Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Igen.
2009. november 15. vasárnap, 12:39 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

A tudatalatti a lélek összes tapasztalata.
Karma egy vállalt program, amibe bele voltak kódolva azok a konfliktusok, amelyek bizonyos típusú konfliktusok, traumák feloldásához és az abban megjelenő energiák kezeléséhez szükségesek.
A karmapecsét csak ezeket az energiákat engedi be az energiarendszerbe, másokat nem. Ezek korlátozott energiák, nagyon-nagyon erőteljes nehezítés. Ez a lélekfejlődés egy útja, akik ide leszülettek ezt vállalták. Akik most itt élnek a Földön, ők a ciklusváltást és a felemelkedést is bevállalták.

A karmapecsét eltávolítása megnyitja az utat a egy szélesebb spektrumú érzékeléshez és tudatosodáshoz. Új energiákhoz tudunk hozzájutni. Ez a feltétel. A karmikus körök pecsétjével senkinek nem sikerült a tudatosodás. Elkezdődik többek között a tudatalatti megvilágítása, felszínre hozása, tudatosodás, a lenyomatok és gondolatminták átrajzolása. Sok lépéses folyamat, ami midenkinek egyénre szabva megy végbe.

Ebben a világban, a saját világunkban mindennek a határa a saját tudatosságunk. A saját tudatosságunkban benne vannak a hiedelmeink, ezek is a korlátaink. Nagyon sokféle korlátunk van.
Ezek a korlátok részben szükségesek ahhoz, hogy a fizikai testet el tudjuk foglalni. Ehhez viszonylag alacsony tudatosság kell, ez a leszületésünkhöz kapcsolt egó. Ahogyan az egó fejlődik, tudatossága fejlődik, képes elérni a magasabb rezgésű és tudatosságú tudatformáit.

Első körben tud kommunikálni a lelkével. A lélek végig kommunikál hozzánk, megérzéseink tőle származnak, meditációban a vezetést átadjuk neki. Ezt is gyakorolni kell, mint minden mást. Ez folyamatosan segíti a tudatosodást, hogy a tévhiteinken elkezdünk átlátni és tudatában legyünk annak, akik valójában vagyunk. Ahogy fejlődünk, leszámolunk az előző életek traumával, az alacsony rezgésű energiáktól megszabadulunk, a rezgésszintünk tovább emelkedik és lehetővé válik a magasabb rezgésű tartományokkal felvenni a kapcsolatot. Ahogyan megtisztulunk ezektől, egy idő után elérjük azt a szintet, hogy szellemiségünk is elkezd velünk kommunikálni. A folyamat végig az irányítása alatt áll.

Egy igen szép fejlődési folyamat. Erről szól az életünk most. Az egész arról szól, hogy a nagyon alacsony rezgésű anyagi világban a saját fejlődésünk révén lehetővé tesszük, hogy a szellemiségünk közvetlenül megjelenjen. A fizikai testbe be tudjuk húzni a legmagasabb rezgésű szellemi energiákat, van, aki ezt az isteni szeretetnek éli meg. Az történik, hogy integrálni tudjuk a tudatszintjeinket, és ezek harmóniában együtt tudnak működni.

Ez most nem kiválasztottság kérdése. Erre minden ember képes, mindannyian egyenlőnek és egyenlően szabadnak születtünk. Mindenki karmáját elengedték, minden egyes emberét. A 2000 után született gyerekeknek már nincs karmapecsétje, eleve gömb alakú minden csakrájuk. De van tudatalattijuk és nekik is vannak traumáik.

A felemelkedés nem azt jelenti, hogy elmegyünk valahova magasabb rezgésű dimenziókba, azt jelenti, hogy ide hozzuk le a Földre magas rezgésű energiákat. A buddhista szerzetesek ezt tudják. Az az út és életmód viszont, amivel megőrizték az emberiség számára ezt a tudást, az az emberiség többsége számára nem vonzó, olyan világ, ami nagyon távol áll tőlünk. Annyira más, hogy úgy érezzük, iyenre mi képtelenek vagyunk. A hatvanas évektől megkezdődött a a világ beoltása ezzel a tudással. Össze kell hozni a saját világunkkal.

Az a feladat, hogy a mindennapokban éljük meg ezeket a magas rezgésű energiákat.
Hogyan? Ez jó kérdés.
Milyen alapokon? Az már tisztul. Önbecsülés, önbizalom, tisztelet, szeretet, öszinteség, sok humor.
Nem teszünk olyat, amivel ártuk magunknak és másoknak. Ez a negatívja.
A pozitívja, csak olyat teszünk, amit örömmel teszünk.
A konfliktusokat az önbecsülés és tisztelet alapján kezeljük. Ehhez be kell ismerni a megalkuvásainkat is. Lehet megalkuvó is az ember, csak legyen tudatában, hogy az volt. A megalkuvás nem bűn, van, amikor annyira vagyunk képesek. És ezt el kell fogadni, éppen akkor ott volt a határunk.
Nem kell tökéletesnek lenni, olyanok vagyunk, amilyenek. Ha valami nem tetszik, változtatunk.
Fejlődés van és minden egyes pillanat olyan, amilyen. Annál jobb nem lehet, mint amilyen most, csak tudatában kell lenni, hogy minden egyes pillanatunkat mi magunk teremtjük és a mostani hozzáállásunk generálja a következő pillanatot. Hozzá lehet állni önostorzással is, csak azzal nem megyünk sokra, azzal negatív energiákat hozunk le a Födre, a következő pillanat ezzel lesz beoltva.
Ha elfogadjuk, hogy olyan, amilyen, és tudatában vagyunk, hogy minden pillanatunkat magunk generáljuk, akkor bármikor úgy dönthetünk, hogy megváltoztatjuk a múlthoz való viszonyunkat és megválaszthatjuk a jövőnket is.

Szép új világ. Vagy rémálom? Rajtunk múlik.

:)