Véleményem szerint pedig ez a következő: miért nem a lényeggel foglalkozol?
A lényege a történetnek pedig az érzelmi reakciók hevessége és a Te értetlenséged ezzel kapcsolatban.
A legfontosabb tényező a belevetített érzés, maga a belevetítés.
A saját problémádat ha belevetíted, mégpedig azt, hogy a megoldatlan problémák oka a lustaságom és a be nem tartott ígéreteim, akkor azt az energiát teszed bele, hogy az adósságcsapdába beleeső embereket arra kell késztetni, tegyenek végre önmagukért, tegyenek az eddigieknél többet, menjenek el fizetős tanfolyamra, adjanak, teljesítsenek jobban, nőjenek fel a feladathoz.
A fő probléma véleményem szerint, ami az adósságcsapdába esést kiváltotta a legtöbb embernél az, hogy szélsőséges érzelmi állapotokban hoztak minden logikát mellőző döntéseket. Félelemből, csalódottságból, becsapottságból, sorolhatnám. Belevetítve olyan érzéseket, amik mély gyerekkori sebekből, nagy traumákból fakadnak, ebből egész játszma rendszert felépítve.
A belevetítés szerint a következő a szimbolika. Aki táplál, aki ad, az az anya, esetünkben a Bank. Aki számon kér, aki követel és aki büntet, az pedig az Apa, itt az adósságbehajtó rendszer. A Tanítóra minden ember, aki a saját játszmáira nem tudatos, rávetíti a saját Apaképét.
Hibát követ el az ember, ha az adósságcsapdába belecsúszik. Hogy ebből a hibából hogyan tud tanulni és milyen büntetést vonz be, az arra a mintára épül fel, hogy a gyerekkorban mennyire értékelték, mennyit követeltek tőle, hogyan jutalmazták és hogyan büntették. Ezen a területen lévő feldolgozatlan érzelmi sebek, mint például a düh a teljesíthetetlenül követelőző maximalista szülővel szemben, a mély bánat az elmaradt együttérzés és a vigasztalás miatt, a darabokra szétesett önértékelés miatt kialakuló programok át vannak vetítve az anyagi életterületre. Már régen nem a pénzről szól a történet.
Tehát az érzelmi reakció hevessége a kulcs. Ha nem érted, hogy egy másik embert hogyan zilál szét a tudatalattiból a felszínre törő negatív érzések kusza tömege, akkor elő kell venni azt a meditációt, ami a Párkapcsolat Sirályban van, ez pedig a partner nézőpontjának megismerése. Bele kell menni abba a érzelmi állapotba, ami a felháborodást generálta. Akkor megérted, miért történik és tudsz segíteni abban, hogy azok az emberek, akik szeretnének változtatni és az érzéseik kuszaságából kikeveredni, ezt hogyan tegyék.
Ez a lényeg.
Még néhány gondolat. A Tanító fel kell mérje, hogy a Tanítvány a képességei szerint milyen szinten van és mekkora szintet tud megfejlődni és ezt mennyi idő alatt.
Akik még azt sem képesek elismerni, nekik belül kellene a hozzáállásukon változtatni, azokkal az emberekkel annyi a dolgunk, hogy a hiábavalóságot kell elfogadni. Ők minden tükröt vissza fognak fordítani.
Akik szeretnének változtatni, de félnek, azokat meg kell tanítani, hogy újra higgyenek magukban, önbizalmat kell építeni és tudatosítani azt, hogyan oldják fel a félelmeiket.
A dühöseket arra, hogyan vezessék le a dühüket, hogy kire dühösek ott belül, igazából.
Akiknél a fő seb az együttérzés és a vigasztalás hiánya, azokat meg kell tanítani arra, hogyan tudják önmagukat szeretni és megvigasztalni.
A pszichológiában elismert tény, hogy egy gyerek, bármilyen traumát képes feldolgozni, ha az egyik szülőre fixen támaszkodni tud. Hatalmas a törés abban az esetben ha egyik szülőre sem, mert az Ősbizalom elvesztése fog megtörténni. Ha ez a helyzet, az Ősbizalom visszaállítása a kulcs. Az Ősbizalom hiánya tünetként a "Tanítóban sem tudok bízni" jelenségben nyilvánul meg. Az Ősbizalom helyreállítása spirituális érettséget és nyitottságot kíván, onnan helyreállítható. Ha mind a két szülő anno gyerek ellen fordult, akkor esetünkben a Bank mint anya, nem táplál és a Behajtó rendszer, mint Apa pedig teljesen kisemmiz.
