Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
kiegészítés
2009. október 08. csütörtök, 14:01 | aamate (útkereső)   Előzmény

Köszönöm a bíztató és kedves szavakat!

Elengedés... ha a fizikai részét nézem, akkor nincs baj. Rá fogok ma egy kicsit menni a témára, köszönöm az útmutatást.
Tüdő: a szeretet-levegő cserélődése, áramlása, az agy éberen tartása a cél, gondolom.
Tehát itt is korlátozom magam.
Tudatosság... valahogy mindig kapok előrejelzéseket arról, hogy mi vár engem az életben. Hálás is vagyok érte.
Ez a cigaretta téma az utóbbi 2 évben nagyon éles bennem. Tudom, hogy lassan kifutok az időből, hogy megállítsam.
Ha nem baj, megosztom veletek.

Egy meditáció során, melyet a félelem járt át, megérintett valami. Láttam magam, ahogy eljutok egy fekete tükörszerű átjáróig. Tudtam, ha azon átmegyek, már nincs visszaút a betegségből. Emlékszem még, hogy akaratlanul elkezdtem feszíteni a tükröt, ami elkezdett befelé deformálódni. Kicsit olyan Mátrixosan. Nagyon erős félelem volt bennem. Ekkor a kinti "valóságban" a konyhában leesett az egyik polcról egy zsömle, nagy zajt csapva. Felriadtam és iszonyú nagy szívdobogás tört rám. Alig kaptam levegőt. Itt indult el a lavina. Teljesen spontán elkezdtem elveszíteni a józanságomat, tanítás közben is rámtört a halálfélelem...természetesen a 180-as pulzus mellett. Irány a kardiológia. Onnan, mivel később a gyomrom is problémákat mutatott, a belgyógyászat. Majd állítólag reflux beteg lettem, ami tönkretette a nyelőcső rendszeremet. (a visszakerülő savak) Minden este érzékeltem, hogy az egyik pupillám 2x akkora, mint a másik. --->szemészet
Miután a háziorvos teljesen bolondnak nézett, be akart utalni a pszichiátriára. Orvos-orvos után, fül-orr-gége, gyomortükrözés, mellkas-gyomor-torok röntgenek, ultrahangok következtek.
Sehol sem találtak semmit. Valahogy megnyugodtam belül és jobban is lettem. Tudam, hogy a ki nem mondott dolgok marják a torkomat. Az elfojtott agresszió pedig a gyomromat bántja. Sokat meditáltam, változtattam az életemen, magamon. Kimondom, ami bánt. Nem félek a következményektől. Lecsökkentettem a cigarettát 9-re. A tünetek 90%-ban elmúltak.
A biztonság kedvéért elmentem egy igen komoly belgyógyászhoz, aki közölte velem, hogy soha nem is voltam refluxos. :)
Ami mára maradt ebből az egészből, az a fojtogató érzés minden nap. Mindegy hány szál cigit szívok, mit eszek, stresszelek-e, meditálok-e.
Azt hiszem, ha letehenném a cigarettát, ez is megszűnne. Csak ez áll fejlődésem útjában. Eltűnne az önostorozás, a csalódás gyengeségem miatt. Más ember lennék.
Lépcsőket ugranék a hazafelé vezető úton.
S, hogy miért nem bírom letenni...
Nem tudom.
Próbáltam már megbocsátani magamnak. Elfogadva a gyengeséget. Erre azt a választ kaptam: aki nem haragszik, nem is tud megbocsátani.
Irónikus.