Kedves Sándor!

Én miattam nem kellett volna várnod a válasszal, mert nem volt bennem semmi, aminek le kellett volna nyugodnia.

Elnézést, ha a válaszaimat a leveledre nem kronológiai sorrendben írom le, hanem abban a sorrendben amiből ki tud kerekedni a mondanivalóm.

Az első kérdésedre (hogy miért nem látogatom a weboldaladat) röviden és tömören az a válaszom, hogy azért, mert úgy látom, a weboldaladon blogolók és hozzászólók túlnyomó többsége nem azért van jelen az oldalon, hogy az önmegvalósításához segítséget és információt találjon, hanem azért, hogy a legtöbbször téves elképzeléseihez akár foggal-körömmel is ragaszkodva másokat oktasson és hangoztassa az igazát.
Ez egy valóságot folyamatosan megtapasztaló és élő lénytől nem volna probléma, viszont sületlenségeket és téves következtetéseket valló lénytől már igen. Az igazság személyes megtapasztalása nélkül másokat oktatni az igazságra nem más, mint a vak vezet világtalant tipikus esete.
Jó esetben, forrásként felhasználnak vagy idéznek valamit egy hiteles tanítótól, de ezt sem azért teszik, mert megértették a tanító mondanivalóját, hanem azért, hogy a többiek előtt tetszelegjenek.

Továbbra is fenntartom, hogy a hozzászólásod a szóban forgó blogban sumák volt, ha másokkal is meg kívánod osztani a véleményedet velem kapcsolatban, akkor a blog akár helyén való is lenne, de ha valóban az volt a szándékod, hogy nekem "segíts", akkor illet volna erről tájékoztatnod engem is. (Így viszont ez az egész elég hülyén jött ki.) Arról nem beszélve, hogy a veszprémi satsangon is lett volna lehetőségünk ezt megvitatni (vagy akár utána, én nem siettem sehova).
Nem az a problémám, hogy támadtad a "személyemet", hanem az, hogy önös érdekből félrevezeted azokat, akik egyébként lehet, hogy nyitottak lennének egy hiteles tanító tanításaira. Mitől hiteles egy tanító? Attól, hogy éli azt, amiről beszél.

Az, hogy 3+1 ember véleménye velem szemben azonos, tényleg automatikusan azt jelenti, hogy a 3+1 embernek van igaza?
Ha ez lenne az arány az igazságot tudó és tapasztaló emberek kontra tudatlanok között, akkor egyetlen spirituális tanítóra sem lenne szükség.

Azt írod, hogy én is beismertem, hogy tapasztalom az egómat.
Sándor! Mikor?
Én azt mondtam, hogy tapasztalom az elmém rezdüléseit és a testem reakcióit, de nem azonosulok velük.
Ez a kettő nagyon nem ugyanaz.

A közöttünk létrejött "nézeteltérés" egyszerűen visszavezethető arra, hogy (mint sok más embernek, illetve szinte mindenkinek), neked is téves elképzeléseid vannak az önmegvalósításról vagy a megvilágosodásról.
Erről a téves elképzelésről beszél nagyon szépen és érthetően Eckhart Tolle "A Megvilágosodás" című videóban.
http://www.youtube.com/watch?v=lvh9aw6JL2I
Érdemes elejétől a végéig figyelmesen végignézni.

Soha sem fogsz találni egyetlen olyan spirituális tanítót vagy mestert sem, aki meg fog felelni a téves elképzeléseidnek.
Ugyanis ennek a téves elképzelésnek sem Jézus, sem Sankara, sem Nisargadatta Maharaj nem felel meg.
Amikor Jézus szidalmazások közepette kikergette az árusokat Isten házából, akkor feléledt az egója?
Amikor Sankara sorban kihívta a spirituális vezetőket, hogy vitában legyőzze őket, akkor feléledt az egója?
Amikor Nisargadatta Maharaj cigivel a szájában dühösen verte az asztalt, mert hülye kérdést tettek fel neki vagy mert nem értették meg a tanítását, akkor feléledt az egója?
Ugye ezeket még feltételezni is nevetséges?

