Az én Utam - életfeladat felismerés tanfolyam | Önmegvalósítás.hu

Az én Utam - életfeladat felismerés tanfolyam

2010. jún. 05. 00:00
2010. jún. 05. 17:00
Kezdődik: 2010. jún. 05. szombat 00:00
, tanfolyam, B. Kovács Zoltán
1.JPG

Az "én Utam tanfolyam" kitűnő térképet ad a kezedbe, hogy tudatosítsd a meglévő képességeidet, hogy mely lépcsőfokán állsz a fejlődésnek, és hogy merre van a kibontakozás lehetősége számodra...
Ideje, hogy megtudd, merre van az "előre", amire érdemes vágynod, amit aztán bátran programozhatsz!

„Ha nem tudod hol jársz éppen, azt sem tudhatod, hogy merre van a helyes irány a továbblépéshez…”

Jelentkezés - lent, az Elérhetőség után
Kérlek, hogy a név mezőben megjelenő blogneved mellé írd be a teljes nevedet is. A telefonszám mezőbe pedig írd be az email címedet is, hogy felkészítő mellékleteket tudjak küldeni!

Idő és helyszín: Egyelőre nincs időpont

Nem kötelező, de a tanfolyam gyakorlatait hatékonyabban végezheted, ha az Energiaérzékelő alaptanfolyamon már korábban elsajátítod az alaptechnikákat!

Részletes program:

* Energiafeltöltés, relaxáció
* Etalon Állapot, intuitív döntésellenőrzés
* Rövid asztrológia képletelemzés a személyes adottságokról és életcélokról
* Dharma - az életfeladat fogalma és összetevői
* A három ösvény
* Karma és életfeladat
* Fejlődési szintek és fejlődésvonalak
* Az értékrend fejlődési szintjei (spiráldinamika)
* Érzés, gondolat, vagy akarat dominancia teszt
* Kulcsenergiák - a kibontakozás iránya
* Megismerés-, siker-, vagy szimpátia vezéreltség
* Értékrend és szerepjáték teszt
* Az öröm jelenléte a cselekvésben (Flow)
* A „jó” és a „rossz” virtuális helyének beazonosítása
* Hogyan érhetem el az inspirált állapotot?
* Falun Gong gyakorlatok, energia-feltöltés
* Az én Utam… - záró meditáció

Részvételi díj: 5000 Ft/fõ/nap

Vajon mennyire ismered azt az Utat, amelyet saját maga számára mindenkinek nagy betűvel kellene írnia? Ismered-e a saját képességeidet, életfeladatodat, a kulcsenergiáid kibontakozási irányát, azt az értékrendet, tudatossági szintet, ahol tartasz, s amely felé igazi Önvalód kívánsága szerint törekedned kellene?

De nem elég a célt ismerni. Amikor elindulsz valamilyen irányba, s ha útközben eltévedsz - csak úgy tudsz továbbmenni, csak úgy tudod betájolni a helyes irányt, ha rájössz, hogy éppen hol vagy most... hol tartasz a saját ösvényeden?

A mai modern Integrálpszichológia, amely a lelki fejlődés önmegvalósítás és önmeghaladás utáni spirituális szakaszával is foglalkozik, és ennek szerves része a Spiráldinamika, amely a különböző fejlődési szintek értékrendjét tudatosítja - nagyszerű rálátást ad a saját bejárt és még ránk váró Utunkra. Ez az, amit mindenki végigjár, kivétel nélkül nagyjából azonos mindenkinél.

Ezen belül azt felismerni, hogy mi az aktuális Életfeladat, ami a karmikus visszahatásokból, leckékből, vagy a még ki nem teljesített minőségekből áll össze - ebben az ezoterikus tanításokból és az NLP-ből, parapszichológiából vett technikák segítenek - a meditáció, az intuíció és öröm keresése a szívcsakra kinyílásában, a belső képek és kapcsolódó érzések tudatosítása, a felsőbb Én-hez való kapcsolódás, mint a belső hang önbecsapás nélküli érzékelésének feltétele.

Ugyancsak jó támpontot ad az irányválasztáshoz néhány teszt, amely a személyiség akarat-, érzés-, vagy gondolat-orientált fejlődési adottságait azonosítja be, s amely a pályaválasztásban, sőt még a párválasztásban is mérvadó lehet, vagy a rövid életcélt letapogató horoszkópelemzés is segít...

