csak a
Igen drágám én tao kovetonek tartom magam.De a tao csak a kezdetben kovetendo,utána javallott a saját tao kialakítása,kovetése.Engem már évek ota nemtud no bántani-mert nem engedem oket magamhoz kozel.A kifejezett régi mesterek nem hujeségbol tiltották a noket.Nem a szex az oka,hanem a meditácio.Hogyan lehet meditálni ha szerelmes vagy és gondolataid csak e korul járnak?
Drága Skorpió
Úgy megölelnélek
Bocs, de Apámat látom benned. Remélem ez nem túl személyes Neked. De fájdalommal hogyan tudsz meditálni? Az is érzelem. Nálad csak a felszín nyugodt, alatta dúl a fájdalom-félelem vihara. Merülj alá, hatalmas energiát szabadítasz fel. Próbáld meg meditáció közben, oké?
aj-jaj
„Engem már évek ota nemtud no bántani-mert nem engedem oket magamhoz kozel.”
Engem sem tudott férfi bántani a vége felé már, pont azért amit Te is írtál, de nem vezetett sehova, sőt!
Öreg hiba, kedves Skorpió! De hát nem kell mindenkinek boldog párkapcsolatban élni.:)
Én azért dolgozok rajta, és bár szerelmesen biztos nehezebb meditálni az élet nagy dolgain, de azért én szívesen kipróbálnám:)))))
Tudod miért, mert már tudok mit kezdeni azzal ha egy férfi bánt.
Mackó
Lehet,hogy Te oreg hibának nevezed a szerelmet.En viszont egy
Lehet,hogy Te oreg hibának nevezed a szerelmet.En viszont egy kulvilági csapdának.Majdnem hiábavalo a világ megértése ha a kulvilágban élsz.
Skorpió, félreértettél,
Nem a szerelmet nevezem öreg hibának,
Skorpió, félreértettél,
Nem a szerelmet nevezem öreg hibának, hanem azt, hogy nem engedsz közel magadhoz nőt, hogy ne érjen bántalom.!!!
Ez az öreg hiba, mert nem bezárni kell, hanem tanulni a fájdalomból stb. Én beengedem a fájdalmat, hagyom hadd fájjon.
„Majdnem hiábavalo a világ megértése ha a kulvilágban élsz.”
Nem csak a külvilágban élek, de nem bánom ha a külvilág is kellemesebb hellyé változik azáltal, hogy belül, mélyen bent magamban rendet teszek.
Mackó
Igen,a világot is megváltoztatod azzal,hogy magad is
Igen,a világot is megváltoztatod azzal,hogy magad is megváltoztatod.
Az univerzumban rend van,és ezt a rendet nem tudod megérteni míg a kulvilági káoszban élsz.A magadban valo rendcsinálásodnak soha nem lessz vége.
Lehet, hogy az önmagam rendcsinálásának soha nem lesz vége, de
Lehet, hogy az önmagam rendcsinálásának soha nem lesz vége, de addig is egyre „jobb” az életem.
Miért, Te tudsz valami gyorsabb módszert? Csak ne az Itt és Most-ot, mert azzal nem értek mindenben egyet.
Mackó
külvilág
Na ezen már én is gondolkodtam sokat. Külvilágban élés, vagy belső világunk, mint a tibeti szerzetesek kontra nyugati világunk.
Eleinte azt gondoltam, mennyivel „könnyebb” az útja 1 tibetinek, hiszen ott csak meditál, nem dolgozik, meg nem hallgatja mások pletykáit, stb.
Aztán elvonultan éltem,, de erről már írtam többször is, a lényeg: elmagányosodás, a FA (én) kiszáradt, elnincstelenedés.
Az igazi nagy kunszt, hogyha megéled magad a külvilágban is, abszolút meditálva. Na az az igazi. A 7-esen meditálni, nem akkor, mikor otthon „mesterséges” környezetben a nyugalom, csak rád telepszik. Mert akkor nem Te vagy a nyugalom, hanem csak rád ült. Te csak a „szék” vagy.
Na nem szólom le a tibeti szerzeteseket, sőt, felnézek rájuk, mert én tuttira nem lennék erre képes. „Szenvedés” volt nekem a 3 nap elvonulás is, megyek most hasonlóra is augusztusban 10 napra. Ha túlélem, írok róla. 🙂
Osho: meditációs könyve megvan neked? Abban olvastam a meditáció a piactéren. Kipróbáltam, nem csak ott, a buszon is munkába menet (ráérek, kb 1-1 és 1/2 órámba kerül, mire a céghez beérek)
Sajnos csak két Osho konyvem van.En Oshot mint megvilágosodott
Sajnos csak két Osho konyvem van.En Oshot mint megvilágosodott embert nem ismerem el.Ugy érzem,hogy OSHO rengeteg informácioval volt tele-mint egy számítogép.Es ezért nem folytattam a vele valo olvasmányaim.Amugy tényleg szerette a noket,én a házasságot mondtam hogy utálta.
Osho
Szerintem őrült az ember.
De a meditációs könyve nagyon jó. 101 meditáció vagy valami ilyesmi a címe, sajna kölcsön adtam évekkel ezelőtt és a barátném elfeledte visszaadni, na nem mintha nálam nem ragadt volna le jónéhány könyve.
Ha gondolod vedd meg, vagy keresd meg 1 könyvtárban. Sok meditációs gyakorlat le van írva benne.
Hát igen, nagy nő faló volt.
skorpió – Apunak
Drágám, utána kerestem a neten http://www.terebess.hu, letölthető könyvek nagyon sok, és ott van az osho meditációk 2 kötete is, ingyen
Persze ha szeretnéd, pusza
Ui: ha megnézed és kipróbálod megírod mi volt?
Légyszi olvasd el a Lomszang Rampa nevü íro könyvét!Most néztem
Légyszi olvasd el a Lomszang Rampa nevü íro könyvét!Most néztem utána az édesvizi kiado az elsö és a harmadik részt adta ki a második kötet neve most nem ugrik be,de a könyvtárban egyben volt.Az elsö könyv cime:A harmadik szem
Egy tibeti láma ír az életéröl regény formájában.Nagyon izgalmas és még én is bögtem rajta!Na jo egy picit csak!Üdv:Erika
jaj, ez biztos jó,
Tudsz 1 linket betűzni ide, mert nekem nem adja ki a start keresőm 🙁
Anitának válasz
http://de.wikipedia.org/wiki/Lobsang_Rampa remélem igy megtalálod! Puszi:Erika
köszi
Kívánom, hogy Hálám megpuszilja pici szivedet 🙂
Brühühü
Sem nem németül,
sem nem angolul
nem beszélni, sem nem olvasni, nem tudok :((
Ezzel azért vigyázzatok!!
Nem tudom igaz e de azt hallottam róla
Ezzel azért vigyázzatok!!
Nem tudom igaz e de azt hallottam róla, hogy a fele sem igaz, és ezt egy sokak által tisztelt Nadi mestertől.
Üdv Noa
nem kell mindenkinek boldog párkapcsolatban élni
„nem kell mindenkinek boldog párkapcsolatban élni” írod Kedves Mackó.
Olyannyira nem, hogy a Legtöbb Ember -öntudatlanul- kifejezetten a Boldogtalanságra hajt.
Arra utaznak, azt teremtik, mert arra van szükségük.
Az egész nagy Boldogság utáni vágy meg hajsza a Legtöbb Ember számára csak Alibi, egy üres frázis… ami nem is érdekli Őket… sőt, ha megkapnák, talán bele is halnának, mert nem tudnának mit kezdeni vele…
Az Emberek 99% SZENVEDÉSFÜGGŐ…
FÁJDALOM KELL NEKI, MERT SZENVEDNI AKAR.
Bővebben erről egy Eckhart Tolle előadás:
http://www.tudatossag.com/?q=content/eckhart-tolle-az-%C3%B6r%C3%B6kk%C3%A9val%C3%B3-meg%C3%A9rint%C3%A9se-4nap
Mióta ezzel szembesültem, és az Ego, illetve a Fájdalomtest létével, működésével… azóta könnyebben veszem a kanyarokat… és már nem háborít fel az, ha valaki balhézik, direkt elbaszarintja a dolgokat és az életét… és önsorsrontó és direkt fájdalmat teremt magának is és másoknak is, akiket állítólag szeret… mert SZENVEDNI AKAR…
Ezt most már elfogadom, mint egyfajta természetességet… és ami a lényeg: ha valamki elkezd velem faszoskodni és bunkózni, balhézni, hepciáskodni, tudom jól, hogy nem velem van baja… csak a FÁJDALOMTESTE éhezik… és meg kell etetnie… mert ez egy függőség… és ha jönnek az Elvonási tünetek… az maga az Őrület…
Az Emberek hülyék, mert Szenvedni Akarnak és Fájdalomra van Szükségük…
De hát ez az EGO ÜZEMANYAGA…
A Fájdalom és a Szenvedés…
Tehát még egyszer: a legtöbb ember bár azt mondja, hogy Boldogságra vágyik, és egy Boldog és Harmonikus, Idillikus, Kiegyensúlyozott Párkapcsolatra… ez úgy nem igaz, ahogy mondja…
Mondhatni: még Ő sem gondolja komolyan…
Inkább vágyik egy Fájdalmas, és Szenvedés(ly)es Kapcsolatra… csak 1. ezt még Ő sem tudja (tudatosan) a legtöbb esetben, hogy erre van szüksége, és hogy erre hajt, 2. ezáltal még önmagának sem vallja be…
Csizike 😉
Nők, szerelem távoltartása
Az nem lehet, hogy a nők távoltartásával magyarázod azt, hogy igazából ők nem jönnek, lágalábbis nem olyan, mint amilyen jólesne?
Női oldal
Kitiltod a saját női oldaladat? Kár! Szerintem az EGYséget csak egész emberként lehet megtapasztalni, felesben nem.
Nem jol tudod, skorpio….
Jaj,de tevedsz. Azert teremtette másodszorra a not, mert minden remekmu elott kell egy piszkozat.
Ági
Szerető Férfiak, és Rideg, Kemény, Elutasító, „Érzéketlen” Nők
Szerintem csak arról van szó, hogy két érzelmileg nagyon eltérő igényű ember kerül össze ilyenkor. Nem feltétlen rideg, és hideg a nő- csak a férfi az érzelmesebb. Igen, van ilyen is.
Ma már kevésbé van a nőkre kényszerítve, hogy feltétlen érzelmesek, érzelgősek, dominancia-mentesek legyenek. Persze sokan azok- vagy legalábbis nagyon jól eljátsszák ezt a szerepet. Mint ahogyan a férfira sincs a hatalmaskodó, domináló szerep rákényszerítve.
Másrészt, egy nőnek még mindig jobban meg kell szenvednie azért, hogy hogyismondjam: „elismerjék”. Mert ha tegyük fel még érzelmes is a társa, ám ő is az, nagy valószínűséggel az jön a dologból hogy ő az érzelmesebb, romantikusabb, biztos ő vette rá még a férfit is.
Még ha eldönti, hogy közös erővel, közösen, ugyanannyit téve a családi kasszába munkálkodnak a család jólétéért, és ezért (is) akar stabil kapcsolatot (és a férfi is ugyanúgy akarja): abból is az jön ki, hogy a nők biztosítani akarják magukat, anyagilag, azt akarják, hogy kitartságk őket.
Nem egy a nőnél kevesebbet kereső férfit hallottam már a „családfenntartó” szerepében tetszelegni.
Nagyon sok esetben tehát a férfiak kisebbrendűségi érzésén (és ennek kompenzálásán) múlik, hogy a nő (már akiben van egy cseppnyi büszkeség is) inkább megtartja magának a férfival szembeni gyengédséget, mert azt tapasztalja, hogy a férfi számára az „egyenlőség” teljesen ismeretlen fogalom. A férfi nem ismeri el, hogy ő is épp úgy vágyik dolgokra, hanem inkább a nő fejére nő, vagy hagyja magát elnyomni. Középút nincs.
A férfi mindig igyekszik kiügyeskedni, hogy úgy tűnjön: az érzelmeket, a közös erőfeszítést csak a nő akarja, sőt, a nő ettől függ, feltétlen szüksége van erre, ő pedig „nagyvonalúan” belemegy a dologba (mert a nő rábeszéli, ráveszi, egyes férfiak szinte már azt akarják elhitetni, hogy a nő udvarol nekik, és kéri meg a kezüket).
Persze, ha a nő (büszkeségből, vagy mert nem ilyen) nem megy bele ebbe a „játékba”- a férfi behódol, mert (épp úgy) szüksége van a nőre.
Tehát, nekem úgy tűnik, hogy a férfiak vagy csak a teljes behódolást ismerik, vagy pedig annak elérését, hogy nekik valami királykisasszony módjára szinte már könyörögnek, a másik félnek annyira szükségük van rájuk. Azt nem hajlandók észrevenni, és elismerni hogy ha egy kapcsolatban mindkét félnek hasonló jogai/kötelezettségei/szükségletei/céljai vannak.
Ez a két dolog (valóban eltérő érzelmi igények- mert ugye, mostanában már kevésbé kell szerepet játszani; meg a fenti) játszhat közre a jelenség létrejöttében.
Megjegyzem: a fordítottjára is akad példa bőven, de ilyenkor hibás húzás általánosítani bármelyik nemet illetően is. Nem minden nő egyforma, mint ahogyan nem minden férfi sem egyforma.
Sok nő és férfi tehernek érzi a túlzott kötődést, érzelmességet. Sok nő és férfi nem. A dominanciával is épp így van. A leghibásabb húzás, ha valamiféle társadalmi elvárás alapján akarjuk beskatulyázni az embereket, mert csak szenvedni fognak, és szerepeket játszanak.
A legjobb, ha két összeillő, egymást kiegészítő ember kerül össze- és nem foglalkoznak a többiekkel, meg azzal sem, a társadalom mit vár tőlük, mint nőtől/férfitól.
Szerető Férfiak, és Rideg, Kemény, Elutasító, „Érzéketlen” Nők
Sok olyan párocskát láttam az utóbbi időben magam körül, ahol a Férfi Tag Szeretettel teli a Nő iránt, bújós, becézgetős, szeretgetős, a Nő kedvét keresi és sokszor behódol a kedvéért, csak hogy neki legyen jó (mert a Nő boldogsága Férfiúinkat is boldoggá teszi), miközben ezekben a kapcsolatokban a Nők gyakran Hidegek, Ridegek, Elutasítóak, Kemények, „Érzéketlenek”, Szívtelenek, Számítóak…
És ez olyan furcsa…sokszor…
Ez régebben mintha fordítva lett volna jellemzőbb…
És már eltűnődtem rajta egy párszor, hogy ez vajon miért van így?
Hogy a Férfiak egy nagy része már nem akar Uralkodni, játszani a Zsarnokoskodó Diktátort, csak egyszerűen Harmóniában és Örömben Létezni és Megélni a Szerelmét, Szeretetét… miközben sok Nőnek ez nem megy… és Ők Dúrvák, Kemények, Elutasítóak, Negatívok, „Érzéketlenek”, „Szeretet-nélküliek”…
Hm?
Hát miért és hogy is van ez?
Csizike 😉
szerintem
Szerintem azt kellene megnézned, hogy ez a Szeretetre méltó férfi milyen képet állít fel önmagában a nőkről. Lehet, hogy az ilyen típusú nők a Női ideáljai?
Vonzás törvénye mindenkire igaz.
Valóban, ha 1 szeretetre méltó bújós nővel összehozza a sors, akkor is így viselkedne, mint a „rideggel”?
Mert ha minden oké lenne, akkor ilyet vonzana be, és akkor nem lenne ez a kérdés. Mert hát amint bent, úgy kint, vagy nem?
A 2 párban tanuló feladat, tükre a másiknak. A nőnek be kellene fogadni, tudni kellene cica lenni, a férfinak, meg férfinak lenni. Mert ha tudatos a teremtő erejében, az hogy ő férfi, akkor az HAT. Nem tesz semmit, ilyen a kisugárzása. Ahogy ül ahogy fogja a kanalat, vagy bármi. A nőknél is így van.
Nagyon bukok az ilyen férfiakra, hmm…..
Kellett ezt most felhozni??
Hm… 🙂
Ez így van drága csizike!No létedre ki mered mondani a frankot!H
Ez így van drága csizike!No létedre ki mered mondani a frankot!Ha egy nonek kinyalom a seggét,a tenyeremen hordozom…..az biztos,hogy már holnap lecserél.Miért?Mert áldozat akar lenni,mert izgalmat akar,mert a gonosz+bunko+izomagyu+troger pasit akar.Hogy miért,miért szeretik annyira a kokemény,érzelmek nélkuli pasikat a nok és miért utálják a nyálas+rendes pasikat a nok,ez számomra is talány.Csizike meg tudod válaszolni?
Skorpió
Csizike nő?
Nem , Drágám, ő férfi 🙂
Aztán gondolod végig, és dolgoz az egész nőkről alkotott képeden, légyszi
Köszi a Nők nevében 🙂
Rosszak a nők, nahát!!!
Te Skorpió, valami nagyon nem oké nálad a nőkről és a férfiakról alkotott képedet illetően.
Milyenek a szüleid, milyen az Ő kapcsolatuk, mert az tuti, hogy a valóságnak csak egy szeletét látod, merthogy mindenféle nő létezik.
Hogy Te miért csak olyanokkal találkozol amilyenekkel, ahhoz azért akad valami közöd.:)
Én csak azt tudom hozzátenni, hogy Nekem is volt egy képem ezekről a dolgokról, és amíg nem kezdtem el dolgozni ezen, addig számomra csak kétféle pasi létezett, és tényleg csak ilyenekkel találkoztam:
pincsi kutya:)
kihasználós aljas tróger:)
Ma meg már egy csomó más minőséget képviselő pasit is meglátok, és mintha az előbbi két fajtából sokkal kevesebbet látnék magam körül:)
Szóval, Buddhanitának is igaza van ezt illetően.
Kedves férfiak! Ha úgy érzitek „rosszak” a nők, kezdjetek el Magatokon dolgozni, és a Hermész Triszmegoszti elv szerint, (ahogy bent úgy kint) más nőkkel fogtok találkozni.:))))
Üdv.:
Mackó
Drága Edit!Sajnálom,hogy ezt kell mondanom:a nok világ életemben
Drága Edit!Sajnálom,hogy ezt kell mondanom:a nok világ életemben lehuztak,visszatartottak a fejlodésembe
amiota „elzavartam”feleségem,annyit fejlodtem 1 év alatt,mint nosen 12év alatt
amugy olvasd el ezugyben osho véleményét:a vallás legalizálni akarta a szexet és ezért találták ki a házasságot
OSHO-takaró
Ahhoz képest Osho nagy híve volt a nőknek:)
Mindegy, én úgy látom, magát a hitvilágod használod takarónak, önmagad igazolására és a benned bújó negatív aspektusok elkendőzésére.
Ha elfolytod, letagadod a szeretetet, vagy más érzelmed, azzal nem oldasz meg semmit. Ez táplálja a haragod, fusztrációd a nők/vagy más dolgok iránt.
Egyébként ha minden rendben volna, nem ütné ki a biztosítékod semmi ehhez fűződő téma.
Nem gondolod, hogy több vagy a kicsinyes félelmeidnél?
Szerintem igen, úgyhogy dühöd inkább önmagad félelmei ellen használd fel, tudod : AKKOR IS MEG TUDOM CSINÁLNI!!
Uff, én szóltam, A NŐ, Anita
Szerinted?
Kedves Skorpió!
Nekem is mindenki azt mondta, és mondja, hogy a férjem nagyon lehúz, visszafog engem a fejlődésemben.
Lehet, de amíg Őt okoltam, csak egyre sza.abb lett az életem.
Sokat változtam, és mostanában kezdem érezni, ha elválok Tőle, az már nem menekülés les, és közben óriásit változott a világképem a férfiak tekintetében pozitív irányban.
(Egyébként igen gyatra mintát hoztam a szüleimtől, és a fréjemé sem piskóta, de ő nem látja ezt, nem is igen változik az élete)
Igaz amit a vallásról írtál, de talán nem a házasság az oka az elk.rt párkapcsolati életünknek.
Szeritned?
Üdv.:
Mackó
Érdekes
Érdekes, én ezzel pont fordítva vagyok.
Én a Párkapcsolatomban 1 év alatt többet fejlődök, mint anélkül 12 alatt…
Ezért se járok mostanában Önismereti Tréningekre, meg Intenzív Megvilágosodás Elvonulásokra, stb…
Mert EZ MOST Nekem a Legintenzívebb Önismereti és (Megvilágosodás) Tréning…
És még elvonulnom sem kell hozzá… mert erről szól az Egész Életem…
Pedig Néha milyen jó lenne egy kis elvonulás… ;-)))
Szerintem egy Kapcsolatban Óriási Mértékben lehet fejlődni és Önismeretre szert tenni, hiszen a Másik egy Tükör… és a Felszínre hozza Belőled akarva-akaratlanul is a Démonjaidat… amelyekkel szembe kell nézned és meg kell küzdened…
És EZT CSAK TE TEHETED MEG! A Másik csak Segítség hozzá… hogy „kiváltja Belőled”, vagyis a Felszínre hozza a Szőnyeg alól… a Negatív Érzéseidet… a feszültségeidet és a Frusztrációidat, a Gátjaidat, a Korlátaidat és a Blokkjaidat… amelyeket olyan ügyesen eddig elsunnyogtál…
Ismered a víz aló nyomott labda esetét (hogy ne látszódjon)?
Előbb-utóbb elfárad a kezed, vagy a figyelmed és kicsúszik a kezeid közül (az Irányítás)… és pofán talál…
Viszont ami meg van, az ellen kár küzdeni, letagadni és nem tudomást venni róla… mert az csak HAZUGSÁG… és ÖNÁLTATÁS…
A Fejlődés az, ha TUDATOSAN Szembenézel a Problémáiddal, amikhez egyedül csak Neked van Közöd… Vállalod értük a Felelősséget… és Megoldod Őket… vagy a Tudatos Figyelmed Áttranszformáló Erejével Végignézed, ahogyan Maguktól Megoldódnak a Szemed láttára…
Ami ellen Te nem tiltakozol… az Ellened sem tiltakozik.
Aminek nem állsz ellen… az Neked sem áll ellen…
Amivel Te nem harcolsz, az Veled sem akar és tud harcolni…
FOGADD EL, AZT AMI VAN, OLYANNAK, AMILYEN!
NE MEGVÁLTOZTATNI AKARD, CSAK ELFOGADNI…
ÉS EZZEL MEGVÁLTOZTATOD…
Ez amennyire abszúrdnak tűnik… annyira Igaz és Működik…
Csizike 😉
Csizike Nő?
Csizike Emberként Hímnemű Lény… (és ezt biztos forrásból tudom ;-), aki mellesleg sok-sok Lelki Tulajdonságában rendkívül szenzitív és Jin típusú személyiség/egyéniség… 😉
Ami pedig a kérdésed válaszát illeti: olvasd el a Miért a rossz lányokat szeretik a férfiak? című könyvet és a folytatását a Miért a rossz lányokat veszik feleségül a férfiak? és rá fogsz jönni…
Mert a férfiaknak is a KIHÍVÁS kell egy Nőben… aki tud Nemet is mondani, és megvan a Saját Akarata, a Saját Magához Való Esze…
Mert az a Nő mindig KIHÍVÁS… újra és újra MEG KELL HÓDÍTANI, „VADÁSZNI KELL RÁ”… SOHA SEM LESZ IGAZÁN A TIÉD… ÉS ETTŐL IZGALMAS EZ AZ EGÉSZ JÁTÉK… ÉS NÉHA ŐRJÍTŐ IS… 😉
De ez kell a Férfiaknak… Egy kis IZGALOM… egy kis ADRENALIN…
A Tedd ki hadd hűljön! című papucs típus nőben sem túl IZGALMAS és vonzó…
Mert az előbb-utóbb unalmas lesz…
És úgy beleolvad a környezetébe, mintha ott sem lenne… átnéznek rajta, mint az üvegen…
De ha már a könyveknél járunk: hadd ajánljak Neked még egy SZENZÁCIÓSAT, aminek BIZTOS!!! hogy Óriási hasznád veszed: Kulcs a Nőkhöz.
Ha valami: Ez beüt! 😉
Nem csak a Csajozásban leszel Sikeresebb… de Önismereti Tréninget is kapsz egyben…
És megtudod, milyen és hogy viselkedik egy IGAZI FÉRFI.
Lehet, hogy jobban, mint a Csernus-féle A Férfi-ből… 😉
(Pedig az sem rossz… 😉
Szeretettel:
Csizike 😉
Ki mit vált ki
Tudod Csizike, régen (bár nem tudom milyen régről beszélsz) a nők nagyon kiszolgáltatott helyzetben voltak. Nem igazán viselkedhettek másként, mert akkor „röpültek a háztól”, mivel munkát nem vállalhattak, illetve nem tudak, maradt a behódolás.
Viszont én azt tapasztalom magamon, hogy tudok cica is lenni, meg érzéketlen, durva, kemény, elutasító, szeretet nélküli is.
EZ ATTÓL FÜGG, HOGY FÉRFI VAN-E MELLETTEM, VAGY CSAK MAGÁT SEM KERESŐ, ESETLEG KERESGÉLŐ, DE NAGYON HELYÉN NEM LÉVŐ „PINCSI KUTYA” (már bocs a durva minősítésért, csak az érzékeltetés kedvéért írtam)
MINDENKI AZT KAPJA AMIT „ÉRDEMEL”, AHOL TART.
Én nem a férfiakat szidom, ha valami negatív ér, vagy olyat látok ami nem tetszik, hanem keresem az okát, hogy miért pont ez a dolog történt velem. És ha megtalálom, feldolgozom.
Üdv. Nektek Drága Férfiak! Férfiak?
Mackó
En viszont kifejezetten a noket szidom!Szerinted miért teremtett
En viszont kifejezetten a noket szidom!Szerinted miért teremtette csak másodlagosan isten a not?Azért mert csak „másodlagos”.
ez Szíven talált
Hát bevallom Kedves Skorpió, ez most nagyon szíven ütött.
Mostanában, és ezelőtt egy órával is azon meditáltam, hogy elfogadjam kevesebbet érek, mint a férfiak, sőt, semmit sem érek.
Hát ez most nagyon betalált, de azon kívül, hogy sírhatnékom van, nem érzek haragot, és ez szerintem jó jel.
Ha így gondolod, ahogy érzed, akkor miért csodálkozol azon, hogy olyan nőket találsz amilyeneket írtál. Csak megtestesítik a belső hitedet.
Mackó
En nem bántani akartalak,csak a saját véleményem nyílvánítom
En nem bántani akartalak,csak a saját véleményem nyílvánítom ki.Es egyáltalán nem vagyok mérges.Ha tudnátok mennyi szenvedésen mentem keresztul a nok végett,nem csodálkoznátok.E miatt már bekotott szemmel is ismerem az utat a pokolba,millioszor megjártam.Bocs,ha megsértettelek.Nem volt személyes,én minden nore mondtam.
Tudom, hogy nem bánatani akartál
Nem bántásnak vettem, TUDOM HOGY NEM BÁNTANI AKRTÁL,de attól még bennem érzelmeket mozgattak meg szavaid:)
Pont azért, mert még nem dolgoztam fel mindent ezt a témát illetően.
Biztos rengeteg szenvedésen mentél keresztül, nem licitálni akarok, hidd el, én is megjártam a magam poklait, és talán már fel is adtam volna, de…..
elkezdtem önismerettel foglalkozni, majd Huszti Sanyi tanításai révén úgy érzem, megtaláltam az életet.
Ha már „bekotott szemmel is ismerem az utat a pokolba,millioszor megjártam”, akkor miért nem kezdesz el egy másik úton járni???
Mackó
nem volt személyes?
„nem volt személyes, én minden (!!) nore gondoltam”
Nem-e?
Ebben a minden nőben benne vagyok én is, a nejed is, Edit is, meg még sokan mások, kb: néhány százmillióan
Hm..
Megértjük, ha fáj neked.
De mit éreznél, ha fene nagy fájdalmamban ismeretlenül odamennék hozzád a metróban és jól pofon vágnálak, és azt mondanám, bocsi, nem volt személyes, csak minden ffinak adtam, mert ENGEM megbántottak!!!
Volna-e jogom? A válladra hajthatnám-e ezek után a fejem sírva-ríva zokogva és te megértően megvígasztalnál?
Azt tedd mással, amit magadnak is szeretnél, hogy tegyenek veled.
Élni és élni hagyni. Ezek jutottak erről az eszembe.
Ja, és már megint DACOS GYEREK vagy
Ölellek, és most nem pofozlak fel , oké?
Nem?
egyébként ha a párodat keresed, de az csak másodlagos, akkor hogy lehet a Te méltó párod?
Szerintem érzik a nők,hogy ezt gondolod róluk, ezért tudatosság hiányában védekeznek. És úgy tudunk tudatosság nélkül védekezni, hogy nem engedjük hogy sebezhetőkké váljunk.
tehát hideg lesz, és „lesöpör a pályáról”
Nem?
Üdv:
Mackó
tao
hoppá, ilyenkor keresztény vagy?
egyébként tudományos tény: a magzat kezdeti stádiumában nő, akiből a tudomány szerint mutáció miatt XX-ből, csak XY lesz. Így lesz férfi. Járj utána, miért is van mellbimbótok? Egyébként még a nemi szerveitek is megfelelnek a női nemnek: petefészek-herék, hímvessző-hüvely. ondóvezeték- petevezeték, és 1 dolog hiányzik a méh. Ami a magot befogadja , táplálja , óvja.
Tudod az is elgondolkoztató, hogy minden ffit ANYA, tehát NŐ hoz a világra. HM…
Na ez a „rossz” hozzáállás.
Hatalmi harc a férfi oldalról. 🙂
És még Te mondod bántanak a nők?
Gyerekek, a helyes út, ha karoltva Egység lép színre, se nem csak Nő uralom, se nem csak FÉRFI. Mindkettő csak fél a másik nélkül, így mindkettő hibázik mikor Hatalomra tőr/kerül.
Voltak példák: Amazonok és a jelen Férfi-kor. Diktatúra mindkettő.
Skorpió, kérlek meditálj a Tao szimbólummal. Benne van Jin-jang. Én mindkettőt egyforma nagynak látom, és Te?
Igen drágám én tao kovetonek tartom magam.De a tao csak a
Igen drágám én tao kovetonek tartom magam.De a tao csak a kezdetben kovetendo,utána javallott a saját tao kialakítása,kovetése.Engem már évek ota nemtud no bántani-mert nem engedem oket magamhoz kozel.A kifejezett régi mesterek nem hujeségbol tiltották a noket.Nem a szex az oka,hanem a meditácio.Hogyan lehet meditálni ha szerelmes vagy és gondolataid csak e korul járnak?
Drága Skorpió
Úgy megölelnélek
Bocs, de Apámat látom benned. Remélem ez nem túl személyes Neked. De fájdalommal hogyan tudsz meditálni? Az is érzelem. Nálad csak a felszín nyugodt, alatta dúl a fájdalom-félelem vihara. Merülj alá, hatalmas energiát szabadítasz fel. Próbáld meg meditáció közben, oké?
aj-jaj
„Engem már évek ota nemtud no bántani-mert nem engedem oket magamhoz kozel.”
Engem sem tudott férfi bántani a vége felé már, pont azért amit Te is írtál, de nem vezetett sehova, sőt!
Öreg hiba, kedves Skorpió! De hát nem kell mindenkinek boldog párkapcsolatban élni.:)
Én azért dolgozok rajta, és bár szerelmesen biztos nehezebb meditálni az élet nagy dolgain, de azért én szívesen kipróbálnám:)))))
Tudod miért, mert már tudok mit kezdeni azzal ha egy férfi bánt.
Mackó
Lehet,hogy Te oreg hibának nevezed a szerelmet.En viszont egy
Lehet,hogy Te oreg hibának nevezed a szerelmet.En viszont egy kulvilági csapdának.Majdnem hiábavalo a világ megértése ha a kulvilágban élsz.
Skorpió, félreértettél,
Nem a szerelmet nevezem öreg hibának,
Skorpió, félreértettél,
Nem a szerelmet nevezem öreg hibának, hanem azt, hogy nem engedsz közel magadhoz nőt, hogy ne érjen bántalom.!!!
Ez az öreg hiba, mert nem bezárni kell, hanem tanulni a fájdalomból stb. Én beengedem a fájdalmat, hagyom hadd fájjon.
„Majdnem hiábavalo a világ megértése ha a kulvilágban élsz.”
Nem csak a külvilágban élek, de nem bánom ha a külvilág is kellemesebb hellyé változik azáltal, hogy belül, mélyen bent magamban rendet teszek.
Mackó
Igen,a világot is megváltoztatod azzal,hogy magad is
Igen,a világot is megváltoztatod azzal,hogy magad is megváltoztatod.
Az univerzumban rend van,és ezt a rendet nem tudod megérteni míg a kulvilági káoszban élsz.A magadban valo rendcsinálásodnak soha nem lessz vége.
Lehet, hogy az önmagam rendcsinálásának soha nem lesz vége, de
Lehet, hogy az önmagam rendcsinálásának soha nem lesz vége, de addig is egyre „jobb” az életem.
Miért, Te tudsz valami gyorsabb módszert? Csak ne az Itt és Most-ot, mert azzal nem értek mindenben egyet.
