58 évesen akarjak-e még családot ?
Kedves Mindnyájan !
58 éves férfi vagyok, 22 éve azért válltam el mert volt feleségem nem akart családot, ezután
rövidesen egészségügyi okból vegetárius lettem. Jelenleg kiválló testi és lelki állapotban
még mindig arról álmodozom,hogy valaki rámtalál és lehet még családom .
Kiváncsi vagyok a véleményetekre ! Reális-e amit el akarok érni?
Üdvözlettel:holisztika
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Mit jelent számodra a család fogalma? Ha pontosan tudom akkor sem bíztos, hogy tudom a választ.
Azt csak Te tudod.
Mindenképpen legalább egy saját utódot, mivel azért válltam el mert ez nem jött össze,ezt nem
szeretném feladni.
Soha ne mondd, hogy soha!
Namost az a kérdés, hogy az elmúlt 22 évben mit csináltál? Úgy értem, ha elváltál azért, mert nem lehetett közös gyermeketek a feleségeddel, akkor 22 év alatt nem sikerült "fognod" valakit, vagy csak arról van szó, hogy jó volt neked így, függetlenül? Most őszintén! Ez nem baj, ha neked erre volt igényed, oké! Az a "baj" a családosdival, meg a gyerekkel, hogy időbeli korlátai vannak és nem lehet leemelni őket a polcról, vagy megrendelni a katalógusból. Ha már megvan mindened, akkor hoppá, még ez hiányzik, hááát igen, viszont már túljutottam "az emberélet útjának felén". Ennek ellenére ismerünk idős apukákat!
Vedd számba a lehetőségeidet: Kitől? (Ajánlom a harmincötön túli szingli csajokat!!!) Vagy esetleg saját korosztály, de akkor nem saját gyerek/ek, unokák. Azok is lehetnek jó fejek és már nem kell nagyon pelenkázni őket minden éjjel.
Folytasd a testmozgást, légy igényes magaddal szemben, tűnj fiatalabbnak a valódi korodnál!
Ja, és fogalmazz határozottabban: Nem "AKARJAK-E még családot", mert "azt csinálsz amit akarsz", (felőlem azt akarod, amit akarsz) és a NEM SZERETNÉM FELADNI helyett: NEM ADOM FEL! Ja, és ha arról álmodozol, hogy VALAKI RÁDTALÁL, akkor indulj el TE IS KERESNI! Annyi ilyen fórum, klub meg összejövetel van, rengeteg társra váró szimpi hölgy VÁR RÁD!!!
Hajrá!
KEDVES BARÁTOM !
ELNÉZÉSED KÉREM, HOGY VÁLASZOLTÁL AZ ÁLTALAM
FELVETETT GONDOMRA,ÉS ERRE NEM REAGÁLTAM.
MEGPRÓBÁLOK AZ ÖNISMERET ÉS TANULÁS UTJÁN
TOVÁBBLÉPNI.
SZERETETTEL ÜDVÖZÖLLEK: HOLISZTIKA
Kérlek, válts át kisbetűre, bal oldalt a "caps lock" gombbal.
A fiatalok nem tudják, hogy a család nem a papa-mama-gyerekek felállást jelentette régebben, hanem magát a gyerekeket.
Ha valakinek három gyereke volt, akkor azt mondta, hogy három családom van.
Egyébként ez áthagyományozódott egy kicsit, hiszen családnak a statisztika ma is csak azt nevezi, ahol gyerek is van. A többi csak házasság, párkapcsolat, együttélés.
szia!
ha szeretnél igazán, szívből családot, nem hiszem, hogy "jó" az a kérdés, hogy reális-e.
ha tényleg szeretnéd, dolgozz Magadon, és ha bent rend van, kint, körülötted is rend lesz. :)
még sz jutott eszembe, hogy biztos, hogy szívből szeretnél utódot? vagy csak azért, mert az a "normális" , megszokott, hogy az embernek van gyereke?
