A sumir Bau istennő és a magyar Boldogasszony azonosságának bizonyítása 8. A napkeleti népek története a pecsételők és pecséthengerek tükrében – A mitológiai és világi tárgyú pecsételők és pecséthengerek képei és szövegei hű képet nyújtanak a Mezopotámia népeinek történetéről.
Belépő: 1.000,-
Jegyek csak elővételben!
Jegyrendelés matine@matine.hu v 20/312-5925
Manuel Palacios (Ecuador) a Móricz János által ismertté tett Táltosok Barlangjának (Tayos-barlang) elismert kutatója másodszor látogat hazánkba.
Előadásában a Betiltott Amerika c. könyvének bő ismertetése mellett beszámol a Tayos-barlang kutatásával kapcsolatos legfrisssebb publikus információkról is, így átfogó kersztmetszetet kapunk az elmúlt 5 év eseményeiről.
A belépőjegy vásárlásával az ecuadori kutatómunka folytatását támogatják.
A magyar hagyomány és a történetírás szerint Géza fejedelem felesége, I. István király édesanyja az erdélyi Gyula leánya, Sarolta. Ám szinte alig ismert, hogy Géza Sarolta halála után lengyel hercegnőt vett feleségül. Adelhaidhoz, a második felséghez a magyar történelem több sorsfordító, nemzetrontó eseménye fűződik. A királyi udvarba való beléptét követő eseményekből kiviláglik, második hazája, Magyarország ellen fondorlatoskodott.
Szkítia keleti határán a legendás amazonok és a szkíta ifjak házasságából született egy új nép: a szauromaták. Történelmük szorosan összefonódott nyugati rokonaikéval. A Kr.e. 6. század végén csapataik szövetségesként küzdöttek Dareiosz hódító serege ellen, míg késői leszármazottaik aktív szerepet játszottak a szkíta birodalom megdöntésében. A régészeti előadás a 2500 évvel ezelőtt élt szauromaták „harcos” világába invitálja az érdeklődőket.
A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek mellett tudományos művek ma is gyakran forrásként használják. A történetírás atyjának feljegyzései felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújtanak a szkíták hitvilágába, vallási szokásaiba. Az előadás e kérdéskört boncolgatja a régészet eszköztárának segítségével.
I. Dareiosz perzsa nagykirály európai szkíták ellen vezetett hadjárata során tűnnek fel a történelem színpadán az aranyban gazdag agathürszoszok. Szkítia nyugati végén fegyverrel őrzött határaikat a szkíták sem háborgatták. Kik voltak, hol, s hogyan élt a történelem e rejtélyes népe? A régészeti előadás a 2500 évvel ezelőtt élt Agathürszoszok „aranyló” világába invitálja az érdeklődőket.
A Moldvai Csángók a Kárpátokon túl élő Magyar népcsoport. Ma megismerkedünk történelmükkel, hagyományaikkal, mai életükkel a kétszázötvenezer Moldvai Csángó közül mintegy hatvanezren beszélik az ősi Magyar nyelvet. László Ildikó archaikus imákat, régi népénekeket régi népénekeket, verseket válogat a bemutatott falvak örökségéből.
A "Boszorkányüldözés a Magyar Királyságban" második előadás szerves folytatása az első előadásnak. Pontosan azokra a különbözőségekre helyezve a hangsúlyt, amelyek miatt mások, - kivételek - voltak a magyar boszorkányperek. Történeti áttekintést kapunk itt is. Árpád-házi királyaink un. boszorkány-törvényeinek néhány passzusával is megvilágítva a középkori Magyarország urainak felfogását a boszorkánykérdésről.
