Szerintem más Megvilágosodásához Neked nem kell segíteni...
Még ha akarnál sem tudnál Mást Megvilágosítani... Felébreszteni Mély Álmából...
Egyedül Ő tud csak belőle felébredni, ha már AKAR.
Ez csak Rajta múlik és az Ő DÖNTÉSE.
Ez az Ő felelősége.
Itt is érvényesül a "Segíts magadon"-elv.
Meg aztán Mindenki foglalkozzon a Saját Feladatával, a Saját Megvilágosodásával és azon munkálkodjon.
Az is éppen elég nagy Feladat mindenki számára...
Nem véletlenül tart több százezer életen át... ;-)
Más Lelki Nyomorát meg miért szeretnéd érezni?
Nem elég (túl sok) Neked a Magadé is?
Gondold el, ha még a Más Lelki Nyomora és Hülyesége miatt is Neked kéne Szenvedni...
Szeretnéd?
Élje csak meg Mindenki azt AMIT TEREMTETT.
Egye meg Mindenki a Maga Főztjét!
Ne akarjuk már Más terheit is cipelni... miközben a magunké alatt is majdnem összeroskadunk... és azt sem akarjuk cipelni... mert legszívesebben már SZABADON Élnénk... Felszabadulva, Lazán és Függetlenül Mindentől és Mindenkitől...
Ne legyünk Ál-Szentek...
Elég nekünk a magunk baja is...
Hiszen "Mindenkinek van Keresztje"...
Mindenki söprögessen össze a Saját Portája előtt...
És akkor sohasem lesz sehol sem szemét, kosz, piszok, és trutyi...
Segítsünk Magunknak Felemelkedni... és a Másiknak már csak Ezután... de csak hogyha van hozzá Kedvünk, Időnk, Energiánk... és ha a Másik ezt kéri, a Segítséget Kéri, Igényli és Elfogadja... és tesz magáért... és tényleg bebizonyítja, hogy változtatni akar az Életén és a Sorsán és tesz is érte Erőfeszítéseket és nem csak mondja és beszél róla, miközben csak panaszkodik, elégedetlenkedik és sajnáltatja magát, de SEMMIT SEM TESZ...
Mert: "A Szavak Suttognak, a Tettek Üvöltenek!"
Nem az a Lényeg, hogy Ki mit mond... hanem, hogy mit CSINÁL.
A Gyermekben sem az ragad meg, amit a Szülei mondanak Neki, hogy mit csináljon és hogyan éljen (sokszor képmutatóan), hanem az a PÉLDA, amit Ők megmutatnak... ahogyan Ők élnek és CSINÁLJÁK a Dolgokat, a DOLGUKAT...
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Szerintem más Megvilágosodásához Neked nem kell segíteni...
Még ha akarnál sem tudnál Mást Megvilágosítani... Felébreszteni Mély Álmából...
Egyedül Ő tud csak belőle felébredni, ha már AKAR.
Ez csak Rajta múlik és az Ő DÖNTÉSE.
Ez az Ő felelősége.
Itt is érvényesül a "Segíts magadon"-elv.
Meg aztán Mindenki foglalkozzon a Saját Feladatával, a Saját Megvilágosodásával és azon munkálkodjon.
Az is éppen elég nagy Feladat mindenki számára...
Nem véletlenül tart több százezer életen át... ;-)
Más Lelki Nyomorát meg miért szeretnéd érezni?
Nem elég (túl sok) Neked a Magadé is?
Gondold el, ha még a Más Lelki Nyomora és Hülyesége miatt is Neked kéne Szenvedni...
Szeretnéd?
Élje csak meg Mindenki azt AMIT TEREMTETT.
Egye meg Mindenki a Maga Főztjét!
Ne akarjuk már Más terheit is cipelni... miközben a magunké alatt is majdnem összeroskadunk... és azt sem akarjuk cipelni... mert legszívesebben már SZABADON Élnénk... Felszabadulva, Lazán és Függetlenül Mindentől és Mindenkitől...
Ne legyünk Ál-Szentek...
Elég nekünk a magunk baja is...
Hiszen "Mindenkinek van Keresztje"...
Mindenki söprögessen össze a Saját Portája előtt...
És akkor sohasem lesz sehol sem szemét, kosz, piszok, és trutyi...
Segítsünk Magunknak Felemelkedni... és a Másiknak már csak Ezután... de csak hogyha van hozzá Kedvünk, Időnk, Energiánk... és ha a Másik ezt kéri, a Segítséget Kéri, Igényli és Elfogadja... és tesz magáért... és tényleg bebizonyítja, hogy változtatni akar az Életén és a Sorsán és tesz is érte Erőfeszítéseket és nem csak mondja és beszél róla, miközben csak panaszkodik, elégedetlenkedik és sajnáltatja magát, de SEMMIT SEM TESZ...
Mert: "A Szavak Suttognak, a Tettek Üvöltenek!"
Nem az a Lényeg, hogy Ki mit mond... hanem, hogy mit CSINÁL.
A Gyermekben sem az ragad meg, amit a Szülei mondanak Neki, hogy mit csináljon és hogyan éljen (sokszor képmutatóan), hanem az a PÉLDA, amit Ők megmutatnak... ahogyan Ők élnek és CSINÁLJÁK a Dolgokat, a DOLGUKAT...
Csizike ;-)