Mert ha lenne végső igazság ugye, akkor hová lenne a végtelenség? A felismeréseimet én inkább úgy képzelem el, mint egy csigalépcsőt, és bár egyre tágasabb térre van rálátásom ahogy haladok felfelé, mégsem állíthatom, hogy eljutottam az utolsó lépcsőfokra. Hiszen ha a végtelenséget az alfával és az omegával jellemezzük, akkor kiderül, hogy egy magasabb szinten, de mindig ugyan azokat a dolgokat éljük újra és újra. A ciklikusság nem kerülhető ki ezáltal. A végére a dolgoknak és a felismeréseknek nem juthatunk ennélfogva. Így aztán nehezen értelmezhető a végső igazság ez is egy problémája a megvilágosodás kérdésének, ugyan is minden apró felismerés is megvilágosodás a maga nemében, de mit lehet a végtelenségben felismerni legvégül? Ha egyszer nincs vége, nincsenek határai, nincsen formája, nem objektív, elillanó, folytonosan áramló és átalakuló rezgő, izgő-mozgó minden, akkor maga a megvilágosodás értelmezhetetlen...

Néhány mondatra reagálok csak mutatóban, hogy nosza lássuk, mennyire egységes ennek a cikknek a világképe? Hát semennyire. Nyilvánvaló a számomra, hogy egy másokat vaknak nevező világtalan írta, talán nem is rossz szándékkal, de borzasztó káoszt kreálva az írásában.

„Lilith mentes, megkövesedett szeretet-energia”

Tehát az anyagi világunk megkövesedett, azaz statikussá és mozgásképtelenné vált szeretet? Tehát ha ezt állítja ennek a cikknek az írója, miként állíthatja magáról, hogy ő szerető lény, aki egyébként elvált és bírósági úton pereli gyermekeit el az anyjuktól. Ez valóban megkövesedett-szeretet, vagyis anti-szeretet, vagyis gyűlölete a másiknak

„hogy ne lehessen képlékeny, illékony és csalóka, tehát, hogy
számunkra, egyetemes léttudattal is rendelkezõ lények számára, ellenõrizhetõ módon objektív
állapotú lehessen!”

Az egyetemes léttudat számára miért kell megkövesednie ahhoz valaminek, hogy ellenőrizhető legyen, azon kívül miért kell ellenőrizni a dolgokat egyáltalán. Az ellenőrzés nem fér meg a szeretettel. Az ellenőrzés korlátoz, a szeretet szabadságot enged. Nem is tudok nagyobb ellentmondást az ellenőrző szeretetnél.

„anyagi tárgyak szidalmazását is az Istenkáromlással
egyenértékûnek tartják!”

Ha tehát az anyag szidalmazása istenkáromlás, akkor az Isten anyag, a mi fizikánk szerint? Így aztán Isten tudományosan vizsgálható, kézzelfogható, és talán jogosan neveznek ki egyháza fejéül egy embert, mondjuk egy pápát mert ő maga valamiért mégsem akarja irányítani önnön anyagából teremtett világát? Az az Isten akit végtelennek és határtalannak nevezünk, beszorítható lenne tehát a mi 3 dimenziós fizikai világunkba? Objektívvé kellene válnia, hogy ellenőrizhessük? :DDD

„Másrészt hiába vadásszuk a fizikai - biológiai, vagy a pszichikai, netalán a mentális (mágikus)
energiákat, ha nincs bennünk szeretet, ha képtelenek vagyunk nem, hogy áramoltatni, de még
csak befogadni is, a Isteni Szeretetet.”

Ha előzőleg azt állítja a cikk írója, hogy a szeretet megkövesedése a világunk, és az nem illékony, és képlékeny, így képtelen az átalakulásra, hogy tudna áramolni? Miként működik az objektívnek nevezett tárgyak (élőlények/emberek) között, ha egyszer eleve ez az anyaga a tárgyaknak? És hát amennyiben a formai világ ebből alakult ki, mi van a tárgyak közötti térben? A megkövesedett nem illékony szeretet energia nem tud áramolni.

„be sem engedték a zsinagógába azt a 3O éves férfit, aki nem
kötött még házasságot és – vagy, nem voltak még gyermekei.”

Tehát ha nem voltak gyerekei akár házasságban, akár azon kívül, azt nem engedték be a zsinagógába? Még a gyerekeket is beengedték, sőt… de nyilván itt Jézus személyét szeretné a cikk rombolni. Na nézzük tovább, hogyan sikerül ez neki…

„Mindössze a cölibátus
egyházvagyont õrizni hivatott „misztikus – politikája” miatt kezdte róla terjeszteni a nõtlenség
és gyermektelenség képzetét a középkori katolikus egyház, amit sajnos, átvettek a protestáns
egyházak is..”

Sokat használja a misztikus kifejezést az író, de ettől nyáladzós az egész. Misztikus nem attól lesz valami, mert sokszor mondják ki ezt a szót )

Aztán a Cölibátus katolikus találmány valóban, amit nem vettek át más egyházak, nézzük éppen a Református egyházat, amelyben a papok házasodnak, gyermekeket nevelnek és a többi egyházban szintén. A cölibátus kirívó esetekben legfeljebb önkéntes úton fordul elő, de nem egyházi törvény sehol máshol.
Aztán a „miatt kezdte terjeszteni róla” kiről? Nyilván Jézusra gondol az író, de a mondatainak sokszor nincs tárgya. Mutat valakire, de az a valaki nincs ott a mondatban. Ebben a mondatban és előtte sem olvasható, hogy kiről beszél.

