Azt hiszem az emberi kapcsolatok terén új szakaszba érkeztem. Eddig csak a különböző féle függéseket ismertem, persze szó sincs róla, hogy ne lett volna bennem szeretet, vagy szerelem, vagy barátság, tisztelet és/vagy még egy csomó nemes érzés egyes embertársaim iránt - de ezeket sosem tudtam tudatosan elválasztani a függésektől, kötésektől (ha azok is kísérték.)

Kedves régi ismerősök és akikkel még nem ismerjük egymást!

A legközelebbi, kuponnal is igénybe vehető tanfolyam időpontja - Jan. 29. vas. 9:18:00, Erzsébet krt. 54.

Sanyi jóvoltából a Tudatos Energiaérzékelés program is része lett a február végéig felhasználható kuponakciónak. A december 18-i kezdő alkalom igen jól sikerült! Igény szerint januárban és februárban is tarthatunk hasonló tanfolyamot - kérlek jelezd külön nekem is, ha erre szeretnéd a kupont beváltani!

Tegnap majd egy órát meditáltam, igazából csak feküdtem, kellemes zenét hallgattam és álmodoztam egy szép világról és a szeretetről!

Elalvás előtt ismét előjött az érzés. Nagyon erősen érzem, hogy egy éber-álom állapot között vagyok, vagyis tudatomnál vagyok. Talán látok valamit, szédülni kezdek, forog velem minden és élesedik a kép, amit látok, mintha szívna magába.

Intenzív hatások értek mostanában, aminek értelmét igyekszem megérteni, tudatosítani.
A lényeg, hogy a hosszantartó folyamatban nem tudtam jól képviselni önmagam, nem tudtam érvényre juttatni azt, hogy mit gondolok és mit érzek, csak folyamatosan befogadtam a másoktól érkező impulzusokat.
Sajnos ez nem először történik meg velem, de szeretném, ha ez már nem sokszor lenne így.
Most utólag igyekszem tisztítgatni magamat, de a bennem levő érzések sokasága és intenzitása még mindig hat rám, ezért nincs mit tenni az - eddig is jól bevált - átéléses módszerrel haladok.

Egy álom szakadt rám ma reggel:
Tudom, hogy helyre tudnám hozni a dolgokat, de ez legalább olyan nehéz lenne, mint hagyni az ujjaim közül kifolyni ezt az álmot. Ennek még a gondolatától is könnybe lábad a szemem, és tudom, hogy képtelen lennék erre. Nem veszthetem szem elől azt a fényt, amelynek az eléréséért olyan keményen küzdöttem.

Visszatérve a bevonzás törvényére:
Arra jöttem rá, hogy mégiscsak a sorsban hiszek. Az "oldható" és esetleg, vagy részben megoldható sorsban.
Mi határozza meg a sorsot, és azt, amit bevonzunk, vagy nem?

1. A hozott, tudatalatti determinációink, blokkok, karmák, tudatlanság, fénytelenség, ki hogy nevezi, azok a területek, ahol képtelenek vagyunk szeretettel működni. Ez a "mátrix"

Magyarország éves előrejelzését Budapest képlete alapján szoktuk megadni (1873.10.25.10:35 Budapest), de én mindig megnézem Esztergomét is (1895.01.23.12:21:03 Esztergom), hisz Magyarország bölcsője mégis itt van, még ha Esztergom városrészeit később egyesítették is, mint Budát és Pestet.

Budapest idei előrejelzésében az Uránusz az MC-n áll. Ez a bolygó képviseli az ellenállást, a szabadulási kényszert, a szabadságharcot, a baleseteket, a földrengéseket, a robbanásokat, a háborút.

A honlapon a bal oldalon rendszeresen láthatunk kérdéseket, amikkel bejelölhetünk, hogy az adott témakörben mire szavazunk.
Az aktuális kérdés, ami számomra éppen ma feljött:
"Boldog vagy boldogtalan vagy?
- Boldog vagyok.
- Boldogtalan vagyok."

Akkor most eljön az újjászületés (2012), vagy netalán nekünk is tenni kéne valamit?

Ma megint kaptam egy levelet, amit egy közismert író írt arról, hogy mi lesz 2012-ben.
Felfedeztem, hogy valami iszonyúan dühít ezzel az egésszel kapcsolatban. Ezzel még lehet, hogy dolgoznom kell, de valamire mindenesetre rájöttem, amit meg akarok osztani itt, a sok ezoterikus, vallásos és önismereti utat járók tudatával. :)

Vasárnap utaztam hazafelé a buszon és valami különleges hangulat kerített a hatalmába. Mindenki ült, csak én álltam a busz végében. Csend volt. Még úgy is, hogy a motor valójában igen hangosan működött. Ahogy végig néztem az utazó embereken, az a gondolat kúszott a lelkembe, hogy az élet valójában csendes, nyugodt és sima.
Nyugodt, csendes, és sima. Semmi küszködés, semmi görcsösség, semmi harc.

„A kudarc az, amivel Isten tudtunkra adja: Ne haragudj, de most rossz irányba mész.” (Oprah Winfrey)

Megvilágosodás, mi az? Nem értem. Szokták nekem feltenni ezt a kérdést és érzelem töltéssel tovább kérdezik. Te miről beszélsz? Hát, érdekesen folytatódik beszélgetésünk. Verbálisan „kézzel lábbal” próbálom magyarázni, keresem a kérdező által elfogadott szavakat. De ez rendszeresen meg nem értésbe torkollik. A második szavam után látom, hogy partnerem már másfelé jár. Figyeli tekintetemet és gondolatok ébrednek benne napi teendőiről. Ez persze jó esetben történik, általában a véleményalkotás kezdeti stádiumába rekedünk meg. „Mit beszél ez?” Gondolja mérgesen megvetéssel.