Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
hermess képe
Soron kívül...
2009. szeptember 03. csütörtök, 22:23 | hermess   Előzmény

... még mielőtt folytatnám az előző írásomat, a hangosan kimondott szándékkal kapcsolatban az alábbiakat tudnám hozzátenni:

Általában a bevonzás a hasonló hasonlót vonz alapján működik az érzelmi-gondolati síkon, mint ahogy azt számos könyv, és a Csizike által feltett YouTube-os video is tökéletesen leírja.

Mondhatjuk úgy is, hogy valamilyen multiplikátor hatás keletkezik - a kisugárzott, erős érzelmi töltéssel rendelkező gondolatforma hasonló rezgésűekkel találkozik (amit mások bocsátottak ki), felerősödik, majd úgy rendeződik össze, hogy hatással lesz (megint csak főleg emberi tudatokon keresztül) a szinkronisztikus események, találkozások, elhatározások, ötletek, stb. létrejöttében a fizikai síkon, amelyek közelebb visznek a célod megvalósításához (ha észreveszed és kihasználod a lehetőségeket).

Tehát ne feledkezzünk el a legfontosabbról: amikor verbálisan kimondjuk valamilyen tervünket, azt többnyire nem magunkban tesszük, hanem hallgatóság előtt. Ekkor a közlés azok pszichéjéből is kiválthatja a multiplikátor hatást, akik hallgatják, és általában segíthetnek információval, ötletekkel célirányba fordulni... Az agykontrollos programozás például gyakran eleve csoportosan történik. Sőt, van egy járulékos hatás is, hogy a mások előtt kimondott szó kötelez, hiteles célirányos cselekvésre ösztönöz. (Ez alól kivételt képez a politikus...:)

Mondok egy példát: ha egy munkahelyen szenvedsz és fontolgatod, hogy kilépsz, amikor ezt elkezded hangoztatni is, akkor megjelenik egy olyan csoportos viszonyulás, hogy na, vajon meg meri lépni? És ez valahogy belevisz a döntésbe.

Különbség ott van, hogy kik előtt beszélünk hangosan a terveinkről, és mikor. Nyilván az ellendrukkerek, féltő családtagok, rosszakarók előtt nem célszerű. De szerintem hasznos csinálni az infógyűjtés szakaszában, amikor még a célirányt, a kapcsolatokat, a lehetőségeket keressük, vagyis az indításnál. Viszont kontraproduktív bárkinek mondani, vagy pláne kérni olyan személyt a segítségre, aki szinkronisztikusan megjelent a folyamatban, akiről már konkrétan tudjuk, hogy segíthet a cél elérésében, vagy függ tőle valami. Ellenhatást vált ki.

Azzal a megfigyeléssel, amivel a blog kezdődött, hogy a kinyilatkoztatott terv valamiféle telítettségi érzést vált ki, inkább arra gondolok, hogy minden kibeszélés (női technika), gyónás, stb. enyhíti a tudattartalom érzelmi feszültségét, így a kevesebb érzelmi potenciállal kisebbé válhat a gondolatforma összerendező ereje.

Folytatom a negatív programozással...

Üdv: hermess