jessica73 teljes hozzászólásai
Hozzászólás | Edit link | Comment Widget |
---|---|---|
Miki, szerintem ezt nagyon szépen leírtad és ahogy a záró 2011. aug. 16. kedd 18:51 /Bűn, igazság, karma!/ Miki, szerintem ezt nagyon szépen leírtad és ahogy a záró mondatodban írod, többségünk erre próbál törekedni: adni szívből, minden ellenszolgáltatás elvárása nélkül. De nem egyszerű. Legalább is számomra nem az. Sokszor tapasztalom, hogy adok szívből, olyankor is, amikor a józan ész azt súgja, nem kéne. Nehéz megkülönböztetni, hogy épp szívből adunk, vagy elvárunk valamit. Igyekszem növelni az ősbizalmam, hogy megkapok mindent, amire szükségem van. Számomra nem is az szokott problémát okozni, hogy szívből adjak-e vagy ne, hanem ha segítséget kérnek tőlem (megjegyzem rengeteg ilyen történés "megtalál"), tényleg jól teszem-e ha mindig segítek. Nálam általában ez a dilemma. Kriszti |
||
Köszi, Éva 2011. júl. 27. szerda 18:08 /Milyen egy igazi megvilágosodott?/ bevallom töredelmesen, reikizek, úgyhogy illik tudnom a csakrák működését és nemrégiben el kezdtem felfrissíteni az ezzel kapcsolatos tudásomat, mert észbekaptam, hogy eléggé felületes a tudásom ezen a téren (is)! Mostanában azonban össze voltam kavarodva, így az ilyen egyszerű megoldások sem jutottak eszembe. Köszönöm, hogy figyelmeztettél. Üdv. Kriszti |
||
Tudom Kati, azt hiszitek, hogy nem teszek érte. Nap mint nap 2011. júl. 27. szerda 13:00 /Milyen egy igazi megvilágosodott?/ Tudom Kati, azt hiszitek, hogy nem teszek érte. Nap mint nap teszek, de valami nem stimmol mégsem. Természetesen nem akarom a módszerre kenni a dolgot. Továbbra is vizsgálom a dolgaimat és teszem, amit tudok. De most arra jutottam, hogy talán be kéne látnom, hogy itthon, egyedül nem fog menni. Talán túl kicsinek, jelentéktelennek éreztem a gondokat (meg magamat is), amiket ki kell oldani és úgy érzem, hogy minden önálló próbálkozásom hiábavaló. De mint te is és Sanyi is tudjátok, pont ezzel a minőséggel van gondom. Egyet tudok mondani, hogy van bennem még kitartás és nem adom fel. Addig megyek, míg meg nem találom a megfelelő módot, amivel végül is kioldhatom a blokkokat. És befogadom, ha ez most nem kizárólag önálló munka eredményeként születik meg. És ezt nem azért teszem, hogy bebizonyíthassam, hogy látjátok, megteszek mindent, de mégsem változik semmi, hanem mert valóban szeretnék eredményeket elérni. Nem vagyunk egyformák, egyszer előre megyünk, máskor visszacsúszunk. Szeretném nem a felsőbb erőkre vagy egyéb másra, kívülre tolni a felelősséget, de néha úgy érzem, mintha megtolnának különböző érzelmekkel, negatív és pozitívakkal egyaránt és néha tényleg úgy érzem, mintha csak marionett bábu lennék. Azért utaltam erre a "fentről jön" vagy "odafent kézben tartják" dologra az előző hozzászólásomban, mert úgy tapasztaltam, hogy az eddigi hülyeségeimnek, hibáimnak kivétel nélkül volt pozitív haszna és minden alkalommal eljutottam általuk egy olyan felismeréshez, ami nélkül szegényebb lennék. Ettől még nem szeretném ezt úgy feltüntetni, hogy az ezen érzelmek hatására bennem fellépő cselekedeteim nem az enyémek lennének és mindezt nem arra szeretném használni, hogy kijelenthessem, én nem tehetek róla és nem akarom vállalni a következményeit. Inkább azért írtam le, mert ha ez egy tévedés, akkor legalább tudatosul bennem és igyekszem jobban a körmömre nézni ebből a szempontból. |
||
