Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Michaelita képe
köszönjük a kérdéseket
2013. március 20. szerda, 18:32 | Michaelita

Az első kérdésre a saját válaszom:
Nem hinném, hogy immár másodszorra a nemzeti ünnepünkön véletlenül történne velünk olyasmi, ami összefogásra, segítségnyújtásra, együttérzésre, együtt-munkálkodásra ösztönöz bennünket.
Az első - augusztus 20-i tűzijáték alatti hirtelen támadt esőzéses, viharos figyelmeztetés meg kellett, hogy tanítson bennünket arra - összmagyarság szinten - hogy oda kell figyelnünk egymásra, hogy felelősek vagyunk egymásért és bármilyen pánikhelyzetre csak fegyelmezetten reagálva kerülhetők el az emberáldozatok.

A mostani második figyelmeztetés pedig nem csak ezekre tanított meg, hanem több ember olyan életbeavatást kapott(kaphatott) az átéltek miatt, ami kihat az egész hátralévő életükre és sokkal mélyenérzőbbek és együttérzőbbek lesznek, mint előtte voltak (a magánemberek segítségnyújtásából következően)
Másrészt rádöbbentett bennünket arra, hogy van ebben a nemzetben - baj esetén - összetartás, segíteniakarás és vannak igazi mély, emberi érzések, emberi értékek. S ezzel együtt többen rá kellett, hogy döbbenjünk arra, hogy lelkileg sokkal erősebbek vagyunk így együtt, mint azt valaha is gondoltuk volna.

Ahogy más emberek internetes üzeneteit olvasom így a történtek után: valahogy sokkal nagyobb életbölcsességgel áthatott és mégis másokra is odafigyelve, indulatmentesen és diplomatikusan megfogalmazott tapasztalatlevonásokat olvasok, ami azt jelenti, hogy sokkal érzékenyebbek lettünk mások felé. Mintha az átélt mély és intenzív érzések, érzelmek, meghatottság megtisztított volna többünket.

Ez így mind nagyon örvendetes számomra, mert egyfajta ébredés zajlik, amit az égiek provokáltak ki tőlünk. Még azon az áron is, ha biztosan vannak körök, ahol az indulatok, a lobbizás, a felelősség másokra áttolása zajlik.

Amit szerintem még meg kellene tennünk: a közös erőnket átérezve tudatosítanunk kellene, hogy az önmagunkkal, szeretteinkkel és hazánkkal szembeni kötelességünk több egyéni felelősséget ró ránk, mint amit eddig felvállaltunk.
Véget kellene vetni annak, hogy hagyjuk hogy egyfajta fásultság telepedjen ránk, mintha csak tűrnünk kellene ebben a hazában, azt amit "ránktolnak". Ez nem lehet így annál a nemzetnél, amelyikben ennyi erő, ennyi belső érték van szunnyadó állapotban.

Milyen üzenete lenne egy meteorbecsapódásnak, amely elpusztítja az összes életet a Földön? kérdésre nem tudok választ adni, mert azt már egy másik dimenzióból, másik tudatossági szintből szemlélve kellene megállapítani, amit meg nem ismerek (most még:)