Egyértelmű, hogy egy idő után mindenkinek elege lesz a szeretetből, ha abból sose kap. Meg lehet azt is unni bőségesen. Önmagukból a másik felé néha kitekintve, gyakran csak annyit veszünk észre, hogy valaki undok, bosszantó, konok és a jó szóra nem hallgat. Bőségesen rendelkezünk jelzőkkel az effajta viselkedés jellemzésére. Szeretnénk, hogy szeressen, mindennél jobban akarjuk helyette. Amikor pedig törekvésünk nem éri el célját, sorsára hagyjuk, hisz az biztos többet tud vele kezdeni, mint mi. Így esik meg néha, hogy a szeretetlen embert leírják. Ám ez így a nyugodt lelkiismerethez bár elégséges lehet, önmagában mégiscsak igen kevés! Senki sem attól lett ugyanis fagyos, mert fagyosnak lenni szeret. Azzá lett!
Szeress másokat, szeresd magadat stb. – nincs ennél idegesítőbb frázis egy olyan ember számára, akit nem szerettek. A szeretetlen embernek ebből már elege van. Kiadta és feladta már magát. Visszacsatolás nélkül. Neki már a hegyi beszédek nem segítenek, sőt, nem is akarja, hogy segítsenek. Nem bölcsességre, inkább megértésre vágyik.
Az ilyen embert egyszerűen csak szeretni kell és törődni vele. Akkor lehet, hogy egyszer még magára talál, felismeri eredeti helyzetét. Ám vigyázat! A szeretetlenség a legsúlyosabb betegség. Semmi garancia nincs arra, hogy egy-egy elburjánzott állapot visszafordítható. A sokáig nem szeretett ember egy idő után teljesen képtelenné válik a szeretet elfogadására, a szeretetteljes közeledés impulzusainak fogadására. A szeretetlenségben fokozatosan leépül a tudat, elborul az elme, a valóságérzékelés eltorzul. Az ember eredeti, szeretetteljes természetével elveszíti kapcsolatát. Az ego kitör, előretolakszik, figyelmet követel, szerepelni kíván minden körülmények között. Csak magára figyel.
A modern világban a szeretetlen ember tömegcikké vált. Futószalagon gyártja a rendszer és a társadalom az ilyet. Persze, az egoizmus kedvez a piacnak. Az egoista ember fogyaszt, kompenzálni igyekszik. Pótcselekvésekbe temetkezik és ezt mindennél jogosabbnak tartja.
A helyzetet csak egyféle módon lehet kezelni: az itt és mostban. A szeretetlen és egoista emberen nem segítenek a Védák bölcs slókái, a Tao Te King aforizmái vagy a Biblia bűnbánatra szólító versei. Neki krízisintervencióra van szüksége, vagyis a krízis ellen ható azonnali beavatkozásra, kezelésre. Szerencsés eset, ha ez a beavatkozás a kiváltó okokra is fényt derít, de kulcsa mégiscsak az azonnaliság. Eszköze ebben az időszakban pedig már nem kifejezetten, a klasszikus értelemben vett szeretet, hanem a minden pillanatban rendelkezésre állni képes megértés. Persze a megértést is a másik iránt érzett szeretet generálja, azonban nem egy jobbító szándékú szeretetről van itt szó. A megértés a helyzeten nem akar változtatni, tanítani sem kíván, elsősorban pusztán elfogad és hagyja, hogy az elfogadás hatására a szeretetlen emberben fogalmazódjon meg helyzete megváltásának igénye. Tudomásul veszi, hogy megváltani magát mindenki csak önmaga képes. A megértés kerül minden erőszakot. Nemcsak fizikait, de verbálisat és mentálisat is. Levet minden ideológiát és -izmust. A megértő emberben még gondolati szinten sem fogalmazódik meg erőszak, erőszak pedig minden olyan indíttatás, mely a másik ember szándékával nem egyező, annak valamilyen formában ellent mond és ellenállni próbál, vagyis amit a másik ember nem kért. A megértő ember elcsendesül, figyel, befogad. Feladja magát és időszakosan lelkének teherbírását kölcsönadja a másiknak.
A megértésnek állandóan készenlétben kell állnia. Ez nem jelent mást, mint, hogy az individuum engedi magát átitatni az Egyetemes megértéssel, úgy, hogy azt képes továbbsugározni is. Ez a megértés ugyanis nem pusztán önmagából fakad és nem ér véget önmagában. Ilyet az elme nem képes generálni, és elvész, ha az individuum nem médium, vagyis nem engedi magán át és magából továbbsugározni. A megértés derékszöget alkot Isten és ember, ember és ember között a létezés ebben e dimenziójában. Fentről alászáll az emberbe, belőle pedig tovább sugárzik horizontálisan.
Ezt a kapcsolatot meg lehet tapasztalni időszakosan is, de lényege, hogy állandóvá, vagyis létállapottá váljon.
A világtörténetben minden kornak megvolt a maga jellemző lelki gyakorlata. Az egyes gyakorlatokat következetlenül alkalmazni nem lehet, sőt alkalmazásuk a nem megfelelő korban veszélyessé is válhat. Vannak azonban univerzális, minden korban alkalmazható gyakorlatok is. A megértőt veszély nem fenyegeti. Megértése olyan gyakorlat, mely által megtanul figyelni, vagyis képessé válik elhelyezni magát a létben, illetve környezete ingereire érzékenyen és hatékonyan reagálni. Ugyanis a megértő ember, miközben kifelé figyel, egyre beljebb utazik önmagában is. Megértése pedig, végül kiterjed az egész univerzumra. Így az egyén és a minden közti különbséget felszámolja. Teszi ezt úgy, hogy beazonosít mindent, ami nem ő és megél mindent, ami ő.
Végezetül pedig vegyük tudomásul, hogy nem mindenki megértő és nem mindenki képes a szeret elfogadására! Ha valaki képtelen a megértésre, vagy a szeretet befogadására, nincs más hátra: ezt is értsük meg! Önmagánál jobban senki sem tudja, hogy mire van szüksége. A szeretetlen ember keresi önmagát és az önmagát kereső embernél nincs veszélyesebb. Ő még nem tudja: ahhoz, hogy magára leljen, nem szükséges keresnie. Az önmagát kereső ember kereste identitását az eretneküldözésben, a boszorkányégetésben, az atombombában, a világháborúkban, az ideológiai harcokban, a konferenciatermekben és hivatalokban folyó globális érték- és érdekütköztetésekben. E mellett pedig sosem volt jelen, a valóságban, miben ő maga elkerülhetetlenül megmutatkozik.
És mi van akkor, ha az ilyen ember bevadul, elszabadul? Mi ilyen
És mi van akkor, ha az ilyen ember bevadul, elszabadul? Mi ilyenkor a teendő, amikor a szeretet hiánya egy „ellentétes energiára” lel?
Más:
Szerintem létezik az erőszakos agresszív embernek egy olyan változata, ami nem szeretethiányos: épp ellenkezőleg rendelkezik vele, de mögötte az érzelmi-intelligencia teljes hiánya van. Sok ilyen ember valószínűleg kiskorában nem kapott elég szeretetet, viszont megtanulta nagyon szereti önmagát. Ez a fajta szereti az erőszakot is, uralkodni másokon, félelmet kelteni másokban. Szeret háborúzni, agresszíven domináns lenni, mert neki ez hasznos és bevált az életben. Ez a típus szerintem sokkal veszélyesebb, a legtöbb „gonosz” mesebéli karakter erről a típusról van mintázva. Az ilyen ember lehet nagyon okos, tudatos a háza táján, és „kiröhögi” azokat, akik a szeretetről beszélnek. Nem szégyell „rossznak” lenni sőt, örömét is leli benne. Nagyon erős „Én-központú karakter”, számára a hatalom és félelem tapinthatóbb valóság mint a szeretet, és ezeket nagyon hatékonyan, akár tudatosan is alkalmazza.
Nagyon ritka karakter, de belőlük is van néhány.
Balázs!
Te az empátiát próbálod leírni?A beleélő
Balázs!
Te az empátiát próbálod leírni?A beleélő képességet?Vagy a széleslátókörűséget?Ez okozza azt szerintem,hogy nem ítélkezünk,hanem csak megfigyelünk.A szűklátókörű ember nem tud nem ítélkezni(szeret vagy utál).Mindent gyorsan megítél a saját szemszögéből.
Ademon!
Az agresszív emberek ha még könyörületre sem képesek,hitlerré válnak.De szerintetek ezen lehet segíteni?Vagy ez genetika?És ha ez a dns miatt van,akkor jogunk van-e ítélkezni?Mert ha igen,akkor bárki ítélkezhet bárki felett és hitler is elítélhet minket és ki mondja meg végül,hogy kinek van igaza?A többség?Ilyen egyszerű volna?
Az ítélkezés helyessége szerintem nem azon múlik, hogy szabad-e
Az ítélkezés helyessége szerintem nem azon múlik, hogy szabad-e vagy nem, hanem hogy az ítélet igazságos-e vagy nem. És az igazságot a legtöbb esetben nem a személyes önbíráskodás fogja igazzá tenni, hanem az objektív valóság.
Egyébként azt vettem észre, hogy a spiritualitásban megfogalmazott szeretet valójában az empátia képessége. Az élőlények beleérző és a többi élőlénnyel azonosuló képessége.
Hát ez az!Van objektív valóság.De szerintem az igazság
Hát ez az!Van objektív valóság.De szerintem az igazság szubjektív tehát mesterséges.
Egy kóbor eb megharap egy másikat mert el akarta lopni a kajáját.Bűnt követett el.De melyik is?Mindkettő éhes.Egy darab csont van.Melyiknek van igaza?
Az objektív valóság a külső kollektív, fizikai valóság és az
Az objektív valóság a külső kollektív, fizikai valóság és az élőlények belső szubjektív érzelmi és gondolati valóságának a keveréke. Nagyon felszínes megközelítés, ha pusztán csak abból indulunk ki, hogy „mindenkinek igaza van”. Nyilván a maga értékrendjében igen, de ez nem lehet alapja egy reális igazságtételnek. A személyes igazság egy bizonyos pontig igazolhat, de nem a végtelenségig. Lehet megértőnek lenni mindkét féllel, de ha a célunk az igazságosság akkor ennek megfelelően kellene eljárni, hogy az ítélet „kiegyensúlyozott legyen”.
Most akkor melyik kutyának van igaza?Mindkettő élni szeretne.Nem
Most akkor melyik kutyának van igaza?Mindkettő élni szeretne.Nem avatkozunk közbe,csak ítélkezünk.
Csak azt ne mond ,hogy a szebbiknek van igaza! : )
Attól függ (lásd fenn) Remélem, nem várod, hogy ilyen kevés
Attól függ (lásd fenn)
Remélem, nem várod, hogy ilyen kevés információból majd megmondom 🙂
Egyébként mire akarsz kilyukadni? Hogy nem tudunk igazságot tenni, és ezért hagyjuk a fenébe? 🙂 Ennek van értelme?
Szerintem a bűn:olyat tenni mással,amit ő nem szeretne,rossz
Szerintem a bűn:olyat tenni mással,amit ő nem szeretne,rossz érzés neki.De a kutyás példa mutatja,hogy amikor igazságot akarunk tenni,az empátiánk beszél belőlünk.Beleéljük magunk a sértett helyébe és átérezzük az ő érzelmeit.Helyette harcolunk.Agresszió.De van amikor ez nem működik:kutyás példa
Szerinted egy empátia nélküli világ milyen lenne?Szerintem farkastörvényű:az erősebb nyer=állatvilág
De ebben egyetérthetnénk,hogy az empátia tesz minket emberré.
