marazuz teljes hozzászólásai | Önmegvalósítás.hu

marazuz teljes hozzászólásai

Hozzászólás Edit link Comment Widget
Anasztázia 1.
2011. ápr. 27. szerda 19:47
/Vlagyimir Megre - Oroszország Zengő Cédrusai /

Olyan olvasmány, amit letenni sem lehet. Anasztázia gondolatai sok helyen olyanok, mintha az enyémek lennének. Szinte hátborzongató. Ez adódhat a természetközelben megélt gyermekkoromból, az örökös harmónia keresésemből/teremtésemből, ösztönös megérzéseimből. (pl. az energiát pont úgy küldöm, mint ő, pedig nem vagyok avatott a spiri dolgokban, csak azt éreztem így lenne jó)
Számomra az anyaság iránti vágya és beteljesedése volt a legszebb rész.

:)

Igazad van!! :)
2011. ápr. 27. szerda 19:17
/Elégett múlt/

Tudom ki vagyok, és örülök neki, hogy már itt tartok. De valakikhez képest senki vagyok, szürke kisegér, a maga békés életével, amitől igazán boldog vagyok. SZERETHETEK ÉS ADHATOK kellő alázattal és odaadással mindig mindenkinek.

Értelek. Köszi, hogy elmagyaráztad. :)
2011. ápr. 27. szerda 13:51
/Elégett múlt/

Értelek. Köszi, hogy elmagyaráztad.

:)

Igen, senkinek lenni isteni jó!!! :) Amikor az ember tud álarcok
2011. ápr. 27. szerda 13:15
/Elégett múlt/

Igen, senkinek lenni isteni jó!!! :) Amikor az ember tud álarcok nélkül élni, saját nyugalmát és békéjét megőrizni, rengeteget befelé figyelni... sok-sok energia megmarad így és mégtöbb szerezhető a belső utazásokkal.
Ha senki vagyok, tudok alázatosan tekinteni a világra, a benne élőkre, nem hajt az ego, érvényesül a szív szava, az ember rájön, hogy élni szép és jó, mert rengeteg csoda van, ami boldoggá teheti, de ezeket meg kell tudni látni. Ezért jó, ha valaki a földön jár :))

A szövegben szerintem annyi bibi van, hogy ha a leckét megtanúltam, akkor nem lehetek ugyan az, aki voltam, hiszen fejlődtem a tapasztalás közben. Rosszúl értelmezem talán?

Attila őszinte, mély érzésű ember érzésem szerint. Biztos vagyok benne, hogy sikerül neki feldolgoznia a veszteségeit, mert bár most összeomlott, de ehhez van szükség az ő további lelki fejlődéséhez.

----------------------------------------

Ademonnak:

Mivel vonzotta be? A tárgyaihoz való ragaszkodásával, azok féltésével. Szerintem.

Mit lehet tenni lelkileg? Örülni, hogy Ő él, ép és mindent újra kezdhet!! Adott hozzá neki minden.

Amikor egy ember azt hiszi mindennek vége, elkeseredik és sokáig a poklot járja, majd kezdi kapizsgálni, hogy nem megy az önsajnálattal az égvilágon semmire, azzal a dolog vissza nem fordítható, belátja ezt, elfogadja a történteket. Keresni kezdi a kapaszkodókat, hogy újra fényre jusson a mélyből. Átértékelődik minden, észreveszi, hogy az élet előtte áll, mennyi dolog van, aminek mégis örülhet és értékelni kell, hálásnak kell lennie azért, ami megmaradt neki (szerettei, barátai, munka, a saját épsége, stb..), majd elkezdi a jövőjét építeni tele reménnyel, bizalommal, hittel, szeretettel. Egy új ember születik, aki más szemmel néz a világ dolgaira, látja az igazi értékeket és boldog, mert már tudja mire volt képes, és rájön, hogy nem kell többé félnie, mert nincs az a feladat, amit ne tudna saját magába vetett hitével megoldania.
Azt kívánom, hogy sikerüljön neki (is)!!

muszi :)

Milyen igazad van Michaelita!!! Az élet iskolája mindig minden
2011. ápr. 27. szerda 11:11
/Elégett múlt/

Milyen igazad van Michaelita!!!

