Ezo-film klub

A klub célja, hogy egy-egy film megnézése után közösen megbeszéljük, ki mit gondol az adott a témáról.
A klub 800 Ft/ alkalom, de lehetőség van az Angyalszív Klub tagsági kártya igénybevételére is, (amivel ez a klub ingyenes) részletek fent.

Régebbi filmklubok témái:

VILÁGOKON ÁT (Metafizika, bölcselet, transzcendencia)
Szerkesztő-rendező: Lőrincz Gabriella

1.) Az anyag: káprázat, vagy valóság?

2.) Polaritás: a kétarcú valóság

3.) Őselemek, őstörvények: a mindenség pillérei

4.) Tér, idő, tudat: dimenziók hálója

5.) Az élet lehelete: céllal, céltalanul?

6.) Az érző élet

7.) A tudatos élet
8.) Vágyaink világa: kísértések örvényében

9.) Elménk birodalma: tudat, módosult tudat
10.) Művészetek üzenete: az ihlettől a manifesztációig

11.) Sorsunk kódjai: szabadság, vagy determináció?

12.) Az Ég akarata: asztrológia, Ji king, Tarot

A Passió A passió című film Názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját jeleníti meg. A film nyitójelenete az Olajfák hegyének lábánál, a Gecsemáné-kertben játszódik, ahová Jézus elvonul az Utolsó Vacsora után imádkozni. Jézus ellenáll a Sátán kísértésének. Iskarióti Júdás árulása miatt Jézust elfogják és visszaviszik Jeruzsálem város falain belülre, ahol a farizeusok istenkáromlás vádjával szembesítik és tárgyalása halálos ítélettel végződik. Jézust Pilátus, Palesztina római kormányzója elé vezetik, aki meghallgatja a farizeusok ellene szóló vádjait. Felismervén, hogy politikai konfliktussal került szembe, Pilátus Heródesnek engedi át az ügyet. Heródes visszaküldi Jézust Pilátushoz, aki Jézus vagy Barabás, a bűnöző közötti választás elé állítja a tömeget. A tömeg Barabás szabadulása és Jézus elitélése mellett dönt... Jézusnak átadják a keresztet és utasítják, hogy vigye végig Jeruzsálem utcáin, fel a Golgotára. A Golgota hegyén Jézust a keresztre szegezik és szembesülnie kell az utolsó kísértéssel: a félelemmel, hogy Atyja elhagyta. Sikerül leküzdenie a félelmet, Máriára, Szent Anyjára tekint és kimondja a szavakat, amelyeket csak ő érthet meg egészen: "Elvégeztetett." Aztán meghal: "A kezedbe ajánlom lelkemet." - hangzik el.

A mennyei prófécia - A James Redfield világhírű regénye és filozófiája alapján készült Mennyei prófécia életre szóló filmélményt nyújt.

John Woodson állástalan tanár életében drámai, mélyreható változások történnek. Véletlenek furcsa összjátéka folytán Peru őserdejébe kerül, és részt vesz a kilenc ókori pergamentekercs, más néven a Mennyei prófécia felkutatására irányuló expedícióban. A próféciában foglalt kilenc alapelv világméretű megvilágosodást eredményezhet, új értelmet adhat az emberiség létének, és ismerői bepillantást nyerhetnek a spiritualitás feltáratlan mélységeibe. Amikor az egyház korrupt vezetői tudomást szereznek a kilencedik tekercs létezéséről, megesküdnek, hogy minden erejükkel igyekeznek megakadályozni a prófécia napvilágra kerülését. John utazása kalandos fordulatot vesz, rejtélyes események és véletlen találkozások irányítják sorsát, melyekről később bebizonyosodik, hogy nem is annyira véletlenek. Minden ember, akivel útja során találkozik, közelebb viszi a kilencedik tekercs örök rejtélyének megoldásához, de vajon képes lesz még időben megfejteni az értelmét?

Egy angyal a Földön- (Földi Miklós ajánlásával)

Valahol Spanyolországban földízû a bor az ászkáktól (ez az elsõ probléma). Megoldás gyanánt megérkezik a rovarirtó ember. Aki, bár egyedül érzi magát, másodmagával él a lelkében, a két hang pedig általában ellentétes véleményen van (ez a második probléma). A faluban pedig elégedetlen két nõ: egy férjes és egy férjetlen (ez a harmadik probléma). A filmben minden megoldódik, de érezzük ugye, hogy elég sokféleképpen lehet lerendezni a dolgokat. Nagyon élvezhetõ módon minden lehetséges variáció megjelenik, a filmet nézve legalább ötször gondolja a nézõ, hogy "na, most vége van". Ettõl olyan jól sikerült lett ez az alapvetõen bárgyú történet, hogy öröm nézni.
A dupla én bõvebb kifejtésre szorul: ez nehéz ügy, mert angyali beütésnek is látszik, ahogy például megkerül az elveszett bárány, de mivel a belsõ hang egy filozofikus ex-elmegondozottban szólal meg, nehéz komolyan venni. A "bogaras ember" hol logikusan cselekvõ közember, hol pedig bonyolult lélekbúvár, akit csak a mûvészfilmekhez szokott alternatívok értenek. Dupla lélekkel élni nem könnyû, de a két hang elszakításának is vannak módjai... Nem kell félni, abszolút nem misztikus a film, csak kisebb csodák történnek a villám miatt, "mert olyan elektromos a levegõ". Ezt a rovarirtót Carmelo Gomez alakítja. A név beszédes, akik nem is ismerik, érezhetik, hogy mögötte egy karakteres spanyol pofa van. A sok amerikai álomarc után - akik akár Walt Disney figurák is lehetnének - a spanyol vonások jót tesznek egy filmnek. Az ágyjeleneteket nem szoktuk elemezni, így az most is elmarad, pedig ez most kifejezetten huszáros volt.
Maradjunk annyiban, hogy alkalmas megtekintésre a film: van benne pincebogár, vaddisznó, villám, meg jó sok bonyolult lélek.
Spanyol film, 1996, 118 perc.
Írta és rendezte: Julio Medem.
Szereplõk: Carmelo Gomez (Ángel), Emma Suárez (Ángela), Karra Elejalde (Patricio), Silke Klein (Mari).

