Idén utoljára Emberek Aranyban című kiállításunkhoz kapcsolódó, tematikusan felépített előadássorozattal zárjuk az évet!
A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek ma is gyakran merítenek munkáiból. A történetírás atyjának tartott, kisázsiai férfi feljegyzéseit gondosan tanulmányozzák a tudósok, s gyakran fordítják idegen nyelvekre, így magyarra is. Az előadás Hérodotosznak az eurázsiai sztyeppe nomád népeiről szóló fejezeteibe repíti az érdeklődőket a régészet eszköztárának segítségével.
A szkítákkal egyidőben tűnnek fel a történelem színpadán Árész hadisten lányai a harcos nők. „Az amazónokra a szküthák az oiorpata szót használják, ami hellén nyelven férfiölőt jelent…” Hérodotosz szerint az amazonok: „lovon vadásznak a férjükkel, vagy akár a férjük nélkül is, részt vesznek a háborúkban, és ugyanolyan ruhában járnak akár a férfiak.” Az előadás a szkíta kor harcos nőit – fegyvermellékletes női temetkezéseit – mutatja be az írott források és a régészeti leletek segítségével.
A szkítákat rendkívül harcias és legyőzhetetlen népnek tartották. A kortársak szerint: „…nemcsak Európának, de Ázsiának sincs olyan népe, amely hasonlítható lenne hozzájuk; és önmagában egyetlen nép sem képes szembeszállni velük…” Az előadás a szkíta történelem fontosabb hadtörténeti eseményeit, valamint a harcosok fegyverzetét mutatja be az írott források és a régészeti leletek segítségével.
A Kárpát-medencében a Kr.e. 7. században jelenik meg egy új, keleti eredetű lovasnomádnép, a szkíták. A sztyeppei fegyverzet, lószerszámzat elterjesztése mellett nekik köszönhetjük többek között a vas, és a lábbal hajtott gyorskorong használatát is. Az előadás a Kárpát-medence szkíta korát mutatja be az írott források és a régészeti leletek segítségével.
Egy nép, akik évezreden át uraltak két kontinensnyi területet.
Egy birodalom, akik ellen a kínaiak védekezésül emelték a Nagy Falat.
Egy kultúra, ahol már 2500 éve ingben és nadrágban jártak.
Egy művészet, melynek alkotásait máig csodálja a világ.
Egy feltaláló nép, akiknek a szőnyegtől a kengyelen át az íjig és a fokosig oly sok mindent köszönhetünk.
Egy haderő, amelytől Egyiptom, India, Kína és Róma is rettegett.
Egy társadalom, ahol a férfi és a nő egyenrangú és egyenértékű volt.
Egy történet melynek nyomait ma is fellelni az Altáj hegységtől hazánkig.
Vajon elegendő bizonyítékunk van már ahhoz, hogy egy alternatív történelemkönyvet írjunk?
Miért és hogyan akadályozza meg a tekintélyelvűség a valóság megismerését?
Jobb lenne talán, ha a régmúlt nagy titkait nem bolygatnánk?
Az előadó leellenőrizhető források bemutatásával sorra veszi mindazon bizonyítékokat, amelyek elegendőek lennének már a paradigmaváltáshoz. Az, hogy ez a változás még nem történt meg a bizonyítékok hézagossága okozza, vagy maga a változásra képtelen emberiség?
Móricz János életútjának rövid összefoglalása, Az ecuadori Táltosok-barlangjának titka, Móricz János őstörténet-elméletének újraértelmezése, Egy lehetséges bizonyíték a fémkönyvtár létezésére, Az ecuadori kutatások folytatása.
