naphold teljes hozzászólásai
Hozzászólás | Edit link | Comment Widget |
---|---|---|
Drága Skorpió 2010. szep. 02. csütörtök 14:36 /Mi a szerelem?/ Nem tudom, hogy a Skorpió havában születtél, vagy az ASC-ed Skorpió-e. Nekem Skorpió az ASC-em, így teljes mértékben megélem ennek a jegynek minden csodáját és minden fájdalmát. Tudom, hogy egy Skorpió a legboldogabb pillanatokban is képes határtalanul boldogtalan lenni, és a legboldogtalanabb pillantokban is képes kinyílni a boldogságra. Ezt el kell foganunk, hogy hozzánk tartozik, és azt is, hogy időnként - akarva-akaratlanul - úgy "megszúrunk, megcsípünk" valakit, hogy vagy harcba száll velünk, vagy belehal a szúrásba - és mi valójában nem is értjük, hogy mi történt. A legtöbb, amit tehetünk, az az, hogy igyekszünk figyelembe venni, hogy a többi jegy szülötte nincs felkészülve az olyan fájdalmakra, amiket mi szinte észre sem veszünk. Ha ezt képesek vagyunk megtenni, akkor egyre kevesebb fájdalmat okozunk másoknak és ezáltal önmagunknak is, valamint képessé válunk arra, hogy bocsánatot kérjünk - még akkor is, ha szeintünk nem tettünk semmi rosszat. |
||
Jó volt 2010. máj.. 06. csütörtök 07:57 /A boldogságról/ Kedves Gabi! |
||
Tetszik 2010. jan. 31. vasárnap 17:26 /Az energia vámpírságról/ Tetszik a gondolatmeneted. Eta |
||
Valahogy így 2009. nov. 19. csütörtök 07:53 /Mit jelent: élet./ "Ki, mit ért alatta?" "Hogyan élte, amíg nem kereste rejtelmeit?" "Változott valami?" "Érzed-e, hogy lemaradsz valamiről?" "Mi az ami szerinted értelmetlen benne?" "S értelme?" Eta |
||
Köszönöm 2009. okt. 19. hétfő 08:34 /A nem szó kimondása, elfogadása, betartása és betartatása/ Nagyon szépen, tömören, velősen fogalmaztad meg - kicsit más megvilágításban, mint ahogy én - hihi. Mindannyian tanuljuk a nem és az igen szót - hisz e kettő együtt jár. Ha igent mondunk valamire, akkor egy másik dologra nemet és fordítva. Mindegyikből tanulunk, hisz mindegyiknek következményei vannak, melyeket fel kell vállalnunk, meg kell oldanunk. |
||
Belé fojtod a szót 2009. okt. 07. szerda 14:08 /Ki álmodik valójában és miért?/ Valószínűleg hamarosan teljesen meg fog változni a kommunikáció a fiad és Te közötted - végre sikerül felnőnie - ha hagyod. |
||
Bárhová megyünk, a probléma jön velünk 2009. okt. 07. szerda 14:04 /Ki álmodik valójában és miért?/ A fogak a Szaturnusz (feladat, karma, nem szó kimondás és elfogadása stb.) felségterületéhez tartoznak. A fogainkkal harapunk, rágunk (Mars=akarat, teremtő erő, harciasság). Ha nincsenek fogaink, akkor nem tudjuk a gyomor számára előkészíteni a megfelelő emésztést, vagyis átvitt értelemben, ha menekülünk a probléma elől, akkor nem tudjuk előkészíteni magunkat arra, hogy "megemésszük" a szüleink által okozott - vélt vagy valós - sérelmeinket, az általuk, felénk támasztott elvárásokat, így nem igazán tudunk "ledolgozni" a karmánkból. Fel kell nőni a feladathoz, Jánoska helyett végre Jánossá kell válni. A szélvihar arra utal, hogy a szülői házból hozott alap-gondolatok, tiltások nem igazán felelnek meg a Te testednek - lelkednek. Amik megfelelnek, azokat tartsd meg, a többit pedig szerettel mosolyogva anyukádra - visza kell adni neki, hisz azok az ő gondolatai, tiltásai, nem a tieid. |
||
Még nem voltunk olyan kényszerítő körülmények közt 2009. okt. 07. szerda 13:48 /Ki álmodik valójában és miért?/ Ha valamiről úgy gondoljuk, hogy soha nem tennénk meg, az nem azt jelenti, hogy valóban úgy van, csak azt, hogy nem voltunk még olyan "kényszerítő körülmények között", hogy megtegyük. |
||
Gratula! 2009. okt. 01. csütörtök 15:41 /Miért nem vagyok hiteles, spirituális Mester, szellemi tanító?/ Szépen fogalmaztál, de az,hogy ez az írás megszületett, valahol azt sugallja, hogy gyakran mesternek tartod magad, azután meg kicsit rosszul érzed magad a bőrödben - hihi! Ez persze nem baj - hozzá tartozik az emberi EGO játékaihoz, ez hozza a fejlődést. Lépegess csak tovább - kísérünk, vagy épp Te kísérsz valakit - erről szól az élet. |
||
A könny, az könny 2009. szep. 29. kedd 11:07 /Sírás és lelki egészség/ Nnna, igen. Magyar nyelvünk oly csodálatos, varázslatos. Benne van minden, amire szükségünk van. Az általad leírtakra illik ez a mondás: "Olyan boldog vagyok, hogy az már szinte fáj." Vagyis könnyezem tőle. Miért is? Hisz a boldogságtól, amit képesek vagyunk befogadni, kacagni kéne, önfeledten repdesni - nem pedig sírni. Ha képesek vagyunk befogadni azt a mennyiségű boldogságot, amit épp kapunk abban a pillanatban, akkor röpdösünk is. Amikor túl sok, és úgy érezzük, hogy nem is biztos, hogy megérdemeljük, olyankor jönnek az "öröm"-könnyek. Pedig, ha kapjuk a boldogságot, akkor meg is érdemeljük. |