Mackó
külvilág
Na ezen már én is gondolkodtam sokat. Külvilágban élés, vagy belső világunk, mint a tibeti szerzetesek kontra nyugati világunk.
Eleinte azt gondoltam, mennyivel „könnyebb” az útja 1 tibetinek, hiszen ott csak meditál, nem dolgozik, meg nem hallgatja mások pletykáit, stb.
Aztán elvonultan éltem,, de erről már írtam többször is, a lényeg: elmagányosodás, a FA (én) kiszáradt, elnincstelenedés.
Az igazi nagy kunszt, hogyha megéled magad a külvilágban is, abszolút meditálva. Na az az igazi. A 7-esen meditálni, nem akkor, mikor otthon „mesterséges” környezetben a nyugalom, csak rád telepszik. Mert akkor nem Te vagy a nyugalom, hanem csak rád ült. Te csak a „szék” vagy.
Na nem szólom le a tibeti szerzeteseket, sőt, felnézek rájuk, mert én tuttira nem lennék erre képes. „Szenvedés” volt nekem a 3 nap elvonulás is, megyek most hasonlóra is augusztusban 10 napra. Ha túlélem, írok róla. 🙂
Osho: meditációs könyve megvan neked? Abban olvastam a meditáció a piactéren. Kipróbáltam, nem csak ott, a buszon is munkába menet (ráérek, kb 1-1 és 1/2 órámba kerül, mire a céghez beérek)
Sajnos csak két Osho konyvem van.En Oshot mint megvilágosodott
Sajnos csak két Osho konyvem van.En Oshot mint megvilágosodott embert nem ismerem el.Ugy érzem,hogy OSHO rengeteg informácioval volt tele-mint egy számítogép.Es ezért nem folytattam a vele valo olvasmányaim.Amugy tényleg szerette a noket,én a házasságot mondtam hogy utálta.
Osho
Szerintem őrült az ember.
De a meditációs könyve nagyon jó. 101 meditáció vagy valami ilyesmi a címe, sajna kölcsön adtam évekkel ezelőtt és a barátném elfeledte visszaadni, na nem mintha nálam nem ragadt volna le jónéhány könyve.
Ha gondolod vedd meg, vagy keresd meg 1 könyvtárban. Sok meditációs gyakorlat le van írva benne.
Hát igen, nagy nő faló volt.
skorpió – Apunak
Drágám, utána kerestem a neten http://www.terebess.hu, letölthető könyvek nagyon sok, és ott van az osho meditációk 2 kötete is, ingyen
Persze ha szeretnéd, pusza
Ui: ha megnézed és kipróbálod megírod mi volt?
Légyszi olvasd el a Lomszang Rampa nevü íro könyvét!Most néztem
Légyszi olvasd el a Lomszang Rampa nevü íro könyvét!Most néztem utána az édesvizi kiado az elsö és a harmadik részt adta ki a második kötet neve most nem ugrik be,de a könyvtárban egyben volt.Az elsö könyv cime:A harmadik szem
Egy tibeti láma ír az életéröl regény formájában.Nagyon izgalmas és még én is bögtem rajta!Na jo egy picit csak!Üdv:Erika
jaj, ez biztos jó,
Tudsz 1 linket betűzni ide, mert nekem nem adja ki a start keresőm 🙁
Anitának válasz
http://de.wikipedia.org/wiki/Lobsang_Rampa remélem igy megtalálod! Puszi:Erika
köszi
Kívánom, hogy Hálám megpuszilja pici szivedet 🙂
Brühühü
Sem nem németül,
sem nem angolul
nem beszélni, sem nem olvasni, nem tudok :((
Ezzel azért vigyázzatok!!
Nem tudom igaz e de azt hallottam róla
Ezzel azért vigyázzatok!!
Nem tudom igaz e de azt hallottam róla, hogy a fele sem igaz, és ezt egy sokak által tisztelt Nadi mestertől.
Üdv Noa
nem kell mindenkinek boldog párkapcsolatban élni
„nem kell mindenkinek boldog párkapcsolatban élni” írod Kedves Mackó.
Olyannyira nem, hogy a Legtöbb Ember -öntudatlanul- kifejezetten a Boldogtalanságra hajt.
Arra utaznak, azt teremtik, mert arra van szükségük.
Az egész nagy Boldogság utáni vágy meg hajsza a Legtöbb Ember számára csak Alibi, egy üres frázis… ami nem is érdekli Őket… sőt, ha megkapnák, talán bele is halnának, mert nem tudnának mit kezdeni vele…
Az Emberek 99% SZENVEDÉSFÜGGŐ…
FÁJDALOM KELL NEKI, MERT SZENVEDNI AKAR.
Bővebben erről egy Eckhart Tolle előadás:
http://www.tudatossag.com/?q=content/eckhart-tolle-az-%C3%B6r%C3%B6kk%C3%A9val%C3%B3-meg%C3%A9rint%C3%A9se-4nap
Mióta ezzel szembesültem, és az Ego, illetve a Fájdalomtest létével, működésével… azóta könnyebben veszem a kanyarokat… és már nem háborít fel az, ha valaki balhézik, direkt elbaszarintja a dolgokat és az életét… és önsorsrontó és direkt fájdalmat teremt magának is és másoknak is, akiket állítólag szeret… mert SZENVEDNI AKAR…
Ezt most már elfogadom, mint egyfajta természetességet… és ami a lényeg: ha valamki elkezd velem faszoskodni és bunkózni, balhézni, hepciáskodni, tudom jól, hogy nem velem van baja… csak a FÁJDALOMTESTE éhezik… és meg kell etetnie… mert ez egy függőség… és ha jönnek az Elvonási tünetek… az maga az Őrület…
Az Emberek hülyék, mert Szenvedni Akarnak és Fájdalomra van Szükségük…
De hát ez az EGO ÜZEMANYAGA…
A Fájdalom és a Szenvedés…
Tehát még egyszer: a legtöbb ember bár azt mondja, hogy Boldogságra vágyik, és egy Boldog és Harmonikus, Idillikus, Kiegyensúlyozott Párkapcsolatra… ez úgy nem igaz, ahogy mondja…
Mondhatni: még Ő sem gondolja komolyan…
Inkább vágyik egy Fájdalmas, és Szenvedés(ly)es Kapcsolatra… csak 1. ezt még Ő sem tudja (tudatosan) a legtöbb esetben, hogy erre van szüksége, és hogy erre hajt, 2. ezáltal még önmagának sem vallja be…
Csizike 😉
Nők, szerelem távoltartása
Az nem lehet, hogy a nők távoltartásával magyarázod azt, hogy igazából ők nem jönnek, lágalábbis nem olyan, mint amilyen jólesne?
Női oldal
Kitiltod a saját női oldaladat? Kár! Szerintem az EGYséget csak egész emberként lehet megtapasztalni, felesben nem.
Nem jol tudod, skorpio….
Jaj,de tevedsz. Azert teremtette másodszorra a not, mert minden remekmu elott kell egy piszkozat.
Ági
Szerető Férfiak, és Rideg, Kemény, Elutasító, „Érzéketlen” Nők
Szerintem csak arról van szó, hogy két érzelmileg nagyon eltérő igényű ember kerül össze ilyenkor. Nem feltétlen rideg, és hideg a nő- csak a férfi az érzelmesebb. Igen, van ilyen is.
Ma már kevésbé van a nőkre kényszerítve, hogy feltétlen érzelmesek, érzelgősek, dominancia-mentesek legyenek. Persze sokan azok- vagy legalábbis nagyon jól eljátsszák ezt a szerepet. Mint ahogyan a férfira sincs a hatalmaskodó, domináló szerep rákényszerítve.
Másrészt, egy nőnek még mindig jobban meg kell szenvednie azért, hogy hogyismondjam: „elismerjék”. Mert ha tegyük fel még érzelmes is a társa, ám ő is az, nagy valószínűséggel az jön a dologból hogy ő az érzelmesebb, romantikusabb, biztos ő vette rá még a férfit is.
Még ha eldönti, hogy közös erővel, közösen, ugyanannyit téve a családi kasszába munkálkodnak a család jólétéért, és ezért (is) akar stabil kapcsolatot (és a férfi is ugyanúgy akarja): abból is az jön ki, hogy a nők biztosítani akarják magukat, anyagilag, azt akarják, hogy kitartságk őket.
Nem egy a nőnél kevesebbet kereső férfit hallottam már a „családfenntartó” szerepében tetszelegni.
Nagyon sok esetben tehát a férfiak kisebbrendűségi érzésén (és ennek kompenzálásán) múlik, hogy a nő (már akiben van egy cseppnyi büszkeség is) inkább megtartja magának a férfival szembeni gyengédséget, mert azt tapasztalja, hogy a férfi számára az „egyenlőség” teljesen ismeretlen fogalom. A férfi nem ismeri el, hogy ő is épp úgy vágyik dolgokra, hanem inkább a nő fejére nő, vagy hagyja magát elnyomni. Középút nincs.
A férfi mindig igyekszik kiügyeskedni, hogy úgy tűnjön: az érzelmeket, a közös erőfeszítést csak a nő akarja, sőt, a nő ettől függ, feltétlen szüksége van erre, ő pedig „nagyvonalúan” belemegy a dologba (mert a nő rábeszéli, ráveszi, egyes férfiak szinte már azt akarják elhitetni, hogy a nő udvarol nekik, és kéri meg a kezüket).
Persze, ha a nő (büszkeségből, vagy mert nem ilyen) nem megy bele ebbe a „játékba”- a férfi behódol, mert (épp úgy) szüksége van a nőre.
Tehát, nekem úgy tűnik, hogy a férfiak vagy csak a teljes behódolást ismerik, vagy pedig annak elérését, hogy nekik valami királykisasszony módjára szinte már könyörögnek, a másik félnek annyira szükségük van rájuk. Azt nem hajlandók észrevenni, és elismerni hogy ha egy kapcsolatban mindkét félnek hasonló jogai/kötelezettségei/szükségletei/céljai vannak.
Ez a két dolog (valóban eltérő érzelmi igények- mert ugye, mostanában már kevésbé kell szerepet játszani; meg a fenti) játszhat közre a jelenség létrejöttében.
Megjegyzem: a fordítottjára is akad példa bőven, de ilyenkor hibás húzás általánosítani bármelyik nemet illetően is. Nem minden nő egyforma, mint ahogyan nem minden férfi sem egyforma.
Sok nő és férfi tehernek érzi a túlzott kötődést, érzelmességet. Sok nő és férfi nem. A dominanciával is épp így van. A leghibásabb húzás, ha valamiféle társadalmi elvárás alapján akarjuk beskatulyázni az embereket, mert csak szenvedni fognak, és szerepeket játszanak.
A legjobb, ha két összeillő, egymást kiegészítő ember kerül össze- és nem foglalkoznak a többiekkel, meg azzal sem, a társadalom mit vár tőlük, mint nőtől/férfitól.
Férfi és Női uralom?
Eszembe jutott erről egy pár gondolat.
Ma
Férfi és Női uralom?
Eszembe jutott erről egy pár gondolat.
Ma ugye a Vízöntő korban élünk. Bár tudom ezzel nem mindenki ért egyet, de szerintem így van. A vízöntő analógiái közé tartozik a közösség a függetlenség a szabadság.
Tehát ezt a kort , úgy lenne jó megélni, hogy kisebb nagyobb közösségek születnek, alakulnak.
Régen ezt megtudtuk élni akár egy nagy családban is, ha több generáció élt együtt.
Ma mindenki függetlenedni szeretne a szülőktől, nem is beszélve a nagyszülőkről.
Így létre jöttek különböző hit közösségek (Rejki, Prána-nadi, Jehova , Táltosok stb..).
Igen ám, csak a közösségekben nincs Nap szerep (akire felnézünk, szeretjük, tiszteljük),
mert vagy mindenki Nap, vagy senki. Vagyis egy orvost ugyanolyan tisztelet övez, mint egy szemetes embert. Mi lenne, ha nem lenne, aki elvigye a szemetet?
Tehát éljük a Vízöntő kort, de a társadalmunk még nem tudja követni az ezzel járó nézeteket.
Szerintem így jött létre ez a zűr zavar. Nincsenek meg az igazi Nap, illetve férfi szerepek és így a női szerepek sem egészen tiszták
Képzeljétek el,hogy ma egy orvost be lehet perelni, egy tanárt meg lehet verni!!
Hát hogyan éljük meg a nap szerepeket mi egyszerű gyári munkások , ha még ők sem tudják?
Remélem, értitek mit akarok mondani!?
Mellékelek itt egy idézetet Müller Pétertől, mert szerintem nagyon jól fogalmaz.
Megemlíti pl a férfi ruhákat,amiről csak annyit így előzetesként, hogy régen a férfiak jártak színes ruhában, és a nők fehérben.
,, Igen, ezek lettünk, uraim: durvák, kemények, karrieristák, nemes eszmények nélkül élők. Elfelejtettük, hogy a legnagyobb férfierény a szelídség, a hűség és az, hogy a magasabbért föl tudjuk áldozni magunkat.
Nem az a baj, hogy “férfiuralom” van – az a baj, hogy nincsenek valódi férfiak.
Mi nem azok vagyunk.
Pörgünk magunk körül, mániásan rohanunk nem létező célok felé – de megbízni bennünk, főleg egy életen át, nem lehet.
Ha körülnézel az utcán, sok szép lányt látsz, de alig találkozol már szép férfival. ez nem csak az én véleményem: rengeteg lány és asszony mondta ezt már nekem. Nem a “jóképű” fiúkról, a szexepilről és a divatról beszéltek. Kigyúrt testet és erőszakos arcot látni. De a férfiszépséghez hozzátartozik valami, ami nem csupán deltás test, divatos kopaszság és rongyos farmer. (Mellesleg érdemes megfigyelni, hogy a színesen öltözött, ápolt nők között miféle jellegtelen ruhákban járnak manapság a férfiak, s külsejükre milyen keveset adnak!)
A férfi szépségének lényege a nemesség.
A nemesség egy benső tartásnak, egy önmagunkkal vívott győztes küzdelemnek tükröződése. Olyan férfi arcán jelenik meg, aki önmaga ura. Erőszak nincs rajta. Mohóság sem tükröződik vonásain. Alkatilag lehet kövér vagy sovány, nem ez a lényeg, hanem egy olyan lelkület, mely belülről megszépíti a férfit. Még akkor is, ha nem szépnek született.
A nemesség nem az agresszív egónak, hanem a fensőbbrendű Énnek a jele egy férfi arcán. Ereje nem durva, hanem finom. Erélyes, de nem erőszakos. Szemében az értelem és érzelem egysége tükröződik. Ilyen arcra mondjuk, hogy korszerűtlen. Nem divat manapság.
Ez a baj. Nem a férfiuralom. Igazi Férfi uralma alatt jó lenne élni.
Csakhogy manapság nincsenek igazi férfiak.”
Szeretettel:Noa
És miért nincsenek manapság Igazi Férfiak?
És miért nincsenek manapság Igazi Férfiak?
Ez mitől függ és min/kin múlik?
Mitől Igazi Férfi egy Igazi Férfi, és mitől nem az?
Csizike 😉
Igazi FÉRFI
Számomra az a Férfi, aki tudatában van teremtő, férfias erejének és ezt nem aroganciával, és nem is bántalmazással fitogtatja, hanem ÉLI. Tudja, hogy Ő Férfi, már túl van a bizonygatáson, felismeri ellenben, ereje nem csak naggyá teszi, hanem bátran megélheti érzelmeit. Általuk nem lesz kevesebb, sőt, kiteljesedik. Nincs szüksége már az erőszakra, a csapodár életmódra, tisztában van saját értékeivel, Önmagával. Már tudja, igazán nincs értelme a „háborúskodásnak, vadászatnak”, mert igazi harcot csak Önmaga ellen vívhat meg. Nem félelmei vezérlik, hanem a hit, Önmagában. De ha kell, kiáll másokért/önmagáért. Az ilyen férfi, mégha le is hajol máshoz segíteni, akkor is érzed, a „tömegből” kimagaslik.
Ki mondta, hogy nincsennek? Minden férfiban él ilyen. Csak valaki kihúzta már a csigaházból, valaki félúton jár, valaki csak ül.
Lényeg az, bármilyen is a Férfi, legyen tisztába Önmagával, élje azt ami van. Ha fél is, ha fáj valami rendben van. Ha szeret, rendben van. Csak ÉLJEN. Ne játsza meg magát, sem machónak (mert bennem azt a hatást kelti, hogy nem biztos abban, hogy ő jó férfi, és ezért kell a sok nőtől a visszaigazolás), sem kemény legénynek (mindig van erősebb, de ha magával nem mer szembe nézni, akkor tényleg ő a Férfi?). És merje hordani a nadrágot. Merje megélni, ha eleset, ha gyengédségre vágyik.
Minden Nőnek mást jelent ez a kép. Nem kell/lehet mindenkinek megfelelni. Igazi Nőd szemében akkor is Te vagy az Igazi Férfi.
Ki mondta hogy nincsennek?
Igazi NŐ?
Megfordítom a kérdést:
Igazi Nő?
Vajon milyen lehet a Ti szemetekben? Na, nem az általános dolgokat akarom hallani, amit a kocsmákban el lehet poénkodni, hanem azt, amit valóban kerestek a NŐben. Őszinteséget kérek. 🙂
Sziasztok!
Visszatérve az
Sziasztok!
Visszatérve az alaptémához,pár szót tennék hozzá.A világunk alapja a dualítás.PL:férfi-nő.
Szerintem két félből lesz két egész! Erre kellene törekedni mindkét félnek.Akkor lehet a legjobban
fejlődni,ha a mellettünk levő párunk folyamatosan tükröt tart nekünk.Hogy miért „erősebbek” a nők?
Több oka is van.Egy részt a férfiak kezében volt eddig a világ sorsa,…most itt tartunk.Ezzel nehéz
vitatkozni.Most a nők következnek.Az érzelmi jólétet kellene helyre hozni,erre a férfiak alkalmatlanok.
Másrészt egyszerüen túlnőttek a férfiakon,sokkal nagyobb ütemben fejlődnek,ez is tény.
Viszont aki hirtelen felébred nem tudja rögtön,hogy mi történt vele.Fel kell ismerni és megbirkózni a helyzettel.Ez idő és törvényszerüen hibákhoz vezet.Néha átesünk a ló tuloldalára,azt is meg kell
tapasztalni,hogy megtaláljuk a középutat.Erről rengeteget lehet beszélgetni és mindenki a maga
igazolását keresi.Mi lenne ha az igazságot keresnénk?
szeretettel
Zoeya
Bocsánat,most vettem
Zoeya
Bocsánat,most vettem észre,hogy elfelejtettem bejelentkezni,az előző levélért
engem kell szidni.
Biztos Ez?
„Az érzelmi jólétet kellene helyre hozni, erre a férfiak ALKALMATLANOK.
Másrészt egyszerüen TÚLNŐTTEK a férfiakon, sokkal NAGYOBB ÜTEMBEN FEJLŐDNEK, ez is tény.”
Biztos Ez?
Én amikor egy Szerető, Kedves Kis Laza, Aranyos Férfit látok, Aki a Szíve Minden Szeretetével Elárasztja a Szerelmét és Szereti, Szeretgeti (Szeretgetné), aki mindeközben Halál Negatív, Bugris, Követelőző, Bunkó, Elutasító, Rugalmatlan, Durcás, Kemény, és Rideg… akkor nem éppen ezek jutnak az eszembe…
Számomra ilyen szituációban, a SZERETET, a SZERETÉS, a SZERETNI-AKARÁS, a Lazaság, és a Könnyed Jókedv állapotában időző Férfi sokkal Fejlettebbnek és Alkalmasabbnak tűnik…
És néha amikor ilyet látok azt is gondolom, hogy ez a Nő nem is szereti tulajdonképpen azt a Férfit… mert akkor biztos nem így viszonyulna hozzá és nem így viselkedne Vele…
És mivel elég sok ilyet láttam magam körül egy időben…
Felmerült bennem a kérdés…
1. A Nők miért ilyen Elutasítóak?
Miért nem tudnak Szeretni, illetve ha tudnak, akkor ezt MEGÉLNI, Nyíltan Felvállalni és Kinyilatkoztatni… a Másik felé is…
2. Szeretik-e azt a Pasit, akivel így viselkednek? De akkor miért így viselkednek Vele?
3. Ha nem szeretik, miért vannak Vele együtt? Miért szivatják ezzel a huzavonával és Macska-Egér (Harccal) Játékkal… és miért rabolják el Egymás Idejét?
Miért nem keresnek és találnak maguknak Olyan (Álom) Pasit… akit Tényleg Szeretnek is, Akire Felnéznek, Akit Tisztelnek és Megbecsülnek…
És Akitől Nedves lesz a Bugyijuk…?
Hm?
Szerinted?
Csizike 😉
És mi van akkor, ha Két Félből nem Lesz EGY Egész…?
És mi van akkor, ha Két Félből nem Lesz EGY Egész…?
Csak egy Még-Nagyobb Fél(szegség)?
Mi van akkor, ha Két Egészből lesz EGY NAGY EGÉSZ?
Hm?
Csizike 😉
Milyen az igazi nő?
Nagy csönd övezi a témát a férfiak részéről, pedig erre én is kíváncsi lettem volna.. : (
Lesz Válasz
Lesz Válasz (a részemről legalábbis biztosan), csak még érlelni kell…
Túl Nagy Kihívás ahhoz, hogy elkapkodjam… 😉
Jól meg kell fontolni Minden Szót… 😉
Hiszen Női Szempárok Milliói Merednek Élesen a Monitorra!!! ;-)))
Addig is lazítsatok Kedves Hölgyek…
És fogalmazzátok meg IDE Magatoknak is, és Nekünk is… hogy Szerintetek Milyen az Igazi NŐ?
Mi a NŐiSÉG Titka, Rejtelme, Lényege, Sava-Borsa?
Mitől NŐ egy Nő(nemű Lény)?
A Testi-Adottságokon Túl…
amit a JóIstentől kapott… illetve maga választott… 😉
Csizike 😉
Kedves Csízike !
Az Örök
Kedves Csízike !
Az Örök Nő Mária ! Isten Anyja.
Az Ő Igenje biztosítékunk mindenre.
AZ Örök Nőiség:
Mária kérdéseket fel nem tevő engedelmessége a Teremtő Atya felé.
CSAK egy IGEN a szeplőtelen fogantatáskor.
CSAK egy IGEN a kereszt alatt.
Most felfedtem , hogy nő vagyok én is.
Üdv: egy úton levő nő… L.J.
Skorpiónak is válaszoltam már..
Te Igazi Nőnek Érzed-e Magadat?
Te Igazi Nőnek Érzed-e Magadat?
Ha Igen: Miért?
Ha Nem: Miért?
Fejtsd ki bővessen… 😉
Csizike 😉
Igazi NŐ
Számomra:
A Befogadó, aki úgy vezérli a családi, illetve a munkahelyi dolgait, hogy a Nő, mindig Nő marad. PL: egy nő, ne az erejét fitogtassa, inkább használja az eszét: kérje meg szépen a Férfit: szivem, emeld fel azt a zongorát, hiszen Te olyan erős vagy. Mozdulatai lágyak, légiesek, csak úgy, mint a járása, beszéde. Ha a szemedbe néz, érzed, Téged lát, de nincs benne vád, akármit csináltál. Elfogad, befogad magába, de erős is ha kell. Tisztában van Önmagával, ismeri értékeit, illetve elismeri, ha valamiben hiányosságai vannak. A Férfit hagyja mikor az erőről, vagy autószerelésről van szó, de magához öleli, ha Őt sírni látja. Óvja, dédelgeti, mint gyermekét az Anyja, ezzel magasra emeli, hiszen tudja, nincs Igazi Nő, Igazi Férfi nélkül. Szexualitását szívből éli, szereti, ha az „erős” Férfi a karjába vonja. A pletykákon csak nevet. Nagymamám azt mondogatta, egy jó Anyának, mindig nagy a szoknyája. Minden rossztól eltakar, akár otthon, a családban történik, vagy akár a gyermekei, Férje ellen indulnak a külső rossz hatások.
célja, az, hogy a családot összetartsa. Kimondatlanul tudja kinek, mire van szüksége, hiszen Látja, kiben mi lakik. Tanácsaival segítőleg hat, de sosem ostromol, erőszakol. Rád bízza mit teszel, ha már meghallgattad, hiszen tudja, mindenki a saját sorsa kovácsa, ha elesel, mégis ott van, sosem rosszalóan. Értékekre nevel. Igazi értékekre, nem szóval, hanem Lényével. Körülötte melengető, jó érzés lenni. Nyugalmat, szeretet sugároz magából.
Számomra ennyit jelent. Hol tartok én ebben? Még a kezdeti lépésekben. Mamám volt, aki a képet adta. Remélem, magam is ilyen leszek, ha nagy leszek. Bár ő sem tudott kiteljesedni, én remélem, ezen dolgozva magam leszek a Nő. Aki egyszerre erős is, de lágy is. Nekem még a lágyság nem megy. Félek. Múltam beidegződése az volt kicsi koromban, hogy a férfi az óriás a réten, én meg nőként a kis bogár, aki fél, a férfi mindjárt rátapos. Erősnek kell lenni, senkiben nem bízni, hangoztatta velem Tesóm. Ismételnem kellett vele, mint agymosáskor. Ha nő voltam, rám szólt, ne nyávogj, stb. Mit tett? Meg akart óvni, védeni, keményíteni, mert a fájdalmat ő sem tudja elviselni. Segíteni akart, hogy Nekem könnyebb legyen. Lelkileg erős lettem, de a vágy megmaradt. Szeretnék félelem/álarcok nélkül, egy Férfi vállán megpihenni. Csak ennyi.
Hogyan érhetem ezt el? Úgy, hogy saját félelmeimmel szembe nézek, nem ítélek meg senkit, hagyom, előttem kibontakozzon. Mindenkinek van sötét/világos oldala. Félelmei, vágyai. Most valahol itt tartok. Kezdem látni, kiben mi lakik. Csak még a félelmem visszatart, pedig csak az igazán erős mer befogadni. A Nő, aki bennem él, viszont már nagyon szinre akar lépni. Szivét ki akarja tárni.
Kell-e hozzá Férfi? Jó ha van, de szivemet a világnak is kitárhatom. Mindenütt megtapasztalhatom. Nem Igazi Nő az, aki Férfi nélkül nem tudja Önmagát élni. Nem is Igazi Férfi, aki Önmagát nem tudja Nő nélkül élni. A párkapcsolat viszont intenzív kurzus lehet ezen a téren is.
Uralomról: olvastam ilyet is: most mi nők jövünk. Én ezzel nem értek egyet. Voltunk mi már ebben a szerepben (Amazonok). Nem vezetett jóra. Itt a két nem közti harcot kell letenni, az a megoldás. kéz a kézben, egymást tisztelve. Nem is értem minek ez a harc, mikor egymást kiegészítve szárnyalhatnánk. Így viszont csak a féloldal van meg. Vagy Ti láttatok már Sast az égre szállni, úgy hogy az egyik szárnyát felkötötte a hátára?
Szerintem az uralom témát már rég letisztáztuk. Nem nemek harca ez, hiszen vannak mindkét oldalról jócskán résztvevők. Csizike, szerintem már leírtam, mi lehet az ok: félelem, tudod, mikor a kicsi nagy akar lenni, mert annyian letaposták.
Miért keményednek meg a Nők? Akkor azt is kérdezhetném, miért keményednek meg a férfiak? Férfiakat alapból, már az anyák is így nevelik: ne sírj, katona dolog, nem vagy Te kislány. Óhatatlan, hogy a szív-csakra kezd összeszorulni, de ami blokkol, az mindent blokkol. A befelé áramló jót is, én azt gondolom. A lányoknál/nőknél/asszonyoknál ugyan ez van. Csalódások kemény páncélt növesztenek. Szúrós süni lesz a nőből, mert nem akarja, hogy fájjon. Na ehhez csapódik mellé egy bizonytalan férfi, aki mint a Maminak meg akar felelni /zsák+folt/, és szó szerint úgy viselkedik, hogy egyszerűen a nő rá van kényszerítve az irányításra, mert a pasi tutyzi-mutyi, vagy annyira kemény, rideg, semmi szeretet, gyengédség nem áramlik ki belőle, hogy a nő lázadni kezd előbb-utóbb, mert másra vágyik. Én úgy látom, az áldozat tipus ki hozza a másikból az állatot. Kikényszeríti. Ebből nyer igazolást, hogy téveszméi helyesek, ilyen a „valós-világ”, ezzel magához vonza az erőszakos felet, aki szintén téveszmékben él. Nem tudom, érthető-e. A világ egy színház. Az, aki porondra lép választhat, vagy felismeri és ezáltal vállaja a felelősséget,és talpra áll vagy játsza a szerepét tovább.
Egyiket sem sajnálom, mert mindenki előtt nyitva van a felismerés kapuja. Van aki be mer menni rajta, van aki hat lakatra zárja.
Ti mit gondoltok erről?
Buddhanita
A HARC Már Eleve Gyanús.
A HARC Már Eleve Gyanús.
OSHO mondta, „Ha Harcolsz (vagy ha belemész a Harcba), Már Eleve Vesztes Vagy.
Aki Harcol, Már Eleve Nem Lehet Győztes, Még Ha Nyer Is… Mert Az Már Eleve Vesztes…”
A HARC Eleve Valaki Ellen Irányul, és Nem Valakiért.
Aki Ellen Küzdünk és Akit Le Akarunk Győzni…
Azt Tényleg Szeretjük?
Mert Akkor Esetleg Inkább Felemelni Szeretnénk,
És Vele Együtt Szállni, Repülni…
Nem?
Csizike 😉
válasz
Ne haragudj, csak átfutottam. Sok mindenről van szó- befogadás, erő, talán elfogadásra is célzol.
De gondolj bele: csak az tud befogadó is lenni, aki elég erős hozzá. Meg úgy általában. Az igazi erő nem kemény. Nézd meg a mestereket. Az igazi erő képes úgy befogadni, és elfogadni, hogy közben nem adja fel önmagát sem, és nem nyomja el a másikat. Szerintem ilyen az igazi nő. És az igazi férfi is. Meg úgy általában: az igazi ember.
Férfiak
Szeretném azt is megkérdezni, Ti Férfiak, hogyan látjátok? Ki az Igazi Férfi?
Buddhanita
Generációkon át
Generációkon át szétrombolták azt a világot, melyben a Teremtő Isten volt legfelül, alatta a férfi és a nő.
Ez a teremtés rendje. Stálin kijelentette, 1939-re nem lesz Isten.
Az Istentelenített világban nem lehet senki és semmi AZ aminek teremtve van.
Vissza kell találnunk Istenhez a mi Teremtőnkhöz és megtaláljuk újra magunkat.
A férfi megérti a létezésének eredetét, célját és értelmét.
Ebben a nő csak akkor lehet segítője , amikor a nő is Istenben érti magát.
Létezésének eredetét, célját és értelmét.
a válasz Istenben van… volt… és lesz örökkön örökké…
Ahogy János Pál mondta : Jézus Krisztus nélkül az ember nem ismerheti magát.
Az istentelenített világban a férfi és a nő is elvesztette azt az arcát , melyet Istentől kapott.
A férfi teljes ” pozícióvesztésben” van. Minden téren vesztésben érzi magát, mert valóban
megfosztott állapotban van. A teremtéskor kapott Istenarc nincs meg. Pedig Isten a Saját Képére
alkotta. Mindazt a férfinak akarja adni amit Ő birtokol. Örökösévé tette Isten az embert, h uralkodjon
ezen a Földön , de ne a saját elképzelése szerint , hanem A Teremtő Atya Örök Törvényei szerint.
Ezért előbb minden embernek Önmagát kell Isten Uralma alá helyeznie, mert egyedül nem tud változni. Csak Isten alakíthatja át , ehhez semmilyen technika, semmilyen meditáció nem elég. Ezt A Kegyelem
tudja csak véghez vinni az emberben. A legnehezebb elfogadnunk azt , h Rá vagyunk utalva , függünk Isten kegyelmétől. Az ember nem akar függni senkitől és semmitől. Szabad akar lenni. Nehéz megértenie
hogy a szabadsága az alárendelődésben van. Hiszen ez paradoxon.
A férfi és a nő is csak Istennek teljesen alárendelődve töltheti be szerepét. Csak Istennek alárendelődve
tudják – szabad akarattal immár – alárendelni magukat egymásnak. A férfi itt is ” vesztésre” áll… ugyanis
a nő alárendelődése nélkül, a férfi nem rendelheti alá magát a nőnek. Mert előbb a férfi lett teremtve, mert
Isten így akarta. Nem engedelmeskedhet a nőnek csak úgy, ahogyan a nő éppen elképzeli…
Mert mindenek előtt Istennek kell engedekmeskednie…
A nő nem volt jelen a férfi teremtésekor. Nem ismerheti a férfit úgy, mint a Teremtője…
A férfi pedig aludt amikor Isten a nőt teremtette… A férfi sem ismerheti soha úgy a nőt úgy, mint
Teremtője.
Isten zseniálisan úgy alkotta meg az embert, hogy Nélküle nem ismerheti meg a Tőle elszakadt ember
saját magát.
Ezen megismerés útján vagyunk mindannyian. A szabad akarat megismerésének útján.