Tehát ha valakinek nincs empátiája,az nem ítélkezik ,csak megfigyel?Ez jó,vagy rossz?Az etológusok rosszak?
Úgy beszélsz mintha nekem nem lenne fontos az empátia 🙂 Ha ez n
Úgy beszélsz mintha nekem nem lenne fontos az empátia 🙂 Ha ez nem lenne, hogyan tehetnénk igazságosan igazságot?
„Beleéljük magunk a sértett helyébe és átérezzük az ő érzelmeit.Helyette harcolunk.”
Ki mondta hogy csak sértett helyébe éljük bele magunkat?? Jaj… olvasd el újra amit írtam neked az objektív igazságról 🙂 Objektív az, ha csak az egyik helyébe éljük bele magunkat?
Mindkettő helyébe beleéled magad,pont ezért nem tudtál
Mindkettő helyébe beleéled magad,pont ezért nem tudtál igazságot tenni a kutyák közt.
De ha az igazságérzet az empátiából ered,akkor mégis mesterséges(vagyis emberi)
Semmilyen más lény nem képes ezt megérteni,felfogni,gyakorolni.Nincs rá agyi funkciója,kapacitása,programja.
Tehát szerinted sikerült bebizonyítanom,hogy az igazság szubjektív?
Nem.
Mivel ez úgy működik mint egy mérleg. A balra teszed az
Nem.
Mivel ez úgy működik mint egy mérleg. A balra teszed az egyik kutyát jobbra a másikat, mint két szubjektív igazságot, majd tengelynek veszed a kollektív fizikai valóságot. Meg fogsz lepődni, de a mérleg nagy valószínűséggel kibillen valamerre. Még akkor is ha beleérzel mindkettőbe.
Az igazság érzet pedig a jelenpillanat egészéből ered. Nem csak az empátiából, hanem az értelem is szerepet játszik, a dolgok állása, folyamata, minden ami akkor van.
„Semmilyen más lény nem képes ezt megérteni,felfogni,gyakorolni.”
Nem merész dolog ezt kijelenteni? Nem lehet, hogy csak te nem tudod még elképzelni? 🙂
De!Gondolom az állatok is gyakorolják „kezdő” szinten.
Írod,hogy
De!Gondolom az állatok is gyakorolják „kezdő” szinten.
Írod,hogy az értelem is részt vesz.Ezzel abban az értelemben nem értek egyet,hogy az értelem megfigyel,de ezek a megfigyelések aztán beindítják az érzelmeket(vagy nem).És ez nem csak az empátiánál van így,hanem a félelemnél is vagy bármely más érzelemnél.Ha az igazságÉRZET egy érzelem ,akkor mégis csak emberi,mesterséges dolog.
A kutyáknál hogyan tennél igazságot?(amúgy kezdhettem volna két hajléktalannal is)
A kutyáknál hogyan tennél igazságot?(amúgy kezdhettem volna két
„Írod,hogy az értelem is részt vesz.Ezzel abban az értelemben nem értek egyet,hogy az értelem megfigyel,de ezek a megfigyelések aztán beindítják az érzelmeket(vagy nem)”
Az értelem is cselekszik, rendszerez, az érzelem is. De ezek mindig együtt működnek nem külön külön. És szerintem a működésük iránya oda és vissza is érvényes.
„A kutyáknál hogyan tennél igazságot?(amúgy kezdhettem volna két hajléktalannal is)”
Több mindenre lennék kíváncsi:
A kutyák jelleme, helyzete, neme, környezeti tényezők, az egész aktuális jelen pillanatot írd le, beleértve a kaját is, és a megnyilvánuló érzelmeket is. Mindent, ami a jelenhez tartozik.
A kutyáknál hogyan tennél igazságot?
Sehogy.
Mert a kutyák igazságot tesznek maguk között a saját törvényeik szerint.
Az erösebb kutya b@szik szokták így mondani.
Láttatok már ilyen szitut?
Mert én igen.
Amikor két kutya összeverekedik olyankor mindkettö benne van a verekedésben.
Teljesen mindegy ki kezdte.
Ha mondjuk az egyik kutya támad,és a másik nem érzi magát képesnek ahhoz
hogy legyen esélye a támadóval szemben akkor a hátára fekszik(megadja magát)
s így a támadó letesz arról a szándékáról hogy verekedjen.
Csak azt nem értem hogy jön ez a szeretettlen emberhez….!? 😛
Üdv!Erika
Az én kutyám nem így viselkedik. És a szomszédé se 🙂 Hm…
Az én kutyám nem így viselkedik. És a szomszédé se 🙂
Hm… szerintem általánosítasz…
A kutyáknál
a gazdi által „elkövetett” szocializáció sok esetben felülírja még az alapvető állati ösztönöket is. Például az anyakutyák egy része, ahol az akarat jól be van törve, megengedi a gazdának a kölykök elpusztítását.
A vadon élő állatoknál és a kóbor állatként született kutyáknál a fajta ösztönei egészségesen működnek.
Az emberi társadalomba beillesztett kutyák lelkének egészsége a gazda viselkedésének függvénye. A pitbull lehet fegyver és lehet kedves kis öleb, gazdától függően. Láttam csivavát őrjöngve támadni és voltak igazi cukorfalatok.
Igazi tükrök tehát ők, még a fizikai betegségeket is a gazdi helyett veszik fel. Ezért jól reagálnak pl. a csakra tisztításra és az energiával történő gyógyításra.
A kutyák lelkében bekövetkezett torzulások szintén egy bizonyos fokig korrigálhatók csak, felnőtt egyedek nagyon kis mértékben változnak és nagyon hosszú időt vesz igénybe a lelki sebeik gyógyulása. Mondom, igazi tükrök ők.
Én meg azt hiszem nem. 😉
Nem kéne már továbbnézned az
Én meg azt hiszem nem. 😉
Nem kéne már továbbnézned az orrodnál?
Hm? 😉
Talán vidd el a kutyádat egy parkba ahol más kutyákkal
találkozhat és engedd össze idegen kutyákkal póráz nélkül persze.
Nem általánosítok és nincs kivétel a kutyák nem kiszámíthatatlan lények
csak mi emberek gyakran nem ismerjük fel azokat a jeleket amikkel
ök egymással ,,beszélnek”.
Gondolom a Te kutyád és a szomszéd kutya látványos balhé nélkül eldöntötte
hogy ki a fönök kettejük közül,az nem az ö bajuk hogy Te nem vetted észre… 😛
Mindenképpen főnököt kell választaniuk kivétel nélkül?
Mindenképpen főnököt kell választaniuk kivétel nélkül? Enélkül nincs is kutya élet? 🙂 Nyilván vannak ösztönök, senki sem tagadja, de nem csak azok vannak!
„Nem kéne már továbbnézned az orrodnál?”
Sok időt töltöttem mellettük, és nem mindig az alapszabályok szerint élnek. Főleg ha ember mellett nőttek fel (lásd Kati írását).
Hát ez az!Van objektív valóság.De szerintem az igazság
Hát ez az!Van objektív valóság.De szerintem az igazság szubjektív tehát mesterséges.
Egy kóbor eb megharap egy másikat mert el akarta lopni a kajáját.Bűnt követett el.De melyik is?Mindkettő éhes.Egy darab csont van.Melyiknek van igaza?
És mi van akkor, ha az ilyen ember bevadul, elszabadul? Mi ilyen
És mi van akkor, ha az ilyen ember bevadul, elszabadul? Mi ilyenkor a teendő, amikor a szeretet hiánya egy „ellentétes energiára” lel?
Más:
Szerintem létezik az erőszakos agresszív embernek egy olyan változata, ami nem szeretethiányos: épp ellenkezőleg rendelkezik vele, de mögötte az érzelmi-intelligencia teljes hiánya van. Sok ilyen ember valószínűleg kiskorában nem kapott elég szeretetet, viszont megtanulta nagyon szereti önmagát. Ez a fajta szereti az erőszakot is, uralkodni másokon, félelmet kelteni másokban. Szeret háborúzni, agresszíven domináns lenni, mert neki ez hasznos és bevált az életben. Ez a típus szerintem sokkal veszélyesebb, a legtöbb „gonosz” mesebéli karakter erről a típusról van mintázva. Az ilyen ember lehet nagyon okos, tudatos a háza táján, és „kiröhögi” azokat, akik a szeretetről beszélnek. Nem szégyell „rossznak” lenni sőt, örömét is leli benne. Nagyon erős „Én-központú karakter”, számára a hatalom és félelem tapinthatóbb valóság mint a szeretet, és ezeket nagyon hatékonyan, akár tudatosan is alkalmazza.
Nagyon ritka karakter, de belőlük is van néhány.
Balázs!
Te az empátiát próbálod leírni?A beleélő
Balázs!
Te az empátiát próbálod leírni?A beleélő képességet?Vagy a széleslátókörűséget?Ez okozza azt szerintem,hogy nem ítélkezünk,hanem csak megfigyelünk.A szűklátókörű ember nem tud nem ítélkezni(szeret vagy utál).Mindent gyorsan megítél a saját szemszögéből.
Ademon!
Az agresszív emberek ha még könyörületre sem képesek,hitlerré válnak.De szerintetek ezen lehet segíteni?Vagy ez genetika?És ha ez a dns miatt van,akkor jogunk van-e ítélkezni?Mert ha igen,akkor bárki ítélkezhet bárki felett és hitler is elítélhet minket és ki mondja meg végül,hogy kinek van igaza?A többség?Ilyen egyszerű volna?
Az ítélkezés helyessége szerintem nem azon múlik, hogy szabad-e
Az ítélkezés helyessége szerintem nem azon múlik, hogy szabad-e vagy nem, hanem hogy az ítélet igazságos-e vagy nem. És az igazságot a legtöbb esetben nem a személyes önbíráskodás fogja igazzá tenni, hanem az objektív valóság.
Egyébként azt vettem észre, hogy a spiritualitásban megfogalmazott szeretet valójában az empátia képessége. Az élőlények beleérző és a többi élőlénnyel azonosuló képessége.
Hát ez az!Van objektív valóság.De szerintem az igazság
Hát ez az!Van objektív valóság.De szerintem az igazság szubjektív tehát mesterséges.
Egy kóbor eb megharap egy másikat mert el akarta lopni a kajáját.Bűnt követett el.De melyik is?Mindkettő éhes.Egy darab csont van.Melyiknek van igaza?
Az objektív valóság a külső kollektív, fizikai valóság és az
Az objektív valóság a külső kollektív, fizikai valóság és az élőlények belső szubjektív érzelmi és gondolati valóságának a keveréke. Nagyon felszínes megközelítés, ha pusztán csak abból indulunk ki, hogy „mindenkinek igaza van”. Nyilván a maga értékrendjében igen, de ez nem lehet alapja egy reális igazságtételnek. A személyes igazság egy bizonyos pontig igazolhat, de nem a végtelenségig. Lehet megértőnek lenni mindkét féllel, de ha a célunk az igazságosság akkor ennek megfelelően kellene eljárni, hogy az ítélet „kiegyensúlyozott legyen”.
Most akkor melyik kutyának van igaza?Mindkettő élni szeretne.Nem
Most akkor melyik kutyának van igaza?Mindkettő élni szeretne.Nem avatkozunk közbe,csak ítélkezünk.
Csak azt ne mond ,hogy a szebbiknek van igaza! : )
Attól függ (lásd fenn) Remélem, nem várod, hogy ilyen kevés
Attól függ (lásd fenn)
Remélem, nem várod, hogy ilyen kevés információból majd megmondom 🙂
Egyébként mire akarsz kilyukadni? Hogy nem tudunk igazságot tenni, és ezért hagyjuk a fenébe? 🙂 Ennek van értelme?