Attila állítja magáról, hogy megvilágosodott, a környezetének 2011. júl. 27. szerda 09:35 /Milyen egy igazi megvilágosodott?/ Attila állítja magáról, hogy megvilágosodott, a környezetének egy része pedig ezt megkérdőjelezi. Azon gondolkodtam, számít-e, hogy ő megvilágosodott-e vagy nem? Nem lehet, hogy ez is egy egós harc, amikor jelentőséget adunk egy dolognak ami talán nem olyan fontos. Mint mindenben mostanában, bizonytalan vagyok, de talán mégis a fő motivációját kellene meglátnunk, hiszen segítő szándékkal fordul az emberek felé. Én ott voltam a budapesti satsangon és megkérdeztem tőle, hogy honnan tudja, hogy ő valóban megvilágosodott? Azt válaszolta (ha jól emlékszem, én így emlékszem): "Jó kérdés, de mit számít, ha boldog vagyok." Persze lehet, hogy számára ez önbecsapás, és ha magának hazudik, akkor talán másoknak is. De ha ez így van, akkor ez neki is és a környezetének is egy tanítás. Már sokszor feltettem magamnak a kérdést, főleg a magam életét nézve, hogy nincs-e olyan, hogy szándékosan "tesznek" minket süketté és vakká, kvázi hülyévé, hogy x rossz tapasztalatokat megéljünk? Azt vettem észre, hogy a hülyeségeimre, a hibázásaimra is szükségem van adott következmények megtapasztalásához és az ebből következő konzekvenciák levonásához. Lehet, hogy csak be kéne fogadni, hogy amíg élünk, hibázunk, sokszor süketek vagyunk és vakok, de ezen tapasztalatok birtokában többek is leszünk. Tehát minden úgy jó, ahogy van. |
||
Sanyikám!
Volt az előtt a "kutyás" mondat előtt egy másik is, 2011. júl. 23. szombat 21:58 /Neked működik a pozitív gondolkodás, a hittel teremtés?/ Sanyikám! |
||
Nem, szerintem nem ezért írtam. Azért írtam, mert az utóbbi 2011. júl. 23. szombat 21:45 /Neked működik a pozitív gondolkodás, a hittel teremtés?/ Nem, szerintem nem ezért írtam. Azért írtam, mert az utóbbi időben azt vettem észre, hogy túlzásba vittem a tudatosítást, vagy a tudatosítani próbálást. Egy analizáló őrültté, vagy inkább spirituális zombivá váltam és elfelejtettem élni az életemet. Azt hiszem elfáradtam. Most annak van itt az ideje az életemben, hogy ne csak lelki munkát végezzek, hanem "kint az életben" próbáljam ki, hogy meddig jutottam és ne csak a fotelben ücsörögve próbáljam az életem helyrerakni. Elfogadom, ami jön, teszem, amit gondolom, hogy tennem kell és igyekszem jó döntéseket hozni. |
||
Hát igen, nem árt tisztázni, mi számít teremtésnek, mi 2011. júl. 23. szombat 13:54 /Neked működik a pozitív gondolkodás, a hittel teremtés?/ Hát igen, nem árt tisztázni, mi számít teremtésnek, mi véletlennek. |
||
Nekem is működik, egyelőre apróságokban. 2011. júl. 20. szerda 11:43 /Neked működik a pozitív gondolkodás, a hittel teremtés?/ Akkor működik, ha utána nem agyalom túl, hogy mi hogyan legyen. |
||
igazad van ebben is Ildikó, abban bízom, hogy időben kapcsolok. 2011. júl. 19. kedd 14:12 /Milyenek a mai 30-as 40-es pasik?/ igazad van ebben is Ildikó, abban bízom, hogy időben kapcsolok. :-))) |
||
Ildikó, hozzád is készülök. Kezdetnek augusztus első 2 hete a 2011. júl. 19. kedd 14:09 /Milyenek a mai 30-as 40-es pasik?/ Ildikó, hozzád is készülök. Kezdetnek augusztus első 2 hete a keményen magamba nézéssel fog telni. De én ezt nem panaszkodásnak tettem fel, amit írtam. Nekem most jó érzés, hogy ketten is szeretnek, még akkor is, ha nem igazán erkölcsös. Úgy érzem nem attól félek, amit látni fogok, hanem hogy mit kezdek majd vele. :-))) |