Isten a bennünk élő határtalanság, időtlenség, melyet folyton átélni vágyunk. Több, mint amik vagyunk, és mégis belőlünk csírázik ki ereje, bennünk, életünk lehetőségében van elvetve magja. Elménkkel felfoghatatlan hogy bennünk létezik és mégis benne, és általa vagyunk. A teremtés csodája Isten, mely minden létezőben megnyilvánul. Életeinkben is.
Isten a mindenség. Minden Isten. Külön-külön, és együtt is. Mindenható, mert mindent áthat, hiszen létezésünk alaprezgése. Mindent-tudó, és mindent-látó, mert mindenütt jelen van, ezért mindenről tud, hiszen minden Ő. Ő az, aki belülről szemléli a maga-teremtette világmindenséget, és benne megéli, megtapasztalja magát egyszerre.
Isten a szentség. Minden és az ellentéte. A fény és a sötétség egysége. A jó és a rossz illlúziójának játéka. Mert semmi sem rossz. Minden jó, hiszen ugyanabból a minőségből való. Csak más-más színezetű. A lényeg a megélésben van. Meg tudjuk-e élni az élet minden pillanatának, minden létezőnek a szentségét? El tudjuk-e fogadni a dolgokat olyannak, amilyenek, mint Ő maga magát? Isten az Élet és annak minden porcikája, szeglete, teremtése, melyet ő ítélet nélkül szemlél és elfogad. GYÖNYÖRKÖDIK BENNE. Isten és az Ő minden teremtése szent. Jó. A mi utunk pedig megélni minél több mindenben a létező dolgok szentségét. Isten a dolgokban való gyönyörködni-tudásunk.
Mit jelent a "jó"? Számunkra tetsző. Valami, amit felismertünk és elfogadtunk, és jól éljük meg. Békével, örömmel, élvezettel, szeretettel. Isten mindaz, amit szeretünk és szeretni, tiszta szívvel elfogadni tudunk. Ez jelöli ki számunkra az utat. Ez a szívünk hangja, mely a teljesség megismeréséhez és elfogadásához vezet. És minél több mindent vagyunk képesek igazán szeretni, annál inkább eggyé válunk saját, isteni teremtésünkkel. Isten a tudatosságunk, amivel felismerjük, és a szívünk, amivel elfogadjuk magunkat, a világot és az egész létező mindenséget. A felfedezés tere határtalan. Az út végtelen.
Isten a semmi, amiből a minden terem. Isten a tudat, melynek természete a teremtés. Van, mert tudok róla. Vagyok, mert tudok róla. És vagyok, és vagytok, és vannak földek, egek, vizek, angyalok és démonok, tanulás, és ösvény, élet, halál és túlvilág. A teremtés határtalan hatalmú. Bármi lehetséges.
Isten hatalma a teremtés és a szeretet egysége. A szeretet, amely nem érzelem, mert nem földi, nem teremtett, hanem a teremtő erő maga. A szeretet, a végtelen kegyelem, és a végtelenül kegyetlen szigorúság egysége. Az ok-nélküliség, (az itt és most) és az ok-okozatiság, (a karma) egységének végtelen és tökéletes tánca (Szamszara). Isten minden, ami a Végtelennek tűnő Életen és azon túl van. Isten BÁRMI és ezért MINDEN.
Isten a belső függetlenségünk, az alázatunk, a végtelenül csodálatos képességünk az életre. A végtelen erőnk az újrakezdésre, a felfelé tekintésre, a tiszta lelkünk, a boldogságra való rejtett képességünk. Isten az, akik vagyunk meztelenül, minden körülménytől, érzelemtől, gondolattól mentesen. Isten a puszta létezésünk tudata és az ebben rejlő mérhetetlen szellemi erő.