Szerintem a bűn:olyat tenni mással,amit ő nem szeretne,rossz
Szerintem a bűn:olyat tenni mással,amit ő nem szeretne,rossz érzés neki.De a kutyás példa mutatja,hogy amikor igazságot akarunk tenni,az empátiánk beszél belőlünk.Beleéljük magunk a sértett helyébe és átérezzük az ő érzelmeit.Helyette harcolunk.Agresszió.De van amikor ez nem működik:kutyás példa
Szerinted egy empátia nélküli világ milyen lenne?Szerintem farkastörvényű:az erősebb nyer=állatvilág
De ebben egyetérthetnénk,hogy az empátia tesz minket emberré.
Tehát ha valakinek nincs empátiája,az nem ítélkezik ,csak megfigyel?Ez jó,vagy rossz?Az etológusok rosszak?
Úgy beszélsz mintha nekem nem lenne fontos az empátia 🙂 Ha ez n
Úgy beszélsz mintha nekem nem lenne fontos az empátia 🙂 Ha ez nem lenne, hogyan tehetnénk igazságosan igazságot?
„Beleéljük magunk a sértett helyébe és átérezzük az ő érzelmeit.Helyette harcolunk.”
Ki mondta hogy csak sértett helyébe éljük bele magunkat?? Jaj… olvasd el újra amit írtam neked az objektív igazságról 🙂 Objektív az, ha csak az egyik helyébe éljük bele magunkat?
Mindkettő helyébe beleéled magad,pont ezért nem tudtál
Mindkettő helyébe beleéled magad,pont ezért nem tudtál igazságot tenni a kutyák közt.
De ha az igazságérzet az empátiából ered,akkor mégis mesterséges(vagyis emberi)
Semmilyen más lény nem képes ezt megérteni,felfogni,gyakorolni.Nincs rá agyi funkciója,kapacitása,programja.
Tehát szerinted sikerült bebizonyítanom,hogy az igazság szubjektív?
Nem.
Mivel ez úgy működik mint egy mérleg. A balra teszed az
Nem.
Mivel ez úgy működik mint egy mérleg. A balra teszed az egyik kutyát jobbra a másikat, mint két szubjektív igazságot, majd tengelynek veszed a kollektív fizikai valóságot. Meg fogsz lepődni, de a mérleg nagy valószínűséggel kibillen valamerre. Még akkor is ha beleérzel mindkettőbe.
Az igazság érzet pedig a jelenpillanat egészéből ered. Nem csak az empátiából, hanem az értelem is szerepet játszik, a dolgok állása, folyamata, minden ami akkor van.
„Semmilyen más lény nem képes ezt megérteni,felfogni,gyakorolni.”
Nem merész dolog ezt kijelenteni? Nem lehet, hogy csak te nem tudod még elképzelni? 🙂
De!Gondolom az állatok is gyakorolják „kezdő” szinten.
Írod,hogy
De!Gondolom az állatok is gyakorolják „kezdő” szinten.
Írod,hogy az értelem is részt vesz.Ezzel abban az értelemben nem értek egyet,hogy az értelem megfigyel,de ezek a megfigyelések aztán beindítják az érzelmeket(vagy nem).És ez nem csak az empátiánál van így,hanem a félelemnél is vagy bármely más érzelemnél.Ha az igazságÉRZET egy érzelem ,akkor mégis csak emberi,mesterséges dolog.
A kutyáknál hogyan tennél igazságot?(amúgy kezdhettem volna két hajléktalannal is)
A kutyáknál hogyan tennél igazságot?(amúgy kezdhettem volna két
„Írod,hogy az értelem is részt vesz.Ezzel abban az értelemben nem értek egyet,hogy az értelem megfigyel,de ezek a megfigyelések aztán beindítják az érzelmeket(vagy nem)”
Az értelem is cselekszik, rendszerez, az érzelem is. De ezek mindig együtt működnek nem külön külön. És szerintem a működésük iránya oda és vissza is érvényes.
„A kutyáknál hogyan tennél igazságot?(amúgy kezdhettem volna két hajléktalannal is)”
Több mindenre lennék kíváncsi:
A kutyák jelleme, helyzete, neme, környezeti tényezők, az egész aktuális jelen pillanatot írd le, beleértve a kaját is, és a megnyilvánuló érzelmeket is. Mindent, ami a jelenhez tartozik.
A kutyáknál hogyan tennél igazságot?
Sehogy.
Mert a kutyák igazságot tesznek maguk között a saját törvényeik szerint.
Az erösebb kutya b@szik szokták így mondani.
Láttatok már ilyen szitut?
Mert én igen.
Amikor két kutya összeverekedik olyankor mindkettö benne van a verekedésben.
Teljesen mindegy ki kezdte.
Ha mondjuk az egyik kutya támad,és a másik nem érzi magát képesnek ahhoz
hogy legyen esélye a támadóval szemben akkor a hátára fekszik(megadja magát)
s így a támadó letesz arról a szándékáról hogy verekedjen.
Csak azt nem értem hogy jön ez a szeretettlen emberhez….!? 😛
Üdv!Erika
Az én kutyám nem így viselkedik. És a szomszédé se 🙂 Hm…
Az én kutyám nem így viselkedik. És a szomszédé se 🙂
Hm… szerintem általánosítasz…
A kutyáknál
a gazdi által „elkövetett” szocializáció sok esetben felülírja még az alapvető állati ösztönöket is. Például az anyakutyák egy része, ahol az akarat jól be van törve, megengedi a gazdának a kölykök elpusztítását.
A vadon élő állatoknál és a kóbor állatként született kutyáknál a fajta ösztönei egészségesen működnek.
Az emberi társadalomba beillesztett kutyák lelkének egészsége a gazda viselkedésének függvénye. A pitbull lehet fegyver és lehet kedves kis öleb, gazdától függően. Láttam csivavát őrjöngve támadni és voltak igazi cukorfalatok.
Igazi tükrök tehát ők, még a fizikai betegségeket is a gazdi helyett veszik fel. Ezért jól reagálnak pl. a csakra tisztításra és az energiával történő gyógyításra.
A kutyák lelkében bekövetkezett torzulások szintén egy bizonyos fokig korrigálhatók csak, felnőtt egyedek nagyon kis mértékben változnak és nagyon hosszú időt vesz igénybe a lelki sebeik gyógyulása. Mondom, igazi tükrök ők.
Én meg azt hiszem nem. 😉
Nem kéne már továbbnézned az
Én meg azt hiszem nem. 😉
Nem kéne már továbbnézned az orrodnál?
Hm? 😉
Talán vidd el a kutyádat egy parkba ahol más kutyákkal
találkozhat és engedd össze idegen kutyákkal póráz nélkül persze.
Nem általánosítok és nincs kivétel a kutyák nem kiszámíthatatlan lények
csak mi emberek gyakran nem ismerjük fel azokat a jeleket amikkel
ök egymással ,,beszélnek”.
Gondolom a Te kutyád és a szomszéd kutya látványos balhé nélkül eldöntötte
hogy ki a fönök kettejük közül,az nem az ö bajuk hogy Te nem vetted észre… 😛
Mindenképpen főnököt kell választaniuk kivétel nélkül?
Mindenképpen főnököt kell választaniuk kivétel nélkül? Enélkül nincs is kutya élet? 🙂 Nyilván vannak ösztönök, senki sem tagadja, de nem csak azok vannak!
„Nem kéne már továbbnézned az orrodnál?”
Sok időt töltöttem mellettük, és nem mindig az alapszabályok szerint élnek. Főleg ha ember mellett nőttek fel (lásd Kati írását).
Hát ez az!Van objektív valóság.De szerintem az igazság
Hát ez az!Van objektív valóság.De szerintem az igazság szubjektív tehát mesterséges.
Egy kóbor eb megharap egy másikat mert el akarta lopni a kajáját.Bűnt követett el.De melyik is?Mindkettő éhes.Egy darab csont van.Melyiknek van igaza?
Éppen ez a kérdés ihlette A Domináns anya kálváriája cimü
Éppen ez a kérdés ihlette A Domináns anya kálváriája cimü blogot bennem.
A szeretetlen ember egy idö után táplálékot(energiát) hajt fel magának
az életben maradáshoz.
S a legegyszereübben a negatív energia érhetö el. 😛
Csakhogy a negatív energia olyan mint a kábítószer.
Gyorsan hat,de gyorsan el is megy.
S egyre több kell belöle.
Ìgy a szeretetlen ember csapdába kerül,és mohó energiavámpírként
lesben áll hogy lecsapjon bárkire.
Késöbb aztán ennek a szakasznak is vége,mert a szeretetlen ember
egyre csak éhesebb lesz.
Ugyhogy vadászatra indul,balhékat kever szándékosan hogy abból újabb energiát nyerjen.
A szeretetlen embert nem gyözhetjük le a saját fegyverével.
Ha leállunk vele adok-kapok játszani attól csak erösebb lesz,mi pedig egyre gyengébbek. 😛
A szeretetlen ember ellen csak a szeretet az egyetlen hatásos fegyver!
A valódi öszinte szeretet,ami igazad van Balázs a megértesen át vezet.
A szeretetlen ember ereje elolvad a szeretettöl,mint a jég olvad a nap melegétöl.
De addigra gyakran olyannyira rászokott a szeretetlen ember a negatív energiákra,
hogy a pozitív energia mint amilyen az öszinte szeretet már nem tápláléka többé,
hanem a szeretetlen ember halálát okozza a fizikai világban.
Üdv!Erika
A társadalom
hatása a szeretetlenségre nem elsődleges. Elsődleges hatás az anya vagy az őt helyettesítő személy hatása. A leszületett lélek tanulja a külvilágtól azt, hogy ő szerethető, ezért tennie kell-e valamit, vagy azért jár, mert létezik. Az anya után jön az apa, a testvérek és a tágabb család hatása, csak ez után következik a társadalom hatása.
Az integrál pszichológia pontosan leírja hogy melyik életszakaszban pontosan milyen sérülésre van „szükség” például a pszichózis, a border-line vagy a neurózis kialakulásához.
Hitler elég jó példa, korán meghalt az édesanyja. Az apja pedig ütötte-verte. Kétségbeesésében nyitott a szellemvilág felé, vissza akarta hívni az anyját. A kinyílt csatornán a 2. világháború démona jött át, a következmények jól ismertek.
A társadalom negatív hatása megmutatkozik a nagy család felbomlásában, az anya magányos küzdelmében sok esetben. A természetes az volna, hogy a segítő női és férfi családtagok megosszák a terheket. A régi törzsi közösségekben így éltek, ez megfigyelhető a falkában élő állatoknál, például a farkasoknál. Az anya, a kicsinyek életben maradása az elsődleges, mert a falka csak így tud fent maradni. A spirituális emberek létre fognak hozni a jövőben ilyen kisebb közösséget, ez a fejlődés útja.
Ha a lélekben élő un. öngyógyító képesség sérülése akkora, hogy nem képes magát meggyógyítani, akkor maximum a lelki fájdalmak csökkentése lehetséges gyógyszerek használatával. Ebben az esetben a személyiség alapjaiban annyira torzult, hogy gyógyulása ebben a leszületésben nem lehetséges, az okok karmikusak. Ha az öngyógyító képesség meg tud birkózni a sérülésekkel, akkor a középpontban, mélyen legbelül bennünk élő Isteni bölcsesség, Belső Mester elkezdi megmutatni az utat. Elvezet a terapeutákhoz, a meditációhoz, az agykontrollhoz, a Hellinger terápiához stb, elindít az úton.