Mindez egyben és egy időben olyan felismerésekhez vezet, amelyek nagyban segítik beazonosítani a helyes törekvési irányt, csökkentik a belső káoszt, s ezzel még több kreativitásba fordítható energia szabadulhat fel!

Előadó: B. Kovács Zoltán


Kezdődik:
2010. jún. 05. szombat 00:00

Vége:
2010. jún. 05. szombat 17:00
Elérhetőség
Előadó: 
Hermess
Telefon: 
+36209735692

A jelentkezés lezárva.

Beküldte: | 2010. máj.. 30. vasárnap - 17:44

Hozzászólások

5 hozzászólás
hermess képe
Az Életfeladat törvénye
2010. május 30. vasárnap, 22:32 | hermess

Szeretném megmutatni Nektek a Dharma fogalmának példáján, hogyan érjük el napjainkban újra a bölcsesség azon fokát, amit már 2,5-3 ezer éve világosan felismertek és tanítottak a védikus filozófusok.

Az alábbi kiemelt szövegrészek teozófiai irodalomból (Annie Besant – Dharma) származnak, amelyet nagyjából 100 évvel ezelőtt vetettek papírra, a Védákat tanulmányozva:

Mi is az a dharma, vagy életfeladat? Ne keverjük össze a karmával, bár részben átfedik egymást és valóban összefüggenek.

> A dharma az ember belső természete (személyiségének fejlettsége) egy adott fejlődési fokon, (ez egy elért, jellemző belső állapot, képességek összessége, világkép, értékrend, élethelyzet)
Minden egyes ember tudatszintjét, ameddig eljutott – egy megfigyelt hosszúságú időintervallum alatt előállt érzelmei, gondolatai, szavai és cselekedetei mutatják meg. E mögött kialakult értékrend és világnézet, moralitás és tudatosság rejtőzik. A belső természet, a belső tudattartalom/állapot az, ami formába önti a külső körülményeket, összerendezi és bevonzza a külső történéseket - hogy kifejezhesse önmagát.

> és további kibontakozásának feladata, vagyis a következő fejlődési fok elérésének módja/törvénye. (ez meg inkább felismerés, motiváció/inspiráció, szándék, terv, cél)
Egyrészt a természetemnek a kibontakozásban eddig elért szintje, másrészt a törvény, ami a kibontakozás következő szintjére visz át. Tudnom kell a növekedésem megvalósult fokát, és ismernem kell a törvényt, ami lehetővé teszi, hogy elérjem a következő fokot, hogy tovább léphessek a tudatosodásban. Ekkor mondhatom el, hogy ismerem a dharmámat, és követve ezt az életfeladatot, saját Utamon haladok az önmegvalósítás, a tökéletesedés, a megvilágosodás felé a magam korlátain belül.

A saját dharma észleléséhez a következő tartalmi összefüggések tudatosítása szükséges:

- A különbségek elfogadása és tisztelete a fejlődésben és az életformákban - a sokszínűség harmóniája és egyenként vett korlátozottsága (egyedisége) együttesen maga a Tökéletesség.
- A fejlődésre törekvés fontossága - felismerni, hogy a sokszínűségben a saját korlátokon belüli tökéletesedés a legfőbb feladat.
- A megkülönböztető képesség használata - a helyes-helytelen felismerése az elért szintnek megfelelően – milyen választások segítik az életet és a fejlődést, és mi az, ami nem.

Nos, napjainkban ért odáig el a lélektan és a tudatfejlődés kutatása ismét, hogy immár az Integrálpszichológia és a Spiráldinamika ugyanezt tanítja, mint a Védák… sőt országokat, nagyvállalatokat menedzselnek ezen elvek mentén (pl. Dél-Afrika áttérésének levezénylése az apartheid rendszerből demokratikusba).

Az egyes személyek és a belőlük álló nemzetek, társadalmak, egész kultúrák - a tudatfejlődés különböző szintjein tartanak. Ezeket a tudatszinteket a különböző kultúrák hosszas megfigyelésével jól behatárolható szintekre kategorizálták, amely fejlődés fokokat minden ember és minden társadalom törvényszerűen bejár. És bár ha minden emberi lény valami csoda folytán egyforma jogokkal és lehetőségekkel is rendelkezne élete vitelében – akkor is előáll egy tudatossági, fejlettségi hierarchia közöttük.

