orsi76 teljes hozzászólásai | Önmegvalósítás.hu

orsi76 teljes hozzászólásai

Hozzászólás Edit link Comment Widget
köszi Kriszti!
2010. júl. 19. hétfő 13:03
/Tábor 2010 július/

Nagyon kedves vagy. Remélem én is, hogy megtaláltam :)

Én is én is köszönöm:)
2010. júl. 19. hétfő 10:22
/Tábor 2010 július/

Sokat kaptam ettől a tábortól, és Sanyi mielőtt hazamentem, azt mondta, látszik sokat dolgoztam és nemsokára meglesz az eredménye. Párkapcsolati problémákkal küzdöttem, nem találtam a nekem való pasit. Csütörtök este belépett valaki az életembe, aki teljesen felkavarta az eddigi állóvizet, és úgy érzem, ezt annak az 5 napnak is köszönhetem, na meg persze magamnak:). Úgyhogy nekem aztán igazán hasznos volt.

A következőn is biztosan ott leszek :)

jelentkezés
2010. febr. 26. péntek 11:01
/Önismereti tábor, Szentbékkálla/

Szia Sanyi!

Én úgy tudnék menni, hogy szombat reggeltől és csak hétfő estig. Így meg lehet oldani?

Köszi szépen.

Orsi

Kedves Tűzjáró!
2009. dec. 08. kedd 10:59
/Egyedülálló anya/

Én is egyedül nevelem a gyerekem, már fél éves kora óta. Én azt hiszem, ez belülről kell, hogy fakadjon, ki mennyire tud megmaradni nőnek. Saját magam intézem a dolgainkat, ha kell, a férfias dolgokat is megcsinálom (egyedül építkeztem, amikor költöztem, vittem a nehéz bútorokat), de azt hiszem ez egyáltalán nem függ össze azzal, hogy belülről mit sugárzol ki. Ha helyén van a nőiességed, és ezt a külvilág felé is tudod sugározni, szerintem ilyen kérdés nem is fog felmerülni benned. Annak idején én sokat dolgoztam ezen, (persze azért még van mit dolgozni rajta:)), de nagyjából a férfi és női énem a helyére került. Neked is ezt tudom tanácsolni, vizsgáld meg, hogy benned hogy állnak ezek.

Üdv

Orsi

köszönöm a válaszokat!
2009. dec. 05. szombat 15:19
/Betegségek lelki oka/

Kicsit elgondolkodtam azon amit írtatok.. Igen, én magam akadályozom saját magamat pár dologban. Ezt most kívülről is megkaptam a gyerekem által. Már a gondolattól is rosszul vagyok, hogy én aki kb 5-6-szor főztem egy hónapban, most minden nap a fakanál mellé kényszerülök. Nem is olyan rég, amikor megkérdezte tőlem valaki,hogy ha olyan párom lenne, akinek minden nap főznöm kellene, mi lenne. Erre annyi volt a válaszom, hogy én tutira nem csinálnék olyat. Annyira ellenkeztem ezellen,hogy most szépen megkaptam. Ha egy pasi miatt nem tettem volna meg, a gyerekemért most megteszem, hisz ez most nem kérdés. A párkapcsolat terén is nekem kell tennem, az elmúlt fél évben teljesen elzárkóztam attól, hogy bármilyen kapcsolatom legyen pasival.. Ennél erősebb lökést nem is kaphattam volna, hogy mostmár itt az ideje!!

Még egyszer köszi nektek

Üdv

Orsi

Lisztérzékenység
2009. dec. 04. péntek 13:09
/Betegségek lelki oka/

Sziasztok!

A kislányomról kiderült, hogy valószínűleg lisztérzékeny. Ennek mi a lelki háttere? Hogyan lehet kigyógyulni belőle?

Saját tapasztalat
2009. dec. 03. csütörtök 09:06
/Kirúgtak - 1001 kérdés.../

Szia Zsani!