Első lépésként az okok feltárása, a szülői magatartás megértésen alapuló elfogadása kell hogy megtörténjen. Generációk óta tovább görgetett probléma ez, érdekes módon saját megfigyelésem az, hogy nagyon sok esetben mégis képes a szülő több szeretetet és kevesebb bántást továbbadni, mint amennyit kapott, persze vannak sajnos ellenpéldák is. A szülői viselkedés megértése nélkül egészséges személyiség nem létezhet, amit kizár, megtagad és lefojt, mint magatartást, benne tartja magában a betegségben, deviáns megnyilvánulásokban. A második lépés elfogadni azt, hogy a leszületés előtt bevállaltuk ennek az életútnak pontosan ezeket a nehézségeit és megkeresni, mit változtat a lelkünkön.
Az empátia, mint érzés, lelki állapot ugyanúgy tanult képesség, mint a szeretet. Az emberi evolúció létrehozta ezért a könnyeket, a sírás képességét. De megérteni a másik ember akkor tudjuk igazán, ha mi magunk átéltük ugyanazt a dolgot, ami most fájdalmat okoz neki.
Kati!
Tehát hitlert nem szerette senki,verte az apja,ezért lett
Kati!
Tehát hitlert nem szerette senki,verte az apja,ezért lett ilyen?Vagy az apja eleve agresszív,érzéketlen személyiségét örökölte?Gondolom mindkettőnek volt hatása.
Az empátiához tényleg szükség van „előképzettségre” ,hogy felismerjük a helyzeteket,tudjuk mi milyen érzést okoz.
Amúgy szerinted van objektív igazság,vagy az teljesen szubjektív?Annak adunk igazat,akit jobban sajnálunk?
Mi a közös minden dologban a világon ami csak van, ami mindenre
Mi a közös minden dologban a világon ami csak van, ami mindenre kivétel nélkül igaz?
Hogy fizikai részecskékből van mondjuk.Vagy szerinted?
Hogy fizikai részecskékből van mondjuk.Vagy szerinted?
Nem minden áll fizikai részecskékből.
Nem minden áll fizikai részecskékből.
Bizonyítsd be!
Bizonyítsd be!
És részecskék közötti tér? Az nem anyag, se
És részecskék közötti tér? Az nem anyag, se részecske…:)
Egyébként a részecske valójában nem részecske, nem egy „gömb felület”, hanem egy rendszer. Az atom a legtöbb esetben nem más mint elektronok, protonok és neutronok összetett rendszere. És ezek is külön összefüggő rendszereket alkotnak. A tapasztalásod és az élményed is egy összetett rendszer nem maga a részecske, vagy az anyag. Egy számítógépes programot egy kódsorozat alkot, de amit te látsz belőle az a kód „egésze”, megnyilvánult eredménye, „működése”. A fantáziád se részecskék, sejtek halmaza, még akkor se, ha az agyad neuronjainak aktivitása hozza létre.
A kölcsönhatás mint fogalom pl. nem egy megfogható, anyagi dolog, mégis létezik.
Az igazság
csakis objektív, mert ha szubjektív már nem igazság 🙂 Onnantól kezdve csak egy vélemény.
Felismerése akkor lehetséges, ha érzelmeinktől mentesen tudunk vizsgálni valamit. Tehát az érzelmeken felül kell emelkedni hozzá. Vagy felfelé emelkedni, a tiszta racionalitás szintjére, vagy befelé mélyülni meditációban a belső bölcsesség szintjére. Felülről intiutív jönnek le AHA élménnyel a felismerések.
Az erős érzelmek megélése nagyon torzít. Meditációs mélyülés nem is lehetséges intenzív érzelmek megélése idején. A pozitív érzelmek mint a hála, a szerelem ugyanúgy vakká tesz, mint a vak gyűlölet. Szóhasználat nem véletlenül alakult ki így. Még pár szót a sajnálatról. A sajnálat mint érzelem káros mind a két fél részére, mert a sajnálót a lesajnált felé emeli. Ha azon kapom magam, hogy jaj, szegény! Akkor gyorsan megvizsgálom hogy miért is akarok felé emelkedni, vagy a másik része, hogy saját magamat sajnálom belül és ezt kivetítve élem meg. Szóval ne sajnáljunk senkit és semmit, azért kapta a feladatot, mert ezzel van dolga, ebből fog tanulni valamit, ha súlyos a baj, akkor a kisebb intésekből nem tanult. Az együttérzés a helyénvaló. A segítség nyújtása, ha kérik. A tanítás adása, ha a másik befogadó. Ha nem, akkor hagy vergődjön, majd a Teremtő Tudat ad másik lehetőséget neki, még ezerszer leszülethetünk.
Várj! Ezt úgy mondod,hogy : igazság=száraz tények,vagyis
Várj! Ezt úgy mondod,hogy : igazság=száraz tények,vagyis valóság
De nem ezt kérdeztem,hanem hogy az igazságérzet micsoda?Empátia?Sajnálat?Ha mindenki letoj mindenkit egy társadalomban,akkor nincs igazságszolgáltatás,nincsenek törvények csak ököljog.
„Az együttérzés a helyénvaló. A segítség nyújtása” De azért akarsz segíteni mert nem jó neked ahogy szenved=sajnálod.Nem?
Szerencsére
túl vagyok azon, hogy segíteni akarjak 🙂
Tudatosság azt jelenti számomra, tudom, hogy amit teszek vagy nem teszek az harmóniában van-e Isten akaratával. Ha igen, akkor a tett helyén való. Erre a harmóniára vágyom, ez hajt. Ha egós sajnálkozásból a magasabb terv-tanítás ellen teszek, a karma azonnal az orromra koppint.
Ha segítenem kell azért segítek, mert megtehetem és felismerem, ez a dolgom. Segítség adása az én életutamban az, hogy megtaníthatok embereknek módszereket, hogy valóra váltsák az igazi céljaikat. Fogalmazhatom úgy is, hogy a koloncok letisztogatása a cél. Direktben fogalmazva, bontsd le a korlátaidat, állj rá a megfelelő csapára és haladj rajta!
Az igazi lelki célok a szeretetben élés, a belső lelki harmónia, a hivatás megtalálása és öröme, az igazi hála a létezésért, a spirituális fejlődés.
Persze persze,mindenki boldogságra vágyik,te meg ebben akarsz
Persze persze,mindenki boldogságra vágyik,te meg ebben akarsz segíteni másoknak,hogy ezt elérjék.És nem szeretnéd ha a te elhamarkodott ,következetlen segítséged miatt messzebbre kerülne és nem közelebbre a boldogsághoz.
Jól értelmezlek?
Mert ha igen,akkor ez is empátia:téged zavar,ha más szenved
Az empátia
azt jelenti, tudom, mit érzel. Mert voltam ugyanilyen helyzetben és emlékszem arra az érzésre.
Ha viccesre fordítom a szót, miért zavarna engem, ha valaki szenved? Pláne ha az ellenségem az 😀
Komolyra fordítva a szót, a lelki fejlődés velejárója az, hogy egyre nagyobb mélységben éljük meg az érzéseinket.
Például ha valakit nagyon szeretsz, nagyon kemény fájdalom elveszíteni. Két választásod van, vagy feldolgozod, vagy lezárod a szívedet. Ha feldolgozod, akkor egy még mélyebb szeretetet tudsz megélni később. Ha lezársz, akkor csak felszínes érzéseket élsz meg, kicsi öröm, kicsi bánat alapon.
Tehát ha valaki nagyon szenved, mert éppen a feldolgozási szakaszban van, nem sajnálom, hanem hiszek benne. Hiszek benne, hogy megoldja, hogy nagy szívű emberré válik általa. Elfogadom ezeknek a dolgoknak a szükségszerűségét.
Meglepő pont tőled olvasni:ellenségem………….had
Meglepő pont tőled olvasni:ellenségem………….had szenvedjen
nem elég erős a hited,hogy mindenkit tudj szeretni?
nem tudod megoldani a konfliktusaidat?
ez különböztet meg minket a gyerekektől. (szerintem)
egyébként én nem tartom ezt bajnak ,csak a hívőknél ez olyan ellentmondásos,kiábrándító
Egyetértek ebben. Ez a „miért zavarna, ha szenved…” ez egy kis
Egyetértek ebben. Ez a „miért zavarna, ha szenved…” ez egy kissé számomra is meglepő… Ennyit számomra a new ages szemléletről. Röviden és tömören kimondom a véleményem: ellenszenves egy szemlélet. Még inkább kezdek kiábrándulni ebből, pedig sose voltam igazán a híve. De ha valaki ilyet mond, aki ilyen tanfolyamot elvégez… az egész tanulmányát hitelteleníti. Ennyit érnének azok a könyvek? Vagy nem azzal van a baj, hanem azzal, aki értelmezi? Nem értem, de nagyon ellenszenves ez a gondolat, bocsánat, de ezt gondolom. Bár Kati részéről nem rossz szándékot érzek, maga ez a szemlélet vált ki belőlem ilyet, hogy nem tetszik, idegen. De nem gondolkodhatunk egyformán, ez tény. Mindenesetre az anti-newage még egy fokkal erősödött bennem.
Az a véleményem, hogy tisztázni kellene néhány dolgot.
1, Mit
Az a véleményem, hogy tisztázni kellene néhány dolgot.
1, Mit takar a sajnálat, és az empátia szó?
Én is úgy gondolom, hogy az empátia az, amikor tudjuk, mit érez a másik.
A sajnálat, amikor mi is teljes szívünkkel átérezzük a fájdalmat, – vele együtt szenvedünk.
2, Látunk egy szenvedő embert. Kérdés, hogy mit szeretnénk? Neki segíteni, vagy bizonyítani, hogy milyen érző lelkek vagyunk?
Ha az elsőt, akkor vajon az segít-e neki, hogy mellé ülünk, és együtt sírunk? Vajon az ad-e neki elég erőt, vagy az, hogy mellette állva, bízunk benne, hogy képes megbirkózni a fájdalmával? Melyik hozzáállás emeli őt fel, (felnőtt állapotba) és melyik tartja a „segítségre szoruló én” (gyermeki) szerepben?
Az NLP tanárom (köszönöm ezt is Murányi Péternek) úgy fogalmazta, „vajon akkor tudsz-e segíteni egy kútba esett embernek, ha mellé ugrasz, és együtt zokogsz vele, vagy ha kívülről nézel az eseményre, és így több mindent észreveszel?”
A képhez hozzátartozik, hogy nem mindenki tud probléma esetén a felnőtt állapotba kerülni, tehát szükség lehet az elején „melléugrani”, de ez hosszútávon mindenképpen rögzíti a gyermeki (segítségre szoruló) viselkedést.
Arról nem is beszélve, hogy a környezet egy idő múlva manipulatívnak érzi ezt a fajta magatartást, esetleg érzelmi zsarolásként éli meg, és ettől nagyon elmérgesedhetnek az emberi kapcsolatok.
3, Azt érdemes saját magunktól megkérdezni, hogy mit ad nekünk az, ha együtt zokogunk a másikkal? Milyen fontos – saját magunkról alkotott pozitív képet erősít?
És vajon miért van erre szükségünk? 🙂
Ildikó, én nem ilyesmire gondoltam. Ez nálam úgy megy, hogy
Ildikó, én nem ilyesmire gondoltam. Ez nálam úgy megy, hogy átérzem a környezetem fájdalmát, de nem kesergek velük, hanem próbálok adni valami tanácsot, segíteni, ha tudok és persze ha befogadják. Mivel hozzájuk tartozom, át is érzem, nem tudom máshogy. Ha ezt megpróbálnám elnyomni, becsapnám magam, és ha nem tudnám átérezni, akkor valószínű segíteni sem. Valahogy nem is én lennék. Ilyenkor nem arra gondolok, hogy én ettől jó vagy rossz vagyok, hanem mert így szoktam meg, nem is gondolkodom rajta, hogy ettől milyen vagyok, csak eszembe jutott, hogy igen, hasonlót én is átéltem már vagy esetleg így nem, de megpróbálom elképzelni, stb. Elfogadtam, hogy én így „működök”.