Sokan tiltakoznak ez ellen – „Engem te légy szíves ne kategorizálj!”

De bizony nem úgy kerülünk egy adott szintre, mert a másik oda minősít, hanem mindenki saját magát kategorizálja be a viselkedésével, a megnyilvánulásaival, a viszonyulásaival egy elért fejlődési fokra. Saját maga képvisel egy tudatossági szintet a tudata tágasságának megfelelően. Akár a Szellemi Hierarchiák a felsőbb dimenziókban – itt a Földön is csak így van. Ha ismered ezeket a szinteket, a megnyilvánulásokból következtetni tudsz beszélgetőpartnered értékrendjére, problémáira és törekvéseire. A különböző szinteken jellemző személyiségfejlődési elakadások, és hárítások fordulnak elő, és ennek megfelelő terápiák alkalmazhatók. Szintenként változnak még a spirituális élmények is.

Summárum: csak úgy lehet a saját életfeladatunkat megtalálni, csak úgy lehet a helyes utat megválasztani, ha tudomásunk van róla, hogy hol tartunk és mit értünk el idáig a fejlődésben. Minden más csak bolyongás. Vagy talán még a Nap adhat némi orientációt az erdőben, ha nem takarják el a felhők, vagy ha nincs éppen sötét éjszaka...

Ezekben a kérdésekben ad térképet a kezedbe és nyújt segítséget „Az én Utam – életfeladat felismerés” tanfolyam, amelynek programját fentebb, a lap elején találod.

hermess képe
Világszemléletek tudatossági szintjei
2010. május 31. hétfő, 20:27 | hermess   Előzmény

Sokszor utaltam már hozzászólásaimban a különböző tudatszinteken kialakuló sajátságos gondolkodásmódról, moralitásról, motiváltságról, spiritualitásról, értékrendről, és lehetne még hosszan sorolni az Integrálpszichológia fejlődésvonalait. Álljon itt alább egy átfogóbb képet adó szintezés, amelyben sok emberi vonás fejlődése egymásba fonódva jelenik meg - a világnézetek kultúráktól független fejlődési vonulata. A szinteket a Gebser-Wilber féle színskála jelzi (zárójelben a csakrák, mint tudatossági szintek szanszkrit neveit tüntettem fel)

A szintek leírása a személyes tudat fejlődését éppúgy jellemzi, mint az nemzetek, társadalmak kollektív fejlődési szintjeit, vagy állapotait:

INFRAVÖRÖS – archaikus világkép (muladhara)
Az archaikus világkép kérlelhetetlen missziója és célja a túlélés. Itt az alapvető túlélési ösztönök uralkodnak, hogy olyan szükségleteket biztosítsanak, mint az étel, a víz, a biztonság és a meleg. A világ az érzékelési tevékenységek differenciálatlan tömegének tűnik. Az újszülöttek – mint az első Homo sapiensek – archaikus világképpel rendelkeznek, amelyben önmaguk és a világ nem különül el.

BÍBORVÖRÖS – mágikus világkép (svadhisthana)
A mágikus világképben az alany és a tárgy részlegesen átfedi egymást, így az „élettelen tárgyakról”, például a kövekről és a folyókról, úgy érzik, hogy élnek, sőt lelkük van. A szent helyek, tárgyak, rítusok, események és történetek hatással lehetnek a világra, ezért mindig meg kell bízni bennük, és óvni kell őket. A törzsi szokásokat – beleértve az átmeneti rítusokat és az évszakokhoz kötődő ciklusokat – ősi hagyományvonalon adják tovább nemzedékről nemzedékre.

A biztonságot és az oltalmat úgy igyekeznek biztosítani, hogy kötődnek a törzshöz, és azonosulnak (összeolvadnak) vele. Ennek célja a fennmaradás és a kívülállókkal szembeni védelem. A törzsfőnököt, a szülőket, az ősöket, a szokásokat és a nemzetséget engedelmesség és tisztelet illeti. A misztikus jeleket követni, a hatalmas szellemlények vágyait pedig teljesíteni kell, a törzs tartós biztonsága és boldogulása érdekében.