Névtelen utkereso kollégám
Ilyen gyonyoru írás még a Bibliában sincs!Ez egy gyonnyoru gondolat,mely már talán nem is az elme gondolata,hanem az isteni forrásnak az egy az egyben torténo nyilatkozata.Lehet,hogy Te ezt észre sem vetted,hogy honnan jon.Einstein se vette észre,hogy az isteni forrásra rácsatlakozva-„jott rá”arra amire rájott,de érezte,hogy ezek nem az o gondolatai.A keresztyének ezt az állapotot-Isteni sugallatnak nevezik,a Buddhisták-Buddhatudatnak és minden vallásban elofordul.Ha sikerul magad ilyen állapotban megfigyelni-ami lehetséges,csak nagy turelem kell hozzá—és már tudatosan is ilyen állapotokba tudsz kerulni,akkor nem lesznek határaid.Nekem ez csak meditácioval elérheto és nagyon ritkán.Feltétlenul vezess utad keresésérol naplot.Es probáld ezt az állapotot minnél hosszabra nyujtani,ez sikerul ha nem hagyod abba az írást……ezért kell a naplo.En kifejezetten szeretnék ilyen meditatív állapotba jutni meditácio nélkul,de én még ugy látszik erre nem”érettem meg”.
Sok sikeres probálkozást!
Isten kegyelméből valóban
Isten kegyelméből valóban sokat kapok. Tudatában vagyok .Kapom. Nem az enyémek ezek a kegyelmek
ezt is tudom. 2007 – ben megtértem. Nem én akartam, Isten Úgy rakta össze az életemet, h nem volt más
választásom. Amit leírtam valóságként élem. Isten Kegyelméből.
Kedves Skorpió !
Én már mindent odaadtam az Úrnak ! Nincs más dolgom,mint hinni abban amit nekem Öröktől fogva szán.
Baráti üdvözlettel : egy névtelen úton levő
Végtelen Hit
Szia!
Neked Külön Is ajánlom a figyelmedbe a VÉGTELEN HIT című szenzációsan jó filmet…
A Spirituális-Film-Ajánló című blogomban olvashatsz Róla hosszabban is… egy picivel… 😉
Álljon itt egy kis ízelítő a kedvcsináláshoz, hogy megnézd ezt a filmet:
http://www.youtube.com/watch?v=PQOap9DRmIA&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=79xMu1C2q4w&feature=related
És innen is letölthető két részletben:
http://www.storage.to/get/XOAB1zj4/Vegtelen Hit.part1.rar
http://www.storage.to/get/NqjtvCyl/Vegtelen Hit.part2.rar
Aztán Kicsomagolás (Kibontás), esetleg lemezre írás, és Enjoy! 😉
Szeretettel és Végtelen Hittel… 😉 Neked:
Csizike 😉
Még egy pici magyarázatot
Még egy pici magyarázatot szeretnék hozzáfuzni a dolgokhoz.En is hasonlo dolgokat akartam nektek elmagyarázni,én is így érzek,de én ezt az egészet nem írásban,hanem meditácios élményben kaptam.
Amikor a szerelemrol-szeretetrol vitáztam veletek szerettem volna én is igy tudni magam kifejezni.
A Ti”szeretetetek ” egotol-egonak áramlik-Az ego-nemlétezik valojában-csak ti építgetitek.
Nem kozvetlenul egymást kell szeretni,mert ez a szeretetérzés HAMIS
Nem egymásnak kell magatokat alárendelni—–Ez hamis,téves
Hanem istennek kell magatokat alárendelni,csak így tudtok tokéletesen szeretni.
Nem elég a szerelmespárbol egyikotoknek ezt megtennie,hanem ugyanugy mind kettotoknek alá kell magát rendelnie istennek.Ha istennek alárendelt emberek élnének a foldon…..senkinek nem kellene a szeretet szoval dobálodznia……………szavak nélkul is érezheto lenne a szeretet!
Még egy dologrol két
Még egy dologrol két kulonbozo de ugyan azt a véleményunk!Hát ez csodálatos bizonyíték isten vagy Isten létezésére!
Köszönöm , h nagy I
Köszönöm , h nagy I betűvel írtad Istent
Az egó személyiségünk
Az egó személyiségünk lényege.Teremtett voltunkból adódik.
Isten annyira szereti teremtményeit, h megengedte neki , h maga döntsön..
Szabad akaratot adott nekik. Ismeri az embert. Tudta , nem dőnt mellette.
Csak akkor, amikor már hasonló lesz- az Ő Szent Fiához…
Azért kaptuk az értelmünket , h megértsük a szabad akarat lényegét.
Az akarat akkor szabad, amikor tudatosan elköteleződik egy mindent felülmúló Szeretetnek.
Vagyis az Ő Teremtőjének.
Elfogadja az Ő Igaz Szeretetét , mellyel minket embereket öröktől fogva Szeret.
A Szeretet az szabad akarat döntése.
Nem érzelmi kérdés , hanem akaratlagos beleegyezés abba , h szeretni akarok én is.
Minden áron !
Nincs feltételem Isten felé , h mikor igen , mikor nem…
Jézusnak sem volt ” fetétele ” az Atyja felé…
Mindent vállalt… értünk , emberekért…
válasz
Egyetértek Noa- de ez a nőre is épp úgy igaz. A nőt is a nemesség teszi széppé. És úgy általában- az embert. És olyankor már nincs uralom. Senki sem akar uralkodni, mert az uralkodás mindig a gyengeségből fakad. Abból, hogy az ember kiszolgáltatott a másiknak, szüksége van rá, nem áll meg önmagában, ezért el akarja érni, hogy a másik függjön tőle. Nem két szabad ember eggyé válásáról szól, hanem két csonka ember üzleteléséről. Nekem ez a véleményem.
Az említett nemesség tehát, ott kell legyen a nőben is. Az ilyen nő a vonzó a férfiak számára, és az ilyen a nő olyan férfit akar, mint a fenti. Nem olyat, aki elnyomja, mert szüksége van rá, hanem akit képes, tud, és akar egyenrangúként kezelni, mint önmagát.
válasz
A színes öltözetről, és fehérről még valamit: érdemes utánanézni a fehér szín jelentésének is. Nem- nem a „szűzies, és tiszta” jelentésre gondolok feltétlenül. Hanem, hogy mit jelent a fehér az ősi kultúrákban. Ugyanis azokban a nő is épp olyan nemes volt, mint a férfi (a férfi pedig, mint a nő).
Nem- nem egyformák voltak, hanem mások, de épp úgy nemesek, egészek, erősek, és egyik sem uralkodott a másikon, vagy adta fel önmagát.
Ott voltak a papnők (akik nem prostituáltak voltak, hanem szellemi vezetők), akik szintén fehérben jártak. Egy nőnek ugyanis nem volt rá szüksége, hogy a színességével (külsejével) keltse fel egy férfi figyelmét. Más értékrend uralkodott. A fehér tehát a tisztaság, erő (szellemi erő) színe is (amely minden más szín összessége).
Csakhogy valami nagyon megbomlott: a nő fehér helyett színes lett (már évszázadok óta!), a férfi meg fekete, vagy szürke, egyszínű! Míg a férfi a nemesség helyett erőszakkal szerezte meg a nőt, a nő a színességével (és nem belső lelki-szellemi erejével) tetszelgett a férfi előtt. Ez a dolog már nagyon régóta torzult, nem természetes, és hol az egyik, hol a másik nyomja el a másikat, vagy adja fel önmagát.
Miközben egymásra kennek dolgokat, amivel saját erejüket, és a másik kiszolgáltatottságát igyekeznek bizonyítani. Elég ha csak egy példát írok: érzelmek, érzelmesség. Jellegzetesen a nőkre próbálják ráerőszakolni ezeket a fogalmakat, mindemellett azt próbálják bizonygatni, hogy aki érzelmes az gyenge, és az érzelem ellentmond a logikának. Egyik sem igaz. Csak az képes érzelmes lenni, aki elég erős hozzá, hogy szeressen (a gyengeségből fakadó érzelmek csak szeretetnek látszanak- de lényegük a másikba való kapaszkodás, az önzés), és képes megérteni önmagát (és a másikat).
De sok példát tudnék még írni, miben, hogyan, és miért torz ez az egész, miért hiszik emberek feltétlenül, hogy valakinek mindenképp (nekik, vagy a másik félnek) fel kell adnia önmagát ahhoz, hogy boldogság legyen.
Ezzel egyetértek, az állatvilágban is a hímek dolga tetszelegni
Ezzel egyetértek, az állatvilágban is a hímek dolga tetszelegni és a nőstény választ. Nálunk minden totál megfordult. A nők pingálják magukat, mintha el kellene adni magukat, és ezzel teljesen lealacsonyítják a nőiségüket, nemiségüket. A férfiak, meg a magabiztosság látszatával (mert egyáltalán nem azok, sőt többségében félnek a nőktől, az igazi érzelmektől, a felelősségvállalástól, stb) játsszák a janit, és „vadásznak”, meg „csajoznak”, ami többségében az élvezetek hajhászását jelenti, többségében kompenzációból, magukat, a másikat és mindkettő nemiségét kihasználva.
Ez, ha valami, prostitúció, aminek a nők (főleg a fiatalok) még ma is úgy gondolják, többségében, hogy alá kell vetniük magukat, mert ha nem, nem lesz parterük, férjük, vagy akármi, hogy ez a társadalmi „rend”, vagy szokás, a párkeresés módja. Mekkorát tévednek! Ez éppen hogy az, ahogy biztosan nem lelnek arra párra, akivel harmonikus kapcsolatot élhetnek. És mindez a társadalmi előítéletek, drámák miatt, amiket évezredek óta még mindig ismételgetünk.
Ha belegondolunk, logikus. Amióta csak ismerjük az emberi történelmet, a gyengéket, beleértve a nőket, gyermekeket, és öregeket mindig kihasználták az erősek, akik többségében az érett, egészséges férfiak voltak. Ők vezettek minket háborúkba, mint vallási és állami vezetők, ők osztották le a szerepeket az állanak és a társadalomnak engedelmeskedve a családokban, mint apák, és ők „tették a helyére” „asszonyukat” és gyerekeiket, mint férjek és „családfők”. „Ők voltak a föld, a vagyon, a nő, a gyermekek, a címek, a rangok és még ki tudja mi „birtokosai”, és „vezetői”. Ezt a viselkedésmódot sok állam, sokféle módon deklarálta és éltette hivatalosan is. Prostitúció, rabszolgaság, kényszermunka a „társadalom érdekében végzett”, a „családért hozott áldozat” a nők részéről társadalmi helyzetükkel, mindennemű szabadságukkal és szexuális életükkel való visszaélés, a munka „megosztása”, amely valójában irányított és ellentmondást nem tűrő társadalmi, vallási, tradicionális szerepleosztás volt, stb.srtb.
Valójában az ember sohasem volt kíváncsi magára és a másik lényre, hogy milyen egy gyermek, egy nő, mik az igényei, de még a férfira sem, neki csak a domináns hím és a harcmezőn öldöklő „erős” férfi szerepe jutott, aminek semmi köze ahhoz valójában, amik vagyunk.
A pszichológiát, ami pedig ezzel foglalkozik, a mai napig nem ismerik jól és nem használják az emberek, még mindig az előítéleteik és félelmeik rabjai ilyen szinten is, és nem ismerik el hivatalosan sem, nem illetik a kellő meghatalmazással ahhoz, hogy társadalmi szinten működni és segíteni tudjon. Helyette továbbra is törvényekkel próbálják meg szabályozni, mit tehetünk és mit nem, mik lehetünk a szerepeinkben és mik nem, mit jelent „jó” apának és anyának, lenni, mire van szüksége egy gyermeknek, hogy „hasznos tagjává váljanak a társadalomnak”.
Ennek az egésznek a világon semmi köze a természethez, a valódi, természetes énünkhöz, a természetes és emberileg, lelkileg szabad férfihoz és nőhöz, aminek a működését megfigyelnünk kellene és nem folyton meghatározni akarni. És főleg nem hagyni, hogy más határozza azt meg nekünk.
Elég elkeserítő ez a helyzet, amivé lettünk a nemiségünkben (is), megvallom őszintén, bár én is azon vagyok hogy kikutassam mit tehetek azért, hogy a természetes irányba tolódjak, és ezt terjesszem, néha elég borúlátó vagyok, nem nagyon tudom elképzelni, hogy valaha kikeveredünk ebből a borzalmas mocsok, penész és szeméthalmazból, amit ide gyártottunk magunknak.
Lehet h egyszer meg tudjuk bocsátani magunknak, amit műveltünk magunkkal, a gyermekeinkkel, a gyengébbekkel, bár ez nagy mutatvány lenne, de az még önmagában nagyon is kevés ahhoz, hogy ezután máshogy csináljuk. Ráadásul tömegesen.-
Én már nem vagyok olyan optimista, mint a spirituálisok nagy része, attól függetlenül megteszek mindent, ami tőlem telik, mert út csak előre van, itt nem maradhatunk.
Namaszte
kérdés
Szia Namaszte. Talán mi el tudnánk beszélgetni erről a témáról, ha van kedved, időd hozzá. Nagyon jó, amiket írtál- annyit fűznék hozzá, hogy szerintem azért szegény nőket sem kell ennyire „lesajnálni”. Igaz, hogy fizikailag általában ők a gyengébbek (még ez sem mindig igaz), ám sok szempontból erősebbek (tehát összességében kiegyenlített a dolog). És legalább megedzőttek az elnyomás alatt (remélhetőleg). Csak most már jó lenne elfelejteni azt a sok beléjük ivódott hülyeséget, amikről te is írsz!
Ez nőnek is, férfinak is a legjobb lenne!
Igen, volt (állítólag) matriarchális társadalom is, és olyan is, ahol mindkét nemnek hasonlóan egyenlő szerepe volt- szerintem senkit sem szabad elnyomni. Az elnyomott mindig érvényesülni próbál (ahogy tud- ha másképp nem csalással, alantassággal, álnoksággal, és ez szintén nem jó senkinek).
Ajánlom az Idomított Férfi című könyvet, az elnyomott nő érvényesülésének remek példája.
Ráadásul a nemek természetadta szerepe csak egy olyan társadalomban tud érvényesülni, ahol senkire sincsenek sztereotípiák kényszerítve.
Másrészről pedig: ez egy idealisztikus elképzelés. Akit el tudnak nyomni, azt általában el is nyomják. Hol a nőt, hol a férfit. Az emberek összességében nem tökéletesek.
Mondj egy kiutat !
Ha felveszek egy viselkedésmintát , akkor legalább egyértelművé válok a másik számára , még ha meg is hamisítom magam azzal , hogy valamilyenné rögzítem a semmit . Namaszte : felacsó
Hát, nem száz százalékosan értem, mire kérdezel rá, de
Hát, nem száz százalékosan értem, mire kérdezel rá, de megkísérlek válaszolni a sejtésem alapján.
A viselkedésmintáink bármilyenek lehetnek, és nem kell ragaszkodni egy olyanhoz sem, ami magunknak vagy a másiknak árt.
Persze, hogy a viselkedés nem mi vagyunk, ezért, valószínűleg mindegyik torzít valamennyit, bár ebben az összefüggésben még erre soha nem gondoltam, mert a a viselkedéseinket, a dolgokhoz való hozzáállásunkat, a szerepeinket viseljük csupán, jó esetben (visel-kedés), mint a ruhát, a sminket, az ékszert, bármit, amit bármikor lecserélhetünk, levehetünk, átalakíthatunk igényeink és a helyzetünkhöz való alkalmazkodásunk vagy akármi szerint.
Az évezredes szerepeinkkel nem csak az a baj, hogy igazságtalanok mindkét nemmel szemben, hamisak, sőt ártó sok esetben, hanem legfőképpen az, hogy a „tradícióink” által az emberiség bőrébe vannak égetve, meg az agyakba, meg mindenhova, totál azonosultunk a nemiségünkkel meg a nemi szerepeinkkel, még azokkal is, amiknek már rég semmi köze a természeti férfihoz vagy nőhöz. Egy csomó hamis előítélettel együtt nőtt ránk évezredek megfélemlítő hadjáratai alatt, és most az ellenkező oldal, a vágykeltés és fenntartás, a csábítás, a könnyű és élvezetes út hajhászásán keresztül is dogmatizálják társadalmilag ezeket a teljesen elcsúszott képeket belénk. (Ezzel van tele minden, ami média a félelemkeltésen és politikai manipuláción túl.) Meg ugyanezt csinálják a család fogalmával is. A mai embernek azért sincs halvány elképzelése sem az összetartozásról, felelősségvállalásról, igazi családról, ami egyáltalán nem, közel sem feltétlenül egy elszigetelt három vagy négy tagú kis csoportot jelent, mert két lábon járó nemi szervek, meg nemi vágy lettünk. (Már bocsánat a kivételtől.)
A ma nemzőképes generációi pl. teljesen összekeverik a szerelem és a vágy rezgéseit. A test megkíván valakit, és ezt szerelemnek nevezik. Pedig a vágy nem szerelem, még ha a lélek (itt: asztráltest) is vágyik energiára. Az csak szeretet hiány, meg szexuális vágy együtt. Jó régóta ezt nevezik a „civilizált” emberek szerelemnek. Meg lehet nézni a régi nyálas filmeket, ott sem különb helyzet, csak kicsit cukrosabban, „civilizáltabban”, meg társadalmasítva adják elő. De ebbe most nem megyek itt bele, hosszú lenne….
Mondjak egy kiutat?
1. Amióta ezekre rájöttem és megfigyeltem és magam is belestem a nemi szerepek egy s más karmikus és társadalmi csapdáiba, valamint olvastam arról, milyenek voltak a régi szűz társadalmak és abban a nők és a férfiak, nos azóta belül keresem a nőt és a férfit önmagamban. Igen, mindkettőt, mert ember vagyok, és nem azonosítom magam a fizikális energiáimmal.
2. Embernek tekintem magam elsősorban, és a nemiségemet igyekszem a helyén kezelni. Tanulom rangsorolni magam és az energiáim, a feladataim, a megélni-valóim, és ezek között helyre tenni a nemiséget, a szexualitás, a szerepeimet nőként és mindkét típusú energiáimat.
3. Nem nyílok meg fűnek fának, igyekszem megismerni magam és az embereket, hogy kit hogyan kezeljek, főleg ebben a feje tetejére fordult világban, és amikor megélem a szenvedélyem, a finomságom, vagy bármit, a nőiségemmel kapcsolatban igyekszem tudatosan tenni. Akit választok, annak megnyílok teljesen, a többieknél szelektálok, attól függően, hogyan tudok jól kapcsolódni az illetőhöz. (Ami mindkettőknek jó.)
4. Nem szeretem a praktikákat, és a társadalmi torzultság szerep-játékait, a drámákat, és játszmákat igyekszem letisztítani magamról tanulni tanulni tanulni tanulni…., de amikor már nem azonosulok velük, mégis alkalmazom őket ott és ahol szükség van rájuk. (De nem azért h bárkit megkötözzek, vagy hogy energiához jussak, inkább egyfajta önvédelemből), Nem járkálhatok pőre tudattal ilyen értelemben a sok nemiségével azonosult ember között. Nem hagyom, hogy felismerjék a valódi természetem, csak azok, akik hasonlóak, és ezért meg tudják becsülni.
5. A álmom az, hogy egyszer szabad lelkű nőként élhetek, akinek semmi nem kötelező a szerepeiben, semmit sem akarnak elvenni tőle, vagy ráerőltetni, semmit sem furcsállnak, amikor felvállalja magát, az igényeit, nem bélyegzik ilyennek, vagy olyannak, hogy egyszer letisztulva egy letisztult közösségben valódi nőként élhetek, önbecsülésben, és mások által megbecsülve. Ahol nem csak én tartom és látom elsősorban embernek magam, szabadnak, Isten gyermekének, akinek küldetése az élete, és minden, amit kapott hozzá, ajándék és eszerint kezelendő, hanem mások is. A idealisztikus álmom pedig egy oázis – közösség, amelyben szelíd és szenvedélyes nők és férfiak, idősebbek és fiatalabbak élnek együtt, segítve egymást, elengedve egymást a dolgukra, megéléseikbe, közösen nevelve tudatosan tervezett gyermekeiket. Ahol nincsenek kellek és muszáj-ok, sem társadalmilag, sem vérségi jogon kinyilatkoztatva, mert mindenki tudja mi a dolga és teszi is. És tudja, ha teszi, neki is mindig lesz segítsége, soha nem lesz megkötözve, mégis tartozhat másokhoz sokféleképpen, és megélheti magát, minden egészséges aspektusát.
(Egészséges az, amely a természet rendje szerint való, pl. nem kerül a nemiség a személyiség egyéb aspektusai elébe a tudatban….stb) Ahol van szerelem, szex, gyerekek és családok, kis és nagy testvérek és nagymamák, nagypapák, mindenki éli a maga életét és mindezt szeretetben.)
Tudom, hogy ez álom. De azt kérted, mutassak kiutat. Ez egy Bak kiút. 🙂
(Becélozni és dolgozni érte – elsősorban magamon. 🙂
(Nem tom, a Szűz-ek hogy csinálják, de biztos egyszerűbben, mint mi… :))
Namaszte
Bocsánat , hogy Veled ( alapvetően egyetértve ) vitatkozom
A viselkedésmintáink bármilyenek lehetnek, általában ,de egy adott helyzetben már nem .
Pl. egy bensőséges kapcsolatban akár udvaroltathatok is magamnak a feleségemmel , ugyanez az ismerkedésnél elképzelhetetlen , az a gesztuskészlet nem elvárható akkor a másiktól .
Évezredes szerepeink : A férfi – női , hagyományosnak nevezett szerepmegosztás országunkban még ezer , sőt sok helyütt még 500 éve is a közösség hatékonyabb működését , ütőképességét , és ezáltal a csoport tagjaink fennmaradását , sokasodását szolgálta . Ráadásul hitük által emberségesebb és erejükben kipróbált és ezért öntudatosabb férfiak és nők hordozták ezeket a szerepeket egymást ezzel is tisztelve .
A haszonszerzés és kizsákmányolás viszont ott hatékonyabb , ahol a családban is alárendeltség és értékelés van .Az évezredes szerepeket ennek megfelelően áthangolták : így váltunk semmi szolgákká , akiknek az erkölcsi mintái most tobzódnak , a jóérzés lapít . Közben az inga átfutott a középponton , és hitvány , nőietlen nők hirdetik a sérelmeket . Hergelnek , uszítanak az együttműködést késleltetendő , elbizonytalanítva azokat , akiknek a szíve hangja halkabb .
A természetes hajlamokat ma túlpörgetik , és aki eperaromához szokott , az kiköpi a valódi gyümölcsöt , a valódi kapcsolatot .
A vágy nem szerelem ? Önmagában valóban nem . A szerelem egyetlen jellemzője sem szerelem önmagában , csak az összes együtt . De a vágy , legalábbis számomra , a legmarkánsabb jellemzője annak , hogy szerelem kezdődik : 1 .Mert aki iránt nem érzem , azt csak őszintén szeretem , de számomra nem kiválasztott . ” 2. Aki iránt érzem , az viszont már potenciálisan szerelem , mert a többi szintemet is átizzítja és megnyitja a másik felé , hátha lesz benne mivel kapcsolódni . 3. Ha nem lenne mivel , azt többnyire a vágy kezdeti szintjén megérzem , és lekapcsolódom . Nem véletlen ezért , hogy évek óta érzelmi – érintési sivatagban élek .
5.Én nem arra törekszem , hogy semmi se legyen férfiként kötelező , hanem arra , hogy a kötelezőt önként vállaltnak éljem meg , és el tudjam különíteni attól , ami ellenkezik a hajlamaimmal , és csak mások önzését szolgálná . Ahol semmi sem kötelező , az a szabadon kapcsolódó homokszemcsék halmaza . Önmagukban tökéletes világok , de egy valaha volt sziklából csiszolódtak le .
Namaszte : felacso
U . i . : Remélem , hogy az álmod egyszer Számodra is valósággá válik !
„5.Én nem arra törekszem , hogy semmi se legyen férfiként
„5.Én nem arra törekszem , hogy semmi se legyen férfiként kötelező , hanem arra , hogy a kötelezőt önként vállaltnak éljem meg , és el tudjam különíteni attól , ami ellenkezik a hajlamaimmal , és csak mások önzését szolgálná .”
Látod, a nők is pontosan erre törekszenek (törekedtek volna). Abban igazad van, hogy normális, egészséges lelkületű emberek esetén a múltban sem volt alá-fölérendeltség. Sőt, az emberek egyéniségéből, hajlamaiból, vérmérsékletéből adódóan sok helyütt egyenesen a nő volt a dominánsabb (nem feltétlen a leuralóbb!), ahogyan azt számtalan közmondásunk bizonyítja. Nem is tudom, ez a „feltétlen mindig kedves és gyengéd-gyenge” nő eszményképe is mostanában jöhetett létre, talán a hirtelen megjelent túl sok önérvényesítő, domináns nőt ellensúlyozandó? Nagyszüleim amikor olyasmiket hallottak, hogy egy lány mindig kedves, bájos- csak megmosolyogták a dolgot. Úgy tűnik az ő fiatalkorukban nem volt idegen a női temperamentum.
Amivel (meg úgy általában az egyéni vérmérséklettel) nincs is különösebb gond, amíg nem a másik leuralására használják, hanem mondjuk a másik érdekében (is), vagy a közös célért. 🙂
Viselkedés, szerepek, tradíció, szerelem, vágy, kötelesség
Kedves Csongor (ugye, ez a neved?)!
Nincs kifogásom a jó hangnemű vitázással, sőt, általában élvezem (bár már nem tartom szükségszerűnek, pedig régebben kifejezetten élveztem, manapság már sok féle irányú lelkesedésem megváltozott…). De azért még jöhet …. 🙂
„A viselkedésmintáink bármilyenek lehetnek, általában ,de egy adott helyzetben már nem .”
A viselkedésmintáink bármilyenek lehetnek, mi döntjük el, milyenek legyenek, ha már elég tudatosak vagyunk és nem irányít bennünket sem a viselkedésminta :), sem egy szokás (hogy pl. azt a viselkedésmintát gyakoroljuk), sem befolyás, sem elvárás, sem a magunké, sem a másoké. Ez a szabadság. Hogy olyat válasszunk, amely jó, jól illeszkedik egy adott helyzethez, amelyben nem leszünk szárnyaszegetté, de nem is uralkodunk erőszakkal a másikon: ez a szeretet. Ha ez csak elengedéssel megy, akkor az. Ha összekapcsolódással, akkor az. Ha ráhangolódott figyelemmel, akkor az. Ha mind a két fél nyitott vagy legalább tudatosan törekszik erre egy férfi – nő kapcsolatban, akkor az nagy szerencse és esély arra, hogy valóban megnyílhasson az ember, és tudatának, személyiségének, nagy részét képes legyen átadni, feloldani a kapcsolatban. Ellenkező esetekben van általában a dráma, amikor az egyik fél nem lát ki egy szerep, egy séma mögül, ragaszkodik valamihez, vagy fél valamitől (általában ezért nem látja magát, mint a szerepet viselő embert), ilyenkor nehéz, mert ha beszállok az energia játszma, ellentétes pólusú szerepet hozok, akkor a szeretet eltűnik, ha meg nem szállok be, úgy érezheti a másik, hogy igazságtalan vagyok vele. Néha hasznos, de mivel a felismerés és a döntés mindig a másik fél helyzete, én csak annyit tehetek, h ilyenkor nem szállok be, ha meg bírom állni, és nem csábít el a lehetőség, hogy a „praktikákkal felszerelt nő”, esetleg a „domina” vagy más szerepekkel majd „észhez térítem”. Ezeknek a szerepjátékoknak általában nincs vége. Ezeket csak játszani, valóban, könnyű lélekkel játszani volna szabad. Mint ahogy minden szerepet.
Persze ez is elég idealisztikus, de szerintem már önmagában a törekvés erre is talán elég lehet.
Én nem vallom, hogy bármilyen szerep, lett légyen az bármennyire tradicionális megfelelő lenne vagy bármilyen információt hordozna a mostani nő és férfiszerepek helyretételét illetően. nagyon egyszerűen azért, mert a lélek szabad, és olyan szerepet ölt, amilyet kíván..
Még fizikai szinten is: ha a nő szülni kíván, megfoganhat, ha nem nem, nem „kell” neki. (Nemrég világosult meg előttem, hogyan lehet ezt a tudattal befolyásolni, és h miért van az, hogy a nők évezredek többek közt az anyaságuk által válhattak kiszolgáltatottá – most csak annyit erről, h ez is csak a tudatosság hiánya.) Semmi sem kötelező valójában. Egy tudatos ember, ha lelkében szabad, bármivé válhat, teljes mértékben függetlenül attól, hogy női vagy férfi testbe született. Igazából csak a test maga állít bizonyos korlátokat, de olyat úgysem akar egy természetes nő vagy férfi, amit nem szolgál a teste. (Ez is törvény.) A mostani világban is csak a torzultságnak köszönhető, amikor ilyet látunk.
Ezek a különbségek (a nemiségünkből adódóak), valójában olyan aprók a lélek számára, mint egy kis sziget az óceán közepén. Mint az ember az Univerzumban. Túl nagy jelentőséget tulajdonítunk az egésznek egyénileg és társadalmilag is már túl régóta, és túl sok mindent vezetünk le ebből (többek közt „jó” és „rossz” elképzelt szerepeket), amiknek valójában semmi köze a nemiséghez. (Az, hogy ki mosogat, a legkevésbé sem kapcsolódik pl ahhoz, hogy ki a nő.)
És persze, bármennyire is fájó ezzel szembenézni, mindez az első csakra nem tudatos energiái miatt: testi vágy, birtoklás, innen ered a dominanciára való vágy is. Abból az illúzióból, hogy bármi a miénk lehet. Pedig a valóság az, h semmit sem birtoklunk. Semmit. Ezt én tudom, mert megtapasztaltatta velem az élet.
A tradíciókban azért nem hiszek, mert azok régi emberek tapasztalataira épülnek és kiegészülnek az újabbakkal. Úgy működik, mint az elme. Azt engedi be, amit megért, a többit elveti. Ezért kell megnyitni a figyelem által, hogy egyáltalán tanulni legyünk képesek. Új mintákat, sémákat, szerepeket nem lehet magunkévá tenni a régiekre építve, csak ha azokat képesek vagyunk elfelejteni. legalább időlegesen.
Ha van egyáltalán minta, amihez hozzányúlnék vizsgálat céljából, az a legősibbek közül való, az őserdei indiánoké pl., ami hasonlatos ahhoz az oázishoz, amiről álmodom…:) Van egy cikk, ha megtalálom és érdekel, belinkelem neked. 🙂
Szerelem.
Igen, szerintem is az a jó, ha mindent meg lehet élni egy kapcsolatban alulról felfelé 🙂 De a vágyat akkor is „tradicionálisan” összekeverjük a szerelemmel. Szerelem vágy nélkül is létezik, valójában az az igazi szerelem, egy finom és boldogító érzés, amit ha nem viszonoznak, akkor is felüdít. Csak a vágy az, amely viszonzást kíván és szomjazik, ha nincs. A vágy nem csak szexuális vágyat jelenthet. A vágy hatalma ugyanúgy kiterjed az érzelmekre, sőt a gondolatokra is, mindenre, ami csak az asztráltestünk. Az egész lényünkre. Ez elég riasztó, nem? Kivéve persze a szellemünket, a tiszta szeretetet, amely vágy nélküli, félelem nélküli, gondolat nélküli, érzelem nélküli és test nélküli.
Szexus, erosz (szerelem), filia (baráti „szerelem”) Agape.
Ha a test megéléseiből „szeretünk”, akkor nem tudunk elengedően szeretni. A vágy követelni fogja a jussát, és bekebelez mindent. A szerelmet és a barátságot is. ha képessé válunk Agapéból megélni a szerelmet, akkor lesz boldogító és nem fájdalmas, melengető, de nem megkötöző és ezzel még a vágyat magát is, mindenféle vágyat meg tudunk szelídíteni önmagunkban.
Persze ez nem könnyű, de azt senki sem mondta, h az. 🙂
Kötelességek: vannak, ha teremtettünk magunknak, ez esetben valóban jó, ha megtanuljuk szeretni ezeket. De a lélek és a szellem számára akkor sincs (és éppen ezért sincs) semmi, ami kötelező. Aki bármit is kötelezőnek érez, az nem szeret. Aki bármire is kötelezi a másikat, az szintén nem szeret. És ha a másik ennek behódol, az sem szeret. Elég húzós ezt felismerni, mert ezzel azt is felismeri az ember, hogy az egész társadalmunk egy beteg asztrális adok-veszekre épül abszolút szeretet nélkül. A családok „közösségei” nem különben.
Be kell látni, h sajnos a tradícióink már rég nem szolgálják a sem a szeretetet sem a szeretet tanulását, sem a valódi közösséget.
Ugyanakkor:
„Én nem arra törekszem , hogy semmi se legyen férfiként kötelező , hanem arra , hogy a kötelezőt önként vállaltnak éljem meg , és el tudjam különíteni attól , ami ellenkezik a hajlamaimmal , és csak mások önzését szolgálná ”
Ezt nagyon tiszteletreméltónak tartom a részedről, és külön üdvözlöm, mint férfitól származó tudatos szándékot. :))
Namaszte
Nem meggyőzni akarlak
inkább magamnak tisztáznám , hogy miben látom , gondolom, vagy érzem vagy teszem másképp .