üdv:Bochecha
Angijo
Kedves Holisztika!
Ne haragudj, szerintem reálisnak reális, de nem véletlen, hogy 58 éves korodra nem lett. A választ Te magad adod meg: álmodozol róla... Az álmodozásnak semmi köze a legtöbb esetben az ember valódi életútjához. Persze nincs erre szabály, ítélkezni sem lehet. Mégis vannak általános jellemzők, pl a gyermekvállalásnak nem 58 évesen áll neki az ember. Meg hát mennyi idős hölgy kellenne ahhoz? Min 20 év korkülönbség... Én a két nagyobb lányomat 24 és 26 évesen szültem, a kicsit 36 évesen. Nekem az is nagy dilema volt, hogy 36 évesen nem vagyok-e öreg. Tudom, hogy most ez a divat, sokan ennyi idősen szülik az elsőt, de nincs tapasztalatuk, hogy mi is az a gyereknevelés. Csodálatos a gyermek és a legnagyobb tanító mestere a szülönek az biztos, de sok energia és felelősség is, jó esetben 20 évig...
Arra nem gondoltál, hogy esetleg 58 évesen egy korban is hozzád illő partnert keress, akinek valószínűleg van gyermeke és unokája is. Szerintem nagy öröm lenne az is. Ez csak egy vélemény, a választ te magad tudod.
Üdv
Anita
Kedves Holisztika!
Írásod több gondolatot is felvetett bennem.
Azt érzem, hogy te, életed során magad előtt lebegtetted a gyermekvállalás gondolatát és mindig azt hitted, hogy a gyermeked léte majd boldoggá tesz. Azt gondolom, hogy a feleségedtől nem azért válltál el, mert ő nem akart gyereket, ez csak egy ürügy lehetett. Egy remek kifogás, mert voltaképp érzelmileg nem tudtatok annyira kapcsolódni egymáshoz, hogy az neked elég lett volna.
Sokunk azt reméli, hogy ha majd családja lesz, ha ilyen olyan autója, nyaralója..., akkor megleli azt a boldogságot, amire oly régóta vágyik. Ezek a dolgok, csak időlegesen nyújtanak számunkra örömet, de a boldogságot magunkban kell meglelnünk!
Én azt tanácsolom, hogy kezdj el meditálni és akkor a gyerek iránti vágyad is felolodódhat vagy, akár "realizálódhat" is!
Szeretettel ölellek.
Akarjál! Próbálkozz! Deritsd ki a valóságban, hogy sorsod-e, hogy könnyű szívvel belenyugodhass, ha mégsem. Üdvözlettel: felacso
Számomra ez mindig rejtély volt, hogy 58 év, az miért jelentené bármi elgondolás feladását. Valóban a társadalom jelenlegi hozzáállása az 58 éves korhoz nem éppen a legjobb, de ez a társadalom. És mi is az a társadalom. Szerintem emberek olyan összessége, amelyek egy irányvonal mentén jelentenek ki itéleteket, életkorrol, nemről stb. Az emberek egyéni véleménye az teljessen más. 58 évesen Ön még fiatal, ahogy irja is, testileg és lelkileg is. Vagy igy vagy úgy, de megtalálja a vágyott családot. Az én véleményem is az, hogy keresse. és ne adja fel. Nem kor függvénye, hogy ki mikor talál igazi családra. ami a számára is családot jelent. És nem annak a függvénye, hogy irásos papirja van róla, vagy nincs. Ne adja fel. Sok sikert!!!!!
A vágy kívánságból fakad. Nem álmodozni kell, hanem helyette meditálni, és tenni. Egy férfi ne várjon arra, hogy bekopogtat a nagy Ő. Elvégre Ő a kezdeményező!!!
A család fogalmát konkretizálni kell, mert így nincs min dolgozni.
A gyerek velejárója LEGET a családnak, de erre kizárólagosan rátapadni egészségtelen.