PIROS – hatalmi világkép (manipura)
Ez a világkép jelzi az énérzet (ego) megjelenését, amely különbözik a törzstől, noha gyakran ösztönösen saját kiváltságos csoportja érdekében cselekszik. Mivel a piros indiviualizált én a világ középpontjának látja magát (egocentrikus), igyekszik azonnal kifejezni és beteljesíteni a szükségleteit és vágyait. „Minden körülöttem forog.” A piros világképpel rendelkezők nem foglalkoznak a jövővel, hanem inkább ösztönösen cselekszenek, hogy megszerezzék azt, amit akarnak – most.

A piros hősies keresése középpontjának látja magát. E keresésbe beletartoznak a hatalmas istenek, istennők, emberek és erők, amelyekkel számolni kell. Az élet ragadozókkal és prédákkal teli vad dzsungel. A fenyegetés elkerülése és a túlélés érdekében a piros beveti az erejét, vagy csatlakozik egy hatalmas vezetőhöz. A piros életét és halálát a dzsungel irányelve határozza meg: „a legerősebbek fennmaradása”. A piros a megfélemlítéssel és a másokon való uralkodással éri el, amit akar. Ha azonban gyengébb, vagy gyengébb csoporthoz tartozik, akkor gyakran jobban szolgálja az érdekeit, ha engedelmeskedik a hadvezérnek vagy a főnöknek, elfogadva a helyét az uralkodó hatalmi rendben. Cserébe védelemben részesül, és kap a zsákmányból.

BOROSTYÁNSÁRGA – mitikus világkép (anahata)
A mitikus világkép istenei vagy istennői úgy uralkodnak, mint lelkünk mélyén érzett erők, melyeknek közvetlen beleszólásuk van a férfiak és a nők e világi ügyeibe. A borostyánsárga egyéneket nem csupán a rokonság és a vér köti össze: a különböző nemzetségekhez és törzsekhez tartozó egyének hihetnek ugyanabban az istenben, s ennek jegyében testvérekként egyesülhetnek.

Képesek békében együtt élni olyan szabályok uralma alatt, melyek biztosítják az élet fennálló rendjét és a stabilitást. Minden egyénnek áldozatokat kell hoznia Istenért és a hazáért, melyek megadják az élet rendjét és értelmét. Áldozataink és szenvedéseink nemesítenek meg bennünket. A piros ösztöneinek erőszaka és káosza fenyegetést jelent erre a rendezett világra. A rend és a jóság a szigorú törvényektől, az erős rendőrségtől és a katonáktól függ. Ezek az emberek hősök. Azok közülünk a tiszteletre méltók, akik keményen dolgoznak, engedelmeskednek a törvénynek, és teljesítik társadalmi kötelességeiket.
A szabályok tiszta, abszolút értelmet, irányt és célt adnak az életnek. Ezek a követendő magasabb rendű elvek. Mindenkinek megvan a maga helye a társadalomban, melyet a törvények és a vallási parancsolatok tartanak egyben. A konzervatív és tradicionális borostyánsárga világkép a rendet, a következetességet és a konvenciókat hangsúlyozza.

Itt a polarizált, fekete-fehér, etnocentrikus perspektívák uralkodnak. Vagy hívő vagy, vagy hitetlen; vagy szent vagy, vagy bűnös; vagy velünk vagy, vagy ellenünk. A tekintély mutatja meg az erényes élethez vezető helyes utat. Az ösztönön a bűntudat uralkodik, mégpedig azáltal, hogy fegyelmezetten engedelmeskedünk a hagyományos, jól megalapozott életmódnak. A ma áldozata és állandósága garantálja a jövőbeli jutalmat. Dicsőséges mennyország vár azokra, akik gondosan betartják az Egyetlen Igaz Út szabályait.

