Érdekes, hogy nem is magamról akartam kérdezni, (mert nem vagyok szélsőséges eset, nem okoz problémát), csak úgy eszembe jutott. Bár nyilván nem véletlenül jutott eszembe.

Az biztos, hogy sehova nem lehet = jelet tenni. És a betegségeknél is zömében csak találgatunk. Teljesen igazad van, hogy a páciens" tudna legbiztosabb választ adni, ha mélyre ásna. (csak néha jól jön egy kis külső rálátás;)

Az utolsó mondatod elég jól feltérképezi a helyzetet, amit mostanában elég gyakran érzek: "Szóval a helyzet inkább bonyolult mint egyszerű."...;))

Bár nem igazán betegség, nem akartam külön topikot nyitni neki.

Azért ütött szöget a fejemben a dolog, mert az elmúlt két menstruációm sokkal fájdalom mentesebb volt, mint szokott. (Bár egyébként is szerencsés vagyok, mert csak az első nap érzek belőle bármit is. Régebben pl. semmit nem éreztem. Arra nem emlékszem, hogy átfedett-e azzal a néhány évvel, amikor hajlandó voltam fogamzásgátló tablettát szedni.)

Érdekes, hogy vannak nők, akik semmit nem éreznek belőle, míg mások elájulnak a fájdalomtól, stb.
Úgy gondolom ez a fájdalom természetes, mivel egy természetes folyamat része. Sőt olyat is hallottam, hogy a menstruáció, így az azzal járó fájdalom is a nőiség része, és kell, hogy fájjon.
Ti mit gondoltok, jelent valamit a fájdalom mértéke? Vagy az egyéb szélsőséges tünetek?

Gondolom elsősorban magán.;) Szeretne "coaching"-olással (ha írhatom így, mert így emlegeti) foglalkozni, de az még lehet hogy várat magára. Szimbólumterápiát is végzett, most azzal kezdett el foglalkozni a jelenlegi munkája mellett.

Én Wilbertől csak a feleségéről szóló könyvet olvastam (Áldás ás állhatatosság c.), de abban is voltak a világszemléletét és elméleteit megvilágító részek. Amit eddig megtudtam tetszik, de még valahogy nem sodort jobban felé az élet.

Hát őszintén szólva, ha visszagondolok arra a pillanatra, amikor annyira nem voltam magamnál (a félálom talán eleve ilyen), hogy nem csak filozofikus kérdésként merült fel ez a "ki vagyok én", akkor a céljaimat aztán végképp nem tudtam volna beazonosítani.

Azt hiszem ilyen állapotban az érzésről logikára valami kapcsolás nem nagyon működne, vagyis érzem, hogy élek és ez bizonyítja, hogy nem vagyok semmi.

Nem igazán vágyom hasonló megtapasztalásra, de ha jön, megpróbálom majd jobban megfigyelni.;)

Köszönöm, hogy próbáltok segíteni.