Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Ez igen! Bírom, hogy rálátsz magadra. "De ha nem engedném ki
2009. szeptember 18. péntek, 20:18 | Aditi   Előzmény

Ez igen! Bírom, hogy rálátsz magadra.

"De ha nem engedném ki ezeket az egó-megnyilvánulásokat, akkor még azt hihetném, hogy minden rendben van belül!"

Ezzel csak részben értek egyet. Csak addig jó kiküldeni, amíg meg nem tanuljuk a szeretettel feltranszformálni, vagyis a negatív energiákat másik pólusban megélni, hatékonnyá tenni magunk és mások számára is...

(Lehet, hogy megtanulok végre beszélni..:?)

Ezért nem igaz szerintem (vagy az én számomra) az sem, hogy "A gúnyos, szarkasztikus hangvételt még mindig nem érzem tanítóhoz, vezetőhöz méltatlannak, mert én nem kapcsolok ezekhez a szerepekhez elvárásokat...". Persze jobb tudni róla, mint elfojtani, de a legjobb, miután elfogadtuk feloldani a szeretetben, és átminősíteni. Mert ezek csak energiák, amiket ha tudatosak vagyunk, magunk alakítunk. de csak ha már nem kötnek, vagyis nem azonosítjuk magunkat velük a tudatunkban.

PL. "Én makacs vagyok, mert Bak vagyok" na, ez ezós duma.

A valóság az, hogy van egy energia, ami az állhatatosság, egy jellembeli jegy, ami egyedi abban az emberben. De ő nem az az energia, hanem a tudat, aki HASZNÁLJA az energiákat. és irányítja!

Ezért a tudatos ember, aki azelőtt makacs volt, és csökönyös, állhatatossá és kitartóvá válhat, vagy az, és a csökönyösségét megtanulhatja ebbe a minőségbe át-transzformálni.

Egyébként engem is zavart eleinte a gőgöd, meg az elbizakodottságod, az önbizalomhiányod (szexes kérdések :), meg még ki tudja mi. Ezért "piszkáltalak" fel első körben. :) Aztán rájöttem, hogy azért zavar, mert én még nem fogadtam el magamban... :( P. a büszkeséged nem zavart. Mert én is büszke vagyok. :) És büszke vagyok rá!!! :)))

De a lényeg az egészben az, hogy TUDOM: ez nem én vagyok, és hogy az a dolgom, hogy felfedezzem, elfogadjam és feloldjam. Csak türelem kell. És ebben is nagyon sokat segítettél...!

Azt hiszem nem az itt a lényeg, hogy "pozitív" jellembeli jegyeket gyártson az ember. hanem az, hogy ha áttranszformálja ezeket az energiákat, az neki és MINDENKI MÁSNAK IS JOBB! És ez megint csak a szeretet!!!

Hiszen ezzel a munkával egymást szolgáljuk, mert kinek jó ennyit nyögni, csakhogy ne legyen büszke??? Mégis ezt tanítja az Élet! és ezért első és utolsó midig mindenben a szeretet.

A szellemi tulajdonságok (vagyis azok, akik szolgálják a szeretetet): a szelídség, az alázat, a tisztelet, a bölcsesség, a csendesség, a lassúság (bármi furcsa) vagy inkább nyugalom?, a derű, az állhatatosság...stb..

A gőg, a büszkeség, és a sok negatív tulajdonság, amit már annyit emlegettem az "egózás" az én szótáramban, de vannak pozitívnak tartottak is, amik mégsem szolgálják a szeretetet!!! pl. a "pozitív" indulatok: jól beszívva heje-huja, az érzelmek másokra erőltetése merő "szeretetből", a túlzott szenvedélyesség, a vigyor (nem mosoly), az idétlenkedés, ami humornak van beállítva a "jó" célú kritika, az okoskodás...stb. Ezeket nehezebb felismerni, de ez is ego.

Az előzőekben foglalt módon történő megnyilvánulások azonban nem az ego, hanem a szív/a tudatosság/a szeretet/a szellem megnyilvánulásai.

Így érthetőbb?

Namaszte