kirpaat teljes hozzászólásai
Hozzászólás | Edit link | Comment Widget |
---|---|---|
Ezt is köszike!Terápián már kétszer is járt, minkétszer 2009. jún. 08. hétfő 13:01 /Elszakadás/ Ezt is köszike! Terápián már kétszer is járt, mindkétszer nagyon nagy sikerrel. Azóta változott meg sokminden az ő életében is, és persze az enyémben is.... Én nem éreztem szükségességét, hogy ezt megtegyem, voltam ugyan résztvevőként korábban... A családi örökségemmel teljes mértékben tisztában vagyok, és eléggé elszakadtam már nagyon korán ezektől a dolgoktól ahhoz, hogy az életemet ne befolyásolhassák. Az öröklött (rossz) mintákat mindet sikerült úgy érzem eltávolítanom az életemből, és saját, független és egész életet kialakítanom magamnak... Tudod, korábban említettem, hogy van egy kis szakmai ártalom is bennem... De köszönöm az ötletet! |
||
Kedves Hédi! 2009. jún. 08. hétfő 12:55 /Elszakadás/ Ezer köszönet Neked!!!! Ez kifejezetten hasznos volt! Azt hittem, ezen már túljutottam, de pont ezért kértem a segítséget. Te megláttad, és figyelmeztettél. Köszönöm Neked! Jó a meglátásod, tényleg sok mindkét oldalról a lelki szemét, amit ki kell takarítanunk... Még van min dolgoznom... Ezek a problémák eddig léteztek az életemben, és ha most nem tárod újra elém, ezt nem vettem volna észre, vagy csak sokkal később. Ebből a kapcsolatból pont a félelmeim miatt már majdnem a legelején elmenekültem. Régebben nagyon nehezen tudtam az érzelmeimet megélni, és még ma is előfordul, ha nem figyelek oda, akkor eluralkodik rajtam, hogy nem merem kifejezni az érzéseimet - tényleg "nem mertem érezni". És örülök, mikor megtapasztahatom, hogy ez oldódik bennem. Igyekeztem ezeket feldolgozni, de a maradék még ezek szerint ott lapul valahol... Viszont annak örülök, hogy ezekben nem vagyok egyedül. Támogatást kapok Tőle is, és ezek szerint Tőletek is itt a fórumon, még így ismeretleknént is Még egyszer nagyon köszönöm!!!! Legyen csodás napod! kirpaat |
||
Köszi! 2009. jún. 08. hétfő 12:47 /Elszakadás/ Kedves Szabox! Természetesen nem veszem zokon a hangnemet, még akkor sem, ha szerinted kemény volt. Ismerem Csernust, még ugyan nem olvastam a Nőt, de fogom!!! És persze a Férfit is. Kicsit úgy tűnt, hogy esetleg félreértettél valamit, mikor olvastam a válaszod, de ettől függetlenül elfogadom. A problémát az okozta nálam, hogy már nem tudtam kérdéseket feltenni magamnak. Azért is kértem "Ötleteket", hátha tovább tudok tekinteni.... Az Ő helyzetét most nem elemezném, hiszen a saját csatáit neki kell megvívnia. Viszont amit rám nézve írtál, elfogadom. Tudom, hogy sok esetben túlságosan toleráns vagyok, és hatalmas türelmem van - lehet, hogy amiatt is, mert a gyerekeim megedzettek. :) Persze hogy elgondolkodtam ezen a lehetőségen is. Annyiban azért kiegészíteném még a véleményedet, hogy közösen dolgozunk a megoldáson, és igyekszünk mindketten alakítani... Számomra sem érkezett még el az az idő, amikor szeretnék egy fedél alatt élni vele, bár egyre inkább erősödik az érzés bennem. Mondjuk most nem tudok arra válaszolni, hogy benne ez a gondolat mennyire érlelődött még meg. Az viszont soha nem volt számára kérdéses, hogy velem akar élni, el akarja hagyni a szülői házat. Bizonyos körülmények miatt viszont én is azt mondom, hogy még maradjon... De attól, hogy nem együtt élünk, még azt hiszem, a helyes sorrend felállítása elvárható volna. Nem akarom sem befolyásolni, sem megváltoztatni. Szeretni akarom, ennyi az egész. És mielőtt valaki azt gondolná, hogy ez egyoldalú, mindenképp fontosnak tartom hozzáfűzni, hogy ez viszont így van. A "gyáva alak" nem olyan gyáva, mint amilyennek tűnik, bár tény, hogy eléggé annak akarták tartani. Folyamatosan dolgozik azon, hogy ezeket a láncokat letépje magáról, mert tisztában van vele, hogy mi történik körülötte. Sokat szoktunk erről beszélgetni, de igyekszem magam kissé távol tartani ettől a problémától, inkább meghallgatom. Mivel szakmám is ezirányú, ezért úgy gondolom, nem nekem kell terápiát alkalmaznom. Igyekszem megmaradni elméleti síkon a témában, csak lehetőségeket igyekszem felvázolni, és rá bízom, hogy mit kezd vele. Volt, hogy 2 hónapja mondtam neki valamit, ami épp egy másik témával kapcsolatosan "esett le" nála. Mivel mindennek megvan az oka, így úgy gondolom, hogy meg kell várnom, míg az ő szemében is világossá válik, hogy mi az, amin dolgoznia kell. És itt jön be újabb gondolatként az, amit a többiek válaszában találtam meg. Tisztában vagyok vele, hogy nehezen fogadom el és élem meg az érzéseimet, illetve történt ez a múltban. Nagyon sok csalódás élt bennem, amik gátoltak, és ezektől igyekeztem megszabadulni. Mindketten tudjuk, hogy az ezek miatt alakult félelmeim sajnos néha előtörnek, jelezve, hogy még mindig van min dolgozni... Az ehhez szükséges támogatást is megkaptam tőle eddig is, és tudom, hogy bármikor számíthatok rá később, ha szükségem lenne a támogatására. Mindketten spirituális gondolkodásúak vagyunk, így könnyebb közösen megoldanunk a helyzetet. A problémám lényegét az adta, hogy nem láttam meg, mi az, amit másként kellene látnom ahhoz, hogy előrébb juthassak. Köszönöm Neked az építő választ, mert ez is sokat segített!!! Legyen nagyon szép napod! Üdv, kirpaat |
||
Sziasztok!