Egyetértek : ” könnyű lélekkel játszani volna szabad ,
mert a lélek szabad, és olyan szerepet ölt, amilyet kíván . ” Ezzel az ősök is tisztában voltak , és ezért vállalták fel szerepeiket magukért és értünk .
A tradíciókban azért … hiszek, mert azok régi emberek tapasztalataira épülnek és kiegészülnek az újabbakkal . Erőterük van .
Én korlátozottabb vagyok : Új mintákat, sémákat, szerepeket csak a régiekre építve tudok eszközömmé tenni, és ha azokat képes vagyok elfelejteni, akkor az élősködők tapsolnak örömükben , tudván ,hogy helyzetbe hozva , a tapasztalat emléke híján újra és újra elkövetem majd a nekik fialó hibát .
A vágy ereje riasztó lenne ? Tengerben parányként megmerülni , viharban üvölteni jó . Ha megigéz egy tiszta szívű , elegáns ( erőlködésmentes , nem a tudatos meggyőződés izzadságszagával végzett ) cselekedet , gondolat vagy gesztus , akkor pont az én általam való hasonlóan könnyed és szívből jövő megcselekedésére való vágy adja az energiát ahhoz a belső átalakuláshoz , aminek az eredménye az , hogy számomra is meglepetésként ,valamikor nagy sokára úgy teszek meg , vagy érzek , élek át valamely cselekedetet , helyzetet , ahogy azt azelőtt magamról elképzelni sem tudtam , hogy képes lennék .
Te a múltba a civilizáció (kizsákmányolásra megrontottság ) mocskát , én az emberségemet vetítem , (ők meg belém )hogy erőt merítsek a jelenhez .
Az őserdei indiánok jó kezdet.Onnan már csak egy lépés a közös ősnép általuk is megőrzött szokásrendszerének a felismerése saját őseidnél , majd Benned .
” Szerelem vágy nélkül is létezik ” : én azt szeretetnek hívom .
” Be kell látni, hogy sajnos a tradícióink már rég nem szolgálják a sem a szeretetet sem a szeretet tanulását, sem a valódi közösséget . ” Jobb formát viszont még nem valósítottak meg működőképesen .
” Aki bármire is kötelezi a másikat, ” : A nem önként , belülről és a kimondva – kimondatlanul is viszonzási igénnyel vállalt dolgok erkölcstelenek , és magukban hordozzák a következményeiket . A viszonzás elvárása valóban az adok – veszek jellemzője , tehát üzlet , és a szerződésszegőt szankciókkal sújtják .
” Ha a test megéléseiből „szeretünk”, akkor nem tudunk elengedően szeretni ”
( Szerintem elegendően nem , mert csak korlátozva adjuk magunk . )
De ha nem csak testi szinten szeretünk , akkor sem az elengedés a lényeg . Szeretéskor szeretni kell , és majd az elengedéskor kell könnyű szívvel – torokszorulással megköszönni a szépet , és kívánni boldogságot a továbblépő Istennőnek / Istennek . Namaszte : felacsó
U . i . : Két malomban őrölünk , de a búza úgy tűnik közös .
Már megint beleszólok
” ismerjük az emberi történelmet, a gyengéket, beleértve a nőket, gyermekeket, és öregeket mindig kihasználták az erősek, akik többségében az érett, egészséges férfiak voltak.”
Bocs , hogy rászálltam a mondataidra , de az én hitem szerint a kihasználók látszhattak ugyan érett egészséges férfinak , de valójában kitenyésztett , nyelvet és gondolkodást váltott erkölcsi korcsok voltak . Pont az ősnép hite és nevelése szerinti : érett és egészséges férfiak és nők voltak akik védve életterüket évezredekig sakkban tartották a civilizációt , ( vagyis az állam , adók és a kizsákmányolás egyéb eszközeit feltaláló alattomos ” emberevők ” ) mára Európát , Amerikát ellepő sáskanépeit . Történelmünket az ő igazolásukra írták át . Namaszte : felacso
Férfi és Női uralom?
Eszembe jutott erről egy pár gondolat.
Ma
Férfi és Női uralom?
Eszembe jutott erről egy pár gondolat.
Ma ugye a Vízöntő korban élünk. Bár tudom ezzel nem mindenki ért egyet, de szerintem így van. A vízöntő analógiái közé tartozik a közösség a függetlenség a szabadság.
Tehát ezt a kort , úgy lenne jó megélni, hogy kisebb nagyobb közösségek születnek, alakulnak.
Régen ezt megtudtuk élni akár egy nagy családban is, ha több generáció élt együtt.
Ma mindenki függetlenedni szeretne a szülőktől, nem is beszélve a nagyszülőkről.
Így létre jöttek különböző hit közösségek (Rejki, Prána-nadi, Jehova , Táltosok stb..).
Igen ám, csak a közösségekben nincs Nap szerep (akire felnézünk, szeretjük, tiszteljük),
mert vagy mindenki Nap, vagy senki. Vagyis egy orvost ugyanolyan tisztelet övez, mint egy szemetes embert. Mi lenne, ha nem lenne, aki elvigye a szemetet?
Tehát éljük a Vízöntő kort, de a társadalmunk még nem tudja követni az ezzel járó nézeteket.
Szerintem így jött létre ez a zűr zavar. Nincsenek meg az igazi Nap, illetve férfi szerepek és így a női szerepek sem egészen tiszták
Képzeljétek el,hogy ma egy orvost be lehet perelni, egy tanárt meg lehet verni!!
Hát hogyan éljük meg a nap szerepeket mi egyszerű gyári munkások , ha még ők sem tudják?
Remélem, értitek mit akarok mondani!?
Mellékelek itt egy idézetet Müller Pétertől, mert szerintem nagyon jól fogalmaz.
Megemlíti pl a férfi ruhákat,amiről csak annyit így előzetesként, hogy régen a férfiak jártak színes ruhában, és a nők fehérben.
,, Igen, ezek lettünk, uraim: durvák, kemények, karrieristák, nemes eszmények nélkül élők. Elfelejtettük, hogy a legnagyobb férfierény a szelídség, a hűség és az, hogy a magasabbért föl tudjuk áldozni magunkat.
Nem az a baj, hogy “férfiuralom” van – az a baj, hogy nincsenek valódi férfiak.
Mi nem azok vagyunk.
Pörgünk magunk körül, mániásan rohanunk nem létező célok felé – de megbízni bennünk, főleg egy életen át, nem lehet.
Ha körülnézel az utcán, sok szép lányt látsz, de alig találkozol már szép férfival. ez nem csak az én véleményem: rengeteg lány és asszony mondta ezt már nekem. Nem a “jóképű” fiúkról, a szexepilről és a divatról beszéltek. Kigyúrt testet és erőszakos arcot látni. De a férfiszépséghez hozzátartozik valami, ami nem csupán deltás test, divatos kopaszság és rongyos farmer. (Mellesleg érdemes megfigyelni, hogy a színesen öltözött, ápolt nők között miféle jellegtelen ruhákban járnak manapság a férfiak, s külsejükre milyen keveset adnak!)
A férfi szépségének lényege a nemesség.
A nemesség egy benső tartásnak, egy önmagunkkal vívott győztes küzdelemnek tükröződése. Olyan férfi arcán jelenik meg, aki önmaga ura. Erőszak nincs rajta. Mohóság sem tükröződik vonásain. Alkatilag lehet kövér vagy sovány, nem ez a lényeg, hanem egy olyan lelkület, mely belülről megszépíti a férfit. Még akkor is, ha nem szépnek született.
A nemesség nem az agresszív egónak, hanem a fensőbbrendű Énnek a jele egy férfi arcán. Ereje nem durva, hanem finom. Erélyes, de nem erőszakos. Szemében az értelem és érzelem egysége tükröződik. Ilyen arcra mondjuk, hogy korszerűtlen. Nem divat manapság.
Ez a baj. Nem a férfiuralom. Igazi Férfi uralma alatt jó lenne élni.
Csakhogy manapság nincsenek igazi férfiak.”
Szeretettel:Noa
És miért nincsenek manapság Igazi Férfiak?
És miért nincsenek manapság Igazi Férfiak?
Ez mitől függ és min/kin múlik?
Mitől Igazi Férfi egy Igazi Férfi, és mitől nem az?
Csizike 😉
Igazi FÉRFI
Számomra az a Férfi, aki tudatában van teremtő, férfias erejének és ezt nem aroganciával, és nem is bántalmazással fitogtatja, hanem ÉLI. Tudja, hogy Ő Férfi, már túl van a bizonygatáson, felismeri ellenben, ereje nem csak naggyá teszi, hanem bátran megélheti érzelmeit. Általuk nem lesz kevesebb, sőt, kiteljesedik. Nincs szüksége már az erőszakra, a csapodár életmódra, tisztában van saját értékeivel, Önmagával. Már tudja, igazán nincs értelme a „háborúskodásnak, vadászatnak”, mert igazi harcot csak Önmaga ellen vívhat meg. Nem félelmei vezérlik, hanem a hit, Önmagában. De ha kell, kiáll másokért/önmagáért. Az ilyen férfi, mégha le is hajol máshoz segíteni, akkor is érzed, a „tömegből” kimagaslik.
Ki mondta, hogy nincsennek? Minden férfiban él ilyen. Csak valaki kihúzta már a csigaházból, valaki félúton jár, valaki csak ül.
Lényeg az, bármilyen is a Férfi, legyen tisztába Önmagával, élje azt ami van. Ha fél is, ha fáj valami rendben van. Ha szeret, rendben van. Csak ÉLJEN. Ne játsza meg magát, sem machónak (mert bennem azt a hatást kelti, hogy nem biztos abban, hogy ő jó férfi, és ezért kell a sok nőtől a visszaigazolás), sem kemény legénynek (mindig van erősebb, de ha magával nem mer szembe nézni, akkor tényleg ő a Férfi?). És merje hordani a nadrágot. Merje megélni, ha eleset, ha gyengédségre vágyik.
Minden Nőnek mást jelent ez a kép. Nem kell/lehet mindenkinek megfelelni. Igazi Nőd szemében akkor is Te vagy az Igazi Férfi.
Ki mondta hogy nincsennek?
Igazi NŐ?
Megfordítom a kérdést:
Igazi Nő?
Vajon milyen lehet a Ti szemetekben? Na, nem az általános dolgokat akarom hallani, amit a kocsmákban el lehet poénkodni, hanem azt, amit valóban kerestek a NŐben. Őszinteséget kérek. 🙂
Sziasztok!
Visszatérve az
Sziasztok!
Visszatérve az alaptémához,pár szót tennék hozzá.A világunk alapja a dualítás.PL:férfi-nő.
Szerintem két félből lesz két egész! Erre kellene törekedni mindkét félnek.Akkor lehet a legjobban
fejlődni,ha a mellettünk levő párunk folyamatosan tükröt tart nekünk.Hogy miért „erősebbek” a nők?
Több oka is van.Egy részt a férfiak kezében volt eddig a világ sorsa,…most itt tartunk.Ezzel nehéz
vitatkozni.Most a nők következnek.Az érzelmi jólétet kellene helyre hozni,erre a férfiak alkalmatlanok.
Másrészt egyszerüen túlnőttek a férfiakon,sokkal nagyobb ütemben fejlődnek,ez is tény.
Viszont aki hirtelen felébred nem tudja rögtön,hogy mi történt vele.Fel kell ismerni és megbirkózni a helyzettel.Ez idő és törvényszerüen hibákhoz vezet.Néha átesünk a ló tuloldalára,azt is meg kell
tapasztalni,hogy megtaláljuk a középutat.Erről rengeteget lehet beszélgetni és mindenki a maga
igazolását keresi.Mi lenne ha az igazságot keresnénk?
szeretettel
Zoeya
Bocsánat,most vettem
Zoeya
Bocsánat,most vettem észre,hogy elfelejtettem bejelentkezni,az előző levélért
engem kell szidni.
Biztos Ez?
„Az érzelmi jólétet kellene helyre hozni, erre a férfiak ALKALMATLANOK.
Másrészt egyszerüen TÚLNŐTTEK a férfiakon, sokkal NAGYOBB ÜTEMBEN FEJLŐDNEK, ez is tény.”
Biztos Ez?
Én amikor egy Szerető, Kedves Kis Laza, Aranyos Férfit látok, Aki a Szíve Minden Szeretetével Elárasztja a Szerelmét és Szereti, Szeretgeti (Szeretgetné), aki mindeközben Halál Negatív, Bugris, Követelőző, Bunkó, Elutasító, Rugalmatlan, Durcás, Kemény, és Rideg… akkor nem éppen ezek jutnak az eszembe…
Számomra ilyen szituációban, a SZERETET, a SZERETÉS, a SZERETNI-AKARÁS, a Lazaság, és a Könnyed Jókedv állapotában időző Férfi sokkal Fejlettebbnek és Alkalmasabbnak tűnik…
És néha amikor ilyet látok azt is gondolom, hogy ez a Nő nem is szereti tulajdonképpen azt a Férfit… mert akkor biztos nem így viszonyulna hozzá és nem így viselkedne Vele…
És mivel elég sok ilyet láttam magam körül egy időben…
Felmerült bennem a kérdés…
1. A Nők miért ilyen Elutasítóak?
Miért nem tudnak Szeretni, illetve ha tudnak, akkor ezt MEGÉLNI, Nyíltan Felvállalni és Kinyilatkoztatni… a Másik felé is…
2. Szeretik-e azt a Pasit, akivel így viselkednek? De akkor miért így viselkednek Vele?
3. Ha nem szeretik, miért vannak Vele együtt? Miért szivatják ezzel a huzavonával és Macska-Egér (Harccal) Játékkal… és miért rabolják el Egymás Idejét?
Miért nem keresnek és találnak maguknak Olyan (Álom) Pasit… akit Tényleg Szeretnek is, Akire Felnéznek, Akit Tisztelnek és Megbecsülnek…
És Akitől Nedves lesz a Bugyijuk…?
Hm?
Szerinted?
Csizike 😉
És mi van akkor, ha Két Félből nem Lesz EGY Egész…?
És mi van akkor, ha Két Félből nem Lesz EGY Egész…?
Csak egy Még-Nagyobb Fél(szegség)?
Mi van akkor, ha Két Egészből lesz EGY NAGY EGÉSZ?
Hm?
Csizike 😉
Milyen az igazi nő?
Nagy csönd övezi a témát a férfiak részéről, pedig erre én is kíváncsi lettem volna.. : (
Lesz Válasz
Lesz Válasz (a részemről legalábbis biztosan), csak még érlelni kell…
Túl Nagy Kihívás ahhoz, hogy elkapkodjam… 😉
Jól meg kell fontolni Minden Szót… 😉
Hiszen Női Szempárok Milliói Merednek Élesen a Monitorra!!! ;-)))
Addig is lazítsatok Kedves Hölgyek…
És fogalmazzátok meg IDE Magatoknak is, és Nekünk is… hogy Szerintetek Milyen az Igazi NŐ?
Mi a NŐiSÉG Titka, Rejtelme, Lényege, Sava-Borsa?
Mitől NŐ egy Nő(nemű Lény)?
A Testi-Adottságokon Túl…
amit a JóIstentől kapott… illetve maga választott… 😉
Csizike 😉
Kedves Csízike !
Az Örök
Kedves Csízike !
Az Örök Nő Mária ! Isten Anyja.
Az Ő Igenje biztosítékunk mindenre.
AZ Örök Nőiség:
Mária kérdéseket fel nem tevő engedelmessége a Teremtő Atya felé.
CSAK egy IGEN a szeplőtelen fogantatáskor.
CSAK egy IGEN a kereszt alatt.
Most felfedtem , hogy nő vagyok én is.
Üdv: egy úton levő nő… L.J.
Skorpiónak is válaszoltam már..
Te Igazi Nőnek Érzed-e Magadat?
Te Igazi Nőnek Érzed-e Magadat?
Ha Igen: Miért?
Ha Nem: Miért?
Fejtsd ki bővessen… 😉
Csizike 😉
Igazi NŐ
Számomra:
A Befogadó, aki úgy vezérli a családi, illetve a munkahelyi dolgait, hogy a Nő, mindig Nő marad. PL: egy nő, ne az erejét fitogtassa, inkább használja az eszét: kérje meg szépen a Férfit: szivem, emeld fel azt a zongorát, hiszen Te olyan erős vagy. Mozdulatai lágyak, légiesek, csak úgy, mint a járása, beszéde. Ha a szemedbe néz, érzed, Téged lát, de nincs benne vád, akármit csináltál. Elfogad, befogad magába, de erős is ha kell. Tisztában van Önmagával, ismeri értékeit, illetve elismeri, ha valamiben hiányosságai vannak. A Férfit hagyja mikor az erőről, vagy autószerelésről van szó, de magához öleli, ha Őt sírni látja. Óvja, dédelgeti, mint gyermekét az Anyja, ezzel magasra emeli, hiszen tudja, nincs Igazi Nő, Igazi Férfi nélkül. Szexualitását szívből éli, szereti, ha az „erős” Férfi a karjába vonja. A pletykákon csak nevet. Nagymamám azt mondogatta, egy jó Anyának, mindig nagy a szoknyája. Minden rossztól eltakar, akár otthon, a családban történik, vagy akár a gyermekei, Férje ellen indulnak a külső rossz hatások.
célja, az, hogy a családot összetartsa. Kimondatlanul tudja kinek, mire van szüksége, hiszen Látja, kiben mi lakik. Tanácsaival segítőleg hat, de sosem ostromol, erőszakol. Rád bízza mit teszel, ha már meghallgattad, hiszen tudja, mindenki a saját sorsa kovácsa, ha elesel, mégis ott van, sosem rosszalóan. Értékekre nevel. Igazi értékekre, nem szóval, hanem Lényével. Körülötte melengető, jó érzés lenni. Nyugalmat, szeretet sugároz magából.
Számomra ennyit jelent. Hol tartok én ebben? Még a kezdeti lépésekben. Mamám volt, aki a képet adta. Remélem, magam is ilyen leszek, ha nagy leszek. Bár ő sem tudott kiteljesedni, én remélem, ezen dolgozva magam leszek a Nő. Aki egyszerre erős is, de lágy is. Nekem még a lágyság nem megy. Félek. Múltam beidegződése az volt kicsi koromban, hogy a férfi az óriás a réten, én meg nőként a kis bogár, aki fél, a férfi mindjárt rátapos. Erősnek kell lenni, senkiben nem bízni, hangoztatta velem Tesóm. Ismételnem kellett vele, mint agymosáskor. Ha nő voltam, rám szólt, ne nyávogj, stb. Mit tett? Meg akart óvni, védeni, keményíteni, mert a fájdalmat ő sem tudja elviselni. Segíteni akart, hogy Nekem könnyebb legyen. Lelkileg erős lettem, de a vágy megmaradt. Szeretnék félelem/álarcok nélkül, egy Férfi vállán megpihenni. Csak ennyi.
Hogyan érhetem ezt el? Úgy, hogy saját félelmeimmel szembe nézek, nem ítélek meg senkit, hagyom, előttem kibontakozzon. Mindenkinek van sötét/világos oldala. Félelmei, vágyai. Most valahol itt tartok. Kezdem látni, kiben mi lakik. Csak még a félelmem visszatart, pedig csak az igazán erős mer befogadni. A Nő, aki bennem él, viszont már nagyon szinre akar lépni. Szivét ki akarja tárni.
Kell-e hozzá Férfi? Jó ha van, de szivemet a világnak is kitárhatom. Mindenütt megtapasztalhatom. Nem Igazi Nő az, aki Férfi nélkül nem tudja Önmagát élni. Nem is Igazi Férfi, aki Önmagát nem tudja Nő nélkül élni. A párkapcsolat viszont intenzív kurzus lehet ezen a téren is.
Uralomról: olvastam ilyet is: most mi nők jövünk. Én ezzel nem értek egyet. Voltunk mi már ebben a szerepben (Amazonok). Nem vezetett jóra. Itt a két nem közti harcot kell letenni, az a megoldás. kéz a kézben, egymást tisztelve. Nem is értem minek ez a harc, mikor egymást kiegészítve szárnyalhatnánk. Így viszont csak a féloldal van meg. Vagy Ti láttatok már Sast az égre szállni, úgy hogy az egyik szárnyát felkötötte a hátára?
Szerintem az uralom témát már rég letisztáztuk. Nem nemek harca ez, hiszen vannak mindkét oldalról jócskán résztvevők. Csizike, szerintem már leírtam, mi lehet az ok: félelem, tudod, mikor a kicsi nagy akar lenni, mert annyian letaposták.
Miért keményednek meg a Nők? Akkor azt is kérdezhetném, miért keményednek meg a férfiak? Férfiakat alapból, már az anyák is így nevelik: ne sírj, katona dolog, nem vagy Te kislány. Óhatatlan, hogy a szív-csakra kezd összeszorulni, de ami blokkol, az mindent blokkol. A befelé áramló jót is, én azt gondolom. A lányoknál/nőknél/asszonyoknál ugyan ez van. Csalódások kemény páncélt növesztenek. Szúrós süni lesz a nőből, mert nem akarja, hogy fájjon. Na ehhez csapódik mellé egy bizonytalan férfi, aki mint a Maminak meg akar felelni /zsák+folt/, és szó szerint úgy viselkedik, hogy egyszerűen a nő rá van kényszerítve az irányításra, mert a pasi tutyzi-mutyi, vagy annyira kemény, rideg, semmi szeretet, gyengédség nem áramlik ki belőle, hogy a nő lázadni kezd előbb-utóbb, mert másra vágyik. Én úgy látom, az áldozat tipus ki hozza a másikból az állatot. Kikényszeríti. Ebből nyer igazolást, hogy téveszméi helyesek, ilyen a „valós-világ”, ezzel magához vonza az erőszakos felet, aki szintén téveszmékben él. Nem tudom, érthető-e. A világ egy színház. Az, aki porondra lép választhat, vagy felismeri és ezáltal vállaja a felelősséget,és talpra áll vagy játsza a szerepét tovább.
Egyiket sem sajnálom, mert mindenki előtt nyitva van a felismerés kapuja. Van aki be mer menni rajta, van aki hat lakatra zárja.
Ti mit gondoltok erről?
Buddhanita
A HARC Már Eleve Gyanús.
A HARC Már Eleve Gyanús.
OSHO mondta, „Ha Harcolsz (vagy ha belemész a Harcba), Már Eleve Vesztes Vagy.
Aki Harcol, Már Eleve Nem Lehet Győztes, Még Ha Nyer Is… Mert Az Már Eleve Vesztes…”
A HARC Eleve Valaki Ellen Irányul, és Nem Valakiért.
Aki Ellen Küzdünk és Akit Le Akarunk Győzni…
Azt Tényleg Szeretjük?
Mert Akkor Esetleg Inkább Felemelni Szeretnénk,
És Vele Együtt Szállni, Repülni…
Nem?
Csizike 😉
válasz
Ne haragudj, csak átfutottam. Sok mindenről van szó- befogadás, erő, talán elfogadásra is célzol.
De gondolj bele: csak az tud befogadó is lenni, aki elég erős hozzá. Meg úgy általában. Az igazi erő nem kemény. Nézd meg a mestereket. Az igazi erő képes úgy befogadni, és elfogadni, hogy közben nem adja fel önmagát sem, és nem nyomja el a másikat. Szerintem ilyen az igazi nő. És az igazi férfi is. Meg úgy általában: az igazi ember.
Férfiak
Szeretném azt is megkérdezni, Ti Férfiak, hogyan látjátok? Ki az Igazi Férfi?
Buddhanita
Generációkon át
Generációkon át szétrombolták azt a világot, melyben a Teremtő Isten volt legfelül, alatta a férfi és a nő.
Ez a teremtés rendje. Stálin kijelentette, 1939-re nem lesz Isten.
Az Istentelenített világban nem lehet senki és semmi AZ aminek teremtve van.
Vissza kell találnunk Istenhez a mi Teremtőnkhöz és megtaláljuk újra magunkat.
A férfi megérti a létezésének eredetét, célját és értelmét.
Ebben a nő csak akkor lehet segítője , amikor a nő is Istenben érti magát.
Létezésének eredetét, célját és értelmét.
a válasz Istenben van… volt… és lesz örökkön örökké…
Ahogy János Pál mondta : Jézus Krisztus nélkül az ember nem ismerheti magát.
Az istentelenített világban a férfi és a nő is elvesztette azt az arcát , melyet Istentől kapott.
A férfi teljes ” pozícióvesztésben” van. Minden téren vesztésben érzi magát, mert valóban
megfosztott állapotban van. A teremtéskor kapott Istenarc nincs meg. Pedig Isten a Saját Képére
alkotta. Mindazt a férfinak akarja adni amit Ő birtokol. Örökösévé tette Isten az embert, h uralkodjon
ezen a Földön , de ne a saját elképzelése szerint , hanem A Teremtő Atya Örök Törvényei szerint.
Ezért előbb minden embernek Önmagát kell Isten Uralma alá helyeznie, mert egyedül nem tud változni. Csak Isten alakíthatja át , ehhez semmilyen technika, semmilyen meditáció nem elég. Ezt A Kegyelem
tudja csak véghez vinni az emberben. A legnehezebb elfogadnunk azt , h Rá vagyunk utalva , függünk Isten kegyelmétől. Az ember nem akar függni senkitől és semmitől. Szabad akar lenni. Nehéz megértenie
hogy a szabadsága az alárendelődésben van. Hiszen ez paradoxon.
A férfi és a nő is csak Istennek teljesen alárendelődve töltheti be szerepét. Csak Istennek alárendelődve
tudják – szabad akarattal immár – alárendelni magukat egymásnak. A férfi itt is ” vesztésre” áll… ugyanis
a nő alárendelődése nélkül, a férfi nem rendelheti alá magát a nőnek. Mert előbb a férfi lett teremtve, mert
Isten így akarta. Nem engedelmeskedhet a nőnek csak úgy, ahogyan a nő éppen elképzeli…
Mert mindenek előtt Istennek kell engedekmeskednie…
A nő nem volt jelen a férfi teremtésekor. Nem ismerheti a férfit úgy, mint a Teremtője…
A férfi pedig aludt amikor Isten a nőt teremtette… A férfi sem ismerheti soha úgy a nőt úgy, mint
Teremtője.
Isten zseniálisan úgy alkotta meg az embert, hogy Nélküle nem ismerheti meg a Tőle elszakadt ember
saját magát.
Ezen megismerés útján vagyunk mindannyian. A szabad akarat megismerésének útján.
Névtelen utkereso kollégám
Ilyen gyonyoru írás még a Bibliában sincs!Ez egy gyonnyoru gondolat,mely már talán nem is az elme gondolata,hanem az isteni forrásnak az egy az egyben torténo nyilatkozata.Lehet,hogy Te ezt észre sem vetted,hogy honnan jon.Einstein se vette észre,hogy az isteni forrásra rácsatlakozva-„jott rá”arra amire rájott,de érezte,hogy ezek nem az o gondolatai.A keresztyének ezt az állapotot-Isteni sugallatnak nevezik,a Buddhisták-Buddhatudatnak és minden vallásban elofordul.Ha sikerul magad ilyen állapotban megfigyelni-ami lehetséges,csak nagy turelem kell hozzá—és már tudatosan is ilyen állapotokba tudsz kerulni,akkor nem lesznek határaid.Nekem ez csak meditácioval elérheto és nagyon ritkán.Feltétlenul vezess utad keresésérol naplot.Es probáld ezt az állapotot minnél hosszabra nyujtani,ez sikerul ha nem hagyod abba az írást……ezért kell a naplo.En kifejezetten szeretnék ilyen meditatív állapotba jutni meditácio nélkul,de én még ugy látszik erre nem”érettem meg”.
Sok sikeres probálkozást!
Isten kegyelméből valóban
Isten kegyelméből valóban sokat kapok. Tudatában vagyok .Kapom. Nem az enyémek ezek a kegyelmek
ezt is tudom. 2007 – ben megtértem. Nem én akartam, Isten Úgy rakta össze az életemet, h nem volt más
választásom. Amit leírtam valóságként élem. Isten Kegyelméből.
Kedves Skorpió !
Én már mindent odaadtam az Úrnak ! Nincs más dolgom,mint hinni abban amit nekem Öröktől fogva szán.
Baráti üdvözlettel : egy névtelen úton levő
Végtelen Hit
Szia!
Neked Külön Is ajánlom a figyelmedbe a VÉGTELEN HIT című szenzációsan jó filmet…
A Spirituális-Film-Ajánló című blogomban olvashatsz Róla hosszabban is… egy picivel… 😉
Álljon itt egy kis ízelítő a kedvcsináláshoz, hogy megnézd ezt a filmet:
http://www.youtube.com/watch?v=PQOap9DRmIA&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=79xMu1C2q4w&feature=related
És innen is letölthető két részletben:
http://www.storage.to/get/XOAB1zj4/Vegtelen Hit.part1.rar
http://www.storage.to/get/NqjtvCyl/Vegtelen Hit.part2.rar
Aztán Kicsomagolás (Kibontás), esetleg lemezre írás, és Enjoy! 😉
Szeretettel és Végtelen Hittel… 😉 Neked:
Csizike 😉
Még egy pici magyarázatot
Még egy pici magyarázatot szeretnék hozzáfuzni a dolgokhoz.En is hasonlo dolgokat akartam nektek elmagyarázni,én is így érzek,de én ezt az egészet nem írásban,hanem meditácios élményben kaptam.
Amikor a szerelemrol-szeretetrol vitáztam veletek szerettem volna én is igy tudni magam kifejezni.
A Ti”szeretetetek ” egotol-egonak áramlik-Az ego-nemlétezik valojában-csak ti építgetitek.
Nem kozvetlenul egymást kell szeretni,mert ez a szeretetérzés HAMIS
Nem egymásnak kell magatokat alárendelni—–Ez hamis,téves
Hanem istennek kell magatokat alárendelni,csak így tudtok tokéletesen szeretni.
Nem elég a szerelmespárbol egyikotoknek ezt megtennie,hanem ugyanugy mind kettotoknek alá kell magát rendelnie istennek.Ha istennek alárendelt emberek élnének a foldon…..senkinek nem kellene a szeretet szoval dobálodznia……………szavak nélkul is érezheto lenne a szeretet!
Még egy dologrol két
Még egy dologrol két kulonbozo de ugyan azt a véleményunk!Hát ez csodálatos bizonyíték isten vagy Isten létezésére!
Köszönöm , h nagy I
Köszönöm , h nagy I betűvel írtad Istent
Az egó személyiségünk
Az egó személyiségünk lényege.Teremtett voltunkból adódik.
Isten annyira szereti teremtményeit, h megengedte neki , h maga döntsön..
Szabad akaratot adott nekik. Ismeri az embert. Tudta , nem dőnt mellette.
Csak akkor, amikor már hasonló lesz- az Ő Szent Fiához…
Azért kaptuk az értelmünket , h megértsük a szabad akarat lényegét.
Az akarat akkor szabad, amikor tudatosan elköteleződik egy mindent felülmúló Szeretetnek.
Vagyis az Ő Teremtőjének.
Elfogadja az Ő Igaz Szeretetét , mellyel minket embereket öröktől fogva Szeret.
A Szeretet az szabad akarat döntése.
Nem érzelmi kérdés , hanem akaratlagos beleegyezés abba , h szeretni akarok én is.
Minden áron !
Nincs feltételem Isten felé , h mikor igen , mikor nem…
Jézusnak sem volt ” fetétele ” az Atyja felé…
Mindent vállalt… értünk , emberekért…
válasz
Egyetértek Noa- de ez a nőre is épp úgy igaz. A nőt is a nemesség teszi széppé. És úgy általában- az embert. És olyankor már nincs uralom. Senki sem akar uralkodni, mert az uralkodás mindig a gyengeségből fakad. Abból, hogy az ember kiszolgáltatott a másiknak, szüksége van rá, nem áll meg önmagában, ezért el akarja érni, hogy a másik függjön tőle. Nem két szabad ember eggyé válásáról szól, hanem két csonka ember üzleteléséről. Nekem ez a véleményem.
Az említett nemesség tehát, ott kell legyen a nőben is. Az ilyen nő a vonzó a férfiak számára, és az ilyen a nő olyan férfit akar, mint a fenti. Nem olyat, aki elnyomja, mert szüksége van rá, hanem akit képes, tud, és akar egyenrangúként kezelni, mint önmagát.
válasz
A színes öltözetről, és fehérről még valamit: érdemes utánanézni a fehér szín jelentésének is. Nem- nem a „szűzies, és tiszta” jelentésre gondolok feltétlenül. Hanem, hogy mit jelent a fehér az ősi kultúrákban. Ugyanis azokban a nő is épp olyan nemes volt, mint a férfi (a férfi pedig, mint a nő).
Nem- nem egyformák voltak, hanem mások, de épp úgy nemesek, egészek, erősek, és egyik sem uralkodott a másikon, vagy adta fel önmagát.
Ott voltak a papnők (akik nem prostituáltak voltak, hanem szellemi vezetők), akik szintén fehérben jártak. Egy nőnek ugyanis nem volt rá szüksége, hogy a színességével (külsejével) keltse fel egy férfi figyelmét. Más értékrend uralkodott. A fehér tehát a tisztaság, erő (szellemi erő) színe is (amely minden más szín összessége).
