Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Soha nem voltam a figyelem központjában, soha nem voltak olyan
2015. április 03. péntek, 1:06 | azaki

Soha nem voltam a figyelem központjában, soha nem voltak olyan jellegű sikereim amiért fel lehetett volna rám nézni és bármit, bárhogy is csináltam, akár még nagyon jól is, attól még soha nem volt tekintélyem, nem tapasztaltam meg az érem ezen jellegű napos oldalát.
Soha nem voltam olyan helyzetben, pozícióban, hogy akárcsak érdekből is szükség lett volna rám, vagy a képességeimre, így nincsenek is úgynevezett „kapcsolataim”.
Hitem már rég nincsen, mert annyi negatívumot tapasztaltam, hogy az, amit úgy neveznek, hogy hit, valahol elveszett.
Gyengének érzem magam és ahogy írtam félelemmel tölt el már egy hangos szóváltás is, ami közben nem tudom, hogy mire is lennék képes egy fizikai konfliktusban egy másik emberrel szemben. Lehet, hogy bokszolnom kellene, hogy felmérjem, mire is vagyok képes ha meg kell védenem magamat? :-) Nyilván nem fogok elmenni bokszolni, de talán ha tudatában lennék a tényleges erőmnek, akkor az adna erőt ahhoz, hogy bátran megálljam a helyemet az elmérgesedett szituációkban.
Talán van más módja is annak, hogy meg tudjam mennyire is vagyok erős és talán annak is van módja, hogy olyan lelki erőre tegyek szert ami által az erőm kisugárzás formájában is megjelenik.

Ma az egyik kollégám azt mondta, azért vagyok más, mert filozófus típus vagyok, és a filozófusok általában magukban szeretnek elmélkedni.
Persze mit ér egy filozófus, ha nincs kivel megosztania azt amiről filozofál.