A Kati által írt nézet azért vált ki ellenérzést, mert a ma többször látott, individualista liberális ember képét juttatja eszembe (most a nézetre gondolok, nem konkrét személyekre), akit tényleg nem érdekel, mit érez a másik, csak előbbre juthasson. Akit nem zavar, hogy a környezete szenved, szerintem könnyen válhat ilyenné.
Te tényleg
ennyire nem érted a viccet???? Odaraktam a jelet is, de hát… Humorérzékből egyes.
Vagy ez egy szimpla belém vetítés a részedről?
A szeretet amúgy nem hit kérdése. A szeretet egy energia, ami ha elég magas rezgésen van valaki, akkor kiárad, mindenkire egyformán, mint a nap, ahogy süt. Elvárások mentes.
Az, hogy milyen szinten vagyok képes a másik embert szeretni, az attól függ, saját magamat mennyire szeretem.
Ezért törekszem a belső harmónia megteremtésére, ha ez meg van, akkor sugárzik a szeretet kifelé.
azért nem belevetítés,mert én pl soha nem gondolok ilyesmire még
azért nem belevetítés,mert én pl soha nem gondolok ilyesmire még viccből sem,ezért gondoltam azt ,hogy nem zörög a haraszt ha…….
pl Ademonról sem tudnám elképzelni,hogy ilyen vicceket dob fel
amúgy jó lenne ha nem csak állítana,hanem bizonyítana is néha : )
Már megint mit bizonyítsak…jaj 🙂
Szavakkal hogyan? Ha én képe
Már megint mit bizonyítsak…jaj 🙂
Szavakkal hogyan? Ha én képes vagyok szavakkal bizonyítani, akkor te képes lehetsz ugyanezzel az erővel kétségbe vonni is. Ezzel csak fölösleges köröket futnánk. A bizonyítás többről szól, mint itt kibeszélni a dolgokat.
Egyébként is nem nekem kell bizonyítani ebben, hanem a tapasztalásodnak. Azt meg a saját törekvésed és az élet adja majd. Ha bizonyítékot akarsz, akkor keresd az életben és a világban.
vagy csak félsz vitába szállni? lehet hogy nekem lesz igazam a
vagy csak félsz vitába szállni? lehet hogy nekem lesz igazam a végén?
én csak azt szeretném ha mindenki kicsit szélesítené a látókörét
az embereket és magunkat meg lehet vizsgálni elfogultság nélkül,nem folyton értékelve:jó,rossz,magas rezgésű,bölcs,igazságos,magas szintű,felfelé törekvő,ragyogó fényű stb
ezek olyan szubjektív és eléggé átlátszó jelzők
ezért tartom fontosnak és érdekesnek a humánetológiát pl ,mert úgy vizsgálja az embereket,mintha a megfigyelő nem ember lenne.
csak így kívülről lehet meglátni bizonyos dolgokat és ekkor az ember már sokkal megértőbb is lesz
a végén viszont felismeri a sok hasonlóságot a majmokkal
de legalább ki tudott lépni emberi szemszögéből
Annyi eszmecserénk után még ilyeneket mondasz hogy félek? 😀 Nem
Annyi eszmecserénk után még ilyeneket mondasz hogy félek? 😀 Nem, nem félek, pusztán ha nem elégítenek ki a válaszaim akkor járj utánuk. Ha nem vagyok meggyőző akkor nem vagyok az, te sem vagy túlzottan az, szóval ne csodálkozz ha kételkedik a szavaidban bárki is 🙂
én itt a tudományos emberismeretet képviselem
meghökkentő,hogy
én itt a tudományos emberismeretet képviselem
meghökkentő,hogy ez nem meggyőző neked
hisz te egyetemre jársz.nem?
az hogy a többiek nem hisznek nekem ,annak értem az okát:nem tájékozottak a tudományokban(tisztelet a kivételnek)
a tudományos gondolkodás nem elégszik meg azzal,hogy:hidd el
hanem mindent megkérdőjelez: mi az hogy jó? hogy szép? hogy rossz? kinek rossz?
tehát abszolút szkeptikus még a saját eredményeivel is
szabadgondolkodás,de nem vakhit
tényleg nem értem miért nem értesz velem egyet
az hogy neked voltak bizonyos tapasztalataid,mit bizonyít?
honnan tudod,hogy az nem csak az agyad „zavara” volt?
Mi volt a tapasztalatom? :)? Hogy gátlás és torzítás mentesen,
Mi volt a tapasztalatom? :)? Hogy gátlás és torzítás mentesen, belső zajok nélkül tapasztalhattam meg az engem körülvevő világot? Mi ebben a zavar? 🙂 Szerinted mit tapasztaltam meg, hogy az olyan zavaros lehetne?
azért hívom zavarnak,mert eltér a megszokottól,tehát a szokott
azért hívom zavarnak,mert eltér a megszokottól,tehát a szokott észlelés zavara(nem rossz értelemben zavar)
amúgy én is erre törekszem szerintem,csak máshonnan
egyetértesz a tudományos emberismerettel,világnézettel vagy sem?
Azért mert eltér a megszokottól még nem zavar. Akkor használjunk
Azért mert eltér a megszokottól még nem zavar. Akkor használjunk más kifejezést rá, mert ez így félreérhető.
Tudományos emberismeret? Nem tartom még teljesnek. Egyébként melyik részével kéne egyetértenem?
Önellentmondásba
keveredtél.
Ha valóban ismersz, mert agresszív vagyok, ráadásul öröklötten, akkor miért is lepődtél meg a viccemen?
Ha valóban úgy gondolod, ismersz, azzal becsapod magad. Meglepődnél egy-két ember kb 180 fokban más, mint amit itt vetít az oldalon. Egyik barátom el is nevezte ezt a jelenséget Fórum-Huszárságnak.
Hajrá, csörte 😀
Agresszivitás nélkül nincs életben maradás, még a növényi világban sem. Agresszivitás azt jelenti, hogy megszerzem amire szükségem van és meg is védem. Szerencsére magasabb tudatossági szinten a bevonzás maximum szóbeli agresszió kezelését, tolerálását jelenti.
én valóban nem lepődtem meg ,csak kiragadtam azt a kis
én valóban nem lepődtem meg ,csak kiragadtam azt a kis „elszólást” a többiek figyelmébe ajánlva azt
de az agressziómat pl én sem tagadom meg,nagyon is ott van mindenkiben
„Meglepő pont tőled olvasni:ellenségem…”
„Meglepő pont tőled olvasni:ellenségem………….had szenvedjen”
„én valóban nem lepődtem meg”
Na, ezért adom fel én minden esetben a kommunikálást veled…
Jó szórakozást!
D. Kati !
megsértődtél?
amúgy hallottad már azt a szót ,hogy
D. Kati !
megsértődtél?
amúgy hallottad már azt a szót ,hogy :manipuláció?
negatív cselekmény,de én itt jó szándékból teszem.
ha belegondoltok,ezt nem is kell bizonygatnom
amúgy nyugodj meg ,Katipotter ugyanolyan agresszív mint te
csak ő nyíltan,ezért harcias
te meg inkább rejtetten,ezért akartad múltkor Éva C. ellen uszítani a többieket a háta mögött
bocsi de ha ez igaz,most legalább szembesülsz vele és így már könnyebb rajta változtatni(ha akarsz)
én pl nem akarok változtatni magamon,már többször próbáltam,de nem ment
ha valaki támad engem (szemtől szemben értem)mindig elönt az adrenalin,nem tudom kontrollálni,csak utólag tudom kielemezni a szitut
tényleg nem bántani akarlak,csak eszmecsere
Van bennem harciasság az tény, de amennyi van, azzal ki vagyok
Van bennem harciasság az tény, de amennyi van, azzal ki vagyok békülve, mert ez olyan védekezés- vagy védelmezésféle, természetesnek érzem, mert szívből jön. Alapból szelíd vagyok, bizonyos helyzetek amúgy kihozzák. Éva elleni uszítás, hát ezt én így nyíltan nem akartam elmondani, mert privát ügynek éreztem, de azt el kell mondjam Kati, hogy ezt részedről én is tapasztaltam, emlékszel, hogy be is szóltam. De mivel most szembesülök vele, hogy ezt nem csak én tapasztaltam, ezek szerint többeket Éva ellen hergeltél, hát most elmondom minden sorstársamnak: el ne higgyék, csak az alapján alkossanak véleményt bárkiről, amit ők is tapasztaltak (merthogy én alaptalannak gondolom, mivel ismerem Évát)…. Ez nagyon gáz halljátok, ilyet azért nem kellene, egyikünkkel sem. De hát ez van, ezzel a tapasztalattal is kell kezdeni valamit, és helyére rakni.
az agressziód empátiával egészítődik ki,ezért vagy az
az agressziód empátiával egészítődik ki,ezért vagy az „igazság harcosa”
rejtett agresszióval rendelkező emberek is vannak,és nem tehetnek róla hogy ilyenek,nekünk annyi a dolgunk,hogy ha tudjuk ezt valakiről,óvatosabbak legyünk vele(általánosságban mondom,nem célzok senkire)
hogy ezek jó,vagy rossz tulajdonságok,azt mindig a személy közössége dönti el
ha egy közösségben az agresszívek vannak többségben és ez szükséges a túlélésükhöz,akkor ez erény lesz(egyes indián törzsek)
Kicsit kellemetlenül érzem magamat. Egyfelől ,mert ez már több
Kicsit kellemetlenül érzem magamat. Egyfelől ,mert ez már több hónapos dolog ,és Hál’ Istennek már nincs aktualitása.
Úgy értem,hogy szerintem már késői ezt előhozni,annál is inkább,mert Kati a Domináns anya blogból leszűrte a tanulnivalót,és azóta egészen másképp kommunikál.
Megírta az Integrál blogot,és azóta -nekem legalább is úgy tűnik-,hogy tartja is magát ahhoz.
Lehet hogy most ezzel olajat öntök a tűzre,és esetleg jönnek ellenvélemények,de a lelkiismeretem szerint ezt el kellett mondanom /mivel ő ebben a helyzetben ,érdemben nem nagyon tudja megvédeni magát/.
Ha egy kicsit utána néztek,akkor szerintem észrevehető,hogy a Domináns anya blog óta,Kati egy hatalmas
pozitív változáson ment keresztül,és ezért kicsit igazságtalannak éreztem,hogy pont most lett ez a dolog a szemére vetve,és nem akkor amikor ez aktuális volt.
A személyes vitákba nem szólnék bele,ezt az egy megjegyzést szerettem volna megtenni.
Akkor elnézést kérek, ha már nem aktuális és emiatt nem túl
Akkor elnézést kérek, ha már nem aktuális és emiatt nem túl igazságos, amit írtam ezzel kapcsolatban.
Kati,Alfának válaszoltam,mert ő az én írásomat olvasta
Kati,Alfának válaszoltam,mert ő az én írásomat olvasta erről,ami már korábbi volt.
Tehát magamat javítottam ki,/ hogy ez lezárt ügy,már nem aktuális/.
Kedves Névtelen!
Miért akarod mások szájába adni a szavakat?
Láthatod hogy nem sétált bele ebbe a csapdádba Ademon,
és most megpróbálkozol Katinál?
Ha van mondanivalód akkor egyszerüen írd le.
Vagy nyiss neki blogot.
Nem szükséges meddö vitával cicomáznod.
