Minden igaz amit írtál. De. Én nem akarom a kiosztást semmilyen
2009. ápr. 10. péntek 14:57
/Hogy mi is történt velem.../
Minden igaz amit írtál.
De.
Én nem akarom a kiosztást semmilyen módon mert tisztában vagyok minden értékemmel.
Ha a férjem ezzel nem tudott élni, akkor később sem adhatok magamból.
Eddig kétszer beszélgettem vele erről.
Tudtam hogy semmi értelme.
Ezért többet nem fogok.
A harmadik személy pedig nekem igazán nem számít.
Nincs vele dolgom.
Én már elkezdtem a saját történetemet és azt folytatom.
Tudom hogy generáltam a tisztító munkát az életemben és talán tudatalatt tudom is, hogy miért.
Én tudom, hogy csak jobb lesz mert egyre fényesedek én is szellemileg és ezáltal az életem minősége is ezeket a dolgokat generálja.
Tudom hogy mit érdemlek.
Mindent ami jó!!!
Szeretettel: Fircsi
|
Az az egésznek a buktatója, hogy mit akarsz?
Semmit.
Azt hogy én
2009. ápr. 10. péntek 14:40
/Megváltható a világ fehér mágiával?/
Az az egésznek a buktatója, hogy mit akarsz?
Semmit.
Azt hogy én jól legyek.
Akkor?
Miről beszélünk?
Szubjektív megítélésről van szó.
Minden amivel teremteni próbálunk (szeretet, gondolkodás, érzelmi programozás, stb...)
Csak eszköze annak amit ÉN akarok az életemben.
Még a másik ember is.
Tehát mágiát gyakorlok.
Ez van.
Ezen nincs mit szépíteni.
A kommunikáció minden formája, tehát a metakommunikáció is mágia.
Ami befolyással bír az minden mágikus erejű.
Ez az emberi rendeltetés sajátja.
Szeretettel: Fircsi
|
Szia!
Nem vágyom a távol-keletre, mert nekem Skandinávia az
2009. ápr. 10. péntek 14:23
/Álomfejtés/
Szia!
Nem vágyom a távol-keletre, mert nekem Skandinávia az álmom.
A kelet számomra túl sűrű.
Puszi.
|
A megvilágosodott ember számára már nem fontos sem a tanulás sem
2009. márc. 31. kedd 08:21
/Mivel tölti az idejét egy megvilágosodott?/
A megvilágosodott ember számára már nem fontos sem a tanulás sem a tanítás.
Ő tudja hogy mindenkinek magának kell tanulnia és az utat keresnie ami közel visz ahhoz amit ő már megtett.
szeretettel: Fircsi
|
fejtsd meg az álmom....
2009. márc. 28. szombat 09:50
/Álomfejtés/
Én nagyon kellemeset álmodtam.
Az óceán partján voltam a gyerekekkel és stégek lógtak bele. Annyira tiszta volta víz hogy a korlátról kicsit kihajolva leláttunk a mélyére.
Élőlények nem voltak benne.
De gyönyörű zöld és kék színek voltak benne
a távolban pedig kisebb szigetek amik szintén gyönyörűek voltak.
A víz és az ég majdnem összemosódott a távolban.
Aztán a parton söröztünk és beszélgettünk más odalátogatókkal.Nádfedeles szaletlikben ültünk és csupa luxus volt minden.
Teljesen természetes volt a luxus a számomra.
És az emberek témái is.
Simán hétköznapi volt hogy azt mondták Bangladesbe mennek legközelebb.
Nagyon érdekes volt és főleg az hogy minden természetes volt számomra.
Kérlek fejtsd meg.
Légyszi!
szeretettel: Fircsi
|
aha!
ez már azért királyabb!!!!
2009. márc. 27. péntek 15:47
/Bevonzások gátjai? Segítség!/
aha!
ez már azért királyabb!!!!
|
Köszönöm!
Önkéntelenül is eszembe jut:
"Akit Isten az alvilág
2009. márc. 27. péntek 11:00
/Bevonzások gátjai? Segítség!/
Köszönöm!
Önkéntelenül is eszembe jut:
"Akit Isten az alvilág mélyébe akar vetni, azt előbb magasra emeli."
(régi közmondás)
Ez sokszor megtorpantott már.
|
Én arra gondoltam, hogy muszáj tenned valamit, és ne az
2009. márc. 27. péntek 08:53
/Démon szülők/
Én arra gondoltam, hogy muszáj tenned valamit, és ne az agressziót válaszd meg a kiabálást, mert az visszahat rád.
