Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Ugyan az mint sok minden más
2009. szeptember 18. péntek, 16:52 | Névtelen (útkereső)

Nem értem, hogy miért pont a nemiséget emeljük ki, ami gátat szabna a szellemi fejlődésnek. Már önmagában az is érdekes a számomra, hogy kikapcsolni. Hiszen már a kikapcsolás is annyit jelent, hogy foglalkozom vele. Ezt a képességünket "kaptuk", ha negligálni akarom, akkor az annyit jelent, hogy nap mint nap eliminálom, tehát máris nem tudtam teljesen kiiktatni. Persze lehet, hogy ez csak nálam lenne így, mert én bizony jól érzem magam a nememben, meg az ellenkező neművel. :)
Egyszer én is kipróbáltam, hogy tényleg jobban megy e enélkül, ugyanis kiváncsi voltam rá, hogy az akkori zen buddhista tanítómnak igaza van e. A kísérlet teljes csődöt mondott, bár lehet, hogy nem voltam elég kitartó. :)
Ugyan ilyen alapon lehetne a családot, vagy bármilyen munkát a szellemi fejlődés akadályának nevezni. Vajon mi az oka annak, hogy a nemiségnek ilyen kiemelt helyet szánnak. Lehet, hogy azért mert még sok a prüd szülő, vagy csak nem tud vele mit kezdeni ezért a csemetéjét is a gólya hozta? Van ennek az "energiának" megkülönböztetett minősége? Lágy szives áruljátok el, hogy tudjátok e, hogy a papi cölibátus honnan származik, ki és miért találta ezt ki.

Üdv!
Hédi