A család olyan egység, amiben elsősorban PÁROMa legfontosabb, utána jövök ésaé és a gyerekek.
Vagyis ne a végén kezd.
Sosem lehet erről lekésni, mert sok középkorú érintett, ráadásul több a nő. Vagyis előbb gondolatokat kell helyretenni, megfogalmazni mit szeretnél konkrétan a gyereken kívü, és ezeket milyen apró lépésben érheted el. Pl. kezdheted jelen testi lelki állapotod felmérésével, és kijelölni min kerll dolgoznod, majd tettekre váltani. Ebből vonzerőd lesz, ami elindítja a többi változást. A sültgalambot ne várd, és helyetted más nem léphet!
A gyereket pár nélkül is eléred, sőt környezetedben (barátaid körében) biztosan léteznek Ők, akiket szerethetsz addíg, amíg nem találod -kapod meg tiédet.
Sok sikert, és erőt a kezdéshez!
Szia Holisztika!
Nekem minden álmom vágyam egy család volt családcentrikus férfival sajnos nem adatott meg.Míg én a családdal voltam elfoglalva ezt értsd szó szerint ő addig különutakon járt.Ez még nem is volt elég neki ivott és bántalmazott minket.2x voltam "terhes" el kellett vetetni azt mondta hogy "neveld fel te"
Az utóbbi abortuszt sohasem bocsátom meg neki! amúgyis vannak dolgai amit nem tudok megbocsátani pedig megkellene...
Imádtam azt amikor csend volt itthon a lépteket a szuszogásokat a jól sikerült ebédeket(amikor nem bántott minket) de ez csak nekem volt fontos! Mi a fiammal "szövetségben" is maradtunk!
58 évesen család? Ha eddig független voltál akkor nehéz lesz alkalmazkodnod!!?? Ha tudsz akkor vágj bele!
De először társat kellene találnod akinek van felnőtt gyermeke és lesznek unokái.
Hogy neked egy harmincvalahányéves nő??!! Hidd el nem rád várnak??
Mert ami Bruce Villisnek,Anthony Quinnek, meg a többi sztárnak sikerül neked nem fog.
Mostmár én nem hiszek a családban nem hittem hogy van olyan férfi akinek fontos...és lám van ilyen nemis egy hanem három... A fiam,a keresztapám és Te...
Üdvözlettel
Erzsike
KEDVES ERZSIKE ! KÖSZÖNÖM,HOGY VETTED A FÁRADSÁGOT ÉS VÁLASZOLTÁL
MEGPRÓBÁLOK AZ ÖNMEGISMERÉS ÉS TANULÁS SEGÍTSÉGÉVEL TOVÁBBLÉPNI.
sZERETETTEL ÜDV : ZOLI
csicsi
Családunkban történt :
Az unokanővérem sok 10 évvel ezelött 2 gyermeket szült. Mindegyik kisgyermek 3 - 4 éves korban vesebetegségben meghalt. Az orvosuk azt tanácsolta, hogy sajnos öröklödő gén probléma miatt a további gyermekáldások is hasonló tragédiával végződnének, ha erős a gyermek iránti vágyuk, váljanak el és nagyobb sikerrel járnak. Ők azt mondták szeretik egymást , az ajánlat szóba sem jöhet.
Más.
Csak az tudja aki próbálta: 58 évesen házasodni hosszú egyedül töltött évek után, megcsontosodott szokásokkal, rigolyákkal nagyon sok surlódást gerjeszt.
47 évesen mentem férjhez másodszorra 57 éves férfihez, a nem elfogadható tulajdonságok az együttélés alatt derülnek ki. Vagy összeszorított foggal vagy toleranciával elviselhetők, attól függ melyiküknek milyen a természete, de soha sem változtatható meg gyökeresen senki sem. Nagyon ritka az is ( csak egy példát
ismerek ) egy özvegy férfi elvette a volt szintén megözvegyült ifjúkori szerelmét és a gyermektelen özvegy úgy szereti férje felnőtt családos gyermekeit, mintha a sajátjai lennének. Ez az igazi csoda.
