Minden hozzászólást nem olvastam el.
Érdekes ez a harag téma. Van ember, akinek az éltető energiája az irígység, s annyira elvakítja saját egoja,saját lényének fontossága, hogy mindenek felett képzeli magát. Hiába marad az nyugodt, akinek keresztbe tesz, árt, rosszhírét kelti,háta mögött bemocskolja, az ártatlan, aki csak élni akar, mindenféle előítéletektől mentes, hihetetlenül jó, s azt mondja, nem csúszok az irígy szintjére, egy idő után vagy fásult vagy flegma lesz. Az irígy nem fogja fel, nem jut el az elméjébe, hogy akinek ártani akar, az sokkal különb nála, s nem azért nem viszonozza az aljasságait, mert gyáva, hanem azért mert jó ember.