Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Javaslat
2013. augusztus 15. csütörtök, 22:11 | csaesz   Előzmény

Inkább menj bele az érzésekbe, mint hogy visszazárd a tudatalattiba. Ha visszazárod, tiéd marad, ugyanúgy dolgod lesz vele. Megrekedés akkor lesz egy állapotban, ha a tudatalattiból feljövő tartalmakat nem tudjuk feldolgozni, elengedni őket. Most már van ebben gyakorlatod, nem kell attól félni, hogy sokáig "így maradsz". Nem baj, ha a tudatoddal nem azonosítod be, nem kell feltétlenül nevén nevezni a gyereket ahhoz, hogy érzés szintjén megismerjük és elengedjük a tartalmainkat.
Az se baj, ha irtó rosszul vagy tőle, ha ijesztően hat a mennyiség: szét lehet szabdalni kis darabokra és beosztani, hogy minden nap csak annyit dolgozom fel belőle, amit aznapra elbírok. Közben pedig elfogadni, hogy amíg a végére nem érek, addig rosszul fogom magam érezni. Ha sok, lehet elején nem is fogod érezni a könnyebbülést, lehet akár rosszabb is lesz, ha még nem vagy a legmélyén. Csak haladj tovább. Ilyen megborulásoknál csak a túlélésre gyúrok, nem kezdek semmi újba, vagy nagyszabású dolgokba, amik elvonhatják a figyelmemet és az energiámat a feldolgozástól, nem hozok új döntéseket...csak benne vagyok ezekben az érzésekben és fizikai szinten sokat pihenek, meghagyom a lelkemnek az energiát a feldolgozásra.
A félelmek, amik ilyenkor feljönnek pl. megőrüléstől, vagy hogy nem fogom kibírni, többnyire alaptalanok és az egónk gyártja őket, hisz ebben a lelki munkában nem kis része veszik el.