Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
hasonló cipőben
2013. december 25. szerda, 19:44 | crazy (útkereső)   Előzmény

Annyira magunkra ismerek a hozzászólásodban!
23 év, 3 gyerek köt össze bennünket és mi voltunk a mintaházasság mindenki szemében....Aztán hosszú gyeses évek után elkezdtem főiskolára járni és sikereim voltak az élet több területén és valami megváltozott....Feltörte a közösségi leveleimet az e-mailjeimet (nem volt nehéz,én sosem gondoltam volna,hogy ezt megteszi),és kb 2 éve valami eltörött.Mindig nagyon szerettem,de nyár elején már olyan dolgokat megengedett magának,amikor úgy gondoltam betelt a pohár és elküldtem,bár belehaltam lelkileg.Ő elköltözött tőlünk,de együtt volt velünk nyaralni,engem hívott magával bulizni,de mindig azt mondta,hogy keress mást magadnak.Aztán én is feltörtem a levelezését és kiderült,hogy ki vagy inkább mi van a háttérben. A legjobb barátnőm beosztottjával szűrte össze a levet,és nem is tagadott.Nála hagytam a gyerekeimet, és döntéshelyzetbe hoztam:vagy a nő,vagy én,vagy válunk.Ő még aznap felhívott,hogy szakítottak és menjek haza,engem akar...A nő elment a munkahelyükről,a mi szerelmünk kivirágzott:sokkal többet van és tartalmasabban a gyerekekkel,velem és nagyon szeretem jobban,mint valaha.Az ördög azért bennem van,a bizalmam már visszanyerte,de bennem belül rohad valami.Vannak pillanatok,amikor nem tudok semmi másra gondolni,csak a múltra.Én tudom,hogy ez nem jó,túl kell lépnem rajta,de nem megy,pszichiaterhez járok,gyógyszert szedek és most karácsonykor is,miközben sétáltunk, a vállán sírtam ki a bánatom.Neki már nem okoz ez gondot és hálás azért mert megbocsátottam,de én beleroppanok.Azt mondják,az idő mindent begyógyít,de én nem ezt érzem...Őrült szerelmet és nagyon mély fájdalmat,ami az istennek sem akar mégcsak összeforrni sem.....