Nagyon sok barátom így, önkeze által ölte meg magát. Volt aki felakasztotta magát, volt, aki gyógyszert vett be, volt aki vonat alá vetette magát. Nehéz a téma.
Nem tudtunk segíteni nekik. Éveken át temetésről-temetésre jártam kamasz koromban. Megrázó volt. A legjobb barátom, akkor éjjel nyugtatót kért tőlem, nem adtam neki, mert láttam piás volt. Másnak a párom azt se tudta, hogy mondja el nekem, Palika nincs többé.

Mit tegyünk, ha valaki szemlátomást ránk zúdítja a dühét?
Ha lehet, próbáljuk meg végig gondolni, mi lehetett az előzmény.
Itt persze nem azt mondom, ha a szomszéd rád tőr egy baltával, állj le medizni! Olyankor fuss, amíg a lábad bírja! : )
Ha tudjuk, hogy mi nem tettünk ellene, akkor máris könnyebb a helyzetünk. Van amikor félreértésről, vagy pletykáról van szó, akkor az illetőnek el lehet mondani, hogy nézd

Szó esett a nincstelenségről, a pénzről, vagy arról a tényről, hogy ha az ember belül jól van, akkor kint is. Ez elgondolkoztatott. Az egyetemen vita kerekedett ki anno: a koldusnak adjak pénzt, vagy ne adjak? Jó cselekedet, vagy nem, akármelyiket is választom? Mindegy, a választ mindenki megválaszolhatja a maga gondolata tükrében.

Utam során sokféle hittel találkoztam. Mindenkit meghallgatva meggyőződéssel telve ismertem fel, igen ő a helyes és igaz utat járja. Ha vallási témában folytatok beszélgetéseket, rájövök, mindegy milyen Hittel és Kit szolgál a másik, az alap egy és ugyanaz.
Ha az a Hit, amiben él, őt felemeli, jobbá teszi, közelebb viszi a teljességhez, nem ébreszt Benne elkülönültséget, általa befogadóvá válik, nos, az jó nyomon jár.