Nem erre gondoltam, hogy az egóm vergődik, mert ellenáll a változásnak. Várom a változást, tudom, hogy szükségem is van rá, és elfogadom, sőt teljesen nyitott vagyok erre. És olyan, mintha elindul egy út, aztán egy másik, egy harmadik, minden nap más és más. De egyik sem jön össze, nem valósul meg. Úgy tűnik, hogy... És mégsem... A régi kötődéseket letettem, nem hinném, hogy az az oka.

Azt viszont nem értem, hogy a megnyílásnál miért a 60 % az optimális? Szerintem a 100 lenne az, nem?

Manapság nagyon divatos "Az én már megvilágosodtam..." szlogen... Azért felteszem a kérdést, hogy tényleg megvilágosodott-e mindenki, aki annak nevezi magát...
És attól még, hogy valaki esetleg tényleg megvilágosodott, még nem biztos, hogy halhatatlan is... Ő választ, tudatosan... Él vagy meghal, és meddig és hogyan...

Minden döntés elutasítás is egyben? Persze, ha így nézzük, hiszen nem lehetünk egyszerre 5 emberrel párkapcsolatban, ahogy nem lehetünk egyszerre tökéletesen egészségesek és betegek sem, vagy élők és halottak (legalábbis a "földi értelemben"). De ez is csak azt jelenti, hogy mindent meg kell tapasztalnunk, és hogy éppen most, minek van itt az ideje. A tudatos döntés, hogy most mi az utam, mit akar a lelkem megtapasztalni. És ebben van jogom és lehetőségem dönteni, hogy meddig élek, és mikor választom a halált. És nem az öngyilkosságról van szó, szerintem az mindig az egó "játéka", hanem az a tudatod döntés, hogy ennyi volt, most ezt szeretném, mert nincs jelenleg dolgom itt... Én ezt a lehetőséget tapasztaltam meg, hogy én választhatok...

Nekem volt egy ilyen élményem egy transzlégzésen.
Nem tudom, mennyi idő telhetett el (percek is), de mozdulatlanul feküdtem, és nem volt szükségem levegővételre.Nagyon jól éreztem magam, béke volt bennem és megnyugvás.
És azt éreztem, hogy abszolút és kizárólag én döntök arról, hogy élek vagy meghalok. Egyetlen gondolat, egy szándék elég lett volna, hogy úgy döntsek, menni akarok, és a szívem nem dobogott volna tovább.
Ez alapján a tapasztalásom alapján azt érzem, hogy ha tudatosan élünk, tényleg mi választunk élet-halál, egészség-betegség közül...

Sziasztok!

Megyünk ketten. :-))
Viszek zenét, meg harapnivalókat. :-))
Puszi mindenkinek!