Amikor kihívtalak a "Samyama versenyre", akkor valóban azt gondolod, hogy azért tettem, hogy az egómat védjem?
Nem.
Ha két embernek más meggyőződése van egy dologról és egyszerűen (kézzelfoghatóan) el lehet dönteni (már pedig ebben az esetben ez így van), hogy melyik az igaz, akkor nem az az óvodás hozzáállás, hogy bizonyítsd be, hogy igazad van, hanem az, hogy megfutamodsz, mert szerinted ez olyan óvodás. Ne haragudj, de továbbra is azt tudom csak mondani, hogy eddig totálisan rosszul értelmezted a Samyama technikát, amire soha nem mondtam, hogy a te hibád (a satsangon sem), mert az elérhető magyar nyelvű fordítások ( a fordítók téves értelmezései miatt) hibásak. Ha nem így lenne, akkor tízezer szám rohangálnának a Siddhák a világban.
Ugyan ez a válaszom az Advaitával kapcsolatos érvelésedre is.
Nem attól fog valaki "megvilágosodni" ha hall vagy olvas az Advaitáról, hanem attól, ha megérti a lényegét és nem rest önmagában megkeresni az igazságát.

A felkínált segítségre még egyszer csak azt válaszolhatom, hogy amiben te tudnál segíteni, az a személyiség fejlesztése.
Ebben nagyon jó vagy.
Na de mi van akkor, ha valaki már nem a személyiségével azonosítja magát?
Mi van akkor, ha valaki már felismerte az igazságot, azt, hogy a személyiség nem valós és soha nem is volt az?
Mit javítsak rajta? Mit fejlesszek rajta?
Át tudod érezni, hogy ez mekkora vicc?

Ezennel hozzájárulok, hogy a levelezésünket fel tedd az ominózus blogba.
Nem kérem, nem ragaszkodom hozzá (hiába is tenném), de azt gondolom, tisztességes lépés lenne, hogy az oldalt olvasók ne azt gondolják, megfutamodtam.

Bármikor, bárki számára nyitott vagyok a végső igazsággal kapcsolatos dolgok megvitatására, ha nem agyatlan papagáj módjára, (anélkül, hogy venné a fáradtságot, hogy elgondolkozzon ne adj Isten önmagában megtapasztalja a hiteles tanítás igazságát) viselkedik, aki csak azért ír le butaságokat, hogy támadjon valakit.
Ezt a hozzászólásodra nagy buzgón reagálóra és mindenki másra értem, aki ha meglátja, hogy írok valamit az oldalon, csípőből kattint a - gombra, míg ha a kedvenc falkavezére (van belőlük néhány) ír bármi butaságot, ugyanilyen pavlovi reflex szerűen kattint a + gombra.

Üdv,
Attila

Amíg nem ismered fel, hogy ez az egész csak játék, addig benne ragadsz az illúzióban.
Amikor felismered ki vagy te, véget ér az illúzió.
Ismerd hát fel, ki vagy te!
És nem lesz több kérdésed.

Sanyi!

Soha, senki nincs behozhatatlanul lemaradva.
Akik valójában vagyunk, azt nem kell önmegvalósítani.
Ebből fakadóan, az egész csak egy játék.
Az a "valaki", aki félelemben él, csak egy illuzórikus "én" képzet.
Ennél fogva nem szükséges a fejlesztésén dolgoznunk, hanem egyszerűen csak fel kell ismerni, hogy nem valós.
Szerencsére az "önmegvalósítás" ennyire egyszerű.
Miért is gondolja bárki, hogy bonyolult?!
Persze ha azt képzeled, hogy bonyolult, akkor bonyolult lesz.
Ez a Maya fátyla.

Ez most Sanyinak szólt. Ő az, aki meg fogja érteni igazán.

Csaesz!
Az elmének általában téves elképzelései vannak a megvilágosodásról, ezért is oly ritka, hogy valaki Azzá válik.
Amikor Jézus kidobta az árusokat a templom előtti térről, amikor Nisargadatta Maharaj cigivel a szájában, ököllel ütötte az asztalt, mert így érte el amit akart, akkor ők szerinted "lecsúsztak" az önmegvalósított állapotból? :)
Mindegy mi az elképzelésed a megvilágosodásról vagy rólam, végül is csak én tudhatom, hogy milyen állapotban vagyok, mert ez egy szubjektív tapasztalat. Ha külsőségek vagy megnyilvánulások alapján alkotsz véleményt, akkor pont azt téveszted szem elől, ami a megvilágosodás legfontosabb ismérve: a totális szabadság.
Amikor majd te is Önmagaddá válsz, te is tudni fogod ennek igazságát, még ha nem is fog "látszani" rajtad.
Végül is a "beszólásaim" elérték a céljukat. Lenyugodtak a kedélyek. :)
Azt pedig csak én tudom, hogy mindeközben semmiféle indulat nem volt bennem.