A felszínek találkoznak, és azt hisszük, mi találkoztunk.

Te nem vagy azonos a felszíneddel! A felszín valójában az a határvonal, ahol te magad véget érsz; csak a kerítés körülötted. Ez nem te vagy! A felszín az a hely, ahol te véget érsz, és ahol a világ kezdődik.

Sokszor még az évek óta együtt élő házastársak is csupán távoli ismerősök egymás számára. Nem ismerik egymást valójában. És minél tovább élsz együtt valakivel, annál inkább megfeledkezel arról, hogy a középpont feltáratlan maradt.

Ezért elsőként azt kell megértened, hogy az ismeretséget ne azonosítsd a szerelemmel. Megeshet, hogy szeretkezel valakivel, szexuális kapcsolat köt össze vele, de a szex is csupán felszín. Ha nem találkoznak a középpontok, a szex mindössze két test találkozása. És két test találkozása nem a ti találkozásotok. A szex is csak ismeretség marad – fizikai, testi ismeretség ugyan, de ismeretség. Csak akkor engedheted meg valakinek, hogy belépjen a középpontodba, ha nincs benned félelem, ha nem rettegsz.

Egy másik ember középpontjának megtapasztalásához gyökeres átalakuláson kell keresztülmenned, mert ahhoz, hogy eljuthass valakinek a középpontjához, előbb lehetővé kell tenned, hogy az a másik is elérjen a te középpontodig. Sebezhetővé kell válnod, tökéletesen sebezhetővé és nyitottá.

Ez kockázatos. Megengedni valakinek, hogy megismerje legbenső középpontodat, kockázatos, veszélyes, mert nem tudhatod, mit tesz majd veled az a másik. Ha feltárod minden titkodat, ha előbukkan mindaz, amit elrejtettél, ha tökéletesen megnyílsz, nemtudhatod, mit tesz majd veled a másik. Ezért van a félelem. És ezért nem nyílunk meg sosem.

Azt hiszem, Oshotól van.

Tanítók, lelki segítők nagy félelme ez, ha nagyon azonosulnak ezen szerepekkel.
Látom viszont, hogy túl lehet lépni azon a félelmen, amikor az Élet nyilvánosan, a tanítványok, kliensek előtt tanítja egy másik emberen keresztül a Segítőt. Hisz csak szerepjátékok ezek: amikor Te segítesz másoknak: Te vagy az, aki az energiát adja, ezáltal lehetsz Nagy. A másik szerepjáték, amikor az Élet bármilyen megnyilvánulásától el tudod fogadni a tanítást - tehát nem szelektálsz- olyankor lehetsz Kicsi is. Amíg az egyiktől félünk, addig a másikat csak vágyjuk. Mert egyik nincs meg a másik nélkül.

Vannak olyan korlátaink, amiknek elengedéséhez szükség van először egy felismerésre. Amíg az hiányzik, addig egy részünk görcsösen kapaszkodik bele, eszünk ágában sincs valójában elengedni.
Sokszor járok én is úgy, hogy bár az agyammal valamit meg akarok oldani, bizony rá kell jöjjek, vannak félelmeim, vágyaim, amik a szándékom ellen dolgoznak.
Ilyenkor meg szoktam nézni, hogy a saját beszűkült, korlátolt tudatállapotomból nézve miért jó nekem, hogy pl. mindent én akarok megoldani, és miért nem akarom egy nálam hatalmasabb erőre bízni a megoldást. Mitől félek, mire vágyom, mitől véd engem,vagy mit ad nekem ez a korlátom.
Aztán megvizsgálom felülről, egy objektív nézőpontból is az ügyet, onnan miként látszik. Rendre rájövök, amiről azt gondoltam, hogy pl. véd engem, az semmitől sem véd, csupán lekorlátoz. Szükség van erre a felismerésre az elengedéshez. Ezután az elengedés rendszerint könnyedén, sokszor magától megtörténik.
De az is lehet, hogy szükség lesz majd annak a felgöngyölítésére is, hogy hol sérült meg a hited, a bizalmad az égi vezettetésben.

Egyszer az utcán sétáltam, és langy meleg, de erőteljes szél fújt. Akkor jött az ötlet, hogy megnyitom magamat a szélnek, nézzük meg, milyen érzés az? Alul-felül-elöl-hátul mindenfelé megnyitottam magamat, és ezután valóban azt éreztem, hogy nemcsak a bőrömig hatolt, hanem teljesen átjárt a szél, mintha csak egy fantomkép lettem volna a járdán, nem képeztem akadályt a szél útjában. Nagyon erőteljes tisztulást éreztem, ahogy átfújt rajtam! Egyszerűen kifújta belőlem a szennyet, és utána nagyon kellemesen, könnyebbnek éreztem magam.
Aztán egy másik alkalommal - felidézve ezeket a kellemes emlékeket - egy hideg szélnek próbáltam megnyitni magamat, de az más sokkal jobban nehezemre esett! Akkor nem is éreztem a szél energia tisztító hatását, mert a belsőm egyértelműen a hideg minőségre koncentrált, azt próbálta befogadni több-kevesebb sikerrel.
De kipróbáltam ugyanezt a megnyílást azóta a nap (tűz) energiájával is, más rezgés, de ugyanúgy nagyon erőteljesen tisztít.
Még az esőt nem próbáltam....valahogy a bőrigázás nem vonz annyira...:)
Érdemes ezekkel az elemekkel eljátszadozni, érdekes tapasztalás lehet!