NARANCSSÁRGA – racionális világkép (kezdeti visuddha)
A narancssárga, a modernitás racionális világképe feloldja a csoport iránt mutatott hűséget, és minden emberre egyetemes érvényű rendszereket és elveket alkalmaz. Ez az első valóban világcentrikus szemléletmód. A mindenkire kiterjedő egyenlőség, szabadság és igazságosság eszményei a narancssárgától erednek. Amint a modernitás története mutatja, a narancssárga mozgatórugója a haladás, a siker, a függetlenség, az eredmény, a társadalmi helyzet és a gazdagság. A jövőt nem határozzák meg és nem hátráltatják a hagyományok. A ma elvégzett célirányos tetteink új holnapot hozhatnak létre.

A narancssárga azért játszik, hogy nyerjen az eszmék és lehetőségek versenyalapú piacán. A győzelem a stratégia, a tervezés és a legjobb megoldások kikísérletezése révén érhető el. A tudományos módszer példázza a narancssárga abba vetett hitét, hogy a szubjektív világ alapvetően elkülönül az objektív világtól. A narancssárga tudományának és technológiájának fenomenális sikere folyamatosan emeli az anyagi élet színvonalát az egész világon.

ZÖLD – pluralista világkép (visuddha)
A zöld világkép kívül állhat a narancssárga monolitikus rendszerein, és több nézőpontot is felvehet. Mivel a zöld még nem képes mély ítéletek meghozatalára, a pluralizmus és az egalitarizmus válik legalkalmasabb válaszreakciójává. Minden kölcsönös kapcsolatban áll egymással az élet holisztikus hálójában. A zöld igyekszik „demarginalizálni” az alternatív, kisebbségben lévő vagy kellőképpen nem képviselt hangokat. A pluralista világkép megpróbál egyenlő elismerésben részesíteni sokféle szempontot.

A zöld először az 1960-as években jelent meg a világ színpadán. Annak az időnek minden fontosabb társadalmi forradalma zöld színben fénylett: a környezetvédő mozgalmaktól kezdve a holisztikus egészség mozgalmán át a humán potenciál mozgalomig. A zöldet erős pluralista érzékenysége arra készteti, hogy kémlelje a horizontot: meg akar győződni róla, hogy senkit sem sértenek meg érzéseiben, és senki sem marad ki. Ennek gyakran a politikai korrektség, a közösség hangsúlyozása és a megegyezésen alapuló döntéshozatal az eredménye.

KÉKESZÖLD – az integrált rendszerek világképe (Visuddha és Adjna közötti)
Ahogy a tudatosság növekedése során eléri a kékeszöldet, felismer valami lényegest: minden nézőpont rendkívül jól megragadja a valóság valamelyik fontos oldalát, ugyanakkor háttérbe szorítja vagy marginalizálja a dolgok egyéb oldalait (azaz mindegyik igaz, de részleges). A kékeszöld azt is felismeri, hogy egyes nézetek igazabbak és kevésbé részlegesek, mint mások. Vagyis nem minden nézet egyenlő; van mélység.

A kékeszöld most úgy látja együtt a világnézeteket, mint a fejlődő mélység és növekvő összetettség egymásba ágyazott hierarchiáját (vagy holarchiáját). Felismeri, hogy a világcentrikus nézetek nagyobb mélységgel rendelkeznek, mint az etnocentrikus nézetek. A zöld világnézet nem képes eljutni erre az ítéletre.

A kékeszöld arra is rájön, hogy a korábbi világnézetek sohasem fognak eltűnni. Mivel természetesen bontakoznak ki az evolúciós tánc során, mindegyikük (és minden élet) figyelemre és tiszteletre méltó. A kékeszöld a mélységet és a szélességet egyaránt felfogja. A kékeszöld világnézet érdeklődést mutat (és képes is rá), hogy tágasabb és többféle perspektívát tegyen magáévá. Ezek hatékonyabb látásmódot tesznek lehetővé számára, és hatékonyabban tud munkálkodni összetett, kölcsönös kapcsolatban álló rendszerekkel (tartozzanak azok a pszichológia, a társas kapcsolatok, a szervezetek vagy a globális intézmények birodalmába). Ez „jelentős ugrás” a világosság, a kreativitás, a hatékonyság és a kommunikációs képességek terén azon egyének számára, akik a kékeszöld magasságában funkcionálnak.