Én is úgy gondolom, ahogyan már előttem is 2009. jan. 11. vasárnap 12:24 /Hűség - Hűtlenség - Megcsalás - Félrelépés.../ Sziasztok! Én is úgy gondolom, ahogyan már előttem is megjegyezték, hogy Igazi Tiszta Szerelemben, ahol minden tökéletesen működik, egyik félnek sem jut eszébe a kísértéseket közel engedni. Igen, iszonyú kínokat él meg az ember, ha megcsalják.... De, ha ez megesik, mindenképp az élet tanításával állunk szemben. Ha velem nem történt volna meg, ma nem lehetnék boldog.... Fél év szenvedéssel a hátam mögött, 30 kiló mínusszal az idegtől és három kicsi gyerekemmel egyedül ma végre boldog vagyok!!!!!! Mint minden leckét, ezt is meg kell tanulnunk az életben, ha ezt kapjuk feladatul a Sorstól. Én megtanultam! Nem figyeltem önmagamra, az érzéseimre, és arra, hogy nem vagyok boldog. Mást kerestem, és meg is találtam: a tanulást és a munkát.... És aztán a gyermekeim apja is talált mást... Akkor nagyon nehéz volt ezt feldolgozni, de hálás vagyok, amiért ott voltak a barátaim és a szüleim, akik igyekeztek a segítségemre lenni. Viszont a csatát nekem kellett megvívnom. És csoda történt! Ahogy kiléptem a közös életünkből, rögtön jött a javulás az életemben. Sokáig tartott feldolgozni, de rá kellett ébrednem, hogy hálás lehetek a Sorsomért, a volt férjem "látásáért", hogy ebből az életből kiszabadultam, mert ha maradok, soha nem lehettem volna vele boldog.... A volt férjem is rendezte a kapcsolatát a gyerekekkel, talán egyszer majd tényleg apaként fognak rá is tekinteni... Én mindenesetre nagyon nagy köszönettel tartozom neki, hiszen a Boldogságra kaptam esélyt! Azóta lettem nyitott az életre, azóta vannak újra barátaim, és találhattam önmagamra.... Ma már rendszerese olvasok olyan dolgokat, amik nyagobb tudáshoz juttatnak, és engednek sokkal közelebb önmagamhoz. Igyekszem mindig az érzéseimet és persze még jobban saját magamat megismerni... Elindultam a spirituális úton, és úgy érzem, újra megtaláltam önmagamat!!!! Tudom, hogy másnak más élményeket jelenthetett ez a téma. Én tudom, hogy ezért a teherért nagyon hálásnak kell lennem. És az is vagyok! Az ÉLETEMET kaptam vissza általa!!!! Ma már napról napra teremtem magamnak a csodákat, és folyamatosan haladok ELŐRE. És ez a feladat kellett hozzá.... További szép napot Nektek! |
||
Sziasztok!
A minap jártam egy könyvesboltban, ahol láttam egésze 2008. dec. 29. hétfő 17:16 /Rúna-jóslás, rúnamágia a druida papok kezében/ Sziasztok! A minap jártam egy könyvesboltban, ahol láttam egészen új kiadásban Rúna-könyvet. Ami miatt írok, az az, hogy a könyv mellé tasakba csomagolva - valószínűleg műanyagból készített - rúnák is kerültek. Azt hiszem, akit komolyan érdekel, az az eredeti technikát alkalmazva tudja ezt gyakorolni. A könyv a vászonba csomagolt rúnákkal együtt 4000 forint körül van. Sajnos a szerzőt és a pontos címet nem néztem meg, de Alexanrda könyvesboltban biztosan találtok belőle. |