Az élet iskolája mindig minden pillanatban tanít szeretni, kit így, kit úgy.
Kemény leckéket kaptam én is, de örülök neki, mert azok nélkül nem itt tartanék most.

muszi :)

Én is csak a saját véleményemet mondom el és mindenki másét
2011. ápr. 26. kedd 20:23
/Spirituális élmény mint drog/

Én is csak a saját véleményemet mondom el és mindenki másét tiszteletben tartom.
Egyet értek veled mindenben.
Nagyon sokat kaptam már a 3 nap alatt is Tőletek!! Köszönöm!!

Jó éjszakát!

:)

Szerintem az a legfontosabb, hogy az ember megismerje és
2011. ápr. 24. vasárnap 17:47
/DRH - a szeretetről/

Szerintem az a legfontosabb, hogy az ember megismerje és szeresse önmagát. Ha megtanulta önmagát szeretni, akkor tud igazán szeretetet adni a környezetének és mindenkinek. Feltétel nélkül szeretni, adni, sugározni, feltölteni, elfogadni, megbocsájtani, tisztelni, óvni, figyelmesnek lenni, gondoskodni, odaadónak lenni, alázatosan szolgálni... Amíg az értelem, az ego irányít és nem a szív, a lélek, addig ilyen világban kell élnünk. :( A 2% meg a pokolban is mosolyog békésen!! :)

Sokszor megkaptam már csodálkozó tekintetek vagy szavak formájában, hogy biztosan egy másik bolygóról érkeztem lelki beállítottságom miatt. :) nekem az a természetes, ha szerethetek, szeretek, számomra ez fontosabb mindennél. Enélkül szenvedés lenne az élet, mint ahogyan a többségnek az is.
Nem tudom jól kifejezni magam, vagyis nincs Hozzátok hasonló szókincsem, sem tudásom, ezért csak dadogva tudok írni. Bocsánat. :) A tudatos spiritualitásnak az elején vagyok, egy éve kezdtem nyitni. Viszont tudattalanúl is úgy éltem, úgy igyekeztem pici koromtól élni, hogy az életemben harmónia, béke és nyugalom legyen. 30 éves koromra tanultam meg úgy szeretni, amiről fentebb írtam. Rengeteg akadály, szenvedés volt eddigi életemben, megtanultam értékelni minden pillanatot, minden jót, és minden rosszat, amit a sorstól kapok. A pokolban is higgadt tudok maradni, mert belül helyre állt a rend. Imádok sugározni, szeretetet adni - függő lettem, és egyúttal boldog.
Mindezt nagyon nehéz elérni egy rohanó, pörgő, egocentrikus világban, ahol majdnem minden a külsőségekről és az anyagiakról szól. Ha valaki képes minden sallangot félre tenni és van rá ideje, igénye elméllyedni, önmagával számot vetni, kibékülni, megszeretni, akkor megváltozik minden. Sokan képtelenek erre, ők még ott tartanak, őket úgy kell szeretni, elfogadni és talán a 2% egyre növekszik majd, egyre több ember fog úgy élni, aki jó példaként mutatja a többiek számára a lehetséges boldog utat.

Tetszik ahogy írsz, gondolkodsz dolgokról. Délelőtt rákerestem a
2011. ápr. 24. vasárnap 14:34
/Születésnapi ajándék/

Tetszik ahogy írsz, gondolkodsz dolgokról.
Délelőtt rákerestem a lelkitárs szóra, és sorban olvasgatok mindent.... köztük szereti87 lelkitárs-dilemma írását és a te hsz-eidet is. Nem tudtam a profilodat megnézni, de már regisztráltam és itt újabb őszinte sorokkal találkoztam.

Elég furcsa helyzetben vagyok, lassan egy éve. Nem véletlen kerestem arra a bizonyos szóra sem, próbálom megérteni a dolgokat, ha egyáltalán lehetséges ez.

Érdekes ez a történeted, az elejét olvasva nem gondoltam, hogy ez lesz a végkifejlet. Azt hiszem az életben mindent így kéne felfedezni, kicsit más szűrőn át látni, értékelni, megértéssel és szeretettel fordulni mindenkihez, és akkor más lenne az élet a Föld nevűn...