Üdv!Erika
Kati!
teljesen egyetértek veled, nekem jó az empátiás
Kati!
teljesen egyetértek veled, nekem jó az empátiás képességem, és mondhatom azt a betegnek tudom mit érez vagy bárki másnak, de nincs igazam addig amíg át nem élem azt a szitut vagy hasonlót addig nem tudom csak sejtem és addig bármilyen vélemény a részemről nem igaz hisz fogalmam sincs ki mit hogyan él meg hisz minden ember más és más!
Én teljesen felismertem magamban ezt a szeretettelenséget időnként az okokat is látom, de nem tudom a kiutat, ismerem a negatív érzések „gyönyörű” cseppjeit és tudom nem ez a helyes, próbálom szeretni önmagam, de az egoista énem nem akarom növelni, akkor hogy is tegyem ezt, tudom erről már írtatok eleget, bízni kell magamban, de nem akarok egoista lenni, hogy válasszam el az ego és az énem szeretetét?
úgy hogy ne a hiúságom növeljem?
azt hiszem tudok szeretetet adni másoknak, de kapni azt már nehezen megy társtól, barátnőimtől nem, de egy férfitól már nem tudom milyen?
Gyakorlom és átérzem a hálát, hálás vagyok a szüleimért a testvérem és családjáért, a fiamért, a lakásomért,a barátaimért, hogy van munkám igaz ez nem a hobbim, de van, szeretem a helyet ahol élek, csak egy társat nem tudok befogadni valahogy nem megy, bár ez már egy másik téma.
üdv: kriszti
Kati!
teljesen egyetértek veled, nekem jó az empátiás
Kati!
teljesen egyetértek veled, nekem jó az empátiás képességem, és mondhatom azt a betegnek tudom mit érez vagy bárki másnak, de nincs igazam addig amíg át nem élem azt a szitut vagy hasonlót addig nem tudom csak sejtem és addig bármilyen vélemény a részemről nem igaz hisz fogalmam sincs ki mit hogyan él meg hisz minden ember más és más!
Én teljesen felismertem magamban ezt a szeretettelenséget időnként az okokat is látom, de nem tudom a kiutat, ismerem a negatív érzések „gyönyörű” cseppjeit és tudom nem ez a helyes, próbálom szeretni önmagam, de az egoista énem nem akarom növelni, akkor hogy is tegyem ezt, tudom erről már írtatok eleget, bízni kell magamban, de nem akarok egoista lenni, hogy válasszam el az ego és az énem szeretetét?
úgy hogy ne a hiúságom növeljem?
azt hiszem tudok szeretetet adni másoknak, de kapni azt már nehezen megy társtól, barátnőimtől nem, de egy férfitól már nem tudom milyen?
Gyakorlom és átérzem a hálát, hálás vagyok a szüleimért a testvérem és családjáért, a fiamért, a lakásomért,a barátaimért, hogy van munkám igaz ez nem a hobbim, de van, szeretem a helyet ahol élek, csak egy társat nem tudok befogadni valahogy nem megy, bár ez már egy másik téma.
üdv: kriszti
Éppen ez a kérdés ihlette A Domináns anya kálváriája cimü
Éppen ez a kérdés ihlette A Domináns anya kálváriája cimü blogot bennem.
A szeretetlen ember egy idö után táplálékot(energiát) hajt fel magának
az életben maradáshoz.
S a legegyszereübben a negatív energia érhetö el. 😛
Csakhogy a negatív energia olyan mint a kábítószer.
Gyorsan hat,de gyorsan el is megy.
S egyre több kell belöle.
Ìgy a szeretetlen ember csapdába kerül,és mohó energiavámpírként
lesben áll hogy lecsapjon bárkire.
Késöbb aztán ennek a szakasznak is vége,mert a szeretetlen ember
egyre csak éhesebb lesz.
Ugyhogy vadászatra indul,balhékat kever szándékosan hogy abból újabb energiát nyerjen.
A szeretetlen embert nem gyözhetjük le a saját fegyverével.
Ha leállunk vele adok-kapok játszani attól csak erösebb lesz,mi pedig egyre gyengébbek. 😛
A szeretetlen ember ellen csak a szeretet az egyetlen hatásos fegyver!
A valódi öszinte szeretet,ami igazad van Balázs a megértesen át vezet.
A szeretetlen ember ereje elolvad a szeretettöl,mint a jég olvad a nap melegétöl.
De addigra gyakran olyannyira rászokott a szeretetlen ember a negatív energiákra,
hogy a pozitív energia mint amilyen az öszinte szeretet már nem tápláléka többé,
hanem a szeretetlen ember halálát okozza a fizikai világban.
Üdv!Erika
A társadalom
hatása a szeretetlenségre nem elsődleges. Elsődleges hatás az anya vagy az őt helyettesítő személy hatása. A leszületett lélek tanulja a külvilágtól azt, hogy ő szerethető, ezért tennie kell-e valamit, vagy azért jár, mert létezik. Az anya után jön az apa, a testvérek és a tágabb család hatása, csak ez után következik a társadalom hatása.
Az integrál pszichológia pontosan leírja hogy melyik életszakaszban pontosan milyen sérülésre van „szükség” például a pszichózis, a border-line vagy a neurózis kialakulásához.
Hitler elég jó példa, korán meghalt az édesanyja. Az apja pedig ütötte-verte. Kétségbeesésében nyitott a szellemvilág felé, vissza akarta hívni az anyját. A kinyílt csatornán a 2. világháború démona jött át, a következmények jól ismertek.
A társadalom negatív hatása megmutatkozik a nagy család felbomlásában, az anya magányos küzdelmében sok esetben. A természetes az volna, hogy a segítő női és férfi családtagok megosszák a terheket. A régi törzsi közösségekben így éltek, ez megfigyelhető a falkában élő állatoknál, például a farkasoknál. Az anya, a kicsinyek életben maradása az elsődleges, mert a falka csak így tud fent maradni. A spirituális emberek létre fognak hozni a jövőben ilyen kisebb közösséget, ez a fejlődés útja.
Ha a lélekben élő un. öngyógyító képesség sérülése akkora, hogy nem képes magát meggyógyítani, akkor maximum a lelki fájdalmak csökkentése lehetséges gyógyszerek használatával. Ebben az esetben a személyiség alapjaiban annyira torzult, hogy gyógyulása ebben a leszületésben nem lehetséges, az okok karmikusak. Ha az öngyógyító képesség meg tud birkózni a sérülésekkel, akkor a középpontban, mélyen legbelül bennünk élő Isteni bölcsesség, Belső Mester elkezdi megmutatni az utat. Elvezet a terapeutákhoz, a meditációhoz, az agykontrollhoz, a Hellinger terápiához stb, elindít az úton.
Első lépésként az okok feltárása, a szülői magatartás megértésen alapuló elfogadása kell hogy megtörténjen. Generációk óta tovább görgetett probléma ez, érdekes módon saját megfigyelésem az, hogy nagyon sok esetben mégis képes a szülő több szeretetet és kevesebb bántást továbbadni, mint amennyit kapott, persze vannak sajnos ellenpéldák is. A szülői viselkedés megértése nélkül egészséges személyiség nem létezhet, amit kizár, megtagad és lefojt, mint magatartást, benne tartja magában a betegségben, deviáns megnyilvánulásokban. A második lépés elfogadni azt, hogy a leszületés előtt bevállaltuk ennek az életútnak pontosan ezeket a nehézségeit és megkeresni, mit változtat a lelkünkön.
Az empátia, mint érzés, lelki állapot ugyanúgy tanult képesség, mint a szeretet. Az emberi evolúció létrehozta ezért a könnyeket, a sírás képességét. De megérteni a másik ember akkor tudjuk igazán, ha mi magunk átéltük ugyanazt a dolgot, ami most fájdalmat okoz neki.
Kati!
Tehát hitlert nem szerette senki,verte az apja,ezért lett
Kati!
Tehát hitlert nem szerette senki,verte az apja,ezért lett ilyen?Vagy az apja eleve agresszív,érzéketlen személyiségét örökölte?Gondolom mindkettőnek volt hatása.
Az empátiához tényleg szükség van „előképzettségre” ,hogy felismerjük a helyzeteket,tudjuk mi milyen érzést okoz.
Amúgy szerinted van objektív igazság,vagy az teljesen szubjektív?Annak adunk igazat,akit jobban sajnálunk?
Mi a közös minden dologban a világon ami csak van, ami mindenre
Mi a közös minden dologban a világon ami csak van, ami mindenre kivétel nélkül igaz?
Hogy fizikai részecskékből van mondjuk.Vagy szerinted?
Hogy fizikai részecskékből van mondjuk.Vagy szerinted?
Nem minden áll fizikai részecskékből.
Nem minden áll fizikai részecskékből.
Bizonyítsd be!
Bizonyítsd be!
És részecskék közötti tér? Az nem anyag, se
És részecskék közötti tér? Az nem anyag, se részecske…:)
Egyébként a részecske valójában nem részecske, nem egy „gömb felület”, hanem egy rendszer. Az atom a legtöbb esetben nem más mint elektronok, protonok és neutronok összetett rendszere. És ezek is külön összefüggő rendszereket alkotnak. A tapasztalásod és az élményed is egy összetett rendszer nem maga a részecske, vagy az anyag. Egy számítógépes programot egy kódsorozat alkot, de amit te látsz belőle az a kód „egésze”, megnyilvánult eredménye, „működése”. A fantáziád se részecskék, sejtek halmaza, még akkor se, ha az agyad neuronjainak aktivitása hozza létre.
A kölcsönhatás mint fogalom pl. nem egy megfogható, anyagi dolog, mégis létezik.
Az igazság
csakis objektív, mert ha szubjektív már nem igazság 🙂 Onnantól kezdve csak egy vélemény.
Felismerése akkor lehetséges, ha érzelmeinktől mentesen tudunk vizsgálni valamit. Tehát az érzelmeken felül kell emelkedni hozzá. Vagy felfelé emelkedni, a tiszta racionalitás szintjére, vagy befelé mélyülni meditációban a belső bölcsesség szintjére. Felülről intiutív jönnek le AHA élménnyel a felismerések.
Az erős érzelmek megélése nagyon torzít. Meditációs mélyülés nem is lehetséges intenzív érzelmek megélése idején. A pozitív érzelmek mint a hála, a szerelem ugyanúgy vakká tesz, mint a vak gyűlölet. Szóhasználat nem véletlenül alakult ki így. Még pár szót a sajnálatról. A sajnálat mint érzelem káros mind a két fél részére, mert a sajnálót a lesajnált felé emeli. Ha azon kapom magam, hogy jaj, szegény! Akkor gyorsan megvizsgálom hogy miért is akarok felé emelkedni, vagy a másik része, hogy saját magamat sajnálom belül és ezt kivetítve élem meg. Szóval ne sajnáljunk senkit és semmit, azért kapta a feladatot, mert ezzel van dolga, ebből fog tanulni valamit, ha súlyos a baj, akkor a kisebb intésekből nem tanult. Az együttérzés a helyénvaló. A segítség nyújtása, ha kérik. A tanítás adása, ha a másik befogadó. Ha nem, akkor hagy vergődjön, majd a Teremtő Tudat ad másik lehetőséget neki, még ezerszer leszülethetünk.
Várj! Ezt úgy mondod,hogy : igazság=száraz tények,vagyis
Várj! Ezt úgy mondod,hogy : igazság=száraz tények,vagyis valóság
De nem ezt kérdeztem,hanem hogy az igazságérzet micsoda?Empátia?Sajnálat?Ha mindenki letoj mindenkit egy társadalomban,akkor nincs igazságszolgáltatás,nincsenek törvények csak ököljog.
„Az együttérzés a helyénvaló. A segítség nyújtása” De azért akarsz segíteni mert nem jó neked ahogy szenved=sajnálod.Nem?
