Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Ha szemernyi kétséged van, irányított
2009. november 13. péntek, 0:22 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

meditációban találd meg a választ, hogy neked erre visz-e az utad?

A Földön a karmikus köröket 2000-ben lezárták. A Föld többé nem a lélekfejlődés karmikus leckéinek az iskolája. Ezt a szerepet egy másik bolygó fogja átvenni tőle. Azok, akik a karmikus leckéket választják, oda fognak átkerülni egy leszületéssel, előtte persze vissza kell adni a Földnek, ami az övé, vagyis a testet.
Mehetnénk testtel együtt is, de ahhoz el kellene érni azt a tudatossági szintet, amit a szivárvány testben távozó tibeti szerzetesek elértek. Ők vitték magukkal a testüket is.

Mi van, ha nincs karmánk?
Mi lenne? Nem a karmánk lesz a korlátunk, hanem a saját tudatosságunk szintje, és a fejlődésünket már nem fogja le a karma. Vállalnunk kell minden pillanatban minden gondolatunkért és érzésünkért, minden teremtésünkért a felelősséget itt és most. Mert a teremtéseink, tetteink, gondolataink és érzéseink által keltett hatás azonnalivá válik és visszajön hozzánk. Kiteljesedik a teremtő erőnk és a felelősségünk is.

Ahhoz, hogy ezt a totális felelősségvállalásra készek legyünk, le kell számolni a félelmeinkkel, a bűntudatunkkal, mindaz, ami a tudatalattink homályában vagy teljes sötétjében lapul, az éles megvilágításba kerül. Az a kicsiny rész ebből, amit a karmikus béklyók alatt le kellett volna tudni, atomnyi töredéke annak, amit a tudatosodás folyamán integrálni kell. Méghozzá úgy, hogy ne essen szét a tudatunk, ne bolonduljunk meg. Ez nem két perc, több év. Mindenkinek más van a batyujában.

Ariel arkangyal a közvetítésében azt mondta, hogy egy-egy embernek a tudatalattijában felhalmozott tapasztalatainak egyenkénti feldolgozása kb. 2 millió évbe kerülne. Ez nem járható út, nem érdemes, ezért az elengedést kell gyakorolni. Csak amit nem tudunk elengedni, azt kell oldani.

Nekem ez az oldásos szakasz több mint egy éve tart. Valamiért egy csomó dolgot nem sikerült elengednem. Szerinted milyen is szembesülni legádázabb, legmocskosabb, legaljasabb tetteimmel és következményeivel? Milyen is megbocsátani gyilkosaimnak, árulóimnak, gyerekem gyilkosának, aki szemem láttára gyilkolta meg a saját gyerekét? Ne gondold hát, hogy a karmatörlés menekülés. Szükséges energetikai felszabadítás, ami a magasabb rezgésű energiák befogadásához kell. Ilyesmiken is túl kell lépni. Ha ragaszkodom a traumákhoz és a hatásaikhoz, akkor megmarad a korlátom. Akkor csak a korlátig jutok el, nem tovább, pedig korláton kívül még egész univerzumok lakoznak, akikre kíváncsi vagyok.

Hogy ez nem a most? Dehogynem. A traumák hatásai most is munkálnak bennem, most is velem vannak. Nagyon is a mostban vannak, csak szépen mélyre elásva, de ott van és ott munkál. Most fényre kerülnek és minden segítséget megkapok ahhoz, hogy túl tudjak ezeken lendülni.

Persze lehet maradni a háromdimenzióban, és lehet arra törekedni, hogy ne a félelmeink, tudatalatti programjaink irányítsanak, és lehet továbbra is az ember tervez, Isten végez áldozattudatosággal élni.
De minek, ha ugyanezzel az energiával szabadon is lehet teremteni?

A Te életed, a Te döntésed.

:)