Csakhogy valami nagyon megbomlott: a nő fehér helyett színes lett (már évszázadok óta!), a férfi meg fekete, vagy szürke, egyszínű! Míg a férfi a nemesség helyett erőszakkal szerezte meg a nőt, a nő a színességével (és nem belső lelki-szellemi erejével) tetszelgett a férfi előtt. Ez a dolog már nagyon régóta torzult, nem természetes, és hol az egyik, hol a másik nyomja el a másikat, vagy adja fel önmagát.
Miközben egymásra kennek dolgokat, amivel saját erejüket, és a másik kiszolgáltatottságát igyekeznek bizonyítani. Elég ha csak egy példát írok: érzelmek, érzelmesség. Jellegzetesen a nőkre próbálják ráerőszakolni ezeket a fogalmakat, mindemellett azt próbálják bizonygatni, hogy aki érzelmes az gyenge, és az érzelem ellentmond a logikának. Egyik sem igaz. Csak az képes érzelmes lenni, aki elég erős hozzá, hogy szeressen (a gyengeségből fakadó érzelmek csak szeretetnek látszanak- de lényegük a másikba való kapaszkodás, az önzés), és képes megérteni önmagát (és a másikat).
De sok példát tudnék még írni, miben, hogyan, és miért torz ez az egész, miért hiszik emberek feltétlenül, hogy valakinek mindenképp (nekik, vagy a másik félnek) fel kell adnia önmagát ahhoz, hogy boldogság legyen.
Ezzel egyetértek, az állatvilágban is a hímek dolga tetszelegni
Ezzel egyetértek, az állatvilágban is a hímek dolga tetszelegni és a nőstény választ. Nálunk minden totál megfordult. A nők pingálják magukat, mintha el kellene adni magukat, és ezzel teljesen lealacsonyítják a nőiségüket, nemiségüket. A férfiak, meg a magabiztosság látszatával (mert egyáltalán nem azok, sőt többségében félnek a nőktől, az igazi érzelmektől, a felelősségvállalástól, stb) játsszák a janit, és „vadásznak”, meg „csajoznak”, ami többségében az élvezetek hajhászását jelenti, többségében kompenzációból, magukat, a másikat és mindkettő nemiségét kihasználva.
Ez, ha valami, prostitúció, aminek a nők (főleg a fiatalok) még ma is úgy gondolják, többségében, hogy alá kell vetniük magukat, mert ha nem, nem lesz parterük, férjük, vagy akármi, hogy ez a társadalmi „rend”, vagy szokás, a párkeresés módja. Mekkorát tévednek! Ez éppen hogy az, ahogy biztosan nem lelnek arra párra, akivel harmonikus kapcsolatot élhetnek. És mindez a társadalmi előítéletek, drámák miatt, amiket évezredek óta még mindig ismételgetünk.
Ha belegondolunk, logikus. Amióta csak ismerjük az emberi történelmet, a gyengéket, beleértve a nőket, gyermekeket, és öregeket mindig kihasználták az erősek, akik többségében az érett, egészséges férfiak voltak. Ők vezettek minket háborúkba, mint vallási és állami vezetők, ők osztották le a szerepeket az állanak és a társadalomnak engedelmeskedve a családokban, mint apák, és ők „tették a helyére” „asszonyukat” és gyerekeiket, mint férjek és „családfők”. „Ők voltak a föld, a vagyon, a nő, a gyermekek, a címek, a rangok és még ki tudja mi „birtokosai”, és „vezetői”. Ezt a viselkedésmódot sok állam, sokféle módon deklarálta és éltette hivatalosan is. Prostitúció, rabszolgaság, kényszermunka a „társadalom érdekében végzett”, a „családért hozott áldozat” a nők részéről társadalmi helyzetükkel, mindennemű szabadságukkal és szexuális életükkel való visszaélés, a munka „megosztása”, amely valójában irányított és ellentmondást nem tűrő társadalmi, vallási, tradicionális szerepleosztás volt, stb.srtb.
Valójában az ember sohasem volt kíváncsi magára és a másik lényre, hogy milyen egy gyermek, egy nő, mik az igényei, de még a férfira sem, neki csak a domináns hím és a harcmezőn öldöklő „erős” férfi szerepe jutott, aminek semmi köze ahhoz valójában, amik vagyunk.
A pszichológiát, ami pedig ezzel foglalkozik, a mai napig nem ismerik jól és nem használják az emberek, még mindig az előítéleteik és félelmeik rabjai ilyen szinten is, és nem ismerik el hivatalosan sem, nem illetik a kellő meghatalmazással ahhoz, hogy társadalmi szinten működni és segíteni tudjon. Helyette továbbra is törvényekkel próbálják meg szabályozni, mit tehetünk és mit nem, mik lehetünk a szerepeinkben és mik nem, mit jelent „jó” apának és anyának, lenni, mire van szüksége egy gyermeknek, hogy „hasznos tagjává váljanak a társadalomnak”.
Ennek az egésznek a világon semmi köze a természethez, a valódi, természetes énünkhöz, a természetes és emberileg, lelkileg szabad férfihoz és nőhöz, aminek a működését megfigyelnünk kellene és nem folyton meghatározni akarni. És főleg nem hagyni, hogy más határozza azt meg nekünk.
Elég elkeserítő ez a helyzet, amivé lettünk a nemiségünkben (is), megvallom őszintén, bár én is azon vagyok hogy kikutassam mit tehetek azért, hogy a természetes irányba tolódjak, és ezt terjesszem, néha elég borúlátó vagyok, nem nagyon tudom elképzelni, hogy valaha kikeveredünk ebből a borzalmas mocsok, penész és szeméthalmazból, amit ide gyártottunk magunknak.
Lehet h egyszer meg tudjuk bocsátani magunknak, amit műveltünk magunkkal, a gyermekeinkkel, a gyengébbekkel, bár ez nagy mutatvány lenne, de az még önmagában nagyon is kevés ahhoz, hogy ezután máshogy csináljuk. Ráadásul tömegesen.-
Én már nem vagyok olyan optimista, mint a spirituálisok nagy része, attól függetlenül megteszek mindent, ami tőlem telik, mert út csak előre van, itt nem maradhatunk.
Namaszte
kérdés
Szia Namaszte. Talán mi el tudnánk beszélgetni erről a témáról, ha van kedved, időd hozzá. Nagyon jó, amiket írtál- annyit fűznék hozzá, hogy szerintem azért szegény nőket sem kell ennyire „lesajnálni”. Igaz, hogy fizikailag általában ők a gyengébbek (még ez sem mindig igaz), ám sok szempontból erősebbek (tehát összességében kiegyenlített a dolog). És legalább megedzőttek az elnyomás alatt (remélhetőleg). Csak most már jó lenne elfelejteni azt a sok beléjük ivódott hülyeséget, amikről te is írsz!
Ez nőnek is, férfinak is a legjobb lenne!
Igen, volt (állítólag) matriarchális társadalom is, és olyan is, ahol mindkét nemnek hasonlóan egyenlő szerepe volt- szerintem senkit sem szabad elnyomni. Az elnyomott mindig érvényesülni próbál (ahogy tud- ha másképp nem csalással, alantassággal, álnoksággal, és ez szintén nem jó senkinek).
Ajánlom az Idomított Férfi című könyvet, az elnyomott nő érvényesülésének remek példája.
Ráadásul a nemek természetadta szerepe csak egy olyan társadalomban tud érvényesülni, ahol senkire sincsenek sztereotípiák kényszerítve.
Másrészről pedig: ez egy idealisztikus elképzelés. Akit el tudnak nyomni, azt általában el is nyomják. Hol a nőt, hol a férfit. Az emberek összességében nem tökéletesek.
Mondj egy kiutat !
Ha felveszek egy viselkedésmintát , akkor legalább egyértelművé válok a másik számára , még ha meg is hamisítom magam azzal , hogy valamilyenné rögzítem a semmit . Namaszte : felacsó
Hát, nem száz százalékosan értem, mire kérdezel rá, de
Hát, nem száz százalékosan értem, mire kérdezel rá, de megkísérlek válaszolni a sejtésem alapján.
A viselkedésmintáink bármilyenek lehetnek, és nem kell ragaszkodni egy olyanhoz sem, ami magunknak vagy a másiknak árt.
Persze, hogy a viselkedés nem mi vagyunk, ezért, valószínűleg mindegyik torzít valamennyit, bár ebben az összefüggésben még erre soha nem gondoltam, mert a a viselkedéseinket, a dolgokhoz való hozzáállásunkat, a szerepeinket viseljük csupán, jó esetben (visel-kedés), mint a ruhát, a sminket, az ékszert, bármit, amit bármikor lecserélhetünk, levehetünk, átalakíthatunk igényeink és a helyzetünkhöz való alkalmazkodásunk vagy akármi szerint.
Az évezredes szerepeinkkel nem csak az a baj, hogy igazságtalanok mindkét nemmel szemben, hamisak, sőt ártó sok esetben, hanem legfőképpen az, hogy a „tradícióink” által az emberiség bőrébe vannak égetve, meg az agyakba, meg mindenhova, totál azonosultunk a nemiségünkkel meg a nemi szerepeinkkel, még azokkal is, amiknek már rég semmi köze a természeti férfihoz vagy nőhöz. Egy csomó hamis előítélettel együtt nőtt ránk évezredek megfélemlítő hadjáratai alatt, és most az ellenkező oldal, a vágykeltés és fenntartás, a csábítás, a könnyű és élvezetes út hajhászásán keresztül is dogmatizálják társadalmilag ezeket a teljesen elcsúszott képeket belénk. (Ezzel van tele minden, ami média a félelemkeltésen és politikai manipuláción túl.) Meg ugyanezt csinálják a család fogalmával is. A mai embernek azért sincs halvány elképzelése sem az összetartozásról, felelősségvállalásról, igazi családról, ami egyáltalán nem, közel sem feltétlenül egy elszigetelt három vagy négy tagú kis csoportot jelent, mert két lábon járó nemi szervek, meg nemi vágy lettünk. (Már bocsánat a kivételtől.)
A ma nemzőképes generációi pl. teljesen összekeverik a szerelem és a vágy rezgéseit. A test megkíván valakit, és ezt szerelemnek nevezik. Pedig a vágy nem szerelem, még ha a lélek (itt: asztráltest) is vágyik energiára. Az csak szeretet hiány, meg szexuális vágy együtt. Jó régóta ezt nevezik a „civilizált” emberek szerelemnek. Meg lehet nézni a régi nyálas filmeket, ott sem különb helyzet, csak kicsit cukrosabban, „civilizáltabban”, meg társadalmasítva adják elő. De ebbe most nem megyek itt bele, hosszú lenne….
Mondjak egy kiutat?
1. Amióta ezekre rájöttem és megfigyeltem és magam is belestem a nemi szerepek egy s más karmikus és társadalmi csapdáiba, valamint olvastam arról, milyenek voltak a régi szűz társadalmak és abban a nők és a férfiak, nos azóta belül keresem a nőt és a férfit önmagamban. Igen, mindkettőt, mert ember vagyok, és nem azonosítom magam a fizikális energiáimmal.
2. Embernek tekintem magam elsősorban, és a nemiségemet igyekszem a helyén kezelni. Tanulom rangsorolni magam és az energiáim, a feladataim, a megélni-valóim, és ezek között helyre tenni a nemiséget, a szexualitás, a szerepeimet nőként és mindkét típusú energiáimat.
3. Nem nyílok meg fűnek fának, igyekszem megismerni magam és az embereket, hogy kit hogyan kezeljek, főleg ebben a feje tetejére fordult világban, és amikor megélem a szenvedélyem, a finomságom, vagy bármit, a nőiségemmel kapcsolatban igyekszem tudatosan tenni. Akit választok, annak megnyílok teljesen, a többieknél szelektálok, attól függően, hogyan tudok jól kapcsolódni az illetőhöz. (Ami mindkettőknek jó.)
4. Nem szeretem a praktikákat, és a társadalmi torzultság szerep-játékait, a drámákat, és játszmákat igyekszem letisztítani magamról tanulni tanulni tanulni tanulni…., de amikor már nem azonosulok velük, mégis alkalmazom őket ott és ahol szükség van rájuk. (De nem azért h bárkit megkötözzek, vagy hogy energiához jussak, inkább egyfajta önvédelemből), Nem járkálhatok pőre tudattal ilyen értelemben a sok nemiségével azonosult ember között. Nem hagyom, hogy felismerjék a valódi természetem, csak azok, akik hasonlóak, és ezért meg tudják becsülni.
5. A álmom az, hogy egyszer szabad lelkű nőként élhetek, akinek semmi nem kötelező a szerepeiben, semmit sem akarnak elvenni tőle, vagy ráerőltetni, semmit sem furcsállnak, amikor felvállalja magát, az igényeit, nem bélyegzik ilyennek, vagy olyannak, hogy egyszer letisztulva egy letisztult közösségben valódi nőként élhetek, önbecsülésben, és mások által megbecsülve. Ahol nem csak én tartom és látom elsősorban embernek magam, szabadnak, Isten gyermekének, akinek küldetése az élete, és minden, amit kapott hozzá, ajándék és eszerint kezelendő, hanem mások is. A idealisztikus álmom pedig egy oázis – közösség, amelyben szelíd és szenvedélyes nők és férfiak, idősebbek és fiatalabbak élnek együtt, segítve egymást, elengedve egymást a dolgukra, megéléseikbe, közösen nevelve tudatosan tervezett gyermekeiket. Ahol nincsenek kellek és muszáj-ok, sem társadalmilag, sem vérségi jogon kinyilatkoztatva, mert mindenki tudja mi a dolga és teszi is. És tudja, ha teszi, neki is mindig lesz segítsége, soha nem lesz megkötözve, mégis tartozhat másokhoz sokféleképpen, és megélheti magát, minden egészséges aspektusát.
(Egészséges az, amely a természet rendje szerint való, pl. nem kerül a nemiség a személyiség egyéb aspektusai elébe a tudatban….stb) Ahol van szerelem, szex, gyerekek és családok, kis és nagy testvérek és nagymamák, nagypapák, mindenki éli a maga életét és mindezt szeretetben.)
Tudom, hogy ez álom. De azt kérted, mutassak kiutat. Ez egy Bak kiút. 🙂
(Becélozni és dolgozni érte – elsősorban magamon. 🙂
(Nem tom, a Szűz-ek hogy csinálják, de biztos egyszerűbben, mint mi… :))
Namaszte
Bocsánat , hogy Veled ( alapvetően egyetértve ) vitatkozom
A viselkedésmintáink bármilyenek lehetnek, általában ,de egy adott helyzetben már nem .
Pl. egy bensőséges kapcsolatban akár udvaroltathatok is magamnak a feleségemmel , ugyanez az ismerkedésnél elképzelhetetlen , az a gesztuskészlet nem elvárható akkor a másiktól .
Évezredes szerepeink : A férfi – női , hagyományosnak nevezett szerepmegosztás országunkban még ezer , sőt sok helyütt még 500 éve is a közösség hatékonyabb működését , ütőképességét , és ezáltal a csoport tagjaink fennmaradását , sokasodását szolgálta . Ráadásul hitük által emberségesebb és erejükben kipróbált és ezért öntudatosabb férfiak és nők hordozták ezeket a szerepeket egymást ezzel is tisztelve .
A haszonszerzés és kizsákmányolás viszont ott hatékonyabb , ahol a családban is alárendeltség és értékelés van .Az évezredes szerepeket ennek megfelelően áthangolták : így váltunk semmi szolgákká , akiknek az erkölcsi mintái most tobzódnak , a jóérzés lapít . Közben az inga átfutott a középponton , és hitvány , nőietlen nők hirdetik a sérelmeket . Hergelnek , uszítanak az együttműködést késleltetendő , elbizonytalanítva azokat , akiknek a szíve hangja halkabb .
A természetes hajlamokat ma túlpörgetik , és aki eperaromához szokott , az kiköpi a valódi gyümölcsöt , a valódi kapcsolatot .
A vágy nem szerelem ? Önmagában valóban nem . A szerelem egyetlen jellemzője sem szerelem önmagában , csak az összes együtt . De a vágy , legalábbis számomra , a legmarkánsabb jellemzője annak , hogy szerelem kezdődik : 1 .Mert aki iránt nem érzem , azt csak őszintén szeretem , de számomra nem kiválasztott . ” 2. Aki iránt érzem , az viszont már potenciálisan szerelem , mert a többi szintemet is átizzítja és megnyitja a másik felé , hátha lesz benne mivel kapcsolódni . 3. Ha nem lenne mivel , azt többnyire a vágy kezdeti szintjén megérzem , és lekapcsolódom . Nem véletlen ezért , hogy évek óta érzelmi – érintési sivatagban élek .
5.Én nem arra törekszem , hogy semmi se legyen férfiként kötelező , hanem arra , hogy a kötelezőt önként vállaltnak éljem meg , és el tudjam különíteni attól , ami ellenkezik a hajlamaimmal , és csak mások önzését szolgálná . Ahol semmi sem kötelező , az a szabadon kapcsolódó homokszemcsék halmaza . Önmagukban tökéletes világok , de egy valaha volt sziklából csiszolódtak le .
Namaszte : felacso
U . i . : Remélem , hogy az álmod egyszer Számodra is valósággá válik !
„5.Én nem arra törekszem , hogy semmi se legyen férfiként
„5.Én nem arra törekszem , hogy semmi se legyen férfiként kötelező , hanem arra , hogy a kötelezőt önként vállaltnak éljem meg , és el tudjam különíteni attól , ami ellenkezik a hajlamaimmal , és csak mások önzését szolgálná .”
Látod, a nők is pontosan erre törekszenek (törekedtek volna). Abban igazad van, hogy normális, egészséges lelkületű emberek esetén a múltban sem volt alá-fölérendeltség. Sőt, az emberek egyéniségéből, hajlamaiból, vérmérsékletéből adódóan sok helyütt egyenesen a nő volt a dominánsabb (nem feltétlen a leuralóbb!), ahogyan azt számtalan közmondásunk bizonyítja. Nem is tudom, ez a „feltétlen mindig kedves és gyengéd-gyenge” nő eszményképe is mostanában jöhetett létre, talán a hirtelen megjelent túl sok önérvényesítő, domináns nőt ellensúlyozandó? Nagyszüleim amikor olyasmiket hallottak, hogy egy lány mindig kedves, bájos- csak megmosolyogták a dolgot. Úgy tűnik az ő fiatalkorukban nem volt idegen a női temperamentum.
Amivel (meg úgy általában az egyéni vérmérséklettel) nincs is különösebb gond, amíg nem a másik leuralására használják, hanem mondjuk a másik érdekében (is), vagy a közös célért. 🙂
Viselkedés, szerepek, tradíció, szerelem, vágy, kötelesség
Kedves Csongor (ugye, ez a neved?)!
Nincs kifogásom a jó hangnemű vitázással, sőt, általában élvezem (bár már nem tartom szükségszerűnek, pedig régebben kifejezetten élveztem, manapság már sok féle irányú lelkesedésem megváltozott…). De azért még jöhet …. 🙂
„A viselkedésmintáink bármilyenek lehetnek, általában ,de egy adott helyzetben már nem .”
A viselkedésmintáink bármilyenek lehetnek, mi döntjük el, milyenek legyenek, ha már elég tudatosak vagyunk és nem irányít bennünket sem a viselkedésminta :), sem egy szokás (hogy pl. azt a viselkedésmintát gyakoroljuk), sem befolyás, sem elvárás, sem a magunké, sem a másoké. Ez a szabadság. Hogy olyat válasszunk, amely jó, jól illeszkedik egy adott helyzethez, amelyben nem leszünk szárnyaszegetté, de nem is uralkodunk erőszakkal a másikon: ez a szeretet. Ha ez csak elengedéssel megy, akkor az. Ha összekapcsolódással, akkor az. Ha ráhangolódott figyelemmel, akkor az. Ha mind a két fél nyitott vagy legalább tudatosan törekszik erre egy férfi – nő kapcsolatban, akkor az nagy szerencse és esély arra, hogy valóban megnyílhasson az ember, és tudatának, személyiségének, nagy részét képes legyen átadni, feloldani a kapcsolatban. Ellenkező esetekben van általában a dráma, amikor az egyik fél nem lát ki egy szerep, egy séma mögül, ragaszkodik valamihez, vagy fél valamitől (általában ezért nem látja magát, mint a szerepet viselő embert), ilyenkor nehéz, mert ha beszállok az energia játszma, ellentétes pólusú szerepet hozok, akkor a szeretet eltűnik, ha meg nem szállok be, úgy érezheti a másik, hogy igazságtalan vagyok vele. Néha hasznos, de mivel a felismerés és a döntés mindig a másik fél helyzete, én csak annyit tehetek, h ilyenkor nem szállok be, ha meg bírom állni, és nem csábít el a lehetőség, hogy a „praktikákkal felszerelt nő”, esetleg a „domina” vagy más szerepekkel majd „észhez térítem”. Ezeknek a szerepjátékoknak általában nincs vége. Ezeket csak játszani, valóban, könnyű lélekkel játszani volna szabad. Mint ahogy minden szerepet.
Persze ez is elég idealisztikus, de szerintem már önmagában a törekvés erre is talán elég lehet.
Én nem vallom, hogy bármilyen szerep, lett légyen az bármennyire tradicionális megfelelő lenne vagy bármilyen információt hordozna a mostani nő és férfiszerepek helyretételét illetően. nagyon egyszerűen azért, mert a lélek szabad, és olyan szerepet ölt, amilyet kíván..
Még fizikai szinten is: ha a nő szülni kíván, megfoganhat, ha nem nem, nem „kell” neki. (Nemrég világosult meg előttem, hogyan lehet ezt a tudattal befolyásolni, és h miért van az, hogy a nők évezredek többek közt az anyaságuk által válhattak kiszolgáltatottá – most csak annyit erről, h ez is csak a tudatosság hiánya.) Semmi sem kötelező valójában. Egy tudatos ember, ha lelkében szabad, bármivé válhat, teljes mértékben függetlenül attól, hogy női vagy férfi testbe született. Igazából csak a test maga állít bizonyos korlátokat, de olyat úgysem akar egy természetes nő vagy férfi, amit nem szolgál a teste. (Ez is törvény.) A mostani világban is csak a torzultságnak köszönhető, amikor ilyet látunk.
Ezek a különbségek (a nemiségünkből adódóak), valójában olyan aprók a lélek számára, mint egy kis sziget az óceán közepén. Mint az ember az Univerzumban. Túl nagy jelentőséget tulajdonítunk az egésznek egyénileg és társadalmilag is már túl régóta, és túl sok mindent vezetünk le ebből (többek közt „jó” és „rossz” elképzelt szerepeket), amiknek valójában semmi köze a nemiséghez. (Az, hogy ki mosogat, a legkevésbé sem kapcsolódik pl ahhoz, hogy ki a nő.)
És persze, bármennyire is fájó ezzel szembenézni, mindez az első csakra nem tudatos energiái miatt: testi vágy, birtoklás, innen ered a dominanciára való vágy is. Abból az illúzióból, hogy bármi a miénk lehet. Pedig a valóság az, h semmit sem birtoklunk. Semmit. Ezt én tudom, mert megtapasztaltatta velem az élet.
A tradíciókban azért nem hiszek, mert azok régi emberek tapasztalataira épülnek és kiegészülnek az újabbakkal. Úgy működik, mint az elme. Azt engedi be, amit megért, a többit elveti. Ezért kell megnyitni a figyelem által, hogy egyáltalán tanulni legyünk képesek. Új mintákat, sémákat, szerepeket nem lehet magunkévá tenni a régiekre építve, csak ha azokat képesek vagyunk elfelejteni. legalább időlegesen.
Ha van egyáltalán minta, amihez hozzányúlnék vizsgálat céljából, az a legősibbek közül való, az őserdei indiánoké pl., ami hasonlatos ahhoz az oázishoz, amiről álmodom…:) Van egy cikk, ha megtalálom és érdekel, belinkelem neked. 🙂
Szerelem.
Igen, szerintem is az a jó, ha mindent meg lehet élni egy kapcsolatban alulról felfelé 🙂 De a vágyat akkor is „tradicionálisan” összekeverjük a szerelemmel. Szerelem vágy nélkül is létezik, valójában az az igazi szerelem, egy finom és boldogító érzés, amit ha nem viszonoznak, akkor is felüdít. Csak a vágy az, amely viszonzást kíván és szomjazik, ha nincs. A vágy nem csak szexuális vágyat jelenthet. A vágy hatalma ugyanúgy kiterjed az érzelmekre, sőt a gondolatokra is, mindenre, ami csak az asztráltestünk. Az egész lényünkre. Ez elég riasztó, nem? Kivéve persze a szellemünket, a tiszta szeretetet, amely vágy nélküli, félelem nélküli, gondolat nélküli, érzelem nélküli és test nélküli.
Szexus, erosz (szerelem), filia (baráti „szerelem”) Agape.
Ha a test megéléseiből „szeretünk”, akkor nem tudunk elengedően szeretni. A vágy követelni fogja a jussát, és bekebelez mindent. A szerelmet és a barátságot is. ha képessé válunk Agapéból megélni a szerelmet, akkor lesz boldogító és nem fájdalmas, melengető, de nem megkötöző és ezzel még a vágyat magát is, mindenféle vágyat meg tudunk szelídíteni önmagunkban.
Persze ez nem könnyű, de azt senki sem mondta, h az. 🙂
Kötelességek: vannak, ha teremtettünk magunknak, ez esetben valóban jó, ha megtanuljuk szeretni ezeket. De a lélek és a szellem számára akkor sincs (és éppen ezért sincs) semmi, ami kötelező. Aki bármit is kötelezőnek érez, az nem szeret. Aki bármire is kötelezi a másikat, az szintén nem szeret. És ha a másik ennek behódol, az sem szeret. Elég húzós ezt felismerni, mert ezzel azt is felismeri az ember, hogy az egész társadalmunk egy beteg asztrális adok-veszekre épül abszolút szeretet nélkül. A családok „közösségei” nem különben.
Be kell látni, h sajnos a tradícióink már rég nem szolgálják a sem a szeretetet sem a szeretet tanulását, sem a valódi közösséget.
Ugyanakkor:
„Én nem arra törekszem , hogy semmi se legyen férfiként kötelező , hanem arra , hogy a kötelezőt önként vállaltnak éljem meg , és el tudjam különíteni attól , ami ellenkezik a hajlamaimmal , és csak mások önzését szolgálná ”
Ezt nagyon tiszteletreméltónak tartom a részedről, és külön üdvözlöm, mint férfitól származó tudatos szándékot. :))
Namaszte
Nem meggyőzni akarlak
inkább magamnak tisztáznám , hogy miben látom , gondolom, vagy érzem vagy teszem másképp .
Egyetértek : ” könnyű lélekkel játszani volna szabad ,
mert a lélek szabad, és olyan szerepet ölt, amilyet kíván . ” Ezzel az ősök is tisztában voltak , és ezért vállalták fel szerepeiket magukért és értünk .
A tradíciókban azért … hiszek, mert azok régi emberek tapasztalataira épülnek és kiegészülnek az újabbakkal . Erőterük van .
Én korlátozottabb vagyok : Új mintákat, sémákat, szerepeket csak a régiekre építve tudok eszközömmé tenni, és ha azokat képes vagyok elfelejteni, akkor az élősködők tapsolnak örömükben , tudván ,hogy helyzetbe hozva , a tapasztalat emléke híján újra és újra elkövetem majd a nekik fialó hibát .
A vágy ereje riasztó lenne ? Tengerben parányként megmerülni , viharban üvölteni jó . Ha megigéz egy tiszta szívű , elegáns ( erőlködésmentes , nem a tudatos meggyőződés izzadságszagával végzett ) cselekedet , gondolat vagy gesztus , akkor pont az én általam való hasonlóan könnyed és szívből jövő megcselekedésére való vágy adja az energiát ahhoz a belső átalakuláshoz , aminek az eredménye az , hogy számomra is meglepetésként ,valamikor nagy sokára úgy teszek meg , vagy érzek , élek át valamely cselekedetet , helyzetet , ahogy azt azelőtt magamról elképzelni sem tudtam , hogy képes lennék .
Te a múltba a civilizáció (kizsákmányolásra megrontottság ) mocskát , én az emberségemet vetítem , (ők meg belém )hogy erőt merítsek a jelenhez .
Az őserdei indiánok jó kezdet.Onnan már csak egy lépés a közös ősnép általuk is megőrzött szokásrendszerének a felismerése saját őseidnél , majd Benned .
” Szerelem vágy nélkül is létezik ” : én azt szeretetnek hívom .
” Be kell látni, hogy sajnos a tradícióink már rég nem szolgálják a sem a szeretetet sem a szeretet tanulását, sem a valódi közösséget . ” Jobb formát viszont még nem valósítottak meg működőképesen .
” Aki bármire is kötelezi a másikat, ” : A nem önként , belülről és a kimondva – kimondatlanul is viszonzási igénnyel vállalt dolgok erkölcstelenek , és magukban hordozzák a következményeiket . A viszonzás elvárása valóban az adok – veszek jellemzője , tehát üzlet , és a szerződésszegőt szankciókkal sújtják .
” Ha a test megéléseiből „szeretünk”, akkor nem tudunk elengedően szeretni ”
( Szerintem elegendően nem , mert csak korlátozva adjuk magunk . )
De ha nem csak testi szinten szeretünk , akkor sem az elengedés a lényeg . Szeretéskor szeretni kell , és majd az elengedéskor kell könnyű szívvel – torokszorulással megköszönni a szépet , és kívánni boldogságot a továbblépő Istennőnek / Istennek . Namaszte : felacsó
U . i . : Két malomban őrölünk , de a búza úgy tűnik közös .
Már megint beleszólok
” ismerjük az emberi történelmet, a gyengéket, beleértve a nőket, gyermekeket, és öregeket mindig kihasználták az erősek, akik többségében az érett, egészséges férfiak voltak.”
Bocs , hogy rászálltam a mondataidra , de az én hitem szerint a kihasználók látszhattak ugyan érett egészséges férfinak , de valójában kitenyésztett , nyelvet és gondolkodást váltott erkölcsi korcsok voltak . Pont az ősnép hite és nevelése szerinti : érett és egészséges férfiak és nők voltak akik védve életterüket évezredekig sakkban tartották a civilizációt , ( vagyis az állam , adók és a kizsákmányolás egyéb eszközeit feltaláló alattomos ” emberevők ” ) mára Európát , Amerikát ellepő sáskanépeit . Történelmünket az ő igazolásukra írták át . Namaszte : felacso
Zsák a Foltját… Nincs Tettes, Sem Áldozat…
Végül is:
Aki nem tud(és akar) uralkodni magán, azok majd mások fognak…
Aki nem tudja irányítani magát… azt majd mások fogják…
(Pl.: Aki nem tudja/meri/akarja felvállalni a Felelőséget… és aki ezáltal nem tud/akar/mer Saját Főnöke lenni… annak kell, hogy Mások dirigáljanak: egrecéroztassák és utasításokat adjanak… kontrollálják, dróton rángassák, mint a Marionette-Bábút, és csicskáztassák…
Aki nem tud (jól) bánni a Pénzével, azét majd mások fogják (akarják) beosztani…
Aki nem tud (és akar) (jól) bánni az Idejével… azét majd mások fogják (akarni) beosztani…
És így tovább…
Tehát „Uralkodóra”, egy „Uralkodó Osztályra” csak Annak van Szüksége… aki Önmagát még nem tudja (jól) Irányítani… Az szorul rá Mások segítségére…
És mivelhogy vannak és mindig lesznek olyan emberek, akik szeretnek másokra rátelepedni, másokat koordinálni és kontrollálni, másokon „élősködni” és „parazitáskodni”, mások „vérét szívni”, uralkodni és hatalmaskodni, Hatalmi Harcokat vívni (talán az Önbizalom-Hiányból fakadó Kompenzáció Következtében)… ezért ezek az emberek mindig Egymásra Találnak…
Zsák a Foltját…
Így aztán: Nincs Tettes és Nincs Áldozat…
Nincs Szegény és Nincs Szemétláda…
Nincs Átvert és Átverő…
Nincs Becsapó és Becsapott…
Csak az Egység és az Egység Harmóniája Van.
A Két Véglet Egymásra-találása és Kiegészítődése, Kiegyenlítődése…
Jin és Jang…
A Két Véglet… ahogy Tökéletes Egységet, Egyensúlyt és Harmóniát Teremt és Alkot…
Nincs Fent Lent Nélkül…
A Fent és a lent Egyszerre, Együtt és Egymással (Egymástól) Működik…
Párban.
Párosan Szép az Élet. 😉
Zsák a Foltját.
Bal a Jobbját… 😉
Csizike 😉
A Saját Illúziód a Te Valóságod
Nem az az Áldozat, Akiről Azt Hiszik (Mondják és Gondolják) és Aki Annak Tűnik…
Hanem: Aki Annak Érzi Magát…
Vagyis: Az Érzéseken Múlik, és Az Érzésektől függ Minden.
Akinek/Aminek/Ahogy Érzed Magad: Az Vagy.
Ez a Te Valóságod.
A Saját Illúziód.
A Saját Illúziód a Te Valóságod.
A Saját Illúziód a Te Hazugságod.
A Saját Valóságod a Te Igazságod.
