Budapest, előadás, Dr. Hoffman Gergely, Manfred Müller-Gransee, Váczi Vincent, Gelencsér Rita, Bodrogi Katalin, Pivarnyik Anikó
Különleges és szándékaink szerint hagyományteremtő programra invitálunk mindenkit, aki egyetért azzal, hogy mindennapi munkánk mércéje az ember és emberiesség kell, hogy legyen. A Sathya Sai Nemzetközi Szervezet fennállása óta az alapvető emberi értékek - az igazság, a helyes viselkedés, a béke, a szeretet és az erőszak-nélküliség - erősítéséért dolgozik az egyén és társadalom szintjén egyaránt. A jelenlegi konferencián azt a témát járjuk körül, hogy a hivatásunkban hogyan egyeztethetjük össze feladatainkat ezekkel az értékekkel, ezáltal munkánkkal is maradandó értéket teremtve.
A szkítákkal egyidőben tűnnek fel a történelem színpadán Árész hadisten lányai a harcos nők. „Az amazónokra a szküthák az oiorpata szót használják, ami hellén nyelven férfiölőt jelent…” Hérodotosz szerint az amazonok: „lovon vadásznak a férjükkel, vagy akár a férjük nélkül is, részt vesznek a háborúkban, és ugyanolyan ruhában járnak akár a férfiak.” Az előadás a szkíta kor harcos nőit – fegyvermellékletes női temetkezéseit – mutatja be az írott források és a régészeti leletek segítségével.
A szkítákat rendkívül harcias és legyőzhetetlen népnek tartották. A kortársak szerint: „…nemcsak Európának, de Ázsiának sincs olyan népe, amely hasonlítható lenne hozzájuk; és önmagában egyetlen nép sem képes szembeszállni velük…” Az előadás a szkíta történelem fontosabb hadtörténeti eseményeit, valamint a harcosok fegyverzetét mutatja be az írott források és a régészeti leletek segítségével.
A Kárpát-medencében a Kr.e. 7. században jelenik meg egy új, keleti eredetű lovasnomádnép, a szkíták. A sztyeppei fegyverzet, lószerszámzat elterjesztése mellett nekik köszönhetjük többek között a vas, és a lábbal hajtott gyorskorong használatát is. Az előadás a Kárpát-medence szkíta korát mutatja be az írott források és a régészeti leletek segítségével.
Belső-Ázsia szívében 2500-3000 éves temetkezések őrzik a hérodotoszi „griffek országának” aranyát. Arzsán, Berel, Isszik és az Altáj-hegység jégbefagyott sírhalmai tárják fel titkaikat a Magyarországon utoljára látható Emberek aranyban kiállításon. Az előadás e lelőhelyeket mutatja be az írott források és a régészeti leletek segítségével.
Vajon elegendő bizonyítékunk van már ahhoz, hogy egy „alternatív” történelemkönyvet írjunk, amelyet az eltitkolt leletekre és összefüggésekre alapozunk?
Mit "szabad" és mit "nem szabad" tanítani az iskolákban? Mindezt miért?
Mitől hiteles egy lelet vagy felfedezés?
Milyen idős maga az emberiség?
Hiszem, ha látom! - a szkepticizmus és a naivitás.
Mi, miért és hogyan akadályozhatja az "alternatív" felfedezések elfogadását?
A tudományos életben lévő tekintélyelvűség az oka vagy mi magunk?
Mi kell a történelmi paradigmaváltáshoz?
Vajon elegendő bizonyítékunk van már ahhoz, hogy egy „alternatív” történelemkönyvet írjunk, amelyet az eltitkolt leletekre és összefüggésekre alapozunk?
Mit "szabad" és mit "nem szabad" tanítani az iskolákban? Mindezt miért?
Mitől hiteles egy lelet vagy felfedezés?
Milyen idős maga az emberiség?
Hiszem, ha látom! - a szkepticizmus és a naivitás.
Mi, miért és hogyan akadályozhatja az "alternatív" felfedezések elfogadását?
A tudományos életben lévő tekintélyelvűség az oka vagy mi magunk?
Mi kell a történelmi paradigmaváltáshoz?
VILÁGUNK, ÉS JÉZUS ÉLETÉNEK FERDÍTÉSEK NÉLKÜLI BEMUTATÁSA!
Egyházi körökben jobban szeretnék, ha nem is létezne,
vagy ha már létezik, legalább hamisítványnak
lehetnek tulajdonítani. Jelentőségük
a Holt-tengeri tekercsekéhez
mérhető. 1945-ben
talált rájuk egy
helybéli
paraszt több mint egy tucat kódexre, aranyozott barna
bőrbe kötve, a felső-Egyiptomi Nag Hammadi
közelében . A kopt nyelvű szövegek
Jézus koráig vezetnek vissza.
Közöttük találhatók
ősi evangéliumok
is, ezekből
gyökeresen más Krisztus-kép tárul elénk: Jézus, mint
