Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
önmagam útkeresése köt le / nem találom a helyemet
2013. január 14. hétfő, 19:07 | Látogató (útkereső)

Kedves Erika és Kedves Katalin,

Még mindig nem tudom, hogy merre haladok, az, az árral-e, vagy az ár ellenében. Azt érzem, hogy nem találom a helyemet.
Ezért érdekes lehet, a Katalin által ajánlott honlapon található, "Megtalálom a hivatásom, Mire születem" előadás.
Mert valóban nem találom a helyemet, és ha csak az állásaim számát nézem, akkor negyven éves koromra 15 különböző állásom volt. Döbbenet! Volt amiben sikeres voltam, még sem tetszet.
A fogyasztói társadalomba nehezen illeszkedem, a pénz, önmagában soha nem motivált, és azzal egyik munkahelyen sem tudtak ösztönözni, mert inkább beérem a kevesebbel. Nálam a kevesebb a több.
Visszatérve arra, hogy haladok-e az árral, vagy sem, vagy hogy haladtam-e az árral valaha is? Nos, volt életemnek egy rövid, alig pár éves szakasza, amikor minden simán, sikeresen, könnyedén ment és alakult. Most pedig olyan, mintha nem haladnák, persze mi is a haladás, mihez is lehet azt viszonyítani?

A fenti és a korábbi soraimból kitűnik, hogy az elmúlt éveimben az érdeklődési köröm maximálisan elment ebbe az útkeresési irányba. Az átlag, hétköznapi emberekkel már nem is tudok beszélgetni, mert egyrészt nem tudok hozzá szólni a szokványos témákhoz, (sport, közélet, autók, egyebek), másrészt untat, amikor ezekről sztorizgatnak, így érdemben nem is tudok rájuk figyelni.
Szinte önmagam útkeresése köt le, az foglalkoztat. Kezdek kívül állóvá válni, de vajón hová vezet mindez? Magányos élethez? Boldog élethez? Ezen az útón kell haladnom? Vagy ez zsákutca? Haladni? Maradni?

Gábor