😉
Csizike 😉
Zsák a Foltját… Nincs Tettes, Sem Áldozat…
Végül is:
Aki nem tud(és akar) uralkodni magán, azok majd mások fognak…
Aki nem tudja irányítani magát… azt majd mások fogják…
(Pl.: Aki nem tudja/meri/akarja felvállalni a Felelőséget… és aki ezáltal nem tud/akar/mer Saját Főnöke lenni… annak kell, hogy Mások dirigáljanak: egrecéroztassák és utasításokat adjanak… kontrollálják, dróton rángassák, mint a Marionette-Bábút, és csicskáztassák…
Aki nem tud (jól) bánni a Pénzével, azét majd mások fogják (akarják) beosztani…
Aki nem tud (és akar) (jól) bánni az Idejével… azét majd mások fogják (akarni) beosztani…
És így tovább…
Tehát „Uralkodóra”, egy „Uralkodó Osztályra” csak Annak van Szüksége… aki Önmagát még nem tudja (jól) Irányítani… Az szorul rá Mások segítségére…
És mivelhogy vannak és mindig lesznek olyan emberek, akik szeretnek másokra rátelepedni, másokat koordinálni és kontrollálni, másokon „élősködni” és „parazitáskodni”, mások „vérét szívni”, uralkodni és hatalmaskodni, Hatalmi Harcokat vívni (talán az Önbizalom-Hiányból fakadó Kompenzáció Következtében)… ezért ezek az emberek mindig Egymásra Találnak…
Zsák a Foltját…
Így aztán: Nincs Tettes és Nincs Áldozat…
Nincs Szegény és Nincs Szemétláda…
Nincs Átvert és Átverő…
Nincs Becsapó és Becsapott…
Csak az Egység és az Egység Harmóniája Van.
A Két Véglet Egymásra-találása és Kiegészítődése, Kiegyenlítődése…
Jin és Jang…
A Két Véglet… ahogy Tökéletes Egységet, Egyensúlyt és Harmóniát Teremt és Alkot…
Nincs Fent Lent Nélkül…
A Fent és a lent Egyszerre, Együtt és Egymással (Egymástól) Működik…
Párban.
Párosan Szép az Élet. 😉
Zsák a Foltját.
Bal a Jobbját… 😉
Csizike 😉
A Saját Illúziód a Te Valóságod
Nem az az Áldozat, Akiről Azt Hiszik (Mondják és Gondolják) és Aki Annak Tűnik…
Hanem: Aki Annak Érzi Magát…
Vagyis: Az Érzéseken Múlik, és Az Érzésektől függ Minden.
Akinek/Aminek/Ahogy Érzed Magad: Az Vagy.
Ez a Te Valóságod.
A Saját Illúziód.
A Saját Illúziód a Te Valóságod.
A Saját Illúziód a Te Hazugságod.
A Saját Valóságod a Te Igazságod.
😉
Csizike 😉
Aki Másnak Vermet Ás, Az Maga Alatt Vágja a Szőnyeget
Egy Párkapcsolatban Ha a Férfi Nem Boldog, a Nő Sem Lehet Az.
(És Fordítva.)
Tehát: Hiába Zsarnokoskodik és Uralkodik Egy Nő (Vagy Legalábbis Csak Akar)
Ha csak Morzsákat ad a Férfinak,
Cserébe is Csak Morzsákat Kap…
„A Kis Teljesítményekért Nem Jár Nagy Hála és Köszönet…
A Javadalmazás Mindig Összhangban van a Letett Eredményekkel.”
Amilyen az Adjon Isten,
Olyan a Fogadj Isten.
Aki Nem Nézi a Másik Érdekeit…
Azét Sem Fogják Nézni…
Mert Kit Érdekel, hogy Neki Mi a Jó,
Ha Ő Sem Nézi, Figyel Oda Rá, Nem Foglalkozik és Törődik Vele, Hogy Neked Mi a Jó, Te Mit Kívánsz és Mit Igényelsz, Mire Van Szükséged és Mit Szeretnél…
Akkor Egy Idő Után Már Neked Sem Lesz Fontos, (hogy) Ő…
Aki Másnak Vermet Ás
Az a Saját Csapdáját és Sírját Ássa…
Maga Alatt Vágja a Fát és a Szőnyeget… 😉
Aki Mással Szemétkedik és Kibaszik…
Az Ezt Csőtől (Kamatos Kamatostól) Vissza-„élvezheti”… 😉
Amint Fent,
Úgy Lent.
Amit Adsz,
Azt (Te) Kapod.
Ez az ADOK-KAPOK TÖRVÉNYE.
Ahogy Te,
Úgy Én…/Én is úgy…
😉
Csizike 😉
Aki Másnak Vermet Ás, Az Maga Alatt Vágja a Szőnyeget
Egy Párkapcsolatban Ha a Férfi Nem Boldog, a Nő Sem Lehet Az.
(És Fordítva.)
Tehát: Hiába Zsarnokoskodik és Uralkodik Egy Nő (Vagy Legalábbis Csak Akar)
Ha csak Morzsákat ad a Férfinak,
Cserébe is Csak Morzsákat Kap…
„A Kis Teljesítményekért Nem Jár Nagy Hála és Köszönet…
A Javadalmazás Mindig Összhangban van a Letett Eredményekkel.”
Amilyen az Adjon Isten,
Olyan a Fogadj Isten.
Aki Nem Nézi a Másik Érdekeit…
Azét Sem Fogják Nézni…
Mert Kit Érdekel, hogy Neki Mi a Jó,
Ha Ő Sem Nézi, Figyel Oda Rá, Nem Foglalkozik és Törődik Vele, Hogy Neked Mi a Jó, Te Mit Kívánsz és Mit Igényelsz, Mire Van Szükséged és Mit Szeretnél…
Akkor Egy Idő Után Már Neked Sem Lesz Fontos, (hogy) Ő…
Aki Másnak Vermet Ás
Az a Saját Csapdáját és Sírját Ássa…
Maga Alatt Vágja a Fát és a Szőnyeget… 😉
Aki Mással Szemétkedik és Kibaszik…
Az Ezt Csőtől (Kamatos Kamatostól) Vissza-„élvezheti”… 😉
Amint Fent,
Úgy Lent.
Amit Adsz,
Azt (Te) Kapod.
Ez az ADOK-KAPOK TÖRVÉNYE.
Ahogy Te,
Úgy Én…/Én is úgy…
😉
Csizike 😉
A nemek harca a társadalomban
Csak az vágyik uralkodni a másik felett, aki fél.
Tessék ezután elgondolni, melyik nem képviselői féltek előbb? (nem mintha ez minőségileg számítana)
Nálunk történetesen a patriarchális rendszer terjedt el (sajnos, – bár, igaz, h ez is tudna jól működni)), amiben hamar elkezdtek a férfiak félni… és pozíciójukkal visszaélve elnyomták a nőt társadalmi, majd családi megéléseiben is.
A nők ugyanolyan szabad lények, mint a férfiak. Ugyanúgy szabad döntéssel rendelkeznek, ugyanúgy képesek megismerni önmagukat és a világot, csak egy kicsit más szűrőn keresztül, ami nem alacsonyabb rendű, hanem történetesen kiegészíti a férfiak szűrőjét.
Aki vállalja a felelősséget valamiért egy kapcsolatban, egy közösségben, mint „vezető”, annak mindig könnyebb zsarnokká válnia, mert folyamatos önvizsgálatot kellene végeznie ahhoz, hogy ne éljen vissza az előnyökkel.
Bocsánatot kérek a férfiaktól, lehet h a nők éltek vissza vele elsőként. nem tudom. De a társadalmi változások azt mutatják, a nőket kalitkába zárták, aztán csodálkoztak hogy fellázadtak. Most a fellázadt nem-tudatos nők nyírják a hapsikat. Már megszülettek az első „degenerált” generációk. A nők meg csodálkoznak, hogy „nincs egy épkézláb férfi”, holott anyáink tették tönkre őket…
Ezt hívják szociális karmának. Nem ússzuk meg, amit a mély-tudatban tároltunk el, amit az ókorban, vagy még előbb és azóta tároltak el bennünk mások, amikor eladtak rabszolgának, kihasználtak, tárgyaknak tekintettek minket és most nem csak a nőkre gondolok. Amikor meghatározták ki mit tehet és gondolhat és kollektíven ítélkeztek felettünk nemiségünk megéléseivel kapcsolatban (is).
Mindenki kollektíven „visszakapja” amit vala tettünk egymással.
Ezért kell abbahagynunk a harcot és a drámázást, ezért kell átmenetileg feladnunk a párkapcsolatokat, hogy önmagunk tisztábbá, tudatosabbá váljunk, mert beteg a lelkünk a sok sebtől.
Nem a kapcsolatokkal, a nőkkel, a férfiakkal, meg a mássággal van a baj. Velünk.
És ezeken a mély sebeken már csak a szeretet segít. Mert együtt gyártottuk őket. És aki figyel, észreveszi az apjában a rabszolgatartóját, önmagában a megalázottság érzését, és megbocsát, elenged, felismer, elfogad. Továbblép.
Észreveszi az embert önmagában a nőn és a férfin túl. A megbocsátó, bölcs embert. És másokban is.
Akkor eltűnik az illető az életéből, mert csak ezért volt jelen: hogy visszafogadja önmagába.
Ez már személyes vélemény, de szerintem a matriarchális rendszer százszorta egészségesebb a patriarchálisnál, mert nem kötözi meg a nőket amiatt, hogy ők szülik a gyermekeket. Ott a nők és a gyerekek közössége egy kortól független egységes közösség, ahol egymást segítve vigyáznak a kicsikre, és ahonnan emiatt szabad ki-és bejárása van minden egyes nőnek és férfinak. Csakhogy ez azzal is jár, hogy nem tekintik az emberek egymást semmilyen szinten birtoknak, a szerelmet szabadon élik meg, ki, amikor, akivel megélni vágyik azt. A gyerekek sem birtokok, mégis a szülőanyjukhoz ugyanúgy a legközelebb állnak, hiszen ők táplálják a tejükkel, és töltenek a legtöbb időt velük. Aztán a kisfiúk hamar követik az apjukat és tanulnak tőle. A lányok maradnak a nők oázisában, hiszen nekik arra mintára van elsősorban szükségük.
De persze ehhez az egészhez le kellene tudni vetkőzni a párkapcsolati mintához való ragaszkodásunkat és a birtoklási vágyunkat, és meg merni magunkat élni olyannak, amilyenek valójában, eredendően vagyunk: szabadnak, belül is, nem csak abban a térben, amit megteremtünk a környezetünkben, hogy megélhessük végre minden aspektusunkat, hanem elengedőnek lenni. Mert csak az lehet szabad, aki tud elengedni, hálásnak lenni azért amit megélhetett és továbblépni.
Az a nagy helyzet hölgyeim, hogy úgy látom, rajtunk a sor megint: ha a nő helyzetbe hozza magát, a férfi tudja, hol a helye. A nő a központ, de nem olyan értelemben, hogy irányít, hanem, hogy nélküle nincs otthon, nincs befogadó, nincs szülő, nincs támasz, nincs semmi. Mi vagyunk a kör, és a férfi a közepén a pont. A pont csak tévelyeg a kör nélkül, viszont a kör nem teljes a pont nélkül (legalábbis, amíg el nem értük a teljes önmegismerést…) és ez a szextől kezdve az össze tudatszintre igaz, amíg ki nem egészülünk önvalónkká… 🙂
A férfiaknak viszont nem ártana felismerni a nők valódi értékeit, és MEGBECSÜLNI őket. A megbecsült nő hálás, és elfogadja a szellemi vezetést is, ha annak van ott a helye. Ha hagyják élni a nőt, életet ad. Ez a dolga. Minden szinten. Még szellemi szinten is. de ebbe ne menjünk itt bele… Nagy hullámokat kavarna… 🙂
Szeressétek magatokat, meg egymást! Ez most elég a kiegyenlítődéshez és az új rend megszületik a világon… szerintem… 🙂
Namaszte
Szeretjük a Nagy Hullámokat, az Egészen Nagyokat Meg Pláne
Szia Aditi!
Azt írod: „Ha hagyják élni a nőt, életet ad. Ez a dolga. Minden szinten. Még szellemi szinten is. de ebbe ne menjünk itt bele… Nagy hullámokat kavarna… :)”
Menjünk bele nyugodtan…
Szeretjük a Nagy Hullámokat…
Az Egészen Nagyokat meg főleg…
És mi az, hogy „ebbe ne menjünk itt bele…”
Miért ne pont itt?
Akkor hol, ha nem itt?
Itt MINDENT LEHET, ami ezzel a Témával kapcsolatos…
Sőt!
Kötelezően Ajánlott! 😉
Hiszen ezért vagyunk most itt…
Hogy tanuljunk… Egymástól… Egymásból…
Most például Tőled…
Rajtad a Sor(s)… 😉
Csizike 😉
Lassan már csak magaddal beszélgetsz
Gondolkozz el azon, hogy ez mitől lehet…………………….
Folyó és Meder
Szerinted?
És ha így van, az miért baj?
Amíg van Folyó, miért ne legyen Neki Útja (Medre)?
Ha van Mit és Hová…
Miért ne?
Mellesleg: szólj hozzá Te is… és akkor nem csak magammal beszélgetek, hanem már Veled is…
Biztos Neked is van Véleményed ezzel a témával kapcsolatban…
Oszd meg velem.
Áruld el!
😉
És az, hogy Te Névtelenül írogatsz, az szerinted miért van???
Miért nem vállalod fel Önmagadat?
Azt AKI vagy.
???
Mitől FÉLSZ?
Mi BAJOD lehet?
Hol és miben SÉRÜLHETSZ?
És az Miért ÁRTANA Neked?
😉
Csizike 😉
Azért
Biztos vagy te benne, hogy van mit és hová?
Nincs érkezésem hozzá, hogy megosszak veled bármit is, mivel neked csak az a lényeg, hogy te végül jól jöjjél ki belőle.
Szerintem mi itt ezen a szájton nem ezért osztjuk meg egymással nézeteinket.
A kérdés az, hogy te felvállalod e magad? A Csizike a te neved? Nem, akkor meg miért szekálsz ezzel másokat?
Mit is írjak ide?
Az Igazság az, hogy megbántam az előző levelemet, és szerettem volna mielőbb gép-közelbe kerülni, hogy kitörölhessem, mielőtt Te (vagy Bárki Más) elolvashatnád…
De sajnos lecsúsztam róla…
Biztos Te is jártál már úgy, hogy valamit leírtál és elküldtél, vagy kimondtál… mert akkor azt érezted és gondoltad és úgy tartottad helyénvalónak… aztán egy másik pillanatodban és lelki/Hangulati-Állapotodban már másképp tekintettél vissza erre az egész dologra… és megbántad… rájöttél, hogy a mai eszeddel már másképp csinálnád…
De ekkor már nem tudsz visszamenni az Időben és megmásítani…
Csak maximum egy szép nagyot ásítani… 😉
Ma többször is eszembe jutott, hogy hát ezt a „neves” dolgot is kár volt beleírni… mert hát aki be is írja „a nevét” az is általában csak egy felvett (ál)név… tehát szinte teljesen mindegy, hogy van-e ott egy név, vagy nincs… meg ilyen alapon akár beírhatod azt is, hogy Gipsz Jakab… és akkor mi van? Nem mindegy?
De. Teljesen.
Néha, amikor velem csipkelődnek, vagy „beszólogatnak” kedvem van ezt a dolgot visszazúdítani… de rájöttem utólag több ilyen írásom kapcsán is, hogy kár volt, és sajnálom… mert ez valamilyen szinten Negatív Energiákat tartalmaz… És én meg azt szeretem, ha Pozitív Energiák rezegnek… és Harmónia, Béke és Szeretet vibrál tisztán körülöttem és az Életemben…
Néha késztetést érzek rá, hogy rápirítsak a Másikra, aki rám próbál meg pirítani, csak úgy ébresztőleg, hogy vegye már észre magát… és a Játszmázását…
Aztán mindig rájövök, hogy kár volt… mert jobb a Béke és nem kell a Harc…
Nem kellenek a Játszmák…
Éljünk inkább Békességben és Szeretettel Egymással, és főleg Magunkkal.
Úgyhogy még egyszer elnézést szeretnék kérni Tőled ezért a bejegyzésért… és Ezer Bocsánat…
Nem akartalak megbántani…
Tudom, hogy a Harc csak további, újabb Harcot szül…
Amilyen az Adjon Isten, olyan lesz a Fogadj Isten is…
Ezen azért érdemes néha (sokszor) változtatni… A „Ha megdobnak Kővel…dobj vissza Kenyérrel” elv szerint…
De az Ember annyi mindent nyel be folyamatosan, hogy azért Mindent és Mindenkinek a Végtelenségig már nem hajlandó…
Mindennek van egy egészséges határa…
Néhány válasz-reakció a leveledre:
„Biztos vagy te benne, hogy van mit és hová?”
Igen. A Jelek ezt mutatják.
„Nincs érkezésem hozzá, hogy megosszak veled bármit is”
Nem is kell. Ha nem szívesen válaszolsz egy kérdésemre, nem kötelező.
Ez is csak egy Lehetőség.
És a kérdéseimet első sorban nem azért szoktam feltenni, hogy ide válaszoljanak rá… hanem azért, hogy odabent, legbelül, Önmagadnak… hogy ott mocorogjon egy kicsit és mozgasson meg valamit… és hozza a Felszínre azt a Választ… ami az Igazság azzal a bizonyos dologgal kapcsolatban…
És hogy ez a Válasz tudatosodjon benned, mert ez a Te Válaszod… Benned… Önmagad számára…
És csak ez a fontos.
És ha még ide is leírod… hogy Mások is tanuljanak/okuljanak belőle… az már csak a Bónusz… a hab a Tortán…
Hiszen végül is mit veszthetsz?
Pláne név, azonosság és identitás nélkül?
Senki sem tudja Ki vagy?
(Megsúgom: Szerintem Úgy Isten-Igazából Még Te Sem… 😉
Nem mindegy, hogy kitárulkozol-e és megosztasz magadból valamit, vagy sem?
Mi hátrányod származhatna belőle?
Persze, ha nem akarod… hát ne tedd…
Nem erőszak a disznótor… csak a disznónak…
„mivel neked csak az a lényeg, hogy te végül jól jöjjél ki belőle.”
Ez egy Óriási Nagy Tévedés.
Fogadjunk, hogy Nő vagy! 😉
Azok szoktak mindent így kiforgatni és félreérteni… 😉
Egyébként meg, ha Téged az zavar, hogy bárki is jól akar kijönni egy szócsatából, akkor Te miért akarsz jól kijönni belőle, és odamondogatni a Másiknak és „rápirítani”?
Miért Játszmázol?
Nekem, ha nem tudnád, még csak véletlenül sem az a Lényeg, hogy én jól jöjjek ki egy ilyen kis szócsatácskából és szópárbajból…
Néha provokatívat kérdezek DIREKT, és provokatívan válaszolok… mert AZ ÉRINT MEG, az nem lesz közömbös… az nem fog elsuhanni csak úgy melletted… „olvasatlanul”…
Ami arcon vág, arra felfigyelsz, abban felbuksz…
Amellett nem tudsz elmenni csak úgy szótlanul, mintha ott sem lenne…
Csak az tud felháborítani és csak azt fogod kikérni magadnak… ami megérint Benned, Rajtad egy Érzékeny Pontot… Ami benyom Rajtad egy Gombot…
És Te mivelhogy „Gép” vagy… (nem vagy elég TUDATOS) önkéntelenül is reagálsz…
Nem Te nyomkodod a Gombot, hanem a Gomb nyomkod Téged…
Ezekre a Fájó pontjaidra, Megoldatlan Problémáidra/Feladataidra akarják ráirányítani a figyelmedet és a TUDATOSSÁGODAT a Provokatív Kérdések… amelyek „kezelnek”, néha megbántanak, fájnak, és az arcodba taposnak… hogy ÉBREDJ MÁR FEL! VEDD MÁR ÉSZRE! BOTOLJ MÁR FEL BENNE…VÉGRE! 😉
És ahogy írtam, nekem nem az a fontos, „a lényeg”, hogy nekem válaszolj…
A Lényeg az, hogy magadnak válaszolj…
De magadnak is csak akkor, ha kedved tartja…
És minél jobban ellenállsz annak, hogy válaszoljál és elzárkózol előle (ha másért nem, hát dacból/egoból), valószínűleg annál fontosabb lesz majd ez a Válasz Neked… amikor eljön az Ideje… hogy Be merd vallani Önmagadnak is… Amikor már szembe mersz és hajlandó vagy nézni a problémáddal… és Feladatoddal…
„Szerintem mi itt ezen a szájton nem ezért osztjuk meg egymással nézeteinket.”
Hogy itt ezen az oldalon ki mit miért tesz és ír… és hogy az jó-e, és helyén való-e így, azt nem a Te feladatod és dolgod megítélni…
Hacsak nem Te vagy a Huszti Sanyi… 😉
Te csak eldöntheted, hogy valamit elolvasol-e… és hogy válaszolsz-e rá, fűzöl-e hozzá bármilyenféle véleményt vagy nem…
Persze Véleményed lehet mindenről és mindenkiről…
Hogy ez vagy az idevaló-e vagy sem…
De ez csak a Te Véleményed… és semmi több…
Nem több… és nem is kevesebb…
Minden nem szól mindenkihez…
De akihez szól… azt megszólítja, megérinti… hidd el…
Abban, hogy elolvasol-e egy írást itt, ezen a szájton, és hogy válaszolsz-e rá, illetve hogy mi a véleményed az adott írásról vagy annak az írójáról, mind mondanivalóját tekintve, mind a stílusát, és egyebek… teljes mértékben a Szabadságodban áll.
És hogy a Véleményednek hangot adjál, az is…
De hogy itt ki miért szokott összegyűlni rajtad kívül, mit élvez és mit nem, mire kíváncsi és mire nem, mi érdekli, és mi nem… azt hagyd meg Mindenkinek Egy(én)enként…
Aki nem akarja: nem olvassa el amit írok.
Kit érdekel?
És aki nem akar: nem válaszol rá és nem fűz hozzá kommentárt…
Na és? Akkor mi van?
És ha válaszol rá, akkor is?
Nem mindegy?
Úgyis csak a Saját Válaszaink a Mieink… és csak azok szólnak nekünk igazán.
Ez az egész itt csak egy kis kellemes időtöltés (és néha pótcselekvés)…
Se nem több, se nem kevesebb…
Mindenkinek más és más… okból… 😉
És az Mindenkinek a Szíve joga, hogy mit kezd a Saját Szabad Idejével – Energiájával… hol és hogyan lazít, szórakozik és kapcsolódik ki… és hogy hová és mire teszi le a Voksát.
Senki nem kötelez(het) semmire.
Jogodban áll DÖNTENI és VÁLASZTANI.
Mint az Életedben MINDENBEN.
Ez itt egy ilyen Szabad Világegyetem.
A Lehetőségek Bolygója.
„A Csizike a te neved?”
Részben.
Ez egy becenév és egy „művésznév” is egyben… ahogyan szoktak is szólítani Egyesek…
De ha teszem azt az szerepelne az anyakönyvi kivonatomban, hogy Kovács Béla… az sem jelentene semmit… mert én nem egy Kovács Béla vagyok…
Az csak egy név… két szó… amiből van tízezer…
És ami én vagyok… az leírhatatlan… 😉
„Nem, akkor meg miért szekálsz ezzel másokat?”
Igazad van. Ezzel kezdtem a levelemet.
Valóban utólag már beláttam, hogy ezt hülyeség volt…
De tudod milyen ez a cyber-világ…
Ha már egyszer lenyomtad az Enter gombot… néha nincs visszaút…
Akkor és ott, abban a Pillanatban ez a levél Helytállónak tűnt…
Utólag rájöttem, hogy nem az… mert amit én Neked adni szeretnék, így a távolból, ismeretlenül is… az nem ez…
Hanem ennél valami sokkal Szebb…
Vagy Semmit…
És ennél még a Semmi is Szebb… 😉
A Rossznál a Semmi(lyen) is Jobb… 😉
„A kérdés az, hogy te felvállalod e magad?”
Amennyire Itt és Most tudom, annyira Igen…
Hidd el, dolgozom az Ügyön… 😉
Teljesen akarom…
Teljes Egészemben…
Csizike 😉
Én is!
Szia Csízi!
Ahogy Névtelen, úgy én is (Almás 🙂 ) szeretek néha visszapattíntani egy egy megjegyzést, s lehet hogy igazad van, ezek azok a fricskák, amik igazán elérnek, megérintenek. Hisz a közömbös, engem nem érintő kérdésekkel miért szócsatáznék? Érdekes ebből kiindulva keresni a válaszaimben magamat.
Egy kis „egymást kioktatjuk” stílus itt többekben benne van, már kiismerhető a szódfordulat is, amivel ennek az élét néhányan tompítani próbálják, de azért tanítónak hiszik magukat. Ez nem baj, hisz hiába akar engem valaki tanítani ha én nem akarok tőle tanulni .
Talán Te vagy aki leginkább úgy írsz hogy csak kérdezel, nem okosítasz, de mint már próbáltam elmondani neked, ebben meg épp ez a közömbösségnek ható elfogadás zavar kissé engem. De miért is ? Ha ez zavar, ez érint meg ?
Talán mert az ember inkább szeretne némi ellenszenvet érezni a másiktől, mint közömbösséget. De persze tudom, Te ezt nem közömbösségből teszed, írod, hanem a másik szabadságának tiszteletétől indíttatva. Ugye ? De hogy fejezed ki a másik felé hogy szereted, de szabadon is hagyod akaratával ? Megérti ezt a másik ? Biztos ?
Szóval értelek Téged is, de azokat is, akik kifogásolnak.
De csak azért írtam ezt le, mert tudom, kellő súllyal tudod kezelni hozzádszólásaimat! 🙂
Üdv: Almás
u.i.: Lehet holnap átgondolom, s törölni szertném ezt az írásomat, bár… 🙂
Persze
Csizike kérdései neutrálisak (személytelenek), ill. annak tűnnek. Hiszen jó szerzőktől származnak. Olyanoktól akiket mi is olvasunk. Ettől még nem vagyunk mesterek tanítók, de sokan mások sem azok.
Névtelennel együtt én is inkább a visszapasszolók közé tartozom, no nem azért mert a tanítások idézésével nem értek messzemenőkig egyet. Csak nekem nem illik ösze az, hogy valaki tanító szineiben tetszeleg, miközben azt vallja, hogy más az elmélet és a gyakorlat. Valahányszor a lényegre tér valaki.
Üdv!
Hédi
Jó olvasni
hogy a látszat néha csal.
Kijött belőled! És? „mit veszíthetsz vele?” Ilyenkor jön ki az ember valója, amikor úgy első kézből odamond. Amit később átgondol, belegondol az már termék. Akkor már végiggondolod a megállapításod következményét és annak fényében módosítani akarod. Mert nem passzol a hirdetett elmélethez….
Az igazi mindig az ami kibukik. Ne gondold át! Add magad! És nincs utólag, csak az a pillanat van! Tanár úr, már nem emlékszik rá?
Egyébként nem emlékszem rá, hogy csatáztunk volna; te irtál és megirtam a véleményem, hol itt a szócsata? És ha jól olvasom, akkor az utolsó szót épp te vindikáltad magadnak.
Szia Csizike!
Képzeld, csak most találtam meg a válaszod..
Olyan
Szia Csizike!
Képzeld, csak most találtam meg a válaszod..
Olyan szinten el voltam választva a válaszadás lehetőségétől, h egyszerűen nem adta ki a program ezt az írásom, amikor rákattintottam. Annyira meglepődtem, h később többször ellenőriztem, és semmi. Mintha eltűnt volna. Azt is hittem…
Ilyen furcsa véletlenek vannak.
Csak azért nem mentem bele a szellemi részbe, mert elég sok port, érzelmeket, indulatokat és egyebeket kavartam itt az elmúlt hónapban, amikor nagyon ráértem, és sokat írtam. Sokan sokféleképpen nem örültek a meglátásaimnak, mert nagyon nem értenek egyet.
De örülök, hogy te kíváncsi vagy.
Bevallom, talán azért is nem mentem bele ebbe a részbe, mert magam is tanulás fázisos vagyok rendesen. de ilyenkor mindig sokat tudatosítok.
Tehát a nők szellemi szerepe:
A nő a kör, a teljesség, a passzivitás, a van, a dolgok vannak elfogadója, az Élet lehetősége, maga, a mag, a türelmes várakozó, a stabilitást hajlékonyságával teremtő, az, aki elfogadja a szellemi irányítást, ugyanakkor annak az alapja. A dolgok kezdete és vége.
És persze nem a testről és a nemiségről beszélek, az mindennek csak analógiája, alacsonyabb szintű tükre, amiben kicsiben meg lehet élni e minőséget (minőségeket).
Aki azonban tudatos, tudja, a teste csak eszköz, a nemisége, és az agya, amely a nemiségének megfelelő sajátosságokkal működik csak ruhái szabad szellemének.
Aki e tudatossággal és szeretettel használja nőisége erejét, az „istennő”. Ahogy az emberi nő szelleme életet adhat egy gyermeki testnek, úgy születnek a szellemek is magasabb szinten. A születés, és a szülés, a teremtés női minősége.
Magasabb szinten, mint az emberi szellem, ugyanúgy az egyesülésből születnek új világok, melyben a női minőség (itt. Yin) a teremtő, a férfi (Yang) az „ihlető”.
A Yang tudás, a Yin bölcsesség, a Yang az ige, a Yin csend. A Yang harc és út, a Yin türelem és megérkezés. A Yang a haladás irányának tudása, a Yin az „ott vagy ahol lenned kell” megélésének bölcsessége.
Mindkét minőség bennünk van. Mégis, testi szinten általában csak egyikkel rendelkezünk. Lelki szinten szintén, ami a testihez kapcsolódik (gondolkodás, érzelmi intelligencia…stb). És szellemi szinten ugyanígy dominál bennünk valamelyik a kettő közül. A Yin férfiak általában érzékenyebbek, finomabb, rugalmasabb, vagy puhább felépítésű a testük, beszédesebbek és gyakrabban vonzódnak spirituális úthoz. Ha szerelmesek, olyanok, mint a lányok, fontosabb nekik a lelki kapcsolat a testinél, ragaszkodóak, közlékenyek, kimutatják az érzelmeiket, megosszák a gondolataikat, kíváncsiak..stb. A Yang-szellemű férfiak „machosabbak”, jobban kötődnek az anyagi világhoz, de magabiztosan el is igazodnak benne, simán elválasztják a szexualitást az érzelmektől, lepattognak róluk a „lányos” finom rezgések. nekik tanulniuk kell a magasabb rezgések finomságának érzékelését. Általában „fölösleges bonyolításnak” tartják a spirituális utat.
A Yang nőkben hihetetlen erő munkál. Az inspiráció vezeti őket egész életükben annyira, hogy testükhöz kapcsolódó női feladataik gyakran háttérbe szorulnak. Férfiakat meghazudtoló energiával, éberséggel és leleményességgel oldanak meg élethelyzeteket, ugyanakkor rendelkeznek a női test alkatából fakadó lelki és érzelmi érzékenységgel és sokrétűséggel, ami azonban nem irányítja őket. A szellemi útban odaadóak és kitartóak. A Yin nők a „nő-nők”. Testük és szellemük is nő. Bájosak, érzékenyek, és gyengék. Védelmezni-valók. Tele vannak női praktikákkal, mert valamivel ellensúlyozniuk kell az erők hiányát. Ugyanakkor rendelkeznek az igazi „női bölcsességekkel” is: türelmesek, és figyelmesek és passzivak. A Yang férfiak álma. 🙂
Természetesen mindenkiben ott a Yin és a Yang is szellemi szinten. Mindenki Isten. De valamelyik minőség általában születésünktől fogva dominál. És amikor a másikat is megleljük és kiegészítjük magunkban, akkor szűnik meg a „milyenségünk” teljesen, akkor válunk teljessé, és semmitől sem függővé, akkor nincs már szükségünk társra, szexualitásra, tudásra, stb, mert nincs szükségünk a „másik felünkre”, mert már ott van velünk. (És végig ott volt, csak meg kell lelni, tudatosítani és élni, ami a földi út része) Akkor vagyunk a körben a pont. És ezzel elhagyhatjuk a földi létezés körforgását.
A földi létezésen túli tudatszinteken is van teremtés, születés, amelynek csak apró tükre a mi világunk, ahogyan a szexualitás is csak porszemnyi analógiája a teremtés erői egyesülésének. A föld testét szülő „Ős-anya” női princípium, egy hatalmas erő, amely egész világokat szül. A „Világok Anyja” Minden Létező szülőanyja (a női Brahman), amely teremti a szellemeket, a lelkeket és a testeket is. Yint, és Yangot. Mindent.
Ez már személyes megfogalmazás, de férfit és nőt is a nő szüli, és teremt teljes kapcsolatot vele felnőtt koráig. Ezért a nő hatalma és felelőssége óriási. Ez a feladat passzívvá teszi, de csak testi, lelki szinten, a hétköznapi élet egyes színterein. Szellemi szinten továbbra is porondon van, ő az alap, a háttér. A stabilitás az örökmozgó férfi-szellem mögött. A „bármi lehetséges” tudása a kiválasztott irány akarása, dinamizmusa mögött, hogy az soha ne váljon túlságosan merevvé, elzárkózóvá, kizáróvá, mindig rendelkezzen a teljesség látásával még ha egyes utakat ki is választ. Ezért van, hogy a bölcs nő, úgy, mint egy bölcs anya tudja segíteni a férfit. De csak az a nő, aki ismeri magát és a világot. Aki tudatos, és szeretettel él, mert felismerte, hogy a szeretet a legnagyobb tudás és erő. Az a nő, aki ismeri a helyét és a szerepét. Ugyanakkor egy bölcs nő jó uralkodóvá/vezetővé is válhat, ha megfelelő férfiakkal veszi magát körül. Mert szellemi szinten mindkét látással rendelkezik.