A kékeszöld szintjén a hiányszükségleteket felváltják a létszükségletek – e szükségletek a teljességből, nem pedig a hiányból erednek. Ezen a szinten az emberek a „problémákat” gyakran kreatív kihívásoknak látják, és optimista módon győztes/győztes megoldásokat keresnek. Túllépnek az áldozat pszichológiáján, és képesek együtt érezni mások élményeivel anélkül, hogy azonosulnának velük, vagy érzelmileg „horogra akadnának”. A képet széles vásznon látják, miközben teljesen és felelősségteljesen élnek olyan emberekként, amilyenek a jelen pillanatban, és amilyenekké a tanulás útján válnak. Tudatosságuk felszabadul, hogy élvezhesse magának a létezésnek a nagyszerűségét. Egészséges önzésre és önzetlenségre egyaránt szert tesznek, mivel törődnek mind az egyéni fejlődéssel, mind pedig az összes ember jóllétével.

TÜRKIZKÉK – integrált holisztikus világkép (Adjna)
A türkizkék világkép képviselője mélyebben felismeri, hogyan épül fel az összes elképzelés, beleértve a saját énérzetét is. Ahogy a tudatosság e szintje felvirrad, az emberek meglátják minden fogalmi folyamat automatikus határait. Ezért természetes módon minden perspektívánál jobban fognak rokonszenvezni a térrel, amelyben az összes perspektíva megjelenik. A türkizkék képes rá, hogy különböző egymást kiegészítő eszközöket használjon azért, hogy a lét önmagában rejlő misztériumát értelmezze. Együtt érzően méltányolja a tudatosság minden szintjének erényeit, miközben tisztán látja a határaikat.

A türkizkék szint nem csupán egyre növekvő rendszertudatossággal jár, de azzal a hajlammal is, hogy inkább e rendszerekkel azonosítsuk magunkat, mint az egyéni énnel. Ez a tudatosság transzperszonális létmódjainak kezdete. A türkizkék szint képviselői az ébrenlét állapotában azonosulhatnak vagy „egynek érezhetik magukat” a természettel, a Szellemmel, és ösztönzően hathat rájuk ez a túláradó bőség.

A türkizkék egyének gyakran nehezen találnak olyan párt, akik képesek megérteni és méltányolni teljes dimenzionalitásukat és tudatosságuk mélységét. Még világi gondolatfolyamataik is érthetőbbé teszik multidimenzionális összetettségünket, sőt minden ember, teremtmény és élő rendszer lényegi egységét. A türkizkékek még érdeklődőbbek és elkötelezettebbek lesznek a felébredés iránt, valamint mások és a világ szolgálata iránt.

INDIGÓKÉK és azon túl – az integrálton túli világkép (sahasrara)
Az indigókék az első valóban transzperszonális világkép, ami azt jelenti, hogy az ember tudatossága túlnyúlik a személyesen. Túlmegy azon, hogy kizárólag a személyiséggel azonosítsa magát, jóllehet azonosulásába személyiségének csak rá jellemző egyedisége is beletartozik. Az indigókék világkép természetéből fakadóan elkezdi meghaladni az alany tárgytól való elkülönültségét. Mindkettőt úgy látja, hogy egy szorosan összefüggő egységben merülnek fel. Ezt a szintet az a változás is jelzi, hogy intuitívebb, rugalmasabb és áradóbb kapcsolat alakul ki a tapasztalással és a jelenségekkel. Az indigókék világképben a létezést radikálisan összekapcsolódó szövedéknek, a fény, az élet, az elme, az anyag, az energia, az idő és a tér áramlatának ökológiájának látjuk.

Az egészeket ösztönös felvillanásokban észleljük. A türkizkék a vízió (víziólogika) segítségével gondolkodik, az indigókék azonban anélkül lát, hogy különböző dolgokat kellene összefűznie. A rendszerszerű és transzperszonális egészek egyszerűen nyilvánvalók, s ebbe az ökológiai, politikai és kulturális egészek is beletartoznak, melyek meghaladják az egyént. A személyes énérzet ezekbe a nagyobb rendszerekbe nyílik, azonosul és gyakran mély egységet érez velük, különösen az ébrenlét állapotában és a durva anyagi világban.

