Nocsak nocsak teljes hozzászólásai
Hozzászólás | Edit link | Comment Widget |
---|---|---|
Én kíváncsi vagyok rá. A helyedben megtenném :)))) 2010. dec. 30. csütörtök 23:22 /Érzelmeink viharában!/ Én kíváncsi vagyok rá. A helyedben megtenném :)))) |
||
Felröppenne a boszorkány gyülevész. Kárognának, mint traktor 2010. dec. 30. csütörtök 23:01 /Érzelmeink viharában!/ Felröppenne a boszorkány gyülevész. Kárognának, mint traktor után a varjak a szántásba :)) Még hogy spirituális emberek, ne nevettess már. |
||
Hát éppen ez az, hogy jogosak. Ez az egyik legfőbb kérdés, hogy 2010. dec. 30. csütörtök 22:44 /Érzelmeink viharában!/ Hát éppen ez az, hogy jogosak. Ez az egyik legfőbb kérdés, hogy mi jogosít fel, egy-egy érzelmet arra, hogy az emberben megjelenjen? Olvasom a Vörös Oroszlánt is éppen, abban van ez nagyon szépen megfogalmazva A félelem, a megismerés bizonyos fokozatán túl, valóban fölösleges teher, amelyet le kell vetni, hogy a lélek fölszárnyalhasson. Addig azonban szükséges nehezék. Aki súlytalan belül, azt minden ösztönszélroham elsodorhatja. |
||
Na ez jó.
Legalább már a felvetéshez kapcsolódik :))
Ilyesmire 2010. dec. 30. csütörtök 22:25 /Érzelmeink viharában!/ Na ez jó. Ilyesmire gondoltam, Féltékenység, agresszió, birtoklási vágy, uralkodási vágy, félelmek (ez egy külön fejezet), és ehhez hasonlók. A felvetésem második része, hogy ha sikerült összeírnunk egy nagy csokor ilyen negatív tulajdonságot, elkezdhetnénk analizálgatni, hogy milyen valós jelenségek húzódnak meg mögötte, illetve milyen testi elváltozást okozhatnak ezek fel nem dolgozottsága. Ha már önismeret, talán foglalkozzunk önismerettel. |
||
Azt írtam a felvetésben, hogy erre vagyok kíváncsi?
Tényleg 2010. dec. 30. csütörtök 22:17 /Érzelmeink viharában!/ Azt írtam a felvetésben, hogy erre vagyok kíváncsi? |
||
Ez a módszer tetszik!
Van erről bővebb leírásod esetleg?
Olvasom 2010. dec. 30. csütörtök 21:51 /Érzelmeink viharában!/ Ez a módszer tetszik! más: Úgy látom rettentő nehéz kérdést tettem fel, mert Az égadta világon senki nem a kérdésre illetve a felhívásra reagál, hanem egy általam odavetett koncon cserregtek, mint egy dögöt talált vércse csapat. Miközben egy említett jelenség alapján megint nem magatokat analizáljátok, nem veszitek észre, hogy milyen élesen kapcsolódtatok rá a féltékenység témájára. Nem inkább magatoknak van dolga ezzel, mert én ezt éppen az említett könyvben olvastam, azért írtam a féltékenységet. Nekem ugyan is éppen semmi dolgom ezzel a jelenséggel. Nektek annál több. Kati tanácsát megfogadva, nyugodtan meditáljatok rajta, sokat segít hozzá az említett könyv is. Aztán ha vércse állapototokból felébredtetek, esetleg leírhatnátok egy-két negatív tulajdonságot, jelenséget, fóbiát miegyebet, hogy valamennyire kapcsolódjon hozzászólásaitok a felvetett kérdéshez. Ugye mindenki olyan fejlett már spirituálisan, hogy az említett hasonlat nem sérti :DDDD Vigyázat, mert minden analízisetek, önmagatokról szól. |
||
Segítsetek 2010. dec. 30. csütörtök 15:02 /Érzelmeink viharában!/ Segítsetek, összeírni, hogy milyen negatív érzések és érzelmek fordulnak elő. Szedjük össze őket egy csokorba, és analizáljuk jelenlétük okait, megszüntetésük lehetőségeit! |
||
És melyik előadás volt ez?
Megadnád a linkjét?
Ezzel a 2010. dec. 27. hétfő 09:27 /Ki vagy Te valójában?/ És melyik előadás volt ez? Megadnád a linkjét? Ezzel a tudatosság dologgal kapcsolatban azért merülnek fel kérdések még, hiszen, ha önmaga tudatosságára ébred az ember, akkor az továbbra is elszigetelődést jelent az Egy-ségtől. Érdekes, hogy az ön-ismeret, ami a tudatosodás maga, tehát, hogy felismertem magam, ismerem a képességeimet, vágyaimat, szándékaimat és a mögöttük lévő motivációkat, tesznek alkalmassá arra, hogy változtassak magamon tudatosan, tehát akaratlagosan. Ugyanakkor csapda is ez, hiszen az akarat továbbra is az Ön-magam elkülönülése az egységtől, hiszen én akarok megismerni, én akarok változni. Maga az akarás tehát eltávolít a céltól, hogy egyé válhassak Istennel, ha egyáltalán ez a cél, még nem tudom. Erre a helyzetre adekvát a bibliából: Adjátok oda magatokat az Istennek, okos élő áldozatul... A tudatosodás csapdája tehát maga a tudatosodás akarása. Mert a cél éppen az, hogy az akaratunk mögött meghúzódó vágyak és önérdekek ne juthassanak érvényre a nagy tudatosodásunkban. Nem kell tehát annyira akarni változni, sokkal inkább hagyni kell magunkat változni, ahogyan a természetet sem kell megvédeni, hanem csak békén kell hagyni, az embernek sem kell annyira tudatosodni akarni, hanem hagyni kell, hogy bizonyos dolgok megtörténjenek, aztán elfogadni, feldolgozni ami van, felismerni a valóságot, amelyről kapjuk az ismeretet, és nem kigondoltuk. Mert honnan is tudhatnám, hogy mivé kell változnom? Ha életemnek célja és rendeltetése van, azt előbb meg kell ismernem, csak azután tudnám esetleg tudatosan olyanná alakítani magamat. De önmagam alakítása akaratlagossága vissza fordít az egó irányító hatalmához :))) Önnön farkába harapó kígyó ez így :))) A fene nagy tudatosodásban saját egomán létünket erősítjük. Én így látom ezt a dolgot. |
||
Karácsonykor mélységes változások következnek be 2010. dec. 26. vasárnap 19:19 /Mi változik karácsonykor?/ Például sokkal mélyebb undor fog el, mint szokott a hétköznapokban. |
||
"Kara=fekete, sötét, Csong=sólyom"
Ha már Hun hagyománynál 2010. dec. 21. kedd 21:32 /Kérdezem: mit jelent az... spirituális lexikon / "Kara=fekete, sötét, Csong=sólyom" Ha már Hun hagyománynál tartunk akkor inkább tartom elfogadhatónak a kere-cseny eredetet hasonló jelentéssel, aminek a története állítólag, hogy ilyenkor engedték először el a sólymokat vadászatra, és majd ennek a szóösszetételnek az alakváltozásából lett a karácsony, aminek természetesen semmi köze Krisztushoz, lévén, hogy Krisztus az őszi hónapokban talán november tájékán született. A sokféle nyelvjárásból persze sokféleség alakult ki, de ezek a magyarázatok a legelfogadhatóbbak szerintem is :)) Csak ennyit akartam hozzá fűzni. |