Szerencsére
túl vagyok azon, hogy segíteni akarjak 🙂
Tudatosság azt jelenti számomra, tudom, hogy amit teszek vagy nem teszek az harmóniában van-e Isten akaratával. Ha igen, akkor a tett helyén való. Erre a harmóniára vágyom, ez hajt. Ha egós sajnálkozásból a magasabb terv-tanítás ellen teszek, a karma azonnal az orromra koppint.
Ha segítenem kell azért segítek, mert megtehetem és felismerem, ez a dolgom. Segítség adása az én életutamban az, hogy megtaníthatok embereknek módszereket, hogy valóra váltsák az igazi céljaikat. Fogalmazhatom úgy is, hogy a koloncok letisztogatása a cél. Direktben fogalmazva, bontsd le a korlátaidat, állj rá a megfelelő csapára és haladj rajta!
Az igazi lelki célok a szeretetben élés, a belső lelki harmónia, a hivatás megtalálása és öröme, az igazi hála a létezésért, a spirituális fejlődés.
Persze persze,mindenki boldogságra vágyik,te meg ebben akarsz
Persze persze,mindenki boldogságra vágyik,te meg ebben akarsz segíteni másoknak,hogy ezt elérjék.És nem szeretnéd ha a te elhamarkodott ,következetlen segítséged miatt messzebbre kerülne és nem közelebbre a boldogsághoz.
Jól értelmezlek?
Mert ha igen,akkor ez is empátia:téged zavar,ha más szenved
Az empátia
azt jelenti, tudom, mit érzel. Mert voltam ugyanilyen helyzetben és emlékszem arra az érzésre.
Ha viccesre fordítom a szót, miért zavarna engem, ha valaki szenved? Pláne ha az ellenségem az 😀
Komolyra fordítva a szót, a lelki fejlődés velejárója az, hogy egyre nagyobb mélységben éljük meg az érzéseinket.
Például ha valakit nagyon szeretsz, nagyon kemény fájdalom elveszíteni. Két választásod van, vagy feldolgozod, vagy lezárod a szívedet. Ha feldolgozod, akkor egy még mélyebb szeretetet tudsz megélni később. Ha lezársz, akkor csak felszínes érzéseket élsz meg, kicsi öröm, kicsi bánat alapon.
Tehát ha valaki nagyon szenved, mert éppen a feldolgozási szakaszban van, nem sajnálom, hanem hiszek benne. Hiszek benne, hogy megoldja, hogy nagy szívű emberré válik általa. Elfogadom ezeknek a dolgoknak a szükségszerűségét.
Meglepő pont tőled olvasni:ellenségem………….had
Meglepő pont tőled olvasni:ellenségem………….had szenvedjen
nem elég erős a hited,hogy mindenkit tudj szeretni?
nem tudod megoldani a konfliktusaidat?
ez különböztet meg minket a gyerekektől. (szerintem)
egyébként én nem tartom ezt bajnak ,csak a hívőknél ez olyan ellentmondásos,kiábrándító
Egyetértek ebben. Ez a „miért zavarna, ha szenved…” ez egy kis
Egyetértek ebben. Ez a „miért zavarna, ha szenved…” ez egy kissé számomra is meglepő… Ennyit számomra a new ages szemléletről. Röviden és tömören kimondom a véleményem: ellenszenves egy szemlélet. Még inkább kezdek kiábrándulni ebből, pedig sose voltam igazán a híve. De ha valaki ilyet mond, aki ilyen tanfolyamot elvégez… az egész tanulmányát hitelteleníti. Ennyit érnének azok a könyvek? Vagy nem azzal van a baj, hanem azzal, aki értelmezi? Nem értem, de nagyon ellenszenves ez a gondolat, bocsánat, de ezt gondolom. Bár Kati részéről nem rossz szándékot érzek, maga ez a szemlélet vált ki belőlem ilyet, hogy nem tetszik, idegen. De nem gondolkodhatunk egyformán, ez tény. Mindenesetre az anti-newage még egy fokkal erősödött bennem.
Az a véleményem, hogy tisztázni kellene néhány dolgot.
1, Mit
Az a véleményem, hogy tisztázni kellene néhány dolgot.
1, Mit takar a sajnálat, és az empátia szó?
Én is úgy gondolom, hogy az empátia az, amikor tudjuk, mit érez a másik.
A sajnálat, amikor mi is teljes szívünkkel átérezzük a fájdalmat, – vele együtt szenvedünk.
2, Látunk egy szenvedő embert. Kérdés, hogy mit szeretnénk? Neki segíteni, vagy bizonyítani, hogy milyen érző lelkek vagyunk?
Ha az elsőt, akkor vajon az segít-e neki, hogy mellé ülünk, és együtt sírunk? Vajon az ad-e neki elég erőt, vagy az, hogy mellette állva, bízunk benne, hogy képes megbirkózni a fájdalmával? Melyik hozzáállás emeli őt fel, (felnőtt állapotba) és melyik tartja a „segítségre szoruló én” (gyermeki) szerepben?
Az NLP tanárom (köszönöm ezt is Murányi Péternek) úgy fogalmazta, „vajon akkor tudsz-e segíteni egy kútba esett embernek, ha mellé ugrasz, és együtt zokogsz vele, vagy ha kívülről nézel az eseményre, és így több mindent észreveszel?”
A képhez hozzátartozik, hogy nem mindenki tud probléma esetén a felnőtt állapotba kerülni, tehát szükség lehet az elején „melléugrani”, de ez hosszútávon mindenképpen rögzíti a gyermeki (segítségre szoruló) viselkedést.
Arról nem is beszélve, hogy a környezet egy idő múlva manipulatívnak érzi ezt a fajta magatartást, esetleg érzelmi zsarolásként éli meg, és ettől nagyon elmérgesedhetnek az emberi kapcsolatok.
3, Azt érdemes saját magunktól megkérdezni, hogy mit ad nekünk az, ha együtt zokogunk a másikkal? Milyen fontos – saját magunkról alkotott pozitív képet erősít?
És vajon miért van erre szükségünk? 🙂
Ildikó, én nem ilyesmire gondoltam. Ez nálam úgy megy, hogy
Ildikó, én nem ilyesmire gondoltam. Ez nálam úgy megy, hogy átérzem a környezetem fájdalmát, de nem kesergek velük, hanem próbálok adni valami tanácsot, segíteni, ha tudok és persze ha befogadják. Mivel hozzájuk tartozom, át is érzem, nem tudom máshogy. Ha ezt megpróbálnám elnyomni, becsapnám magam, és ha nem tudnám átérezni, akkor valószínű segíteni sem. Valahogy nem is én lennék. Ilyenkor nem arra gondolok, hogy én ettől jó vagy rossz vagyok, hanem mert így szoktam meg, nem is gondolkodom rajta, hogy ettől milyen vagyok, csak eszembe jutott, hogy igen, hasonlót én is átéltem már vagy esetleg így nem, de megpróbálom elképzelni, stb. Elfogadtam, hogy én így „működök”.
A Kati által írt nézet azért vált ki ellenérzést, mert a ma többször látott, individualista liberális ember képét juttatja eszembe (most a nézetre gondolok, nem konkrét személyekre), akit tényleg nem érdekel, mit érez a másik, csak előbbre juthasson. Akit nem zavar, hogy a környezete szenved, szerintem könnyen válhat ilyenné.
Te tényleg
ennyire nem érted a viccet???? Odaraktam a jelet is, de hát… Humorérzékből egyes.
Vagy ez egy szimpla belém vetítés a részedről?
A szeretet amúgy nem hit kérdése. A szeretet egy energia, ami ha elég magas rezgésen van valaki, akkor kiárad, mindenkire egyformán, mint a nap, ahogy süt. Elvárások mentes.
Az, hogy milyen szinten vagyok képes a másik embert szeretni, az attól függ, saját magamat mennyire szeretem.
Ezért törekszem a belső harmónia megteremtésére, ha ez meg van, akkor sugárzik a szeretet kifelé.
azért nem belevetítés,mert én pl soha nem gondolok ilyesmire még
azért nem belevetítés,mert én pl soha nem gondolok ilyesmire még viccből sem,ezért gondoltam azt ,hogy nem zörög a haraszt ha…….
pl Ademonról sem tudnám elképzelni,hogy ilyen vicceket dob fel
amúgy jó lenne ha nem csak állítana,hanem bizonyítana is néha : )
Már megint mit bizonyítsak…jaj 🙂
Szavakkal hogyan? Ha én képe
Már megint mit bizonyítsak…jaj 🙂
Szavakkal hogyan? Ha én képes vagyok szavakkal bizonyítani, akkor te képes lehetsz ugyanezzel az erővel kétségbe vonni is. Ezzel csak fölösleges köröket futnánk. A bizonyítás többről szól, mint itt kibeszélni a dolgokat.
Egyébként is nem nekem kell bizonyítani ebben, hanem a tapasztalásodnak. Azt meg a saját törekvésed és az élet adja majd. Ha bizonyítékot akarsz, akkor keresd az életben és a világban.
vagy csak félsz vitába szállni? lehet hogy nekem lesz igazam a
vagy csak félsz vitába szállni? lehet hogy nekem lesz igazam a végén?
én csak azt szeretném ha mindenki kicsit szélesítené a látókörét
az embereket és magunkat meg lehet vizsgálni elfogultság nélkül,nem folyton értékelve:jó,rossz,magas rezgésű,bölcs,igazságos,magas szintű,felfelé törekvő,ragyogó fényű stb
ezek olyan szubjektív és eléggé átlátszó jelzők
ezért tartom fontosnak és érdekesnek a humánetológiát pl ,mert úgy vizsgálja az embereket,mintha a megfigyelő nem ember lenne.
csak így kívülről lehet meglátni bizonyos dolgokat és ekkor az ember már sokkal megértőbb is lesz
a végén viszont felismeri a sok hasonlóságot a majmokkal
de legalább ki tudott lépni emberi szemszögéből
Annyi eszmecserénk után még ilyeneket mondasz hogy félek? 😀 Nem
Annyi eszmecserénk után még ilyeneket mondasz hogy félek? 😀 Nem, nem félek, pusztán ha nem elégítenek ki a válaszaim akkor járj utánuk. Ha nem vagyok meggyőző akkor nem vagyok az, te sem vagy túlzottan az, szóval ne csodálkozz ha kételkedik a szavaidban bárki is 🙂
én itt a tudományos emberismeretet képviselem
meghökkentő,hogy
én itt a tudományos emberismeretet képviselem
meghökkentő,hogy ez nem meggyőző neked
hisz te egyetemre jársz.nem?
az hogy a többiek nem hisznek nekem ,annak értem az okát:nem tájékozottak a tudományokban(tisztelet a kivételnek)
a tudományos gondolkodás nem elégszik meg azzal,hogy:hidd el
hanem mindent megkérdőjelez: mi az hogy jó? hogy szép? hogy rossz? kinek rossz?
tehát abszolút szkeptikus még a saját eredményeivel is
szabadgondolkodás,de nem vakhit
tényleg nem értem miért nem értesz velem egyet
az hogy neked voltak bizonyos tapasztalataid,mit bizonyít?
honnan tudod,hogy az nem csak az agyad „zavara” volt?
Mi volt a tapasztalatom? :)? Hogy gátlás és torzítás mentesen,
Mi volt a tapasztalatom? :)? Hogy gátlás és torzítás mentesen, belső zajok nélkül tapasztalhattam meg az engem körülvevő világot? Mi ebben a zavar? 🙂 Szerinted mit tapasztaltam meg, hogy az olyan zavaros lehetne?
azért hívom zavarnak,mert eltér a megszokottól,tehát a szokott
azért hívom zavarnak,mert eltér a megszokottól,tehát a szokott észlelés zavara(nem rossz értelemben zavar)
amúgy én is erre törekszem szerintem,csak máshonnan
egyetértesz a tudományos emberismerettel,világnézettel vagy sem?