A férfi célirányos. A nő mindegyik irányt láthatja. Egy nő tud erős férfi lenni. De egy férfi nem tud erős nő lenni. Egy nő tud működni a férfiak világában, ha elfogadják és megbecsülik, mert beáll a háttérbe, és szeretettel szolgálatba állítja az erőit a közös célok érdekében. De tud vezető lenni egy matriarchális társadalomban, ahol a férfiak szabadok, a nők segítői, és a nők szervezik az életet.
Egyetlen helyzetben nem tud működni a nő: ha elnyomják a szellemét. Ha nem becsülik a szerepéért, amit önként vállalt. A nő az odaadásával tartozik legyen bár vezető, vagy háttér. Az elfogadással, a befogadással és az elengedés tudatosságával. A férfi a megbecsülésével, a hálával azért, mert elfogadták, elengedték, szabadon, odaadóan szerették.
Remélem, kitűnt, hogy nem a szexualitásukat önző célokra felhasználó, manipulatív, nem-tudatos nőkről írtam, és arról hogyan dőlt dugába számos birodalom a történelem során ilyen helyzetek miatt. Az nem az a női irány, amiről írtam, az csak az ego irányító vágya.
Egy jó metafora (nem minden szempontból, de bizonyos szempontokból) a sakkfigurák metaforája: a Király, a pont. Aki bizonyos irányokba halad. Nincs teljhatalma, de ő képviseli a rendíthetetlen erőt, ő a tölgyfa, amely azonban, ha egyszer megrendül, és kidől, mindennek vége. A Királynő a kör, mert körbejár a táblán, minden irányba haladhat, földi hatalma teljes, és azt a Királyság szolgálatába állítja. Hajlékony, alkalmazkodó, mint egy nyírfa, sokkal nagyobb erő, leleményesség és kitartás kell a „kiiktatásához”, mint a Király legyőzéséhez. Ha a Királynő elvész, gyakorlatilag védtelenné válik az ország, de a „szelleme”, a Király még él, tehát létezik. Új testet építhet. A Királynő ugyanakkor, bár könnyebben maradhatna fenn egymaga, minden erejét felhasználja arra, hogy védelmezze a Királyt és szolgálja a hódítást, és általában elvész, mielőtt mattot kapunk..
A legjobb az egészben az: minden mi vagyunk. Minden vagyunk és bármi… Nő és férfi, Király és Királynő, Isten. „Világok Anyja”.
Csak leljünk rájuk. Önmagunkban.
Namaszte
Most van Isten, vagy nincs?
Egyik korábbi írásodban hatalmas felfedezést tettél – amivel valóban elég nagy „port” kavartál fel – rájöttél, hogy nincs isten. Most azt írod : „Mindenki Isten”. Akkor mi most nem vagyunk?
A másik megállapításod ami előtt értetlenül állok: „Egyetlen helyzetben nem tud működni a nő: ha elnyomják a szellemét.” Ezt egy kicsit elmagyaráznád nekem?
Üdv!
Hédi
Van és nincs..
Hello!
Ez a van Isten-nincs Isten téma valóban elég érdekes, és nem véletlen, h az egyik legnépszerűbb itt a Földön a gondolkodók, keresők között…
Én mindig a megéléseimről írok, amik ugye változóak. Még ugyanazt a dolgot is teljesen másképp élhetjük meg máskor, máshol, mással… stb.. Iszonyú mennyiségű változásban vagyok, talán ezért ez a zűrzavar…, ami egyébként nem az, csak a dolgok evolúciója…
Egyébként arra jutottam, (mint ahogy azt írtam is már előzőleg), hogy valószínűleg végső soron TELJESEN LÉNYEGTELEN HOGY VAN E ISTEN VAGY NINCS. :)) ez valami akkora óriási dolog…
Mert csak a megélés számít. Csak a megélés él, csak a megélésben (úgy értem Isten vagy tök mindegy minek nevezed megélésében) történnek a felismerések, a csodák, a gyógyulások….stb.
Bocsássátok meg nekem, ha mégis olykor ezen a néven illetem Őt/Magam/Önvalóm… és még sokféle módon nevezhetnénk…
Szerintem attól is függ, h megnevezzük-e, vagy nem, és hogy hogyan, hogy éppen mi a praktikus…
Itt egyszerűbb volt a két felünk kiegészülését, teljességét, kiegyensúlyozott megvalósulását nevezni így…
És van még valami: az egységünket is áltban így szoktam megnevezni. Itt is lehetnek kavircok az elmében, mert nehezen felfogható az a tény, hogy a valódi önvalónk (belső isteni énünk, akik valójában vagyunk a szociális és egyéb ítéleteinktől/vakságunktól mentesen) EGY MINDENKI MÁSÉVAL…. :))
de erről máshol írtam már…
Lehet, h most majd lassan átfogalmazódom a (belátom) kissé misztikus nyelvből egy talán kissé érthetőbbé… Nálam ez egy folyamat, remélem, azért ki tudtok venni belőle némi hasznosat… (Észrevettem, h van aki a misztikusat érti, szerintem ez amolyan típus kérdése is…)
Azért magadra ismertél valamiben az írásom kapcsán? (Kérdezlek, mint nő a nőt…)
A szellem elnyomása alatt azt értettem (lehet h ez is igazításra szorul) h a szerepben való kiteljesedés szellemi szinten leblokkolódik (áltban valamilyen társadalmi, kollektív előítélet, szabály, vallásos tilalom stb. miatt), és a nő egyszerűen nem tud ember lenni, egy teljes ember, egy teljes nő lenni, csak egy test és egy elme…, ami a megadott szabályok szerint működik.
Ezt tették a nyugati társadalmak a nőkkel (a kereszténységnek jó nagy szerep jutott ebben). és persze ahol a szellem elnyomás alatt van, ott annak lelki és testi szinten is következményei vannak idővel (meg társadalmi szinten is), és most éppen ezt szívjuk… (többek közt).
Embernek lenni hármasság: test-lélek-szellem. Ebben a minőségünkben vagyunk egyenrangúak, és a szellemünk egyformán szabad, és a tudatosságunkban egyforma csúcsokat érhetünk el: az „Isteninek” nevezett tudatosság az, ahol már minden más szintet (Lélek, test) HASZNÁLUNK (nyilván szeretettel jó esetben), és már nem határoz meg minket. Ekkor éljük meg legteljesebben a szellemünk erejét. Az, akinek korlátozzák társadalmilag ezt a szabadságát, soha nem válhat teljes emberré, (valódi, tudatos nővé, vagy férfivá) hacsak ő maga rá nem jön, hogy nem egészen úgy van az, ahogy tanítják…
Így érthetőbb voltam?
A porkavarást én más témára értettem… de érdekelne a por…:) nagyon 🙂 Már nem emlékszem, kinek írtam válaszul a felismerésem…
Szép napot!
Namaszte
válasz
Gratulálok ehhez az íráshoz, nagyrészt még egyet is értek. Amit én magam kihagytam volna belőle: „A Yin nők a „nő-nők”. Testük és szellemük is nő. Bájosak, érzékenyek, és gyengék. Védelmezni-valók. Tele vannak női praktikákkal, mert valamivel ellensúlyozniuk kell az erők hiányát. Ugyanakkor rendelkeznek az igazi „női bölcsességekkel” is: türelmesek, és figyelmesek és passzivak. A Yang férfiak álma. :)”
Az igazi Yin nő SEM gyenge (ahogyan a Yin férfi sem az). Amit a Yin-Yang kettősségével leírsz, az lényegében a kontroll, a hatalom-sebezhetetlenség kettőssége, amelyek teljes megélésükkel a végén a másik fogalomba csapnak át, abban olvasnak fel. Gondolom egyértelmű, hogy a Yang a hatalom, az erő, a Yin pedig a sebezhetetlenség, passzivitás. A többi meglátásod nagyrészt helytálló- bár meglátásaink is csak teremtések végső soron, a plasztikus valóság végtelenségében. Ezt sosem szabad elfelejteni. 🙂
Visszatérve: mint írod, a yin nő is teremtő ERŐ, ezért a yin nők a női praktikákkal közel sem az erőtlenségüket ellensúlyozzák. A Yin minőség más mint a Yang- de nem gyengébb. Sőt- elérve teljes fokozatát a Yang Yinné (is) válik, a Yin pedig Yanggá. A mester plasszikus lesz, sebezhetetlen, és passzív- az igazi hatalom teljes energiaminimummal képes létezni, és kiteljesedni, miközben már nem akar hatalmat senki felett, mert nincs rá szüksége. Így válik Yinné a végén a Yang.
A fordítottja: kiteljesedve a Yin minőség is hatalommá (is) válik, természetesen.
A legnagyobb hatalom ugyanis az önmagunk feletti hatalom.
A női praktikák mindig az elnyomott (tehát elnyomható, még gyenge, nem kiteljesedett yin, vagy yang- ahol természetesen az elnyomó is épp olyan gyenge!) nő praktikái. Nem a nemes, tisztelhető, szabad és szabadságot adó nőé.
Erről talán már írtam valahol. Mint ahogyan arról is, hogy az elnyomásban az elnyomó fél épp úgy rabbá teszi magát. Nem csak a rabszolga függ- hanem az őt elnyomó is. Talán még inkább. Ha a nők most el fogják nyomni a férfiakat, az csak abból fakad, hogy függnek tőlük, és szükségük van rájuk (épp úgy, ahogyan a férfiak voltak a nőkkel). De nagyon jó lenne már, ha egyre több ember arra a szintre törekedne, ahol nem függ (negatív értelemben!) a másiktól, és azt sem akarja, hogy tőle függjenek.
A nemek harca a társadalomban
Csak az vágyik uralkodni a másik felett, aki fél.
Tessék ezután elgondolni, melyik nem képviselői féltek előbb? (nem mintha ez minőségileg számítana)
Nálunk történetesen a patriarchális rendszer terjedt el (sajnos, – bár, igaz, h ez is tudna jól működni)), amiben hamar elkezdtek a férfiak félni… és pozíciójukkal visszaélve elnyomták a nőt társadalmi, majd családi megéléseiben is.
A nők ugyanolyan szabad lények, mint a férfiak. Ugyanúgy szabad döntéssel rendelkeznek, ugyanúgy képesek megismerni önmagukat és a világot, csak egy kicsit más szűrőn keresztül, ami nem alacsonyabb rendű, hanem történetesen kiegészíti a férfiak szűrőjét.
Aki vállalja a felelősséget valamiért egy kapcsolatban, egy közösségben, mint „vezető”, annak mindig könnyebb zsarnokká válnia, mert folyamatos önvizsgálatot kellene végeznie ahhoz, hogy ne éljen vissza az előnyökkel.
Bocsánatot kérek a férfiaktól, lehet h a nők éltek vissza vele elsőként. nem tudom. De a társadalmi változások azt mutatják, a nőket kalitkába zárták, aztán csodálkoztak hogy fellázadtak. Most a fellázadt nem-tudatos nők nyírják a hapsikat. Már megszülettek az első „degenerált” generációk. A nők meg csodálkoznak, hogy „nincs egy épkézláb férfi”, holott anyáink tették tönkre őket…
Ezt hívják szociális karmának. Nem ússzuk meg, amit a mély-tudatban tároltunk el, amit az ókorban, vagy még előbb és azóta tároltak el bennünk mások, amikor eladtak rabszolgának, kihasználtak, tárgyaknak tekintettek minket és most nem csak a nőkre gondolok. Amikor meghatározták ki mit tehet és gondolhat és kollektíven ítélkeztek felettünk nemiségünk megéléseivel kapcsolatban (is).
Mindenki kollektíven „visszakapja” amit vala tettünk egymással.
Ezért kell abbahagynunk a harcot és a drámázást, ezért kell átmenetileg feladnunk a párkapcsolatokat, hogy önmagunk tisztábbá, tudatosabbá váljunk, mert beteg a lelkünk a sok sebtől.
Nem a kapcsolatokkal, a nőkkel, a férfiakkal, meg a mássággal van a baj. Velünk.
És ezeken a mély sebeken már csak a szeretet segít. Mert együtt gyártottuk őket. És aki figyel, észreveszi az apjában a rabszolgatartóját, önmagában a megalázottság érzését, és megbocsát, elenged, felismer, elfogad. Továbblép.
Észreveszi az embert önmagában a nőn és a férfin túl. A megbocsátó, bölcs embert. És másokban is.
Akkor eltűnik az illető az életéből, mert csak ezért volt jelen: hogy visszafogadja önmagába.
Ez már személyes vélemény, de szerintem a matriarchális rendszer százszorta egészségesebb a patriarchálisnál, mert nem kötözi meg a nőket amiatt, hogy ők szülik a gyermekeket. Ott a nők és a gyerekek közössége egy kortól független egységes közösség, ahol egymást segítve vigyáznak a kicsikre, és ahonnan emiatt szabad ki-és bejárása van minden egyes nőnek és férfinak. Csakhogy ez azzal is jár, hogy nem tekintik az emberek egymást semmilyen szinten birtoknak, a szerelmet szabadon élik meg, ki, amikor, akivel megélni vágyik azt. A gyerekek sem birtokok, mégis a szülőanyjukhoz ugyanúgy a legközelebb állnak, hiszen ők táplálják a tejükkel, és töltenek a legtöbb időt velük. Aztán a kisfiúk hamar követik az apjukat és tanulnak tőle. A lányok maradnak a nők oázisában, hiszen nekik arra mintára van elsősorban szükségük.
De persze ehhez az egészhez le kellene tudni vetkőzni a párkapcsolati mintához való ragaszkodásunkat és a birtoklási vágyunkat, és meg merni magunkat élni olyannak, amilyenek valójában, eredendően vagyunk: szabadnak, belül is, nem csak abban a térben, amit megteremtünk a környezetünkben, hogy megélhessük végre minden aspektusunkat, hanem elengedőnek lenni. Mert csak az lehet szabad, aki tud elengedni, hálásnak lenni azért amit megélhetett és továbblépni.
Az a nagy helyzet hölgyeim, hogy úgy látom, rajtunk a sor megint: ha a nő helyzetbe hozza magát, a férfi tudja, hol a helye. A nő a központ, de nem olyan értelemben, hogy irányít, hanem, hogy nélküle nincs otthon, nincs befogadó, nincs szülő, nincs támasz, nincs semmi. Mi vagyunk a kör, és a férfi a közepén a pont. A pont csak tévelyeg a kör nélkül, viszont a kör nem teljes a pont nélkül (legalábbis, amíg el nem értük a teljes önmegismerést…) és ez a szextől kezdve az össze tudatszintre igaz, amíg ki nem egészülünk önvalónkká… 🙂
A férfiaknak viszont nem ártana felismerni a nők valódi értékeit, és MEGBECSÜLNI őket. A megbecsült nő hálás, és elfogadja a szellemi vezetést is, ha annak van ott a helye. Ha hagyják élni a nőt, életet ad. Ez a dolga. Minden szinten. Még szellemi szinten is. de ebbe ne menjünk itt bele… Nagy hullámokat kavarna… 🙂
Szeressétek magatokat, meg egymást! Ez most elég a kiegyenlítődéshez és az új rend megszületik a világon… szerintem… 🙂
Namaszte
Szeretjük a Nagy Hullámokat, az Egészen Nagyokat Meg Pláne
Szia Aditi!
Azt írod: „Ha hagyják élni a nőt, életet ad. Ez a dolga. Minden szinten. Még szellemi szinten is. de ebbe ne menjünk itt bele… Nagy hullámokat kavarna… :)”
Menjünk bele nyugodtan…
Szeretjük a Nagy Hullámokat…
Az Egészen Nagyokat meg főleg…
És mi az, hogy „ebbe ne menjünk itt bele…”
Miért ne pont itt?
Akkor hol, ha nem itt?
Itt MINDENT LEHET, ami ezzel a Témával kapcsolatos…
Sőt!
Kötelezően Ajánlott! 😉
Hiszen ezért vagyunk most itt…
Hogy tanuljunk… Egymástól… Egymásból…
Most például Tőled…
Rajtad a Sor(s)… 😉
Csizike 😉
Lassan már csak magaddal beszélgetsz
Gondolkozz el azon, hogy ez mitől lehet…………………….
Folyó és Meder
Szerinted?
És ha így van, az miért baj?
Amíg van Folyó, miért ne legyen Neki Útja (Medre)?
Ha van Mit és Hová…
Miért ne?
Mellesleg: szólj hozzá Te is… és akkor nem csak magammal beszélgetek, hanem már Veled is…
Biztos Neked is van Véleményed ezzel a témával kapcsolatban…
Oszd meg velem.
Áruld el!
😉
És az, hogy Te Névtelenül írogatsz, az szerinted miért van???
Miért nem vállalod fel Önmagadat?
Azt AKI vagy.
???
Mitől FÉLSZ?
Mi BAJOD lehet?
Hol és miben SÉRÜLHETSZ?
És az Miért ÁRTANA Neked?
😉
Csizike 😉
Azért
Biztos vagy te benne, hogy van mit és hová?
Nincs érkezésem hozzá, hogy megosszak veled bármit is, mivel neked csak az a lényeg, hogy te végül jól jöjjél ki belőle.
Szerintem mi itt ezen a szájton nem ezért osztjuk meg egymással nézeteinket.
A kérdés az, hogy te felvállalod e magad? A Csizike a te neved? Nem, akkor meg miért szekálsz ezzel másokat?
Mit is írjak ide?
Az Igazság az, hogy megbántam az előző levelemet, és szerettem volna mielőbb gép-közelbe kerülni, hogy kitörölhessem, mielőtt Te (vagy Bárki Más) elolvashatnád…
De sajnos lecsúsztam róla…
Biztos Te is jártál már úgy, hogy valamit leírtál és elküldtél, vagy kimondtál… mert akkor azt érezted és gondoltad és úgy tartottad helyénvalónak… aztán egy másik pillanatodban és lelki/Hangulati-Állapotodban már másképp tekintettél vissza erre az egész dologra… és megbántad… rájöttél, hogy a mai eszeddel már másképp csinálnád…
De ekkor már nem tudsz visszamenni az Időben és megmásítani…
Csak maximum egy szép nagyot ásítani… 😉
Ma többször is eszembe jutott, hogy hát ezt a „neves” dolgot is kár volt beleírni… mert hát aki be is írja „a nevét” az is általában csak egy felvett (ál)név… tehát szinte teljesen mindegy, hogy van-e ott egy név, vagy nincs… meg ilyen alapon akár beírhatod azt is, hogy Gipsz Jakab… és akkor mi van? Nem mindegy?
De. Teljesen.
Néha, amikor velem csipkelődnek, vagy „beszólogatnak” kedvem van ezt a dolgot visszazúdítani… de rájöttem utólag több ilyen írásom kapcsán is, hogy kár volt, és sajnálom… mert ez valamilyen szinten Negatív Energiákat tartalmaz… És én meg azt szeretem, ha Pozitív Energiák rezegnek… és Harmónia, Béke és Szeretet vibrál tisztán körülöttem és az Életemben…
Néha késztetést érzek rá, hogy rápirítsak a Másikra, aki rám próbál meg pirítani, csak úgy ébresztőleg, hogy vegye már észre magát… és a Játszmázását…
Aztán mindig rájövök, hogy kár volt… mert jobb a Béke és nem kell a Harc…
Nem kellenek a Játszmák…
Éljünk inkább Békességben és Szeretettel Egymással, és főleg Magunkkal.
Úgyhogy még egyszer elnézést szeretnék kérni Tőled ezért a bejegyzésért… és Ezer Bocsánat…
Nem akartalak megbántani…
Tudom, hogy a Harc csak további, újabb Harcot szül…
Amilyen az Adjon Isten, olyan lesz a Fogadj Isten is…
Ezen azért érdemes néha (sokszor) változtatni… A „Ha megdobnak Kővel…dobj vissza Kenyérrel” elv szerint…
De az Ember annyi mindent nyel be folyamatosan, hogy azért Mindent és Mindenkinek a Végtelenségig már nem hajlandó…
Mindennek van egy egészséges határa…
Néhány válasz-reakció a leveledre:
„Biztos vagy te benne, hogy van mit és hová?”
Igen. A Jelek ezt mutatják.
„Nincs érkezésem hozzá, hogy megosszak veled bármit is”
Nem is kell. Ha nem szívesen válaszolsz egy kérdésemre, nem kötelező.
Ez is csak egy Lehetőség.
És a kérdéseimet első sorban nem azért szoktam feltenni, hogy ide válaszoljanak rá… hanem azért, hogy odabent, legbelül, Önmagadnak… hogy ott mocorogjon egy kicsit és mozgasson meg valamit… és hozza a Felszínre azt a Választ… ami az Igazság azzal a bizonyos dologgal kapcsolatban…
És hogy ez a Válasz tudatosodjon benned, mert ez a Te Válaszod… Benned… Önmagad számára…
És csak ez a fontos.
És ha még ide is leírod… hogy Mások is tanuljanak/okuljanak belőle… az már csak a Bónusz… a hab a Tortán…
Hiszen végül is mit veszthetsz?
Pláne név, azonosság és identitás nélkül?
Senki sem tudja Ki vagy?
(Megsúgom: Szerintem Úgy Isten-Igazából Még Te Sem… 😉
Nem mindegy, hogy kitárulkozol-e és megosztasz magadból valamit, vagy sem?
Mi hátrányod származhatna belőle?
Persze, ha nem akarod… hát ne tedd…
Nem erőszak a disznótor… csak a disznónak…
„mivel neked csak az a lényeg, hogy te végül jól jöjjél ki belőle.”
Ez egy Óriási Nagy Tévedés.
Fogadjunk, hogy Nő vagy! 😉
Azok szoktak mindent így kiforgatni és félreérteni… 😉
Egyébként meg, ha Téged az zavar, hogy bárki is jól akar kijönni egy szócsatából, akkor Te miért akarsz jól kijönni belőle, és odamondogatni a Másiknak és „rápirítani”?
Miért Játszmázol?
Nekem, ha nem tudnád, még csak véletlenül sem az a Lényeg, hogy én jól jöjjek ki egy ilyen kis szócsatácskából és szópárbajból…
Néha provokatívat kérdezek DIREKT, és provokatívan válaszolok… mert AZ ÉRINT MEG, az nem lesz közömbös… az nem fog elsuhanni csak úgy melletted… „olvasatlanul”…
Ami arcon vág, arra felfigyelsz, abban felbuksz…
Amellett nem tudsz elmenni csak úgy szótlanul, mintha ott sem lenne…
Csak az tud felháborítani és csak azt fogod kikérni magadnak… ami megérint Benned, Rajtad egy Érzékeny Pontot… Ami benyom Rajtad egy Gombot…
És Te mivelhogy „Gép” vagy… (nem vagy elég TUDATOS) önkéntelenül is reagálsz…
Nem Te nyomkodod a Gombot, hanem a Gomb nyomkod Téged…
Ezekre a Fájó pontjaidra, Megoldatlan Problémáidra/Feladataidra akarják ráirányítani a figyelmedet és a TUDATOSSÁGODAT a Provokatív Kérdések… amelyek „kezelnek”, néha megbántanak, fájnak, és az arcodba taposnak… hogy ÉBREDJ MÁR FEL! VEDD MÁR ÉSZRE! BOTOLJ MÁR FEL BENNE…VÉGRE! 😉
És ahogy írtam, nekem nem az a fontos, „a lényeg”, hogy nekem válaszolj…
A Lényeg az, hogy magadnak válaszolj…
De magadnak is csak akkor, ha kedved tartja…
És minél jobban ellenállsz annak, hogy válaszoljál és elzárkózol előle (ha másért nem, hát dacból/egoból), valószínűleg annál fontosabb lesz majd ez a Válasz Neked… amikor eljön az Ideje… hogy Be merd vallani Önmagadnak is… Amikor már szembe mersz és hajlandó vagy nézni a problémáddal… és Feladatoddal…
„Szerintem mi itt ezen a szájton nem ezért osztjuk meg egymással nézeteinket.”
Hogy itt ezen az oldalon ki mit miért tesz és ír… és hogy az jó-e, és helyén való-e így, azt nem a Te feladatod és dolgod megítélni…
Hacsak nem Te vagy a Huszti Sanyi… 😉
Te csak eldöntheted, hogy valamit elolvasol-e… és hogy válaszolsz-e rá, fűzöl-e hozzá bármilyenféle véleményt vagy nem…
Persze Véleményed lehet mindenről és mindenkiről…
Hogy ez vagy az idevaló-e vagy sem…
De ez csak a Te Véleményed… és semmi több…
Nem több… és nem is kevesebb…
Minden nem szól mindenkihez…
De akihez szól… azt megszólítja, megérinti… hidd el…
Abban, hogy elolvasol-e egy írást itt, ezen a szájton, és hogy válaszolsz-e rá, illetve hogy mi a véleményed az adott írásról vagy annak az írójáról, mind mondanivalóját tekintve, mind a stílusát, és egyebek… teljes mértékben a Szabadságodban áll.
És hogy a Véleményednek hangot adjál, az is…
De hogy itt ki miért szokott összegyűlni rajtad kívül, mit élvez és mit nem, mire kíváncsi és mire nem, mi érdekli, és mi nem… azt hagyd meg Mindenkinek Egy(én)enként…
Aki nem akarja: nem olvassa el amit írok.
Kit érdekel?
És aki nem akar: nem válaszol rá és nem fűz hozzá kommentárt…
Na és? Akkor mi van?
És ha válaszol rá, akkor is?
Nem mindegy?
Úgyis csak a Saját Válaszaink a Mieink… és csak azok szólnak nekünk igazán.
Ez az egész itt csak egy kis kellemes időtöltés (és néha pótcselekvés)…
Se nem több, se nem kevesebb…
Mindenkinek más és más… okból… 😉
És az Mindenkinek a Szíve joga, hogy mit kezd a Saját Szabad Idejével – Energiájával… hol és hogyan lazít, szórakozik és kapcsolódik ki… és hogy hová és mire teszi le a Voksát.
Senki nem kötelez(het) semmire.
Jogodban áll DÖNTENI és VÁLASZTANI.
Mint az Életedben MINDENBEN.
Ez itt egy ilyen Szabad Világegyetem.
A Lehetőségek Bolygója.
„A Csizike a te neved?”
Részben.
Ez egy becenév és egy „művésznév” is egyben… ahogyan szoktak is szólítani Egyesek…
De ha teszem azt az szerepelne az anyakönyvi kivonatomban, hogy Kovács Béla… az sem jelentene semmit… mert én nem egy Kovács Béla vagyok…
Az csak egy név… két szó… amiből van tízezer…
És ami én vagyok… az leírhatatlan… 😉
„Nem, akkor meg miért szekálsz ezzel másokat?”
Igazad van. Ezzel kezdtem a levelemet.
Valóban utólag már beláttam, hogy ezt hülyeség volt…
De tudod milyen ez a cyber-világ…
Ha már egyszer lenyomtad az Enter gombot… néha nincs visszaút…
Akkor és ott, abban a Pillanatban ez a levél Helytállónak tűnt…
Utólag rájöttem, hogy nem az… mert amit én Neked adni szeretnék, így a távolból, ismeretlenül is… az nem ez…
Hanem ennél valami sokkal Szebb…
Vagy Semmit…
És ennél még a Semmi is Szebb… 😉
A Rossznál a Semmi(lyen) is Jobb… 😉
„A kérdés az, hogy te felvállalod e magad?”
Amennyire Itt és Most tudom, annyira Igen…
Hidd el, dolgozom az Ügyön… 😉
Teljesen akarom…
Teljes Egészemben…
Csizike 😉
Én is!
Szia Csízi!
Ahogy Névtelen, úgy én is (Almás 🙂 ) szeretek néha visszapattíntani egy egy megjegyzést, s lehet hogy igazad van, ezek azok a fricskák, amik igazán elérnek, megérintenek. Hisz a közömbös, engem nem érintő kérdésekkel miért szócsatáznék? Érdekes ebből kiindulva keresni a válaszaimben magamat.
Egy kis „egymást kioktatjuk” stílus itt többekben benne van, már kiismerhető a szódfordulat is, amivel ennek az élét néhányan tompítani próbálják, de azért tanítónak hiszik magukat. Ez nem baj, hisz hiába akar engem valaki tanítani ha én nem akarok tőle tanulni .
Talán Te vagy aki leginkább úgy írsz hogy csak kérdezel, nem okosítasz, de mint már próbáltam elmondani neked, ebben meg épp ez a közömbösségnek ható elfogadás zavar kissé engem. De miért is ? Ha ez zavar, ez érint meg ?
Talán mert az ember inkább szeretne némi ellenszenvet érezni a másiktől, mint közömbösséget. De persze tudom, Te ezt nem közömbösségből teszed, írod, hanem a másik szabadságának tiszteletétől indíttatva. Ugye ? De hogy fejezed ki a másik felé hogy szereted, de szabadon is hagyod akaratával ? Megérti ezt a másik ? Biztos ?
Szóval értelek Téged is, de azokat is, akik kifogásolnak.
De csak azért írtam ezt le, mert tudom, kellő súllyal tudod kezelni hozzádszólásaimat! 🙂
Üdv: Almás
u.i.: Lehet holnap átgondolom, s törölni szertném ezt az írásomat, bár… 🙂
Persze
Csizike kérdései neutrálisak (személytelenek), ill. annak tűnnek. Hiszen jó szerzőktől származnak. Olyanoktól akiket mi is olvasunk. Ettől még nem vagyunk mesterek tanítók, de sokan mások sem azok.
Névtelennel együtt én is inkább a visszapasszolók közé tartozom, no nem azért mert a tanítások idézésével nem értek messzemenőkig egyet. Csak nekem nem illik ösze az, hogy valaki tanító szineiben tetszeleg, miközben azt vallja, hogy más az elmélet és a gyakorlat. Valahányszor a lényegre tér valaki.
Üdv!
Hédi
Jó olvasni
hogy a látszat néha csal.
Kijött belőled! És? „mit veszíthetsz vele?” Ilyenkor jön ki az ember valója, amikor úgy első kézből odamond. Amit később átgondol, belegondol az már termék. Akkor már végiggondolod a megállapításod következményét és annak fényében módosítani akarod. Mert nem passzol a hirdetett elmélethez….
Az igazi mindig az ami kibukik. Ne gondold át! Add magad! És nincs utólag, csak az a pillanat van! Tanár úr, már nem emlékszik rá?
Egyébként nem emlékszem rá, hogy csatáztunk volna; te irtál és megirtam a véleményem, hol itt a szócsata? És ha jól olvasom, akkor az utolsó szót épp te vindikáltad magadnak.
Szia Csizike!
Képzeld, csak most találtam meg a válaszod..
Olyan
Szia Csizike!
Képzeld, csak most találtam meg a válaszod..
Olyan szinten el voltam választva a válaszadás lehetőségétől, h egyszerűen nem adta ki a program ezt az írásom, amikor rákattintottam. Annyira meglepődtem, h később többször ellenőriztem, és semmi. Mintha eltűnt volna. Azt is hittem…
Ilyen furcsa véletlenek vannak.
Csak azért nem mentem bele a szellemi részbe, mert elég sok port, érzelmeket, indulatokat és egyebeket kavartam itt az elmúlt hónapban, amikor nagyon ráértem, és sokat írtam. Sokan sokféleképpen nem örültek a meglátásaimnak, mert nagyon nem értenek egyet.
De örülök, hogy te kíváncsi vagy.
Bevallom, talán azért is nem mentem bele ebbe a részbe, mert magam is tanulás fázisos vagyok rendesen. de ilyenkor mindig sokat tudatosítok.
Tehát a nők szellemi szerepe:
A nő a kör, a teljesség, a passzivitás, a van, a dolgok vannak elfogadója, az Élet lehetősége, maga, a mag, a türelmes várakozó, a stabilitást hajlékonyságával teremtő, az, aki elfogadja a szellemi irányítást, ugyanakkor annak az alapja. A dolgok kezdete és vége.
És persze nem a testről és a nemiségről beszélek, az mindennek csak analógiája, alacsonyabb szintű tükre, amiben kicsiben meg lehet élni e minőséget (minőségeket).
Aki azonban tudatos, tudja, a teste csak eszköz, a nemisége, és az agya, amely a nemiségének megfelelő sajátosságokkal működik csak ruhái szabad szellemének.
Aki e tudatossággal és szeretettel használja nőisége erejét, az „istennő”. Ahogy az emberi nő szelleme életet adhat egy gyermeki testnek, úgy születnek a szellemek is magasabb szinten. A születés, és a szülés, a teremtés női minősége.
Magasabb szinten, mint az emberi szellem, ugyanúgy az egyesülésből születnek új világok, melyben a női minőség (itt. Yin) a teremtő, a férfi (Yang) az „ihlető”.
A Yang tudás, a Yin bölcsesség, a Yang az ige, a Yin csend. A Yang harc és út, a Yin türelem és megérkezés. A Yang a haladás irányának tudása, a Yin az „ott vagy ahol lenned kell” megélésének bölcsessége.
