Szereted a kollégáidat? Jól érzed magad a munkahelyeden?

"de közben elhanyagolja a párkapcsolatát, családját, gyerekeit?"

Szerintem ez nem feltétlenül önzőség. Ugyanis,

1. vagy azt teszi, amit a sorsa szerint tennie kell, ami az életfeladata

2. vagy lenne igénye a családjára, de most ez az időszak van az életében, vagy pedig csupán képtelen a két dolgot kiegyensúlyozottan megvalósítani az életében, azaz nem tudja a mértéket, a harmóniát megtartani.

Önzőség szerintem az, amikor érzi és tudja valaki, hogy mással is kéne törődnie, más feladata is van, csak sz.rik rá, mert neki így kényelmesebb.

Igen keskeny a határ szerintem, és talán az a döntő, hogy milyen szándékból teszi azt, amit tesz.

Pl. Nálam is van olyan időszak amikor érzem, hogy kevesebbet foglalkozok a gyerekeimmel, másokkal, a háztartással, sőt még a csekkekre sem figyelek. Mert akkor érzem, egy belső kényszer hajt affelé, hogy magammal foglalkozzak. Ilyenkor mindig felépítek valamit magamba, majd mint aki jól végezte dolgát újra vissza tudok térni az "életbe", és mindenki profitál az elvonulásomból. De utána teljes odaadással részt tudok venni mindenben.