Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Hm...
2008. szeptember 20. szombat, 1:48 | alyobi888   Előzmény

Tiszta szívemből irigylem Önt. Vagy nem is tiszta a szívem, mert irigység van benne? Az is lehet. Azért szólok Önhöz, mert véleményem szerint minden élethelyzet más, s mert érintettnek érzem magam. Miért a szenvedő fél a kiváltó ok?
Házasságunk második évében lettem először megcsalva. Hatalmas szerelem voltunk köztünk. Mégis. Mi pedig beszélgettünk is. Megkérdeztem mire van szüksége, mit szeretne? Nem az a fajta vagyok, akinek a gondolatát ki kell találni, mert különben megsértődik. Csinos maradtam, nem hanyagoltam el magam, s az otthonunkat. Az én elvem, s eszerint élek is, hogy azt tedd mással, amit szeretnél, ha veled tennének. Olyanról még nem hallott Kedves irigylésre méltó uram, hogy valakinek álhatatlan a természete? Aki nem azért csal meg mert Ő vagy én rosszak vagyunk. Amit most írok le, egyeseknek mosolyogni való lesz. Azt elismerjük sokan, hogy az asztrológia több ezer éves tudomány. A mai újságos horoszkópokban már nem hiszünk, csak elolvassuk őket. Érthető. Nem, nem vagyok asztrológus. Egyszer régebben kezembe került egy komolyabbnak tűnő tanulmány, mely a különböző jegyek szülötteinek viselkedés mintáit írta le. Ez alapján a Mi kapcsolatunk halálra volt ítélve. A férjem Ikrek, én pedig Halak vagyok. Aki ismeri a jellemzőket, tudja miről beszélek. Húsz éve élünk együtt. Ezalatt 16 alkalommal csalt meg a férjem. Megbocsátottam? Igen. S miközben megbocsátottam, Ő nem hagyott el senkiért. Pedig ezt kellett volna tennie. Valakivel végleg elmenni. Mert a lelkem közben tiszta seb lett. Ezt nem lehet feldolgozni. Elveszítettem a magam önbecsülését, mert nem értettük, hogy miért történik velünk mindez? Mondja el valaki, hogyan működik az Igazi megbocsátás? A Bibliait olvastam. Ismerem. Úgy akartam cselekedni én is ezért nem hagytam én el. Nem bosszultam meg, nem csaltam vissza. Hányszor bocsássak meg Uram? 7-szer? Nem. 77-szer? Nem 7-szer 77-szer.
Elmondom hangosan, hogy megbocsátok Neked, s többet nem beszélek róla, nem hánytorgatom fel. Igen, de belül ég, fáj. Ahányszor ránézek a férjemre, látom mással. Akkor én most mit csináltam? Megbocsátottam? Szóban igen, szívemben nem? Mártírt csináltam magamból? Akit sajnálni, vagy kinevetni kell? Nem tudom a választ, még ennyi idő után sem. Bocsánat, amiért csaponganak a gondolataim -.
Bár számomra ez már másodlagos lett. Olyan falat húztam védekezésül a szívem köré, hogy már a férjem sem tudja áttörni. Most készülök elhagyni Őt, s nem harmadik személyért. Pedig már megjavult, két éve nem csalt meg...:)) Már nem gondolkodom, hogy mi lett volna ha... Karmikus találkozás volt a miénk? Most már letehetem, hiszen tanultam sokat. Remélem, hogy így volt, s nem belemagyarázás részemről...
Azt tudom, hogy az az írás, amire én ezzel az írással válaszoltam, az én olvasatomban minimum lelketlen. Minden élethelyzetben más az ok. Persze, ha elmondja nekem, hogy én itt miért lehettem a kiváltó ok? Mikor még a férjem magának se tudja megmagyarázni, miért tette ezt velünk? Azért mert Halak jegyű vagyok és a víz kioltja a tüzet? Vagy mert a férjem művész, okos, művelt, izgalmas, ráadásul nagyon jó külsejű férfi, akiért rajongtak a nők, s nem tudott nekik ellenállni? Ezer a kérdés, válasz pedig nincs.
Megértő lelket kívánok Önnek.