Azért mert eltér a megszokottól még nem zavar. Akkor használjunk
Azért mert eltér a megszokottól még nem zavar. Akkor használjunk más kifejezést rá, mert ez így félreérhető.
Tudományos emberismeret? Nem tartom még teljesnek. Egyébként melyik részével kéne egyetértenem?
Önellentmondásba
keveredtél.
Ha valóban ismersz, mert agresszív vagyok, ráadásul öröklötten, akkor miért is lepődtél meg a viccemen?
Ha valóban úgy gondolod, ismersz, azzal becsapod magad. Meglepődnél egy-két ember kb 180 fokban más, mint amit itt vetít az oldalon. Egyik barátom el is nevezte ezt a jelenséget Fórum-Huszárságnak.
Hajrá, csörte 😀
Agresszivitás nélkül nincs életben maradás, még a növényi világban sem. Agresszivitás azt jelenti, hogy megszerzem amire szükségem van és meg is védem. Szerencsére magasabb tudatossági szinten a bevonzás maximum szóbeli agresszió kezelését, tolerálását jelenti.
én valóban nem lepődtem meg ,csak kiragadtam azt a kis
én valóban nem lepődtem meg ,csak kiragadtam azt a kis „elszólást” a többiek figyelmébe ajánlva azt
de az agressziómat pl én sem tagadom meg,nagyon is ott van mindenkiben
„Meglepő pont tőled olvasni:ellenségem…”
„Meglepő pont tőled olvasni:ellenségem………….had szenvedjen”
„én valóban nem lepődtem meg”
Na, ezért adom fel én minden esetben a kommunikálást veled…
Jó szórakozást!
D. Kati !
megsértődtél?
amúgy hallottad már azt a szót ,hogy
D. Kati !
megsértődtél?
amúgy hallottad már azt a szót ,hogy :manipuláció?
negatív cselekmény,de én itt jó szándékból teszem.
ha belegondoltok,ezt nem is kell bizonygatnom
amúgy nyugodj meg ,Katipotter ugyanolyan agresszív mint te
csak ő nyíltan,ezért harcias
te meg inkább rejtetten,ezért akartad múltkor Éva C. ellen uszítani a többieket a háta mögött
bocsi de ha ez igaz,most legalább szembesülsz vele és így már könnyebb rajta változtatni(ha akarsz)
én pl nem akarok változtatni magamon,már többször próbáltam,de nem ment
ha valaki támad engem (szemtől szemben értem)mindig elönt az adrenalin,nem tudom kontrollálni,csak utólag tudom kielemezni a szitut
tényleg nem bántani akarlak,csak eszmecsere
Van bennem harciasság az tény, de amennyi van, azzal ki vagyok
Van bennem harciasság az tény, de amennyi van, azzal ki vagyok békülve, mert ez olyan védekezés- vagy védelmezésféle, természetesnek érzem, mert szívből jön. Alapból szelíd vagyok, bizonyos helyzetek amúgy kihozzák. Éva elleni uszítás, hát ezt én így nyíltan nem akartam elmondani, mert privát ügynek éreztem, de azt el kell mondjam Kati, hogy ezt részedről én is tapasztaltam, emlékszel, hogy be is szóltam. De mivel most szembesülök vele, hogy ezt nem csak én tapasztaltam, ezek szerint többeket Éva ellen hergeltél, hát most elmondom minden sorstársamnak: el ne higgyék, csak az alapján alkossanak véleményt bárkiről, amit ők is tapasztaltak (merthogy én alaptalannak gondolom, mivel ismerem Évát)…. Ez nagyon gáz halljátok, ilyet azért nem kellene, egyikünkkel sem. De hát ez van, ezzel a tapasztalattal is kell kezdeni valamit, és helyére rakni.
az agressziód empátiával egészítődik ki,ezért vagy az
az agressziód empátiával egészítődik ki,ezért vagy az „igazság harcosa”
rejtett agresszióval rendelkező emberek is vannak,és nem tehetnek róla hogy ilyenek,nekünk annyi a dolgunk,hogy ha tudjuk ezt valakiről,óvatosabbak legyünk vele(általánosságban mondom,nem célzok senkire)
hogy ezek jó,vagy rossz tulajdonságok,azt mindig a személy közössége dönti el
ha egy közösségben az agresszívek vannak többségben és ez szükséges a túlélésükhöz,akkor ez erény lesz(egyes indián törzsek)
Kicsit kellemetlenül érzem magamat. Egyfelől ,mert ez már több
Kicsit kellemetlenül érzem magamat. Egyfelől ,mert ez már több hónapos dolog ,és Hál’ Istennek már nincs aktualitása.
Úgy értem,hogy szerintem már késői ezt előhozni,annál is inkább,mert Kati a Domináns anya blogból leszűrte a tanulnivalót,és azóta egészen másképp kommunikál.
Megírta az Integrál blogot,és azóta -nekem legalább is úgy tűnik-,hogy tartja is magát ahhoz.
Lehet hogy most ezzel olajat öntök a tűzre,és esetleg jönnek ellenvélemények,de a lelkiismeretem szerint ezt el kellett mondanom /mivel ő ebben a helyzetben ,érdemben nem nagyon tudja megvédeni magát/.
Ha egy kicsit utána néztek,akkor szerintem észrevehető,hogy a Domináns anya blog óta,Kati egy hatalmas
pozitív változáson ment keresztül,és ezért kicsit igazságtalannak éreztem,hogy pont most lett ez a dolog a szemére vetve,és nem akkor amikor ez aktuális volt.
A személyes vitákba nem szólnék bele,ezt az egy megjegyzést szerettem volna megtenni.
Akkor elnézést kérek, ha már nem aktuális és emiatt nem túl
Akkor elnézést kérek, ha már nem aktuális és emiatt nem túl igazságos, amit írtam ezzel kapcsolatban.
Kati,Alfának válaszoltam,mert ő az én írásomat olvasta
Kati,Alfának válaszoltam,mert ő az én írásomat olvasta erről,ami már korábbi volt.
Tehát magamat javítottam ki,/ hogy ez lezárt ügy,már nem aktuális/.
Kedves Névtelen!
Miért akarod mások szájába adni a szavakat?
Láthatod hogy nem sétált bele ebbe a csapdádba Ademon,
és most megpróbálkozol Katinál?
Ha van mondanivalód akkor egyszerüen írd le.
Vagy nyiss neki blogot.
Nem szükséges meddö vitával cicomáznod.
Üdv!Erika
Kati!
teljesen egyetértek veled, nekem jó az empátiás
Kati!
teljesen egyetértek veled, nekem jó az empátiás képességem, és mondhatom azt a betegnek tudom mit érez vagy bárki másnak, de nincs igazam addig amíg át nem élem azt a szitut vagy hasonlót addig nem tudom csak sejtem és addig bármilyen vélemény a részemről nem igaz hisz fogalmam sincs ki mit hogyan él meg hisz minden ember más és más!
Én teljesen felismertem magamban ezt a szeretettelenséget időnként az okokat is látom, de nem tudom a kiutat, ismerem a negatív érzések „gyönyörű” cseppjeit és tudom nem ez a helyes, próbálom szeretni önmagam, de az egoista énem nem akarom növelni, akkor hogy is tegyem ezt, tudom erről már írtatok eleget, bízni kell magamban, de nem akarok egoista lenni, hogy válasszam el az ego és az énem szeretetét?
úgy hogy ne a hiúságom növeljem?
azt hiszem tudok szeretetet adni másoknak, de kapni azt már nehezen megy társtól, barátnőimtől nem, de egy férfitól már nem tudom milyen?
Gyakorlom és átérzem a hálát, hálás vagyok a szüleimért a testvérem és családjáért, a fiamért, a lakásomért,a barátaimért, hogy van munkám igaz ez nem a hobbim, de van, szeretem a helyet ahol élek, csak egy társat nem tudok befogadni valahogy nem megy, bár ez már egy másik téma.
üdv: kriszti
Kati!
teljesen egyetértek veled, nekem jó az empátiás
Kati!
teljesen egyetértek veled, nekem jó az empátiás képességem, és mondhatom azt a betegnek tudom mit érez vagy bárki másnak, de nincs igazam addig amíg át nem élem azt a szitut vagy hasonlót addig nem tudom csak sejtem és addig bármilyen vélemény a részemről nem igaz hisz fogalmam sincs ki mit hogyan él meg hisz minden ember más és más!
Én teljesen felismertem magamban ezt a szeretettelenséget időnként az okokat is látom, de nem tudom a kiutat, ismerem a negatív érzések „gyönyörű” cseppjeit és tudom nem ez a helyes, próbálom szeretni önmagam, de az egoista énem nem akarom növelni, akkor hogy is tegyem ezt, tudom erről már írtatok eleget, bízni kell magamban, de nem akarok egoista lenni, hogy válasszam el az ego és az énem szeretetét?
úgy hogy ne a hiúságom növeljem?
azt hiszem tudok szeretetet adni másoknak, de kapni azt már nehezen megy társtól, barátnőimtől nem, de egy férfitól már nem tudom milyen?
Gyakorlom és átérzem a hálát, hálás vagyok a szüleimért a testvérem és családjáért, a fiamért, a lakásomért,a barátaimért, hogy van munkám igaz ez nem a hobbim, de van, szeretem a helyet ahol élek, csak egy társat nem tudok befogadni valahogy nem megy, bár ez már egy másik téma.
üdv: kriszti
Katipotter.
szerintem az emberek már csak ilyenek,nem tudnak
Katipotter.
szerintem az emberek már csak ilyenek,nem tudnak kibújni a bőrükből
ez van,ilyenek vagyunk.
D.Katiban túl könnyen beindul az agresszió,de nem tehet róla,ezt örökölte
mindenki próbál változni,de ennek kemény korlátai vannak
Ademon.
a tér sem üres:foton áradat,neutríno áradat stb(háttérsugárzás)
az univerzum végtelen nagy.
de mi van ha ugyanakkor végtelen kicsi?az atom osztható,a proton is osztható és a részecskéje is tovább tovább a végtelenségig.
a kölcsönhatás az anyag tulajdonsága:infravörös elektromágneses sugárzás fotonjai ha beleütköznek egy anyagba,felmelegítik azt pl.
Nem mindenütt van anyag… Ha én agresszív lennék, akkor nem
Nem mindenütt van anyag…
Ha én agresszív lennék, akkor nem hagynám annyiban magam, ha tudnék rajta változtatni. Feltéve ha zavarna. Mindenesetre ne általánosítsuk az embereket.
Katipotter.
szerintem az emberek már csak ilyenek,nem tudnak
Katipotter.
szerintem az emberek már csak ilyenek,nem tudnak kibújni a bőrükből
ez van,ilyenek vagyunk.
D.Katiban túl könnyen beindul az agresszió,de nem tehet róla,ezt örökölte
mindenki próbál változni,de ennek kemény korlátai vannak
Ademon.
a tér sem üres:foton áradat,neutríno áradat stb(háttérsugárzás)
az univerzum végtelen nagy.
de mi van ha ugyanakkor végtelen kicsi?az atom osztható,a proton is osztható és a részecskéje is tovább tovább a végtelenségig.
a kölcsönhatás az anyag tulajdonsága:infravörös elektromágneses sugárzás fotonjai ha beleütköznek egy anyagba,felmelegítik azt pl.
Nem mindenütt van anyag… Ha én agresszív lennék, akkor nem
Nem mindenütt van anyag…
Ha én agresszív lennék, akkor nem hagynám annyiban magam, ha tudnék rajta változtatni. Feltéve ha zavarna. Mindenesetre ne általánosítsuk az embereket.