„hogy a tévelygési kísértéseket és lehetõségeket a
megváltási folyamatokban is észre vegyük és elkerüljük. Jézus is mindössze, egy értékmérõ
eszközt adott a kezünkbe és nem ítélkezett senki fölött a figyelmeztetéseivel, hogy „Vak vezet
világtalant.”, és „Gyümölcsérõl ismeritek meg a fát.” Õ mindössze csak allegorikus példát hoz
fel, amikor a meddõ vackorfát úgy megfenyegeti, hogy az nyomban kiszárad.”

Mi az a tévelygési kísértés? Miféle megváltási folyamatok? Mitől lett a megváltás folyamata többes számú?
Elárulom neked, hogy Jézus Az egész világot megítélte. Tanításai valami mellett szólnak ugyan, de egyértelműen valami ellen, amit istentelennek, bűnösnek kárhoztatónak nevez. A fügefa egyrészt nem vadkörte (vackor) másrészt a világ romlottságát, gyümölcstelenségét szimbolizálja, melyet nem fenyeget, hanem megátkoz és másnapra szárad ki. Kéretik a bibliát pontosabban felhasználni.
A jó fa jó gyümölcs, Isten gyümölcsét, vagyis gyermekeit szimbolizálja. Elsősorban az egy szülöttet, továbbá azokat az embereket akiket fiává fogad megtérésük, hitük által, akik majd hoznak jó gyümölcsöt, némely 30 annyit, némely 60, és némely 100 annyit…
Itt már a bibliai szövegvilágban vagyunk, amibe a cikkíró meglehetősen önkényesen emel olyan szövegeket, amik sem nem logikusak, sem nem igazak, sem nem bibliaiak.

„„Vak vezet
világtalant.”,”

Ez éppen arra mutat rá, hogy ebben a mi megátkozott szeretetlen világunkban nem hallgathatunk más emberekre, akik okoskodásaikkal ugyan nagyon megnyerőek is tudnak lenni, hiszen kiszáradt élettelen mivoltukban semmi élő felé nem tudnak másokat elvezetni.

Amint Jézus tanítja is, hogy: Eljő majd a szent lélek, Ő rá hallgassatok, Ő majd elvezet benneteket minden jóra… Tehát nem egy másik emberre, pl ennek a cikknek az írójára

Most lapozok pár oldalt, mert már eddig is kínlódva olvastam ezt a káoszt amit ez a cikk létrehozott…

„és ha a Mágia és az Evolúció
törvénye, de elsõsorban a Karma törvénye érvényesülése érdekében, valamint a
Kiegyenlítõdés, és a Polaritás törvénye...”

Mágia és evolúció. Ellentétes irányú dolgok, miként lehetnek azonos törvények szerint működőek? Mágia, evolúció és megváltás három irány. Hogy hozod egy platformra őket?
A karma törvénye és a kiegyenlítődés, és a polaritás törvénye… Ezek miként viszonyulnak egymáshoz? Milyen rendszerben fordulnak elő, és mi közük a kereszténységhez, illetve Jézus tanaihoz? Ha van közük egymáshoz, milyen források állnak rendelkezésre ennek vizsgálatához?

Nem olvasom tovább, mert nem érdemes. Nem egy egységes rendszert mutat be a cikk, hanem önkényesen szedeget innen-onnan, aktuális szükségletei szerint, teljesen önkényesen.

Válaszolni sem volna érdemes újabb 17 oldalban amennyi a cikk word dokumentumként.
Majd ha lesz kedved ezt a steril önkényeskedő okoskodást megmagyarázni a bulvár ezotéria eme platformján, akkor majd talán még válaszolok is, ami neked nyilván nem fog tetszeni.
Ez viszont nekem semmiféle lelki problémát nem okoz :))

De borzasztó hosszú írás.
Nincs is türelmem most végig olvasni, de érdekes dolgokat találok, majd végig olvasom, és egy hosszabb reakcióban kifejtem a látásomat a felvetésekkel kapcsolatban.

Azonban egy dologra mégis reagálok most, mégpedig Jézus körül forgó gondolatok kapcsán.
A gyümölcseiről ismerszik meg a fa mondásával kapcsolatban természetesen az a keresztényi álláspont és nekem is ez hitem szerves része, hogy maga Jézus nőtlen volt a fügefával való mondása pedig Istent példázza, s önmaga a gyümölcs akin keresztül Istent megismerhetjük... Érdekes módon magának Jézusnak Ő maga a gyermeke, hiszen " Én és az atya egyek vagyunk" És Istennek kétségtelenül vannak gyermekei, így aztán Jézusnak is. Na persze ez nem a mi mindennapi archetípusos családmodellünk, de a gyermeknevelés kérdésköre mégis csak érinti Jézust ilyenformán.

Azzal egyébként tökéletesen egyetértek, hogy gyermektelen kuruzsló ne papoljon gyermeknevelésről, ha egyszer fogalma sincs annak mibenlétéről, Csernust egyébként is alapból sarlatánnak tartom, és tulajdonképpen értéktelen a személye a számomra.

Majd még fogok reagálni, mert igen érdekes és sok kérdést felvető írás ez. Azt mindenképpen hozzá kell tennem, hogy a bibliai példákat nem szabad önmagukban használni és értelmezni, főleg összeszőni más ezotérikus tanokkal, mert igen nagy káosz keletkezik mindabból, amiből egyébként egy élő szerves rendszert is alkothatunk. Tehát asztrológiai önigazoláshoz bibliai idézetet használni, olyan mint megpróbálni egy repülőgépbe hajó alkatrészeket szerelni. Ugyan mindkét eszköz közlekedésre való, de még sem lehet egy platformon említeni őket...