Kedves Heidi! Átérzem a szavaidon keresztül annak a számtalan nőnek a problémáját, lelki fájdalmát a szexualitás közös megélése során. Néhány dolgot szeretnék csak kiegészítésként megosztani. Egyfelől a két nem szexuális dinamikája pontosan fordítva működik. Arra gondolok, hogy még a nőnek érzelem, bizalom, gyengédség, meghitt pillanat, stb. megélése kell, hogy megnyiljon a férfinak - vagyis a szívén keresztűl nyitja meg a testét és lesz befogadó -, addig a férfi testileg előbb válik cselekvővé és az aktus alatt jönnek meg az érzelmek - vagyis a férfi a testén keresztűl nyitja meg a szívét. A dolog akkor válik problémává, amikor a szexualitás érzelmi és testi szintjei - azok felfutása és lecsengése - nem találkozik a két emberben. Ha a nő kellően befogadó volt már de érzi, hogy a férfi még csak testileg van ott lehet, hogy elvész a vágy, míg a férfi pár perc múlva érkezik meg az itt és mostba lelkileg. Aztán meg ő érzi, hogy a nő már csak testileg van ott. Ezen a dinamika különbségen kell leginkább dolgozni a pároknak és ebben kell megtanulniuk egymást. Aztán lehet még a nőkre jellemző ambivalens vagy szélsőséges vágyak váltakozása egy aktuson belül. Például érzéki lovagként kívánja, hogy a párja simogatásokkal, masszázzsal, lágy érintésekkel csiholja benne a tüzet míg befogadóvá válik. Aztán vagy marad ezen a lágy vonalon, vagy hirtelen átvált szexuális ragadozóvá és egy nagy intenzitású folytatást vár amiben ki tud teljesedni. A férfi vagy veszi az adást vagy nem. Tapasztalatom szerint ezekről a dolgokról még ha beszélnek is a párok sem mindig lehet megfelelni mindkét oldalról. Mert számít az adott pillanat, a helyzet, az attitűd ami éppen ott van. Ha kellően ismerik egymást - ez egy élet munkája - szavak nélkül is tudnak kommunikálni - testi és lelki szinten. Véleményem szerint nem általánosítható, hogy a férfiak érzéketlenebbek lennének szexualitás megélése során. Bár ez egyén függő is és leginkább a leírt dinamikai különbség lehet sok rossz megélés okozója.
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Kedves Heidi! Átérzem a szavaidon keresztül annak a számtalan nőnek a problémáját, lelki fájdalmát a szexualitás közös megélése során. Néhány dolgot szeretnék csak kiegészítésként megosztani. Egyfelől a két nem szexuális dinamikája pontosan fordítva működik. Arra gondolok, hogy még a nőnek érzelem, bizalom, gyengédség, meghitt pillanat, stb. megélése kell, hogy megnyiljon a férfinak - vagyis a szívén keresztűl nyitja meg a testét és lesz befogadó -, addig a férfi testileg előbb válik cselekvővé és az aktus alatt jönnek meg az érzelmek - vagyis a férfi a testén keresztűl nyitja meg a szívét. A dolog akkor válik problémává, amikor a szexualitás érzelmi és testi szintjei - azok felfutása és lecsengése - nem találkozik a két emberben. Ha a nő kellően befogadó volt már de érzi, hogy a férfi még csak testileg van ott lehet, hogy elvész a vágy, míg a férfi pár perc múlva érkezik meg az itt és mostba lelkileg. Aztán meg ő érzi, hogy a nő már csak testileg van ott. Ezen a dinamika különbségen kell leginkább dolgozni a pároknak és ebben kell megtanulniuk egymást. Aztán lehet még a nőkre jellemző ambivalens vagy szélsőséges vágyak váltakozása egy aktuson belül. Például érzéki lovagként kívánja, hogy a párja simogatásokkal, masszázzsal, lágy érintésekkel csiholja benne a tüzet míg befogadóvá válik. Aztán vagy marad ezen a lágy vonalon, vagy hirtelen átvált szexuális ragadozóvá és egy nagy intenzitású folytatást vár amiben ki tud teljesedni. A férfi vagy veszi az adást vagy nem. Tapasztalatom szerint ezekről a dolgokról még ha beszélnek is a párok sem mindig lehet megfelelni mindkét oldalról. Mert számít az adott pillanat, a helyzet, az attitűd ami éppen ott van. Ha kellően ismerik egymást - ez egy élet munkája - szavak nélkül is tudnak kommunikálni - testi és lelki szinten. Véleményem szerint nem általánosítható, hogy a férfiak érzéketlenebbek lennének szexualitás megélése során. Bár ez egyén függő is és leginkább a leírt dinamikai különbség lehet sok rossz megélés okozója.