Mindkét minőség bennünk van. Mégis, testi szinten általában csak egyikkel rendelkezünk. Lelki szinten szintén, ami a testihez kapcsolódik (gondolkodás, érzelmi intelligencia…stb). És szellemi szinten ugyanígy dominál bennünk valamelyik a kettő közül. A Yin férfiak általában érzékenyebbek, finomabb, rugalmasabb, vagy puhább felépítésű a testük, beszédesebbek és gyakrabban vonzódnak spirituális úthoz. Ha szerelmesek, olyanok, mint a lányok, fontosabb nekik a lelki kapcsolat a testinél, ragaszkodóak, közlékenyek, kimutatják az érzelmeiket, megosszák a gondolataikat, kíváncsiak..stb. A Yang-szellemű férfiak „machosabbak”, jobban kötődnek az anyagi világhoz, de magabiztosan el is igazodnak benne, simán elválasztják a szexualitást az érzelmektől, lepattognak róluk a „lányos” finom rezgések. nekik tanulniuk kell a magasabb rezgések finomságának érzékelését. Általában „fölösleges bonyolításnak” tartják a spirituális utat.
A Yang nőkben hihetetlen erő munkál. Az inspiráció vezeti őket egész életükben annyira, hogy testükhöz kapcsolódó női feladataik gyakran háttérbe szorulnak. Férfiakat meghazudtoló energiával, éberséggel és leleményességgel oldanak meg élethelyzeteket, ugyanakkor rendelkeznek a női test alkatából fakadó lelki és érzelmi érzékenységgel és sokrétűséggel, ami azonban nem irányítja őket. A szellemi útban odaadóak és kitartóak. A Yin nők a „nő-nők”. Testük és szellemük is nő. Bájosak, érzékenyek, és gyengék. Védelmezni-valók. Tele vannak női praktikákkal, mert valamivel ellensúlyozniuk kell az erők hiányát. Ugyanakkor rendelkeznek az igazi „női bölcsességekkel” is: türelmesek, és figyelmesek és passzivak. A Yang férfiak álma. 🙂
Természetesen mindenkiben ott a Yin és a Yang is szellemi szinten. Mindenki Isten. De valamelyik minőség általában születésünktől fogva dominál. És amikor a másikat is megleljük és kiegészítjük magunkban, akkor szűnik meg a „milyenségünk” teljesen, akkor válunk teljessé, és semmitől sem függővé, akkor nincs már szükségünk társra, szexualitásra, tudásra, stb, mert nincs szükségünk a „másik felünkre”, mert már ott van velünk. (És végig ott volt, csak meg kell lelni, tudatosítani és élni, ami a földi út része) Akkor vagyunk a körben a pont. És ezzel elhagyhatjuk a földi létezés körforgását.
A földi létezésen túli tudatszinteken is van teremtés, születés, amelynek csak apró tükre a mi világunk, ahogyan a szexualitás is csak porszemnyi analógiája a teremtés erői egyesülésének. A föld testét szülő „Ős-anya” női princípium, egy hatalmas erő, amely egész világokat szül. A „Világok Anyja” Minden Létező szülőanyja (a női Brahman), amely teremti a szellemeket, a lelkeket és a testeket is. Yint, és Yangot. Mindent.
Ez már személyes megfogalmazás, de férfit és nőt is a nő szüli, és teremt teljes kapcsolatot vele felnőtt koráig. Ezért a nő hatalma és felelőssége óriási. Ez a feladat passzívvá teszi, de csak testi, lelki szinten, a hétköznapi élet egyes színterein. Szellemi szinten továbbra is porondon van, ő az alap, a háttér. A stabilitás az örökmozgó férfi-szellem mögött. A „bármi lehetséges” tudása a kiválasztott irány akarása, dinamizmusa mögött, hogy az soha ne váljon túlságosan merevvé, elzárkózóvá, kizáróvá, mindig rendelkezzen a teljesség látásával még ha egyes utakat ki is választ. Ezért van, hogy a bölcs nő, úgy, mint egy bölcs anya tudja segíteni a férfit. De csak az a nő, aki ismeri magát és a világot. Aki tudatos, és szeretettel él, mert felismerte, hogy a szeretet a legnagyobb tudás és erő. Az a nő, aki ismeri a helyét és a szerepét. Ugyanakkor egy bölcs nő jó uralkodóvá/vezetővé is válhat, ha megfelelő férfiakkal veszi magát körül. Mert szellemi szinten mindkét látással rendelkezik.
A férfi célirányos. A nő mindegyik irányt láthatja. Egy nő tud erős férfi lenni. De egy férfi nem tud erős nő lenni. Egy nő tud működni a férfiak világában, ha elfogadják és megbecsülik, mert beáll a háttérbe, és szeretettel szolgálatba állítja az erőit a közös célok érdekében. De tud vezető lenni egy matriarchális társadalomban, ahol a férfiak szabadok, a nők segítői, és a nők szervezik az életet.
Egyetlen helyzetben nem tud működni a nő: ha elnyomják a szellemét. Ha nem becsülik a szerepéért, amit önként vállalt. A nő az odaadásával tartozik legyen bár vezető, vagy háttér. Az elfogadással, a befogadással és az elengedés tudatosságával. A férfi a megbecsülésével, a hálával azért, mert elfogadták, elengedték, szabadon, odaadóan szerették.
Remélem, kitűnt, hogy nem a szexualitásukat önző célokra felhasználó, manipulatív, nem-tudatos nőkről írtam, és arról hogyan dőlt dugába számos birodalom a történelem során ilyen helyzetek miatt. Az nem az a női irány, amiről írtam, az csak az ego irányító vágya.
Egy jó metafora (nem minden szempontból, de bizonyos szempontokból) a sakkfigurák metaforája: a Király, a pont. Aki bizonyos irányokba halad. Nincs teljhatalma, de ő képviseli a rendíthetetlen erőt, ő a tölgyfa, amely azonban, ha egyszer megrendül, és kidől, mindennek vége. A Királynő a kör, mert körbejár a táblán, minden irányba haladhat, földi hatalma teljes, és azt a Királyság szolgálatába állítja. Hajlékony, alkalmazkodó, mint egy nyírfa, sokkal nagyobb erő, leleményesség és kitartás kell a „kiiktatásához”, mint a Király legyőzéséhez. Ha a Királynő elvész, gyakorlatilag védtelenné válik az ország, de a „szelleme”, a Király még él, tehát létezik. Új testet építhet. A Királynő ugyanakkor, bár könnyebben maradhatna fenn egymaga, minden erejét felhasználja arra, hogy védelmezze a Királyt és szolgálja a hódítást, és általában elvész, mielőtt mattot kapunk..
A legjobb az egészben az: minden mi vagyunk. Minden vagyunk és bármi… Nő és férfi, Király és Királynő, Isten. „Világok Anyja”.
Csak leljünk rájuk. Önmagunkban.
Namaszte
Most van Isten, vagy nincs?
Egyik korábbi írásodban hatalmas felfedezést tettél – amivel valóban elég nagy „port” kavartál fel – rájöttél, hogy nincs isten. Most azt írod : „Mindenki Isten”. Akkor mi most nem vagyunk?
A másik megállapításod ami előtt értetlenül állok: „Egyetlen helyzetben nem tud működni a nő: ha elnyomják a szellemét.” Ezt egy kicsit elmagyaráznád nekem?
Üdv!
Hédi
Van és nincs..
Hello!
Ez a van Isten-nincs Isten téma valóban elég érdekes, és nem véletlen, h az egyik legnépszerűbb itt a Földön a gondolkodók, keresők között…
Én mindig a megéléseimről írok, amik ugye változóak. Még ugyanazt a dolgot is teljesen másképp élhetjük meg máskor, máshol, mással… stb.. Iszonyú mennyiségű változásban vagyok, talán ezért ez a zűrzavar…, ami egyébként nem az, csak a dolgok evolúciója…
Egyébként arra jutottam, (mint ahogy azt írtam is már előzőleg), hogy valószínűleg végső soron TELJESEN LÉNYEGTELEN HOGY VAN E ISTEN VAGY NINCS. :)) ez valami akkora óriási dolog…
Mert csak a megélés számít. Csak a megélés él, csak a megélésben (úgy értem Isten vagy tök mindegy minek nevezed megélésében) történnek a felismerések, a csodák, a gyógyulások….stb.
Bocsássátok meg nekem, ha mégis olykor ezen a néven illetem Őt/Magam/Önvalóm… és még sokféle módon nevezhetnénk…
Szerintem attól is függ, h megnevezzük-e, vagy nem, és hogy hogyan, hogy éppen mi a praktikus…
Itt egyszerűbb volt a két felünk kiegészülését, teljességét, kiegyensúlyozott megvalósulását nevezni így…
És van még valami: az egységünket is áltban így szoktam megnevezni. Itt is lehetnek kavircok az elmében, mert nehezen felfogható az a tény, hogy a valódi önvalónk (belső isteni énünk, akik valójában vagyunk a szociális és egyéb ítéleteinktől/vakságunktól mentesen) EGY MINDENKI MÁSÉVAL…. :))
de erről máshol írtam már…
Lehet, h most majd lassan átfogalmazódom a (belátom) kissé misztikus nyelvből egy talán kissé érthetőbbé… Nálam ez egy folyamat, remélem, azért ki tudtok venni belőle némi hasznosat… (Észrevettem, h van aki a misztikusat érti, szerintem ez amolyan típus kérdése is…)
Azért magadra ismertél valamiben az írásom kapcsán? (Kérdezlek, mint nő a nőt…)
A szellem elnyomása alatt azt értettem (lehet h ez is igazításra szorul) h a szerepben való kiteljesedés szellemi szinten leblokkolódik (áltban valamilyen társadalmi, kollektív előítélet, szabály, vallásos tilalom stb. miatt), és a nő egyszerűen nem tud ember lenni, egy teljes ember, egy teljes nő lenni, csak egy test és egy elme…, ami a megadott szabályok szerint működik.
Ezt tették a nyugati társadalmak a nőkkel (a kereszténységnek jó nagy szerep jutott ebben). és persze ahol a szellem elnyomás alatt van, ott annak lelki és testi szinten is következményei vannak idővel (meg társadalmi szinten is), és most éppen ezt szívjuk… (többek közt).
Embernek lenni hármasság: test-lélek-szellem. Ebben a minőségünkben vagyunk egyenrangúak, és a szellemünk egyformán szabad, és a tudatosságunkban egyforma csúcsokat érhetünk el: az „Isteninek” nevezett tudatosság az, ahol már minden más szintet (Lélek, test) HASZNÁLUNK (nyilván szeretettel jó esetben), és már nem határoz meg minket. Ekkor éljük meg legteljesebben a szellemünk erejét. Az, akinek korlátozzák társadalmilag ezt a szabadságát, soha nem válhat teljes emberré, (valódi, tudatos nővé, vagy férfivá) hacsak ő maga rá nem jön, hogy nem egészen úgy van az, ahogy tanítják…
Így érthetőbb voltam?
A porkavarást én más témára értettem… de érdekelne a por…:) nagyon 🙂 Már nem emlékszem, kinek írtam válaszul a felismerésem…
Szép napot!
Namaszte
válasz
Gratulálok ehhez az íráshoz, nagyrészt még egyet is értek. Amit én magam kihagytam volna belőle: „A Yin nők a „nő-nők”. Testük és szellemük is nő. Bájosak, érzékenyek, és gyengék. Védelmezni-valók. Tele vannak női praktikákkal, mert valamivel ellensúlyozniuk kell az erők hiányát. Ugyanakkor rendelkeznek az igazi „női bölcsességekkel” is: türelmesek, és figyelmesek és passzivak. A Yang férfiak álma. :)”
Az igazi Yin nő SEM gyenge (ahogyan a Yin férfi sem az). Amit a Yin-Yang kettősségével leírsz, az lényegében a kontroll, a hatalom-sebezhetetlenség kettőssége, amelyek teljes megélésükkel a végén a másik fogalomba csapnak át, abban olvasnak fel. Gondolom egyértelmű, hogy a Yang a hatalom, az erő, a Yin pedig a sebezhetetlenség, passzivitás. A többi meglátásod nagyrészt helytálló- bár meglátásaink is csak teremtések végső soron, a plasztikus valóság végtelenségében. Ezt sosem szabad elfelejteni. 🙂
Visszatérve: mint írod, a yin nő is teremtő ERŐ, ezért a yin nők a női praktikákkal közel sem az erőtlenségüket ellensúlyozzák. A Yin minőség más mint a Yang- de nem gyengébb. Sőt- elérve teljes fokozatát a Yang Yinné (is) válik, a Yin pedig Yanggá. A mester plasszikus lesz, sebezhetetlen, és passzív- az igazi hatalom teljes energiaminimummal képes létezni, és kiteljesedni, miközben már nem akar hatalmat senki felett, mert nincs rá szüksége. Így válik Yinné a végén a Yang.
A fordítottja: kiteljesedve a Yin minőség is hatalommá (is) válik, természetesen.
A legnagyobb hatalom ugyanis az önmagunk feletti hatalom.
A női praktikák mindig az elnyomott (tehát elnyomható, még gyenge, nem kiteljesedett yin, vagy yang- ahol természetesen az elnyomó is épp olyan gyenge!) nő praktikái. Nem a nemes, tisztelhető, szabad és szabadságot adó nőé.
Erről talán már írtam valahol. Mint ahogyan arról is, hogy az elnyomásban az elnyomó fél épp úgy rabbá teszi magát. Nem csak a rabszolga függ- hanem az őt elnyomó is. Talán még inkább. Ha a nők most el fogják nyomni a férfiakat, az csak abból fakad, hogy függnek tőlük, és szükségük van rájuk (épp úgy, ahogyan a férfiak voltak a nőkkel). De nagyon jó lenne már, ha egyre több ember arra a szintre törekedne, ahol nem függ (negatív értelemben!) a másiktól, és azt sem akarja, hogy tőle függjenek.
NÉZZ SZEMBE A FÉLELMEIDDEL!
Miért okoz Mámoros Kéjt, Extázist és Gyönyört, a Hatalom-Vágy kiélése másokon?
És miért vágyunk a Hatalom-Megélésére?
Miért van erre szükségünk?
Mihez, Mi helyett kell ez?
És kinek van erre Lelkileg Szüksége, és miért?
Miért okoz annyira nagy Önelégültséget Legyőzni és Megszívatni Valakit, esetleg Térdre kényszeríteni… (és most kivételesen nem szexuális értelemben értve… mert az teljesen Egyértelműűűűűűűűűűűűű 😉
Miért szeretnek egyesek betartani Másoknak, leigázni, kontrollálni, Sakkban-tartani Másokat?
Pl. Neked miért okoz ez az Érzés és Vágy egyszerre Kéjt, Bűntudatot, Felsőbb(a Győzelem, az Uralkodás, a Leigázás miatt)- és Alacsonyab (a Szégyen és Lelkiismeret-furdalás miatt, hogy ezt tetted a Másikkal…akit állítólag Annyira Szeretsz…;-)-Rendűségi Érzést?
Miért Akarsz HATALMAS lenni?
És Miért Akarsz GYŐZNI?
Miért Nem Elég Nyerni (Mind-Ketten)?
Miért Akarsz leigázni Másokat?
Miért Akarod Őket Kontrollálni?
Miért Akarsz Uralkodni Egy Másikon?
Miért élvezel Egy Másik Ember fölött győzni…? Legyőzni Őt? Leigázni? ÉS térdre-kényszeríteni?
Miért akarod, hogy az legyen, amit Te akarsz?
Miért akarod ráKÉNYSZERÍTeni a Másikra a Te Akaratodat, a Te Vágyadat?
?iért Akarod Uralni a Másikat?
MITŐL FÉLSZ?
ÉS NEM INKÁBB ÖNMAGADDAL KÉNE FOGLALKOZNOD, ÉS SZEMBE NÉZNI A FÉLELMEIDDEL, ÉS NEM KIVETÍTENI A MÁSIKRA, ÉS „ÚGY MEGÚSZNI ŐKET” (amit igazából sohasem lehet…), HOGY „ELKERÜLÖD” (de meddig?) AZOKAT AZ ESEMÉNYEKET AZ AKARATOD RÁERŐLTETÉSÉVEL, AMIKTŐL FÉLSZ???
NÉZZ SZEMBE A FÉLELMEIDDEL, és A KISEBBRENDŰSÉGI-KOMPLEXUSODDAL, az ÖNBIZALOM-HIÁNYODDAL SAJÁT ELŐNYÖDRE ÉS HASZNODRA, AHELYETT, HOGY A MÁSIKKAL ZSARNOKOSKODSZ… ÉS (KI)SZÍVOD A VÉRÉT…! MERT AZ VISZ ELŐRÉBB… NEM A MENEKÜLÉS… ÉS AZ ELKERÜLÉS…
Csizike 😉
NÉZZ SZEMBE A FÉLELMEIDDEL!
Miért okoz Mámoros Kéjt, Extázist és Gyönyört, a Hatalom-Vágy kiélése másokon?
És miért vágyunk a Hatalom-Megélésére?
Miért van erre szükségünk?
Mihez, Mi helyett kell ez?
És kinek van erre Lelkileg Szüksége, és miért?
Miért okoz annyira nagy Önelégültséget Legyőzni és Megszívatni Valakit, esetleg Térdre kényszeríteni… (és most kivételesen nem szexuális értelemben értve… mert az teljesen Egyértelműűűűűűűűűűűűű 😉
Miért szeretnek egyesek betartani Másoknak, leigázni, kontrollálni, Sakkban-tartani Másokat?
Pl. Neked miért okoz ez az Érzés és Vágy egyszerre Kéjt, Bűntudatot, Felsőbb(a Győzelem, az Uralkodás, a Leigázás miatt)- és Alacsonyab (a Szégyen és Lelkiismeret-furdalás miatt, hogy ezt tetted a Másikkal…akit állítólag Annyira Szeretsz…;-)-Rendűségi Érzést?
Miért Akarsz HATALMAS lenni?
És Miért Akarsz GYŐZNI?
Miért Nem Elég Nyerni (Mind-Ketten)?
Miért Akarsz leigázni Másokat?
Miért Akarod Őket Kontrollálni?
Miért Akarsz Uralkodni Egy Másikon?
Miért élvezel Egy Másik Ember fölött győzni…? Legyőzni Őt? Leigázni? ÉS térdre-kényszeríteni?
Miért akarod, hogy az legyen, amit Te akarsz?
Miért akarod ráKÉNYSZERÍTeni a Másikra a Te Akaratodat, a Te Vágyadat?
?iért Akarod Uralni a Másikat?
MITŐL FÉLSZ?
ÉS NEM INKÁBB ÖNMAGADDAL KÉNE FOGLALKOZNOD, ÉS SZEMBE NÉZNI A FÉLELMEIDDEL, ÉS NEM KIVETÍTENI A MÁSIKRA, ÉS „ÚGY MEGÚSZNI ŐKET” (amit igazából sohasem lehet…), HOGY „ELKERÜLÖD” (de meddig?) AZOKAT AZ ESEMÉNYEKET AZ AKARATOD RÁERŐLTETÉSÉVEL, AMIKTŐL FÉLSZ???
NÉZZ SZEMBE A FÉLELMEIDDEL, és A KISEBBRENDŰSÉGI-KOMPLEXUSODDAL, az ÖNBIZALOM-HIÁNYODDAL SAJÁT ELŐNYÖDRE ÉS HASZNODRA, AHELYETT, HOGY A MÁSIKKAL ZSARNOKOSKODSZ… ÉS (KI)SZÍVOD A VÉRÉT…! MERT AZ VISZ ELŐRÉBB… NEM A MENEKÜLÉS… ÉS AZ ELKERÜLÉS…
Csizike 😉
Mért mert gyerekként
Mért mert gyerekként elkezdték és kevesek tudják vissza fogni magukat ha Nővé érnek. Életben vagyis a jólétben élésük záloga az uralkodás megszerzése furmányosan tudják megszerezni pedig arról beszélünk a férfi társadalomban élünk (esetleg névlegesen már évezredek óta a NŐ ural itt mindent) nézd meg a családok szerkezeti felépítését anya neveli a gyermeket apára nincs szükség csak a (vágy) egyébként nincs is helye a társasegyüttlétben. Olyan eszményi képként él a férfi a Nő képzeletében amit lehetetlen teljesíteni a valóságban és rádöbbennek a férfiak tudnak vidámak társaslények lenni (de gyerekként beléjük verik azt miként ne tudjanak olyanok lenni mert ott a példa a jó esetben két szüle esetében ki kin hogyan uralkodjék) de él a férfiban és a nőben a vágy másként akar élni nekik sikerülhet a (KEVESEKNEK) ha a független tényezőktől mentesek tudnak maradni barátok és a család jó akarásán túli életben. Így mára megszűnt minden csak az URALKODÁS a cél mindenen és mindenki felet VÁGY erős akarás élet ezt táplálja beléd (haj ha a férfiakra szükség volna a gyermek nevelésben és a NŐ SZAGRÓL VÁLASZTANA TÁRSAT MAGÁNAK tartósabb lenne a párkapcsolata és talán nem jelenne meg annyira az uralkodási vágy benne mert így minden marad a régiben).
Szia Ivan!
Elszomorít Ivan hogy ennyire ellenséges a Te világod…
Kívánom hogy egyszer láthass majd más,szebb valóságot!
Erika Szeretettel!….egy nö.
Nő nem akarna URALKODNI
Nő nem akarna URALKODNI akkor jobb lenne de amíg így marad addig ilyen lesz a világom mert a látványában élek (mayában). Látok férfiakat nőket kik tudják mi a szeretet nem csak egymás iránt hanem a létezési tudatuk iránt is amiben élik mindennapjaikat: de ide megkel érkezni a sokaságnak. Egy férfi ki nem attól férfi hogy annak született mert ennek akarják látni (orrában a kötél és vezetik nézd mily szép a világ)?
Egyedül rajtad mulik meddig
Egyedül rajtad mulik meddig szándékozol ilyen történetben szerepelni.;)
Üdv!Erika
Semeddig! Látványról
Semeddig! Látványról meséltem kivéve a családi uralkodás? Ami generációs esemény mert rettentő, hogy milyen sok esetben van hasonlóság az URALKODÓ ANYA ESETÉBEN szenvedői mindenki!
Az élet nem más mint egy
Az élet nem más mint egy álom,
ha felébredsz egészem másnak látod.
Az életedben nincs semmi rejtve,
csak te bujsz falak mögé és lapulsz ott dideregve.
A nap akkor süt amikor csak szeretnéd,
miért van az hogy mégis gyakran borús az ég!?
Üdv!Erika
„Élek, mint te
és most
„Élek, mint te
és most is melletted állok.
Hunyd be a szemed és nézz körül,
ott látsz engem magad előtt.”
(Gibran sírfelirata)
Az élet misztériuma a
Az élet misztériuma a nőben van elrejtve .
A teremtésé a férfiban.
De mindketten alá vannak rendelve a Teremtő Istennek.
A férfi kiszolgáltatottabbnak tűnik ma , mint a nő.
Mivel a nőkkel bejáratták az emancipáció ” csodálatos ”
útját és már nem érti , mi a feladata természetszerüleg.
Azt , hogy az a boldogsága azt meg pláne nem !
Generációk nőttek fel ép és egész ( séges ) család nélkül.
Amikor Istentelenítették ezt a világot , a férfi mindent
elvesztett , amit Isten neki alapból adott.
Leginkább az identitását. Azt , hogy férfi.
Perifériára szorult és valóban csak szemléli , hogy az adott
nő éppen mit akar .Vagy részt vesz a játszmában vagy
arrébb áll.
A férfi nem engedheti soha , hogy a nő irányítsa .
És viszont sem. A nő sem engedheti ,csak már akkor
amikor mindketten elköteleződtek egy adott és
mindkét fél számára elfogatott értékrend mellet .
Az elköteleződés a kulcs . Mindenhez .
Ahhoz , hogy megtaláljuk identitásunkat és ahhoz is ,
tudjuk merre visz az útunk , és azon milyen értékek mellett
haladunk a végéig…
Minden társadalom legalapabb sejtje a család .
Csak , erre a lenagyobb és legalapvetőbb feladatra nem
készítik fel , sem a lányokat sem a fiatalembereket.
úá
materializmus-matriarhátus
Anyagi élvezet központúság és nő uralom.
Nagyon egyetértek az előttem szóló útkeresővel, és külön értékelem az Istentelenítéssel kapcsolatos meglátását.
válasz
„A férfi nem engedheti soha , hogy a nő irányítsa .
És viszont sem. A nő sem engedheti ,csak már akkor
amikor mindketten elköteleződtek egy adott és
mindkét fél számára elfogatott értékrend mellet .”
Akkor minek irányítás? És egyáltalán: a nő miért engedheti? Szerintem nem engedheti a férfi sem, és a nő sem. Vagy ha igen: hát vannak olyan emberek, akik szeretik ha irányítják őket, míg mások nem. Mindenki keressen hozzá passzoló társat.
Miért van a férfiaknak szükségük arra, hogy irányítani akarjanak? Ki kezdte az irányítást? És ugyanezért van szükségük rá bizonyos nőknek is.
Mert mindig voltak gyenge emberek.
A másság nem azt jelenti, hogy bármelyik is uralkodik a másikon. Az irányítás pedig csak akkor indokolt, ha a társ kifejezetten elvárja, és értékeli (ha férfi, ha nő).
Megideologizálni pedig bármit lehet. 🙂 Csak én nem akarok, és talán jobb is így.
Mért mert gyerekként
Mért mert gyerekként elkezdték és kevesek tudják vissza fogni magukat ha Nővé érnek. Életben vagyis a jólétben élésük záloga az uralkodás megszerzése furmányosan tudják megszerezni pedig arról beszélünk a férfi társadalomban élünk (esetleg névlegesen már évezredek óta a NŐ ural itt mindent) nézd meg a családok szerkezeti felépítését anya neveli a gyermeket apára nincs szükség csak a (vágy) egyébként nincs is helye a társasegyüttlétben. Olyan eszményi képként él a férfi a Nő képzeletében amit lehetetlen teljesíteni a valóságban és rádöbbennek a férfiak tudnak vidámak társaslények lenni (de gyerekként beléjük verik azt miként ne tudjanak olyanok lenni mert ott a példa a jó esetben két szüle esetében ki kin hogyan uralkodjék) de él a férfiban és a nőben a vágy másként akar élni nekik sikerülhet a (KEVESEKNEK) ha a független tényezőktől mentesek tudnak maradni barátok és a család jó akarásán túli életben. Így mára megszűnt minden csak az URALKODÁS a cél mindenen és mindenki felet VÁGY erős akarás élet ezt táplálja beléd (haj ha a férfiakra szükség volna a gyermek nevelésben és a NŐ SZAGRÓL VÁLASZTANA TÁRSAT MAGÁNAK tartósabb lenne a párkapcsolata és talán nem jelenne meg annyira az uralkodási vágy benne mert így minden marad a régiben).
Szia Ivan!
Elszomorít Ivan hogy ennyire ellenséges a Te világod…
Kívánom hogy egyszer láthass majd más,szebb valóságot!
Erika Szeretettel!….egy nö.
Nő nem akarna URALKODNI
Nő nem akarna URALKODNI akkor jobb lenne de amíg így marad addig ilyen lesz a világom mert a látványában élek (mayában). Látok férfiakat nőket kik tudják mi a szeretet nem csak egymás iránt hanem a létezési tudatuk iránt is amiben élik mindennapjaikat: de ide megkel érkezni a sokaságnak. Egy férfi ki nem attól férfi hogy annak született mert ennek akarják látni (orrában a kötél és vezetik nézd mily szép a világ)?
Egyedül rajtad mulik meddig
Egyedül rajtad mulik meddig szándékozol ilyen történetben szerepelni.;)
Üdv!Erika
Semeddig! Látványról
Semeddig! Látványról meséltem kivéve a családi uralkodás? Ami generációs esemény mert rettentő, hogy milyen sok esetben van hasonlóság az URALKODÓ ANYA ESETÉBEN szenvedői mindenki!
Az élet nem más mint egy
Az élet nem más mint egy álom,
ha felébredsz egészem másnak látod.
Az életedben nincs semmi rejtve,
csak te bujsz falak mögé és lapulsz ott dideregve.
A nap akkor süt amikor csak szeretnéd,
miért van az hogy mégis gyakran borús az ég!?
Üdv!Erika
„Élek, mint te
és most
„Élek, mint te
és most is melletted állok.
Hunyd be a szemed és nézz körül,
ott látsz engem magad előtt.”
(Gibran sírfelirata)
Az élet misztériuma a
Az élet misztériuma a nőben van elrejtve .
A teremtésé a férfiban.
De mindketten alá vannak rendelve a Teremtő Istennek.
A férfi kiszolgáltatottabbnak tűnik ma , mint a nő.
Mivel a nőkkel bejáratták az emancipáció ” csodálatos ”
útját és már nem érti , mi a feladata természetszerüleg.
Azt , hogy az a boldogsága azt meg pláne nem !
Generációk nőttek fel ép és egész ( séges ) család nélkül.
Amikor Istentelenítették ezt a világot , a férfi mindent
elvesztett , amit Isten neki alapból adott.
Leginkább az identitását. Azt , hogy férfi.
Perifériára szorult és valóban csak szemléli , hogy az adott
nő éppen mit akar .Vagy részt vesz a játszmában vagy
arrébb áll.
A férfi nem engedheti soha , hogy a nő irányítsa .
És viszont sem. A nő sem engedheti ,csak már akkor
amikor mindketten elköteleződtek egy adott és
mindkét fél számára elfogatott értékrend mellet .
Az elköteleződés a kulcs . Mindenhez .
Ahhoz , hogy megtaláljuk identitásunkat és ahhoz is ,
tudjuk merre visz az útunk , és azon milyen értékek mellett
haladunk a végéig…
Minden társadalom legalapabb sejtje a család .
Csak , erre a lenagyobb és legalapvetőbb feladatra nem
készítik fel , sem a lányokat sem a fiatalembereket.
úá
materializmus-matriarhátus
Anyagi élvezet központúság és nő uralom.
Nagyon egyetértek az előttem szóló útkeresővel, és külön értékelem az Istentelenítéssel kapcsolatos meglátását.
válasz
„A férfi nem engedheti soha , hogy a nő irányítsa .
És viszont sem. A nő sem engedheti ,csak már akkor
amikor mindketten elköteleződtek egy adott és
mindkét fél számára elfogatott értékrend mellet .”
Akkor minek irányítás? És egyáltalán: a nő miért engedheti? Szerintem nem engedheti a férfi sem, és a nő sem. Vagy ha igen: hát vannak olyan emberek, akik szeretik ha irányítják őket, míg mások nem. Mindenki keressen hozzá passzoló társat.
Miért van a férfiaknak szükségük arra, hogy irányítani akarjanak? Ki kezdte az irányítást? És ugyanezért van szükségük rá bizonyos nőknek is.
Mert mindig voltak gyenge emberek.
A másság nem azt jelenti, hogy bármelyik is uralkodik a másikon. Az irányítás pedig csak akkor indokolt, ha a társ kifejezetten elvárja, és értékeli (ha férfi, ha nő).
Megideologizálni pedig bármit lehet. 🙂 Csak én nem akarok, és talán jobb is így.
régi zsarnokok
Szerintem a patriarchátus időkben nem volt annyi zsarnok, kegyetlen férfi, mint amennyi zsarnok és kegyetlen, érzéketlen nő van ma. Ma a humanista időkben könnyen összetévesztik a férfi következetességét, indokolt keménység, határozottságát, inkább értelem által irányított természetét a zsarnoksággal, kegyetlenkedéssel. Ez utóbbi sokkal inkább elterjedt azóta, hogy az előbbi (tehát az értelmes és pontosan a harmónia érdekében történő keménység és következetesség, vagyis az apai, felnőtt és felelős férfi, női mentalitás) már nem divat.
És érdemes megnézni nagy zsarnokainknak szüleit, általában zsarnok édesanyákat, nagyikat, dédiket találunk.
Kedvenc példám Nero császár, akinek édesanyja hozzáment a császárhoz (ekkor már megszülte a kis Nerot, valakitől), majd a császárral kitagadtatta annak saját fiát, aztán megölte a császárt. Ambíciós, önzetlen anyuka.
régi zsarnokok
Szerintem a patriarchátus időkben nem volt annyi zsarnok, kegyetlen férfi, mint amennyi zsarnok és kegyetlen, érzéketlen nő van ma. Ma a humanista időkben könnyen összetévesztik a férfi következetességét, indokolt keménység, határozottságát, inkább értelem által irányított természetét a zsarnoksággal, kegyetlenkedéssel. Ez utóbbi sokkal inkább elterjedt azóta, hogy az előbbi (tehát az értelmes és pontosan a harmónia érdekében történő keménység és következetesség, vagyis az apai, felnőtt és felelős férfi, női mentalitás) már nem divat.
És érdemes megnézni nagy zsarnokainknak szüleit, általában zsarnok édesanyákat, nagyikat, dédiket találunk.
Kedvenc példám Nero császár, akinek édesanyja hozzáment a császárhoz (ekkor már megszülte a kis Nerot, valakitől), majd a császárral kitagadtatta annak saját fiát, aztán megölte a császárt. Ambíciós, önzetlen anyuka.