Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Szándékaink és hogy mi függ ezektől...
2009. július 18. szombat, 13:16 | Aditi   Előzmény

Kedves Anita!

Én már azt mondom:

"Minden tettünk, cselekedetünk közlésünk helyes."

Mert ha valakinek nem tiszták a szándékai, akkor is csak egy tükör. Nem én vagyok. és főleg nem vagyok a szándékai.

De ha én is sértett vagyok, vagy nem vagyok tudatos erre a folyamatra, akkor fáj, ahogy/amit tanít. Ha nekem tiszták, azonnal megkapom azokat az információkat, amik valójában szólnak abból nekem, amit közölt velem. Mert tudomásul tudom venni, hogy a reakciója, a megélése az ő dolga, az, amit mond pedig tisztán megvizsgálhatóvá válik. Én is tettem Sanyi információival.

És végtelenül örültem, hogy már itt tartok. Azelőtt, minden miatt bűntudatot éreztem, tükröztem az emberek gondolatait, érzelmeit, és nem értettem, mi folyik. Most már alkalmazom a törvényt, amikor csak sikerül: nem magamra venni más viszonyulását. Elengedni, hagyni, hogy az övé legyen. És lehetőleg én se reagáljak, amikor pl. válaszolok.

Persze nem mindig megy. És természetese mindig a szülőkkel, legközelebbi hozzátartozókkal a legnehezebb. De amikor sikerül, az hihetetlen. Olyan tisztává és világossá válik minden. Meglátom az okokat magamban, és ezáltal a másikban is.

Már megint segítettél.... :)

Semmiképpen sem tragikus, ha valaki pl. sértetten tanít, legfeljebb az illetőnek. Mert minden energia vissza száll rá. Arra, akinek küldi a csomagot csak addig száll, amíg az illető elfogadja.

"Minden tettünk, cselekedetünk közlésünk helyes."

Akkor és ott arra voltunk képesek. nem tudott volna más lenni, máshogy csinálni, mert éppen ott tart, ahol. Viszont a kapcsolódás által tanult valamit az, aki mondta, és az is, aki közölte. Mindig.

És tudatosodhatnak általa. Ha úgy döntenek.

Ezért nincs olyan, hogy helyes, vagy nem helyes.

Csak olyan, hogy "számomra helyes". Számomra az helyes, ami segíti a tudatosodásom. Ami a harmónia felé tolja az életem. Azok a döntések.

Ez az Ítélet-nélküliség kulcsa.

Persze a saját életében mindenki a leggyengébb. Ott, ahol a saját blokkjai, félelmei vannak. Én most kiadtam ezt az oldalam. A mesterek általában nem teszik, mert tudják, hogy ezzel azonnal lehullik az illúzió róluk, és a többiek megítélik. Pedig mindenkinek vannak gyengeségei, nem-tudása magával kapcsolatban. Még annak, is, akinek látszólag "rendben van az élete". De attól még rendelkezhet olyan tudással, amit így vagy úgy, képes átadni.

Én is adtam már át úgy, hogy sokan örültek neki, és hálásak, és még segíteni is tudtam. és nálam is sikerült már "egósra"De már tudom, hogy voltaképpen ezzel is segítettem. Az illetőn múlott. Én persze meg levontam a tanulságot.

Nem a tálalás a lényeg. Az, hogy felismerjük ezt. Másban is és magunkban is. És megbocsássuk.

Annak a gondolatnak a megértésével, hogy mindennek helye van. A rossznak is. Éppen akkor és ott. nem tudhatjuk, ki volt két évbe. és nem tudhatjuk ki lesz belőle öt év múlva. Nem egyformán fejlődünk.

Ezért ne ítéljük.

És ne büntesd magad, kedves Buddhanita.

magadat se ítéld meg.

nagyon sokat segítettél.

megint. .)

Namaszte