Hogy vagy a megalázással?

Szerintem ez úgy van Kedves Csizike, hogy akik pedofílek, azoknak az énjük egy része leszakadt, és megrekedt ott a gyermek korban. Különböző traumák eredményeznek ilyen leszakadásokat.

Tehát, mivel a pedofílnak van egy része ami nem nőtt fel, aki gyerek maradt, mert a trauma során nem tudott továbbfejlődni, azáltal, hogy nem tudta feldolgozni az Őt ért sérelmet. Ezért ez a része, csak egy másik gyerekhez tud kapcsolódni.
Ők pszichoszexuális értelemben gyerekek.

Nekünk mindannyiunknak vannak "leszakadt" részeink, az élet különböző területein különböző fejlettséggel rendelkezünk. Van ahol 2 évesek vagyunk (dackorszak), van hogy 6 évesek, 11 évesek stb.

Ezeket a sebeket gyógyítani kell, feldolgozni, ezáltal tudjuk a teljes személyiségünket felépíteni érett felnőtt szintre, ami egy stabil, biztos alapot ad, hogy továbbléphessünk a spiritualitás világa felé.

Én ezért mondom, hogy kell az ego, mert előbb azt fel kell építeni, felnőtté növeszteni, megérlelni, és akkor léphetünk tovább. Amíg személyiség szinten ekkora, vagy bármekkora zűrjeink vannak, nem fogunk tudni a spiritualitásba sem egy szint után eljutni, mert lépcsőfokokat nem lehet átlépni. (Ken Wilber stb.)

Érett zöld almából nem lehet igazi almalevet készíteni.:))

A másik témba vágó irodalom: Ferenczi Sándor, traumatikus progresszió elmélete.

Akit bántalmaztak gyerek korában, az is bántalmazni fog. A bántalmazás tárgya a gyerek, életkora pedig az az életkor, amikor a bántalmazót is bántalmazták.

HÁt így függ össze minden mindennel.:))