A kérdés az, hogy mennyire vagy elégedett a párkapcsolatoddal - már ha van egyáltalán?! Ha most éppen nincs, akkor az elmúlt öt év minőségét osztályozd!
Sokszor érzem azt, hogy egy döntésemmel bezárok egy lehetőséget és irányt változtatok, meghalok a régi lehetőségek számára, hogy bátran valami újjal próbálkozhassak.
S egyáltalán minden éjszaka egyfajta kis halált választok és mennyire szeretem ezt az éjszakai állapotomat, amely feltölt, regenerál és segít a feledésben is:)
S igen én is úgy gondolom mint Ti, hogy több szakaszban, több szinten és folyamatosan kell, hogy jelen legyen a halál az életemben ahhoz, hogy jelen lehessek az új, a most, az aktuális tapasztalás/érzés számára.
Ami számomra megdöbbentő, az inkább az, hogy már olyan régóta csinálom ezeket a szembesüléseket önmagam tartalmaival és az elengedéseket különféle szinteken és még mindig nem látni a folyamat végét (még mindig van mit elengedni:) ... talán ez is jól van így, de ezen a szinten, számomra akkor is megdöbbentő:)
S természetesen nagyon hálás vagyok azért, hogy ezek időről-időre maguktól előkerülnek, úgy hogy még csak erőfeszítéseket sem kell tennem érte. Mi emberek csodásan vagyunk megalkotva és az is nagyon jó, hogy mindig csak annyi tanulnivaló/elengednivaló "zúdul ránk" amit még fel is tudunk "dolgozni".
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Sokszor érzem azt, hogy egy döntésemmel bezárok egy lehetőséget és irányt változtatok, meghalok a régi lehetőségek számára, hogy bátran valami újjal próbálkozhassak.
S egyáltalán minden éjszaka egyfajta kis halált választok és mennyire szeretem ezt az éjszakai állapotomat, amely feltölt, regenerál és segít a feledésben is:)
S igen én is úgy gondolom mint Ti, hogy több szakaszban, több szinten és folyamatosan kell, hogy jelen legyen a halál az életemben ahhoz, hogy jelen lehessek az új, a most, az aktuális tapasztalás/érzés számára.
Ami számomra megdöbbentő, az inkább az, hogy már olyan régóta csinálom ezeket a szembesüléseket önmagam tartalmaival és az elengedéseket különféle szinteken és még mindig nem látni a folyamat végét (még mindig van mit elengedni:) ... talán ez is jól van így, de ezen a szinten, számomra akkor is megdöbbentő:)
S természetesen nagyon hálás vagyok azért, hogy ezek időről-időre maguktól előkerülnek, úgy hogy még csak erőfeszítéseket sem kell tennem érte. Mi emberek csodásan vagyunk megalkotva és az is nagyon jó, hogy mindig csak annyi tanulnivaló/elengednivaló "zúdul ránk" amit még fel is tudunk "dolgozni".