A megfigyelések nem támasztják alá az általad mondottakat. Egy este kiesés volt a héten a tünetek miatt, de reggel be is pótoltuk ;).
Korábbi válaszaimban jeleztem - ilyen szempontból a mi kapcsolatunk nagyon el lett találva. A szexuális hőfokunk egyformán magas a párommal, tehát egyikünk sem érzi magát "alultápláltnak". Irigylésre méltó intim életünk van, kopp-kopp-kopp. Még akkor is megtaláljuk egymást, amikor egyébként valami miatt "duzzogóban" vagyunk.
A lakás valóban olcsóbban ment el, de ez a piaci realitás kontra elképzeléseim. Olyan, mint amikor hiszek magamról valamit, hogy milyen vagyok, van egy idea a fejemben, aztán kiderül, hogy a külvilág az egészet teljesen másképpen ítéli meg. Kellemetlen, nem mondom. De az én bajom. Most nem a profit lett a fontos, hanem a költségek megtérítése. A feszültség, ami keletkezett a következőből állt: párom anyagilag kisegített minden hónapban, mivel jelenlegi jövedelmem nem volt elegendő a lakás hiteleinek törlesztéseire + rezsi. Az ő része, tehát, a jövedelmem kiegészítése volt, az enyém meg a lakás mielőbbi kiadása. 4 hónap múlva párom elmondta: benne az az érzés alakult ki, hogy kihasználom őt, mert nem látja az igyekezetemet a lakáskiadás ügyében. És ez igaz, akármilyen rossz ezt bevallani, de nem nagyon mozgattam meg azokat a köveket. Beszélgetésünk nyomán aktivizáltam magam és lám csodát - két héten belül a lakás elkelt :). Bennem felmerült pár nappal a beszélgetésünk előtt, hogy ha párom nem segítene, vagy hirtelen beszüntetné a jövedelem kiegészítést, akkor már rég kiadtam volna, így meg ez egy száraz és biztonságos érzés és nincs hová sietni. Nagyjából hát erről van szó.
Köszönöm szépen az őszinteségedet. Szép napot kívánok.
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Kedves Noa,
A megfigyelések nem támasztják alá az általad mondottakat. Egy este kiesés volt a héten a tünetek miatt, de reggel be is pótoltuk ;).
Korábbi válaszaimban jeleztem - ilyen szempontból a mi kapcsolatunk nagyon el lett találva. A szexuális hőfokunk egyformán magas a párommal, tehát egyikünk sem érzi magát "alultápláltnak". Irigylésre méltó intim életünk van, kopp-kopp-kopp. Még akkor is megtaláljuk egymást, amikor egyébként valami miatt "duzzogóban" vagyunk.
A lakás valóban olcsóbban ment el, de ez a piaci realitás kontra elképzeléseim. Olyan, mint amikor hiszek magamról valamit, hogy milyen vagyok, van egy idea a fejemben, aztán kiderül, hogy a külvilág az egészet teljesen másképpen ítéli meg. Kellemetlen, nem mondom. De az én bajom. Most nem a profit lett a fontos, hanem a költségek megtérítése. A feszültség, ami keletkezett a következőből állt: párom anyagilag kisegített minden hónapban, mivel jelenlegi jövedelmem nem volt elegendő a lakás hiteleinek törlesztéseire + rezsi. Az ő része, tehát, a jövedelmem kiegészítése volt, az enyém meg a lakás mielőbbi kiadása. 4 hónap múlva párom elmondta: benne az az érzés alakult ki, hogy kihasználom őt, mert nem látja az igyekezetemet a lakáskiadás ügyében. És ez igaz, akármilyen rossz ezt bevallani, de nem nagyon mozgattam meg azokat a köveket. Beszélgetésünk nyomán aktivizáltam magam és lám csodát - két héten belül a lakás elkelt :). Bennem felmerült pár nappal a beszélgetésünk előtt, hogy ha párom nem segítene, vagy hirtelen beszüntetné a jövedelem kiegészítést, akkor már rég kiadtam volna, így meg ez egy száraz és biztonságos érzés és nincs hová sietni. Nagyjából hát erről van szó.
Köszönöm szépen az őszinteségedet. Szép napot kívánok.