Csokoládé- (Palacskó András ajánlásával)

A Csokoládé vidám mese arról, mennyire meg tud változtatni bennünket, ha megízleljük az élet örömeit. Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, ahol az elfojtott vágyak és a félelem szenvedélyes csatába kezdenek az érzékek felszabadító és ellenállhatatlan erejével.
Lansquenet-ben ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit a faluban, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek (önmaguk előtt is) rejtett vágyait. Vianne-nek mágikus képessége van arra, hogy minden vásárlója számára kiválassza a személyre szóló finomságot, és egyesek csakhamar teljesen át is adják magukat érzékeik csábításának.
Mások viszont, mint Reynaud grófja, a nemesség helyi dísze, elszánt ellenségévé válnak. Reynaud meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Szembenállásuk meg is osztja a kisváros lakóit azokra, akik a régi rend biztonságát kívánják megőrizni, és azokra, akik végre élvezni akarják a szabadság újonnan felfedezett ízét.
Főszereplők:
Juliette Binoche
Johnny Depp

Mi a csudát tudunk a világról? - (Szőke Viki ajánlásával)

Tedd fel magadnak a kérdést: Miért követjük el újra és újra ugyanazokat a hibákat? Miért egyformák a kapcsolataink? Miért kapunk egymás után ugyanolyan állást? A minket körülvevő lehetőségek végtelen tengeréből miért teremtjük meg magunknak folyton ugyan azt a valóságot? Lehetséges, hogy annyira hozzászoktunk mindennapi életünkhöz, annyira reflexszerűen teremtjük mindig ugyanolyanná életünket, hogy természetesnek vesszük: semmit sem irányíthatunk mi magunk? A tudomány új modellje ennek épp az ellenkezőjét állítja. Kijelenti, hogy az, ami bennünk lezajlik, meghatározza azt is, ami körülöttünk történik.
A "Mi a csudát tudunk a világról?!" a konvencióktól való radikális eltávolodás. Egyetlen eddigi filmhez sem hasonlítható. Olyan tág látókört és szárnyaló gondolkodást feltételez, amelyről Kopernikusz óta még csak nem is álmodott senki. A film olyan világba sodorja a nézőt, amely létével bizonyítja a kvantum bizonytalanságát, ahol a főszereplő figyelemmel kísér és átél minden egyes bemutatott neurológiai folyamatot, az érzékelés minden módosulását; egy olyan világba, ahol minden él, és a valóságot megváltoztatja minden gondolat. A "Mi a csudát tudunk a világról?!" egy nagyobb valóságot mutat meg az általunk realitásnak elfogadottnál, ahol az embernek lehetősége van, hogy gondolatai erejével bármit megteremtsen. Valóság, melyet napról-napra bizonyítanak a hozzájuk hasonló elmék. A középkorban úgy tartották, hogy a Föld lapos - Kopernikuszig, Galileóig és Giordano Brunóig. A modern időkben azt hitték, hogy a világ működése egy géphez hasonló, és hogy az anyag szilárd - míg Einstein meg nem cáfolta. A "Mi a csudát tudunk a világról?!" napjaink radikális tudósainak zseniális eszméit juttatja el a nézők millióihoz. Ezek a nagy gondolkodók, szakterületeik kiválóságai egy új paradigmaváltás küszöbén állnak - a változás pedig olyan jelentős lesz, mint a korábbiak, vagy még annál is gyökeresebb. És ez a váltás azt a hatalmas területet érinti, amely mindmáig feltérképezetlen - az emberi tudatot. A film azt állítja, hogy a tudomány és a spiritualitás nem két különböző gondolkodásmód, hanem tulajdonképpen ugyanazt a jelenséget kutatja és írja le. Visszaadja a férfi és női individuum erejébe vetett hitet, hiszen a teremtés képességét mutatja be, a minden egyénben ott rejtőző isteni tulajdonságként.

A békés harcos útja - Dan (Scott Mechlowicz), a rendkívül tehetséges fiatal tornász igazi hedonista módjára hajszolja az élvezeteket: élete csak versenyekből és bulikból áll, ám egy súlyos sérülés amely egész karrierjét veszélybe sodorja és egy véletlen találkozás Szokratésszel (Nick Nolte), a titokzatos idegennel ráébreszti, milyen keveset is tud az életről.
A tragikus balesetet követő hónapokban Szokratész és egy gyönyörű lány, Joy (Amy Smart) segítségével Dan teljesen újjászületik, maga mögött hagyja zűrös múltját, és új emberré: békés harcossá válik.
Dan Millman önéletrajzi ihletésű bestselleréből forgatott elgondolkodtató filmet, amely az emberi lélek erejéről mesél.