Az indigókék világkép nem csupán átlát a durva ego-énen mint közép- és viszonyítási ponton, amelyből a kapcsolatok, folyamatok és tapasztalatok bonyolult rendszerét látjuk, hanem el is engedi az ego-ént. Ez enyhíti a feszültséget vagy stresszt az egyén és a szorosan összefüggő egység között. Az életet egy radikálisan rugalmas időskálán nézzük, mely a percektől az éveken, emberöltőkön, évezredeken, sőt a távoli időn át az alapvető időtlenségig vagy tiszta örökkévalóságig vezet. Az indigókék egyének elpihennek a Kozmoszban, a születés, növekedés, öregedés, halál, öröm és szenvedés természetes áramlásában.

Bár e leírás távolról sem teljes, a fenti világképek tartalmazzák azokat a legnyilvánvalóbb szakaszokat, melyeket a tudományos kutatók meghatároztak, továbbá a magasabbakat, melyekhez az előzetes bizonyítékok kezdenek elérhetővé válni. Továbbra is el kell ismernünk, sőt tisztelnünk kell minden világképszintet azért a lényeges szerepért, amelyet betöltött és továbbra is betölt a tudat fejlődésében. A maga helyén és idejében minden egyes világkép csodálatos hatékonysággal működik a fejlődés spiráljában mind a mai napig. Gondoljunk csak bele: a fentebb leírt világképek mindegyike – az emberi kultúra múltjának egy pontján – forradalmi volt, úttörő szerepet töltött be, és ragyogó, kreatív, előremutató ugrást jelentett.

A fenti szöveg a 2008-ban megjelent (magyar kiadás még nincs) Integral Life Practice című könyv Ken Wilber által írt részéből, a Világszemléletek fejlődésvonala (Spectrum of Worldviews) fejezetből való (92-97. oldal):

hermess képe
H: Érzés-, gondolat-, vagy akaratorientáltság
2010. június 04. péntek, 16:57 | hermess   Előzmény

Sok-sok vitát lehetne megértőbben kezelni, és rengeteg energiát megtakarítani, ha minél többen tudomással bírnának, felismernék önmagukban és vitapartnerükben azt az egymástól lényegesen különböző értékrendet, amelyet e három személyiség típus képvisel.

Erről bővebben egy korábbi blogomban olvashatsz, itt:
http://onmegvalositas.hu/blog/hermess/erzes_gondolat_vagy_akarat_dominancia

A fejlődési szintekre jellemző értékrend különbségeket pedig a fenti írásból lehet kikövetkeztetni. A kettőt önmagunkra, vagy embertársainkra vonatkoztatva összevetni - kisebb megvilágosodással ér fel.

Ha mindezt intuitív gyakorlatokkal, tesztekkel és meditációban is végigvezeted, könnyebben rátalálsz a saját Utadra.

hermess képe
H: Útkeresőknek
2010. június 09. szerda, 13:13 | hermess   Előzmény

Amikor nem találod a helyedet a világban,

amikor hajókötélen vontatod magadat nap mint a munkába,

amikor azt veszed észre, hogy marketing hatástalan rád,

amikor nem tudsz szót érteni a társaddal,

amikor elkopnak mellőled az addigi barátaid,

amikor elkezd idegesíteni a politika,

amikor már nem hiszed az eredendő bűnt, pedig templomba jársz,

amikor furcsa hangulati liftezést érzékelsz, de nincs kivel megbeszélned,

amikor kezded átérezni mások érzéseit, vagy a megértés vágya kínoz,

amikor már fontosabb az egészséged és a környezet a nyereség helyett,

amikor nem találsz békét önmagadban és örömöt a megszokott dolgokban,

amikor egyszerűen nem működik, vagy unod az életed,

amikor lázadnál a kötelékeid, a tehetetlenséged ellen,

amikor már összekeveredett benned az összes new ages tanítás és

nem tudod, hogy mihez kezdj magaddal - csak AKKOR,

...de csakis akkor nézd meg fentebb, hogy miről szól ez a blog!

SZABÓ GABRIELLA képe
Még van hely a veszprémi tanfolyamra
2010. június 02. szerda, 9:23 | SZABÓ GABRIELLA

Még jelentkezhetsz a veszprémi tanfolyamra, június 5. én a Táncsics SZKI épületében leszünk, Eötvös K u. 3.
a Jutasi út felől van a bejárat.

Feliratkozás Hírlevélre