Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi
2009. július 18. szombat, 14:57 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Én tudod, ezt enélkül is,
de leírom most ide:

SZERETLEK.

Mindenkinek vannak hibái, olykor-olykor félreérthetjük a másik szándékát.
De ezek vagyunk. Mindenki a saját szemszögéből látja a dolgokat és azokat közvetíti. Lássuk be saját hibáinkat, lépjük át önostorozás nélkül (ha lehet :) ), és ha már jártunk hasonló cipőben, akkor megértjük a másik dühét, KÉT-ségbeesését, hogy miért is tesz dolgokat épp úgy, ahogy tett.

Sanyinak igaza van (ez is csak az én szemszögem), ha esetleg a hibáinkra rávilágít. Rendben van, mert néha (sőt, inkább csakis így) pont ez segít minket önmagunk maszkját meglátni.

De hiszem azt, hogy igenis fel tudsz ebből állni. Tudom, hogy van erőd hozzá. Sok agyalásnak sok bolondság a vége, tudod írtam a pókháló efektust.

Mediben is le lehet tisztázni a negatív oldalunkkal a kapcsolatot. Merd megélni.

Tudod mit? Kipróbáljuk mind a ketten és megírjuk egymásnak mi lett. Oké?

pusza, ölellek, és fogadd meg Sanyi tanácsait a családdal meg az élettel kapcsolatban, tudod a kérdést:
miért félsz? mit veszíthetsz? így is sz.. . Akkor meg?

Úgyhogy elmegyek most medizni, aztán leírom az e-mail címedre, mi jött fel és hogyan éltem meg, na persze, ha sikerül átugranom a saját "kerítésemet", az "én már pedig jó és okos és szép vagyok" illúzióimat :)

Mégegyszer :

SZERETLEK, állj fel, ne sajnálj semmit és senkit (még magad sem), mert meglesz a válasz.

Nevetünk mi még az egészen fagyit habzsolva, hogy milyen kis hü...ék voltunk a saját félelmeink mocsarában. :)

Itt szeretném halkan megjegyezni és ezt most általánosságban kérem: ne induljon el (legalább itt) 1 versenyzés, hogy bezzeg én milyen tudatos vagyok, ti meg nem, mert alacsonyabb a tudatszinted ebben és ebben a kérdésben, mert sarkalatosan nem fogadod el az ÉN személyes véleményemet, Te BITANG!

Itt vélemények, tézisek vannak leírva, ezért szeretem ezt a blogot. Nem érzem, hogy valaki "hü...séget" tudna kérdezni. Sokmindent én is azért írok le, mert nem tiszta a téma (lásd szexualitás). Bárkit is megsértettem, vagy úgy érezte volna én sértődtem meg, annak én nem adhattam át a szándékomat elég jól, érthetően. De ezek vagyunk. Emberek, akik keresik az utat. Nem beszélve arról, sokszor jól esik másoktól is a megtapasztalásokról olvasni, egyrészt érezhetem, hogy nem vagyok egyedül az útkeresésben, és ha hibázom nem baj, mások sem tökéletesek, másrészt aki már túllépet olyanon, amibe én még vidáman üldögélek, megoldást adhat, hogy ne erre, hanem arra induljak el. Ezt is köszönöm nektek.

Ha viszont versenyezni kezdenénk, akkor máris a saját felpuffasztásunkat éljük, amiből semmit nem tanulunk, csak sértegetünk.

De ez is csak az én szemszögem, a lényeg, örülök, hogy mindenki megszólal, végre nem csak a "bólogatós" beszélgetések kerekednek. Így tágul a tudatunk, meg segít elfogadnunk elsősorban önmagunkat, majd a világunkat.

Köszönöm mindenkinek a részvételt, Gyerekek :)!