Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
A jelenlét tanulása/gyakorlása egy folyamat
2009. szeptember 04. péntek, 9:54 | Aditi   Előzmény

Igen, minden pillanatban törekszem rá! És igen, amikor csak sikerül!

A betegségem óriási negatív erő volt az életemben, amit mára, úgy érzem sikerült áttranszformálni teljesen. Ez olyan hatalmas hajtóerőt jelent, akkora vágyat a gyógyulásra, a szeretet megélésére, a harmóniára-találásra, hogy úgy repülök az utamon, mint egy nyíl.

Minden percemben ott van valahol a tudatomban, hogy az a dolgom: "Figyelni!!" És alkalmazni mindazt, amit tanultam. És az nagyon nagy tudatosságot, nagyon tág tudati teret jelent.

Olykor sikerül olyannyira megvalósítanom, hogy egészen "varázslatos" energiákat élek meg, mintha "csodák" történnek körülöttem. Erről már sokat írtam. És egy ideje már azt is gyakorlom: akarni sem érdemes görcsösen... de ez is a figyelem fenntartásáról szól...

De mindez egy folyamat része. Senki sem állíthatja közülünk, hogy megvilágosodott, ébersége teljes mivoltában, élete minden pillanatában tökéletesen működik, mert akkor valóban, már nem beszélnénk....

Ugyanakkor azt gondolom, és úgy érzem, a lényeg az, hogy TUDJUK mit teszünk, be tudjuk azonosítani, mi miért történt, éppen mennyire tudtunk jelen lenni, vagy nem, és az egymással való ilyen kommunikációkban, és esetleges szembesítésekben ezzel segítünk egymásnak. (A tükör-effektus által).

Ezért fontos azt is tudatosítani: mit is csinálunk meditáció közben? És mire való? Aztán azt is észrevenni: mikor szól arról a hozzászólásunk, hogy lényegi információt cserélünk, esetleg segítséget kérünk, netalán adunk, és mikor kritizálunk... , meg véleményezünk...meg a többi egós dolog. Persze, az is tanít. De nem olyan hatékony. Aki már tudatosabb, nem reagál érzelmileg, vagy idővel elengedi a dolgot, de felesleges indulatokat is szülhet, széthúzást...stb.

Én alázatos vagyok az élettel szemben, és azt mondom: még ez is belefér... én is sokat tanultam belőle... de a tudatos kommunikáció mégis sokkal hatékonyabban segít.

Fontos lenne, hogy ne a másikban keressük a hibát, hanem kivegyük azt a szövegekből (egymásból), ami hasznos. Tudom, nem egyszerű néha, én is tanulom/gyakorlom, és nagyon hálás vagyok ezért az oldalért, mert megfizethetetlenül sokat segít ebben.

Nem értelek titeket, ezzel a hamis prófétázással kapcsolatban még mindig: mit nem értetek ezen? Mindenki az, hiszen senki sem éli minden pillanatban, amit tud, és a tudatosságának , a tudásának a köre is folyton tágul. Lhetetlen lenne folyton azt figyelni, vajon az, aki ír valamit, milyen mértékben éli meg, és felesleges megítélni, mert ő az ő útján halad, más tempóban, és lehet hogy kér év múlva akkorát robban, hogy fényévekre lemeredsz...

Ezért én már megértettem, hogy teljesen felesleges a másikkal foglalkozni ilyen értelemben, mert semmit nem visz előre. És azt is leírtam már, hogy vannak dolgok, amit még csak esetleg tudunk, és még éppen csak elkezdtük élni, de azzal, hogy tanácsot adunk valakinek, aki esetleg még soha nem hallott róla, és úgymond "kioktatjuk", segítünk magunknak is, mert erősítjük, mi a dolgunk, és tudatosítunk közben új dolgokat...

Ez a segítségadás lényege. A szeretet az energia minden formájának körkörös áramlása (oda-vissza). Ezért nem érdemes egyik irányt sem semmilyen okból leblokkolni. Azok csak előítéletek. Mind.

Ezért én nem ítélek ilyen szempontból már régen, inkább kiveszem a dologból ami az enyém, és segítek ha tudok, akár a tudásommal, a tudatosságom erejével (energiával) is, ha látom, valaki még nagyon gyerek-cipőben jár valamiben.

Ezt gyakorlom most nap mint nap a Waldorf körben itt, Pécsen, és valami hihetetlenül fantasztikusan fejlesztő élmény!! Az összes tudást ki lehet próbálni, az elfogadástól, a tudatos kommunikációig, a nem-reagálástól (tudatos érzelmi irányítás), a lélekjelenlétig, önmagam és mások összehangolásáról, a szeretet törvényeinek érvényesítéséről szól az egész.

Egy valódi közösség építéséről, ahol az egyének vállalják a fejlődésükért a felelősséget, hogy tudatosság és szeretet alapú közösséget építsenek.

Ez egy álom. de már megvannak a kulcsok.

És azon vagyok, minden erőmmel, hogy megvalósuljon....

Namaszte