Mindenki erre a csodára vágyna, de önzők az emberek. Én gyerekem, te gyereked. Ha van migyerekünk akkor talán más a szájíz.
Üdvözlettel.
Kedves biokal, egy embernek sajat territoriumra van szuksege, minel idosebb, annál inkább, és a hazassag vagy szerelmi kapcsolat nem attol kapcsolat, hogy ugyanabba a vececseszebe pisilunk.:) Azt akarom kihozni ebbol, hogy a csaladnak nem akadalya a sajat rigolyak, lehet lakni duplakomfortos lakasban is, igy az onallosagigényű felnőtteknek sajat helyisegeik lehetnek, és akkor soha nem is talalkoznak olyan feluleten, ahol az Altalad emlitett surlodasok kialakulhatnak. Mindenre van megoldas, csak merni kell gondolkodni.:)
Panka
Én 42 évesen szültem a negyedik gyermekünket.
Amikor kiderült, hogy állapotos vagyok,bizony megrémültem, de volt egy szerető férjem aki biztatott, hogy egészségesek vagyunk, anyagilag is megengedhetjük, nem lesz semmi baj, nem véletlenül kaptuk őt.
Aztán a kicsi 5 hónapos volt amikor a párom meghalt, és 5 éves amikor én szívinfarktussal hosszú ideig feküdtem a kórházban.
Én is azt gondolom, hogy a gyermek nemzés ideje az a 20-30 év közötti időszak.
Viszont az is igaz, hogy tudták odafent nagyon jól, hogy mit, hogyan lehet kibírni, mert a sorsunk lehet néha nagyon nehéz, de mindig kapunk hozzá segítséget.
Csak azért írtam ezt most le, hogy gondolkodj el azon is, hogy vajon fel tudod e még nevelni, lesz e elég időd rá?,mert az lehet, hogy most egészséges vagy, de ebben a korban, és a mai világban már sokkal több az esélyed arra, hogy nem.
Noa
Mikor este elkezdtem olvasgatni több bejegyzést a tiéd fogott meg igazán , mert annyira, de annyira emberi és őszinte dologról írsz, hogy ezt 58 évesen csak tisztelni tudom benned. :)
Szerintem azzal nem is kell foglalkoznod, hogy az életed folyamán,pontosabban mióta elváltál, miért nem találtál egy olyan nőt, aki egy gyermekkel áldott volna meg.
Én nem is kérdezem az okokat, hisz tudhatjuk temérdek lehet és talán erre te is azt válaszolnád, hogy akartam, DE...
De engem ez nem érdekel, ez a múltad apró szikrája, és élj a jelennek, ha te igazán szeretnél, megvalósíthatod, és bizony az is lehet, hogy 58évesen értél meg rá igazán...
soha sem késő...
és egy aprócska gyönyörű történetet szeretnék még hozzáfűzni.
Pár hónappal ezelőtt egy volt kolléganőm gyönyörű kisfiút hozott életre, akinek az édesapja 60 éves:)
A kisfiú gyönyörű, igazi "szerelembaba" és bizony még a védőnő is azt mondta:
nagyon okos intelligens baba, és a fejlődése sokkal előrehaladottabb mint a vele egykorú babáké..
Ők akarták, nem számított a kor...
két ember "megfelelő"időben találkoztak, és megfelelő időben kellett megszületni a babának...
a boldogság amit az arcukon látok leírhatatlan...
persze , hogy mi lesz később...?!
ők tudják...mert felvállalták...
de/ezt már a baba is tudja , hisz ő is "vállalta" a "leszületést"...;)
Kívánok neked egy olyan Nőt aki, megszüli neked ezt a csodaszép ajándékot;)
Panna