Ha kiengeded a gőzt utána nagyon sokáig a sokkhatása megmarad, és könnyebb visszaesned.
Tudom mit érzel igazán.
Sorsfordulópontok tömkelege az enyém eddig és az őrülettel illetve agresszivitással, haraggal, gyűlölettel sokszor kellett és kell megküzdenem.
Most is az elhagyott szférában vagyok 2 gyerekkel albérletben, már másodjára és a gyerekkorom igazán katasztrófa volt fizikai és mentális értelemben is.
Én elmenekültem otthonról 17 évesen az apám miatt, és akkor mentem haza amikor temettük.
Ezzel nagy fájdalmat okoztam az anyámnak is és a tesómnak is.
Nem volt más választásom.
A problémák vannak és kész.
Ezzel nem tudsz meg bírkózni.
Ez is a te részed és hagyd szabadon vándorolni.
Csak te változhatsz illetve a hozzáállásod a dolgokhoz.
Én megtanultam, hogy a múltból és jövőből nem csinálhatok jelent, mert a jelen adomány.
Nem lélegezhetsz tegnap és holnap.
Ma kell lélegezned.
MOST!
Én semmiféle tannak nem vagyok elkötelezettje, hanem kigyűjtöm a legmegfelelőbb dolgokat mindenből.
Ez a technikám.
Segíteni sajnos csak magadon tudsz, de nem árt ha feltérképezed a képességeidet.
Én sokszor kivetítem a gyerekekre az éppen meglévő hangulatomat, mert velük élek és a valóság nem elkendőzendő.
Aztán megbeszélem velük. 10 és 17 évesek a gyerekeim.
Természetesen nekik is joguk van a kinyilvánításra.
Mi nagyon sokat beszélgetünk.
És a bocsánat kérés az nem maradhat el egyikünk részéről sem.
Szeretettel: Fircsi
|
MOST mi a probléma? A MOST-ban sosincs probléma. A MOST-ban sose
2009. márc. 26. csütörtök 16:05
/Démon szülők/
MOST mi a probléma? A MOST-ban sosincs probléma. A MOST-ban sosem gondolkozol. A MOST-ban mindig a belső csend van jelen.
Tolle szerint válaszoltam.
Sokszor tedd fel ezt a kérdést magadnak ha agressziót érzel.
Ez hatásosabb mint tízig számolni, mert a logikának ellentmondva, ITT és MOST csak az 1 létezik.
Szeretettel: Fircsi
|
Nem vádolom a férjemet semmivel, és nem várok tőle semmit.
Én
2009. márc. 26. csütörtök 09:56
/Hogy mi is történt velem.../
Nem vádolom a férjemet semmivel, és nem várok tőle semmit.
Én még annak ellenére is megpróbáltam az empátiámat gyakorolni, hogy ő úgy tesz mintha sosem ismert volna bennünket.
Valószínűen az új párja is befolyással bír még most is.
Fél szerintem hogy tesz valamit a kapcsolatuk ellen ha velünk emberi módon viselkedik.
Ez már az elején nyilvánvalóvá vált, hogy az új párja mennyire féltékeny még a gyerekre is.
Nem mondom hogy könnyű de átlendülök ezen is.
Ez már a második válásom.
Az első az a gyerekkori szerelmem volt.
Nem zárkózom el a kapcsolattartástól, csak ő zárkózik el.
Vagy nem is tudom.
Ha beszélünk nem haraggal tesszük de nincs semmi empátia benne.
Néha úgy érzem mintha élve eltemettek volna bennünket.
Nem vagyok az a feladós fajta.
Az életem eddigi eseményei azt igazolják, hogy mindennek úgy kell történnie ahogy megesik.
Általában a későbbiekben hálát adok azoknak az embereknek akik megtették velem azt.
Nélkülük és tetteik nélkül nem jöhetne létre az a boldog periódus ami következik.
Ezért tehát sosem utálom, vagy gyűlölöm őket.
Amikor beteljesülnek a dolgok következmény képpen, akkor tiszta szívből hálát érzek irántuk.
Hát nálam ez szokott lenni.
Lehet hogy hülyén hangzik de olyankor mindig sajnálom őket, hogy ők nem érezhetik magukat annyira boldognak mint én és nagyon segíteni akarok nekik.
Azt hiszem a Bibliai (ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel) szitu ez.
Szeretettel:Fircsi
|