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Véleményem szerint pedig ez a következő: miért nem a lényeggel foglalkozol?
A lényege a történetnek pedig az érzelmi reakciók hevessége és a Te értetlenséged ezzel kapcsolatban.
A legfontosabb tényező a belevetített érzés, maga a belevetítés.
A saját problémádat ha belevetíted, mégpedig azt, hogy a megoldatlan problémák oka a lustaságom és a be nem tartott ígéreteim, akkor azt az energiát teszed bele, hogy az adósságcsapdába beleeső embereket arra kell késztetni, tegyenek végre önmagukért, tegyenek az eddigieknél többet, menjenek el fizetős tanfolyamra, adjanak, teljesítsenek jobban, nőjenek fel a feladathoz.
A fő probléma véleményem szerint, ami az adósságcsapdába esést kiváltotta a legtöbb embernél az, hogy szélsőséges érzelmi állapotokban hoztak minden logikát mellőző döntéseket. Félelemből, csalódottságból, becsapottságból, sorolhatnám. Belevetítve olyan érzéseket, amik mély gyerekkori sebekből, nagy traumákból fakadnak, ebből egész játszma rendszert felépítve.
A belevetítés szerint a következő a szimbolika. Aki táplál, aki ad, az az anya, esetünkben a Bank. Aki számon kér, aki követel és aki büntet, az pedig az Apa, itt az adósságbehajtó rendszer. A Tanítóra minden ember, aki a saját játszmáira nem tudatos, rávetíti a saját Apaképét.
Hibát követ el az ember, ha az adósságcsapdába belecsúszik. Hogy ebből a hibából hogyan tud tanulni és milyen büntetést vonz be, az arra a mintára épül fel, hogy a gyerekkorban mennyire értékelték, mennyit követeltek tőle, hogyan jutalmazták és hogyan büntették. Ezen a területen lévő feldolgozatlan érzelmi sebek, mint például a düh a teljesíthetetlenül követelőző maximalista szülővel szemben, a mély bánat az elmaradt együttérzés és a vigasztalás miatt, a darabokra szétesett önértékelés miatt kialakuló programok át vannak vetítve az anyagi életterületre. Már régen nem a pénzről szól a történet.
Tehát az érzelmi reakció hevessége a kulcs. Ha nem érted, hogy egy másik embert hogyan zilál szét a tudatalattiból a felszínre törő negatív érzések kusza tömege, akkor elő kell venni azt a meditációt, ami a Párkapcsolat Sirályban van, ez pedig a partner nézőpontjának megismerése. Bele kell menni abba a érzelmi állapotba, ami a felháborodást generálta. Akkor megérted, miért történik és tudsz segíteni abban, hogy azok az emberek, akik szeretnének változtatni és az érzéseik kuszaságából kikeveredni, ezt hogyan tegyék.
Ez a lényeg.
Még néhány gondolat. A Tanító fel kell mérje, hogy a Tanítvány a képességei szerint milyen szinten van és mekkora szintet tud megfejlődni és ezt mennyi idő alatt.
Akik még azt sem képesek elismerni, nekik belül kellene a hozzáállásukon változtatni, azokkal az emberekkel annyi a dolgunk, hogy a hiábavalóságot kell elfogadni. Ők minden tükröt vissza fognak fordítani.
Akik szeretnének változtatni, de félnek, azokat meg kell tanítani, hogy újra higgyenek magukban, önbizalmat kell építeni és tudatosítani azt, hogyan oldják fel a félelmeiket.
A dühöseket arra, hogyan vezessék le a dühüket, hogy kire dühösek ott belül, igazából.
Akiknél a fő seb az együttérzés és a vigasztalás hiánya, azokat meg kell tanítani arra, hogyan tudják önmagukat szeretni és megvigasztalni.
A pszichológiában elismert tény, hogy egy gyerek, bármilyen traumát képes feldolgozni, ha az egyik szülőre fixen támaszkodni tud. Hatalmas a törés abban az esetben ha egyik szülőre sem, mert az Ősbizalom elvesztése fog megtörténni. Ha ez a helyzet, az Ősbizalom visszaállítása a kulcs. Az Ősbizalom hiánya tünetként a "Tanítóban sem tudok bízni" jelenségben nyilvánul meg. Az Ősbizalom helyreállítása spirituális érettséget és nyitottságot kíván, onnan helyreállítható. Ha mind a két szülő anno gyerek ellen fordult, akkor esetünkben a Bank mint anya, nem táplál és a Behajtó rendszer, mint Apa pedig teljesen kisemmiz.