Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
GulyásÁgi képe
Mi a szerelem.. avagy amit a bolygók mondanak róla
2013. március 28. csütörtök, 14:54 | GulyásÁgi

A témában –amikor felvetődött - magamban csendben megállapítottam, hogy mivel számomra Sanyi tanításai sokszor csak évek múlva igazolódnak be, nyilván még nem tartok ott hogy ne kelljen a szerelem.. és kicsit szomorúan gondolok arra, hogy egyszer majd talán tényleg nem fog kelleni. Értem én hogy az is jó lesz, csak innen úgy tűnik, hogy nagyon fog hiányozni ! 
Most azonban a jelenlegi állapotomban és fejlődi szintemen teljes meggyőződéssel azt gondolom, hogy akár induló, akár régebbi párkapcsolatban legalább az egyik fél részéről muszáj hogy ott legyen a szerelem. Ha esetleg sok-sok év után már nem is az a jó kis eszevesztett lángolás, akkor annyi hogy bármit tesz is a másik szeretem, mert elfogadom, mert ismerem és mert tudom hogy szeret, csak az élet néha nehéz és boldogan ölelem át ha végre kibékültünk. Ez is valamilyen szerelemféleség, ami kell. Sőt szerintem ez a legerősebb. Mert ugye kellenek még közös célok, közös érdeklődés, ami azonban az évek folyamán sokszor változhat és elmehet teljesen eltérő irányba is, mert jó esetben az ember változik, bővül a látóköre, új tapasztalatokra vágyik. Ha ketten más irányba formálódnak, akkor viszont mi más tartaná össze, mint valamiféle örök szerelem a másik iránt. (vagy a hitel, meg a kényelemszeret, gyávaság, anyagi függés stb, de az már nem párkapcsolat, csak valamiféle kölcsönös érdekszövetség, amit lehet szeretetben is vagy szeretet nélkül, hazugságban végigcsinálni )
Na és mit gondoltok mi befolyásolja a szerelemérzéseinket és azt, hogy kinek mit jelent a szerelem? Hát a bolygók… természetesen, mondom én, az asztrológus.
Azt asztrológiában a szerelemért a legfőbb felelős a Vénusz, ez a bennünk élő öröm és boldogságérzés, vidámság, felhőtlenség többek között. A szerelmesség asztrológiai megközelítésből is természetesen személyiségfüggő . Másképp szeretünk.
A Víz jegyűek (Rák, Skorpió, Halak) szeretnek a legmélyebben és legállandóbban,
a Tűz jegyűek (Kos, Oroszlán, Nyilas) a legégetőbben, és legintenzívebben.
a Föld jegyűek (Bika, Bak , Szűz) a legmegingathatatlanabbul,
a Levegő jegyűek (Ikrek, Mérleg, Vízöntő) pedig a legésszerűbben.
Ez azonban csak valamiféle alap, nem lehet általánosítani. Ami tovább színezi a képet, az a tény hogy a Vénusz bolygó az égen soha nem hagyja el a Napot 30 foknál nagyobb távolságra, ezért aztán bármikor születünk is a Vénusz vagy ugyanabban, vagy az előtte vagy pedig az utána levő jegyben található, mint a Nap, azaz a születési jegyünk. A más jegyek más elemhez tartoznak, ezért változó lehet a szerelem hőfoka az azonos jegyűeknél is.. Például egy Oroszlán jegyű nő vagy Rák (érzelmes) Oroszlán (tüzes) vagy Szűz (racionális) Vénusszal születik . Nem mindegy az sem hogy az adott Vénusz milyen fényszögeket kap, melyik bolygóktól és hogy milyen asztro-házba kerül, ezek tovább befolyásolják hogy milyen megélésű.
Lehet olyan Vénusz, amely fényszög nélkül árválkodik egy bonyolult karma házban és olyan amelyik a szerelem házban virul, pozitív fényszögeket kap valamely férfi-bolygótól, lehet tippelni, hogy kinek könnyebb és boldogabb, színesebb a szerelmi élete. (a férfiaknál a Vénusz a szeretett nőt szimbolizálja a szerelem-érzés és egyebek mellett)
Azonban nem csak az alap horoszkóp határozza meg azt, hogy éltünkben megadatik-e a a szerelem érzések színes skálája. A születési horoszkóp egy alap helyzetet jelöl, amit azonban szerencsére „bemozgatnak” az égi bolygók, ahogy a Zodiákus különböző pontjain mozognak. Ezért is tévedés azt gondolni, hogy a horoszkóp determináltságot jelent. Lehet hogy valaki kamaszként átesik a mindent elsöprő érzésen, van aki negyven vagy ötven évesen, van aki később. Egyszer ajánlottam a hírlevél olvasóimnak egy ingyenes „Vénusz-naptár” lehetőséget, és esküszöm, hogy az első érdeklődő egy 80 közelében levő hölgy volt. Visszakérdeztem, nagyon diplomatikusan, hogy nem írta-e el az évszámot, és válaszolta hogy nem!
Szóval az történik, hogy valamelyik égen járó „ütős”, erős hatású bolygó rááll a Vénuszra (vagy más egyéb szerelmes pontunkra) és akkor jönnek az egészen más, ismeretlen, addig elképzelhetetlennek, őrültségnek tűnő árnyalatok. Egy-egy ilyen folyamat akár évekig is eltart, aztán az illető lassan megnyugszik, remélhetőleg a sok-sok új tapasztalattól ezerszer gazdagabban és érettebben és boldogabban.
Azt gondolom, hogy az életútjában kivétel nélkül mindenkinek ott van a nagy-nagy-nagy szerelem, akár többször is, még akkor is ha önmagát nem szerelmes típusként azonosítja. Függ attól is hogy mennyire vagyunk hajlandóak nyitni, változni vagy mennyire ragadunk bele a megszokottba, mennyire ragaszkodunk a saját határainkhoz, korlátainkhoz. Szerintem a szerelem pont olyan dolog, ami képes változást generálni az emberek életében. Nagyon mély, ismeretlen érzéseket képes megmozgatni, olyanokat amiket rossz esetben csak a nagy tragédiák, betegségek, veszteségek. Sokszor az van, hogy ilyen mélységű érzést csak olyan személy képes kiváltani egy érzelmileg zártabb emberből, akit már lélekként ismer, tudattalanul felismer egy régebbi inkarnációból. Ilyesmi a duálpár, ikerláng, és sokszor még csak nem is szerelem jellegű a „régi ismeretség” . Sokunkat csak a szerelem tesz képessé arra, hogy feladjuk a régi önmagunkat és merjünk kicsit változni, nyitni, elrugaszkodni, tapasztalni. Ebben is a változás és a tapasztalás a legfőbb lényeg.
Én úgy gondolom hogy ha az ember eljut valamilyen nyugalmi állapotba és ott olyan jól érzi8 magát, hogy nem tud már fejlődni, akkor toppan be valami addig ismeretlen, hogy új távlatokat nyisson.