Intuíció | Önmegvalósítás.hu

Intuíció

Sziasztok!

Nincs magyarázatom arra hogy meditációm után mi vezetett ide hozzátok.
Abban biztos vagyok hogy válaszokat kapok azokra amiben Hitem még erősebbé válik.

Kislányként már érdeklődtem a spiritualitás felé. Nagy kérdések foglalkoztattak amikre csillapithatatlan volt a tudásvágyam. Nem tudtam pontosítani ezeket azonnal viszont éreztem hogy rossz nem lehet. Kerestem valamit úgy hogy az irány se volt épp tiszta elöttem. Hittem valamiben amit érezem hogy VAN de még nem tudok azonosulni vele. Ellenben elengedni se akartam az ismeretlent vagy babákra cserélni.

Sokszor elakadunk a gondjaink és problémáink közt és nem jutunk előre. Mert megoldhatatlannak tűnik minden. Régi mintáink jönnek elő újra és újra… Aztán történik valami, és egyszer csak sikerül. Mert nem kétség, mindig sikerül, még ha úgy is tűnik, hogy az örökkévalóságig is vagyunk ezekben a gondokban… De a problémán azért léteznek, hogy megoldhassuk őket. De valójában valóban gondok és problémák ezek, vagy valami más? Nézzük más szemszögből, egy példával: Bemész a munkahelyedre, és kapsz valami feladatot. Megcsinálod nem? Problémának éled meg, vagy feladatnak?

Nagyon hálás vagyok az intuíciómnak, hogy a mai napon is működött és hallgattam rá, így sikerült megúsznom, hogy a Budaörsi Auchanban ne lopják ki az értékeimet a táskámból.

Még most is a hatása alatt vagyok, hogy az egyik pillanatban a répákat válogatom a táskám mellettem a kocsi felső tartójában, s mire vissza fordulok a táskám zippzárja félig nyitva.

A zöldséges sor elején jött egy érzés, hogy a telefonomat és a pénztárcámat vegyem ki a táskámból, s tegyem a kabát zsebembe. Megtettem.

Köszönöm.

Timi

Kedves Tas,

Küldök egy sikeres történetet, ami kifejezetten jól passzol a blogodba, remélem érdemesnek találod, hogy megoszd másokkal. A macskám problémájának gyökerét sikerült intuitíve teljesen pontosan megállapítanom!

Nem véletlenül Banditának hívják, és egyre gyakrabban kezdett tünetezni, mintha asztmás lenne. Elvittem a dokihoz, többször is, de sajnos a dokinál nem produkált éppen semmit, ezért nem tudta megmondani az orvos, hogy igazából mi a baja.

"Azért jöttünk a földre, hogy tanuljunk…"
Pár napja olvastam néhány cikket, amit a barátaim is megosztottak velem, több helyről visszaköszönt (a téma: Miért is jó kiszállni ebből az életstílusból volt. ) . Sok érdekes gondolat volt benne „egy” nézőpontból.
Gondoltam én is írok egy „másik” nézőpontot. :)

Fontos,
Ez mind a saját „véleményem” (ami olyan, mint a köldök, mindenkinek van).

"Egy jó barátnőm anyósát elemeztem Tonglennel. Könnyebb dolgom volt, mint nálad a tanfolyamon, mert láttam róla egyszer egy fényképet. A külsejéről ezért nem is beszeltem neki.

A barátnőm panaszkodott egy-két konkrét dologra vele kapcsolatban, ezért is kérte, hogy "nézzem meg."

Ráhangolódtam, elég mélyen sikerült relaxált állapotba kerülni, és átnéztem őt "belülről". Lelki, fizikai érzésekre, problémákra koncentráltam, és meglepően sok minden jött, csak egy pár példa: gombóc a torokban, szorongás, szívproblémák, gyakori egyedüllét, félelem a magánytól, stb.

„Nem kellett sok idő, hogy meglegyen az első tudatos álmom, ami sokkal fantasztikusabb, mint ahogy a tanfolyamon próbáltad érzékeltetni, mert ezt az érzést és tapasztalatot tényleg nem lehet elmagyarázni! Negyedik napja, hogy gyakoroltam a valóságteszteket, és tényleg összejött a tudatos álom, de már irányítottam is!

2000 Km-es távolságra, fénysebességnél gyorsabban

"A tanfolyam után kipróbáltam, amit a tanfolyamon gyakoroltunk, tehát a távolbalátás technikáját vettem elő, mivel Izraelben élek, gondoltam eléggé távol van Magyarországtól.

Katonai képzéseim alatt többször oktatták az intuíciót, amit főleg éles lövészetben kell alkalmazni, amikor nincs idő precízen célozni, de olyan részletesen, ahogy most tanultam, még sosem hallottam senkitől.

Nem tudom ti mit gondoltok róla, de azt gondolom minden emberrel akivel találkozom, valamilyen kapcsolatot alakítok ki, minden egyes esetben egy tükörkép. Kigúnyolnak a munkahelyemen, piszkosul fáj megalázó látni hogy kb. 5-en röhögnek a viccnek szánt beszóláson tőlem 1-2 méterre egész műszak alatt. Valószínű hogy megérdemelten kapom vissza, mert fáj, valahol valamikor én is megtettem. Kolléganőm első munkanaptól kezdve, felfújt hólyag képpel tanít be a munkára és mindent megtesz annak érdekében, hogy minél hamarabb kirúgjanak, vagy áthelyezzenek ( áthelyezésem megtörtént 2 hét után).

Tartalom átvétel