Amikor én váltam munkanélkülivé (bár az saját akaratomból történt) eleinte nagyon örültem a nagy szabadságomnak. Aztán ahogy már nem úgy alakultak a dolgok, ahogy én szerettem volna (nem találtam állást, a pénzem rohamosan fogyott, a hitel ott volt a nyakamon) eluralkodott rajtam a keserűség. Aztán a meditációkban megéltem a lehető legrosszabbat, hogy mindenem (köztük a legféltettebb kincsem, a gyerekem) is elveszik.. Tehát szerintem ilyenkor még jobban bele kell menni a negatív dolgok átélésébe, mégpedig a végletekig.. Ebből lehet igazán tanulni. Hiszen ha egy negatív helyzetbe kerülsz, abból lehet a legtöbbet tanulni, és akkor tudsz fejlődni. De persze ehhez tenni kell és szerintem se az ITT és MOST-ban élni, és elfogadni azt, amit kaptál. Nekem ez segített.. Ahogy ezeket feldolgoztam a meditációkban, utána nem sokkal lett is állásom:).
Úgyhogy mindent bele, ne félj a rossztól, az is része az életnek!!!:)

Orsi

Én már most el tudnék menni..
2009. nov. 20. péntek 17:46
/Mit sajnálnál, ha most halnál meg?/

Na nem mintha nem szeretnék élni.. Meg imádom a kislányomat, imádok utazni, egyszerűen szeretem az életem. De a kötődéseimet, ami a múltamban igen erős volt dolgok és emberek felé ,oly annyira sikerült elengednem, hogy nem jelentene gondot elhagyni ezt az árnyék világot. Meg tudom, hogy utána úgyis lesz folytatás, azaz jön a következő..
A szerelem már régóta nincs jelen az életemben, lehet ha most szerelmes lennék és boldog párkapcsolatban élnék talán másképp éreznék. Bár nem tudom, a gyerekemet is nagyon szeretem, de tudom, ha meghalnék, nem maradna magára, hiszen sokan szeretik őt, megkapná a szeretet adagját.
Szóval úgy érzem, nem hagynék itt semmit lezáratlanul és nincs olyan amit minden áron még meg szeretnék tapasztalni.

én is..
2009. okt. 06. kedd 09:08
/Lehet tudni, hogy mi a cél, vagy csak általában beszélhetünk róla, mint például az élet célja a szabadság?/

Én is menekülök a fájdalmaktól. Ha tudom, hogy az a bizonyos dolog milyen fájdalommal járhat, inkább elkerülöm. Persze, ha tudom hogy pozitív lesz a vége, akkor szíves-örömest belevágok.
Igen, azt hiszem mostmár el kellene határozni magam, azt is vállalom, ha fáj.. Ebből is sokat lehet tanulni, csak ne fájna annyira:)

Tanulás?
2009. szep. 27. vasárnap 13:01
/Meddig kell elviselni...?/

Kedves Zizi!

Amiket írtál kicsit a fiatalkori énemet idézte számomra. Először is tisztázni kéne, hogy ez egy karmikus kapcsolat, avagy csak a mártír szerepében akarsz szenvedni.
A mai fejemmel én tuti már rég ott hagytam volna ezt az önző, egocentrikus, pasinak nem nevezhető "valakit". Mert az ilyen a számomra, aki a nőt semmibe veszi,az igencsak messze áll attól, hogy férfinak lehessen hívni.
Ha te azt akarod megtapasztalni, hogy milyen az, hogy semmibe vesznek, eltipornak, akkor pont jó helyen vagy. Lehetséges, de ha te is tudod, hogy nem akarsz ettől az embertől semmit, minél előbb juss a végére a tapasztalásoknak, aztán uzsgyi jó messzire:)
Én már megtapasztaltam ezeket, a hátam is borsózik hasonló alaktól, a mai eszemmel tutira mérföldekre elkerülném..