Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Újjászületés három szinten és egy kérdés
2013. április 24. szerda, 11:03 | Aditi

Az újjászületés több szinten lehetséges. Valószínűleg mindhárom szinten az emberi hármasságunkban.

Azon szerencsések közé tartozom, akik megtapasztalhatták a testi újjászületést. Igaz, ehhez is kellett egy nem kicsi döntés, egy lelki lépcsőfok meglépése, valószínűleg ezt a halálban, az életünk végén is meg kell lépni ahhoz, hogy továbbléptethessük a lelkünk - hogy meg tudjunk halni, pontosabban el tudjunk engedni. azt gondolom, hogy az újjászületésem erről szólt: egy új lehetőség, mint amikor a csecsemő testben újra tapasztalni kezdhet a lélek.

Talán csak annyi a különbség ahhoz képest, mintha valóban csecsemőként kezdeném újra, hogy a "Maja fátyla" most nem takarja el az előző tapasztalásaimat, tanulásaimat az életből, tehát azonnal hasznosítani tudom. Szükségem is van rá, valószínűleg ezért is élhetek két életet egy testben, mert annyi ledolgozni valóm van, és olyan típusúak, amiket így tud feloldozni a lélek (szellem).

Most már biztos vagyok benne, hogy ezért kaptam az új lehetőséget az életre, nem másért. Hogy a tanultak alapján feloldhassam azokat a karmákat, amik az "előző" életemben halálra ítéltek, és egyén, más illúziókat működtettek bennem. Ez a szint a lelki újjászületés, amin elkezdtem dolgozni. Azt csinálom, amit ti is, igyekszem a tudásommal és a tapasztalásaimmal a lélekről növelni a hála-érzetet, és megbecsülni az életet olyannak, amilyen. Ezzel feloldani a tévedéseket, a generációs tévutakat, programokat, amik szenvedésbe taszítják a lelket.

A harmadik szint ezekhez kapcsolódik, valójában ez volt az első: a szellemi újjászületés. Számomra ez azt jelentette, hogy teljes tudatlanságomban, a halál kapujába érkezve megismerhettem egy olyan világképet, amely képes feloldozni a testbe ragadottságból, felszabadítani a halálból és szabad szellemet, lelket teremteni, egészséges testet és egy teljesebb életet. Ez természetesen a szemléletváltás a világképemben, az önismeret útja és az önmagam tiszta hangjára találásra való törekedés, ami szerintem a végső célja mindezeknek.

A harmadik, a szellemi újjászületés volt a kulcs, ezen keresztül történik a lelki, aminek egy állomásán megtapasztalhattam a testit is, de ez csak egy segítség volt a haldokló testemnek, hogy folytathassam a lelki munkát. Tudom, hogy a tudatos énemmel való munka és élet segít tudatosan is újjászületnem a testemben is majd, újra - ha sikerül eljutnom odáig.

De ha nem, már akkor is megérte ezért az életért. :)

Egy másik kérdést vetett fel bennem az, amit írtál, Sanyi arról, hogy újabb és újabb megtapasztalásokba veted bele magad a jóga segítségével, hogy tisztulj. Nemrégiben felvetődött bennem az, hogy lehet, hogy az önismeretnek ez az útja egy végtelen mély kútba való újra és újra tekintgetés, és hogy lehetséges hogy van egy másik, amely véget vet ennek az ördögi körnek, anélkül, hogy ugyanakkor beleragadnánk a nem tudatos programjainkba.

Azt hiszem, én ezt művelem, régóta, eddig nem tudatosan. Élek, és tudom, az élet elhozza mindazt a problémát, amellyel dolgom van, ott és akkor ráállhatok, hogy megoldjam, és ha kell a "mélyére" nézzek. De nem kísértem s nem erőltetem az életet ilyen értelmen. Van elég feldolgozni valóm (egy tíz centis vízzel telt cisztában manifesztálta a testem nagyon bölcsen az elmúlt fél éven keresztül), és ha nyugalom van éppen lelki téren, tudni kell azt is élvezni. Hisz olyanná teremtettük az életünket, amilyen, éppen. Ehhez kapcsolódóan nemrégiben lezártam és elengedtem egy embert, akivel olyan módon kapcsolódtam szellemileg, hogy folyton arra kényszerített, nézegessek a kutamba. Egyenlőre itt tartok, most így érzetem igaznak, és megnyugodtam a döntésemtől. Úgy érzem, utat választottam, de még kíváncsian várom a fejleményeit.

Mi a véleményed erről?

Namaste