Kiválasztottak a magyarok?

Ellentétes érzéseim vannak az egésszel kapcsolatban, két ellentétes értékrend miatt.

Egyrészt szakmámból adódóan együtt tudok érezni a családdal, mert láttam már családokat szétesni, a létfenntartás szélére sodródni hasonló helyzetekben.

Másrészt, nagy autóverseny kedvelőként meg tudom érteni azt, hogy valaki a szenvedélyének él. Ebben a sportban is minden másodpercben ott lebeg a levegőben egy esetleges baleset, és lehet, hogy nem tud kiszállni az a valaki az autóból.
Ugyanakkor tény az is, hogy ezek az emberek (értem ez alatt Zsoltot, és bármelyik veszélyes szakmát, sportot űző embert is) nem hiszem, hogy zsákbamacskát árultak, amikor összeházasodtak valakivel. A családjuk is tudta, hogy milyen következményei lehetnek a szenvedélyüknek. A család is ugyanúgy felelős a helyzetéért, mint amennyire az adott sportoló - elvégre közös döntés volt, az életük alakítása.

A kérdés csak az: mi lett volna jobb? Ha ezt teszi, amit, és akkor ez lesz az eredmény, vagy ha visszaül a kanapéba, és nem érzi magát teljes embernek, nem valósíthatja meg önmagát, és boldogtalanul él még tíz vagy húsz évet? Itt nincs jó megoldás, csak jobbik rossz.

De amit tudok tanácsolni: mindenki vegye szemügyre a saját értékrendjét, majd kezdjen el beszélni a párjával az övéről! Ha eltérések vannak beszéljétek meg, kinek miért fontos az ami, és NE akarjatok változtatni rajta (szerintem)!