Isten az önmagát meghatározó törvény. Az isteni törvény nem az elme és nem az ego, nem a teremtett világ törvénye. Isten törvénye az örök változás az örök változatlanságban. Isten törvénye az örökös elengedés a bírásért. A mozdulatlanság a tettért. A gondolattalanság a teremtésért. Isten törvénye, hogy a láthatatlan eltörli a láthatót. Isten törvénye az elménkkel fel nem fogható valóság, hogy semmi sem merev, és semmi sem kiszámítható. Hogy minden, és az ellentéte is igaz, és ezért a világ mindenség az örökkévalóság minden teremtett pillanatának törtrésze alatt képes kifordulni a sarkából. Az isteni törvény a legfőbb törvény, a teremtő törvény, ezért mindent, ami teremtett törvények szerint való bármely pillanatban felülír. Isten törvénye Isten kardja, angyalai lángoló pallosa. Isten törvénye a legnagyobb erő, amely minden más, teremtett erőt a maga alakjának felvételére ösztönöz, de a döntés jogát szabadon hagyja. Törvénye természetes működése által minden, ami követi, él, ami nem, megsemmisül, felolvad az öröklét hatalma által. Ez a kegyelem és a karma törvényeinek egysége.
Isten egy fogalom, egy szó, mely a teremtett világ része. Ezért illúzió, mely új illúziókat terem magjánál, teremtő mivoltánál fogva. Ezek a vallások és a vallások istenei.
A lényeg, ami mögötte van. Az, ami megélhető. Ezért Isten mindenki számára más és más. A tökéletes nem-egyformaság a nem-tökéletes egyformaság illúziójában.
És az ember, Isten képmása szabad döntése jogán. Mert elmerülhet a játék illúziójában, vagy egyesülhet a szemlélővel. Lehet Minden és Bármi. Amit csak választ. Megélheti. Szabad. Épp úgy, mint maga Isten.
Ezért vágynak az angyalok a földre. És ezért az ember Isten legkedvesebb teremtése: benne rejlik a Mindenség teljessége megélésének lehetősége - a poklok poklától a mennyek netovábbjáig. És bármikor kiléphet isteni szabadsága, tudata isteni ereje által, amint felismeri azt, kicsoda is valójában.
Ez az ember világa. Ez az én világom. Az én Istenem.
A tied milyen?
Bocs, hogy ismételtem magam. Van, ami nem változik. :)
Remélem van, akinek új. Sokat tisztáz, az ego-val kapcsolatos kérdések körül is...
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Isten a bennünk élő határtalanság, időtlenség, melyet folyton átélni vágyunk. Több, mint amik vagyunk, és mégis belőlünk csírázik ki ereje, bennünk, életünk lehetőségében van elvetve magja. Elménkkel felfoghatatlan hogy bennünk létezik és mégis benne, és általa vagyunk. A teremtés csodája Isten, mely minden létezőben megnyilvánul. Életeinkben is.
Isten a mindenség. Minden Isten. Külön-külön, és együtt is. Mindenható, mert mindent áthat, hiszen létezésünk alaprezgése. Mindent-tudó, és mindent-látó, mert mindenütt jelen van, ezért mindenről tud, hiszen minden Ő. Ő az, aki belülről szemléli a maga-teremtette világmindenséget, és benne megéli, megtapasztalja magát egyszerre.
Isten a szentség. Minden és az ellentéte. A fény és a sötétség egysége. A jó és a rossz illlúziójának játéka. Mert semmi sem rossz. Minden jó, hiszen ugyanabból a minőségből való. Csak más-más színezetű. A lényeg a megélésben van. Meg tudjuk-e élni az élet minden pillanatának, minden létezőnek a szentségét? El tudjuk-e fogadni a dolgokat olyannak, amilyenek, mint Ő maga magát? Isten az Élet és annak minden porcikája, szeglete, teremtése, melyet ő ítélet nélkül szemlél és elfogad. GYÖNYÖRKÖDIK BENNE. Isten és az Ő minden teremtése szent. Jó. A mi utunk pedig megélni minél több mindenben a létező dolgok szentségét. Isten a dolgokban való gyönyörködni-tudásunk.
Mit jelent a "jó"? Számunkra tetsző. Valami, amit felismertünk és elfogadtunk, és jól éljük meg. Békével, örömmel, élvezettel, szeretettel. Isten mindaz, amit szeretünk és szeretni, tiszta szívvel elfogadni tudunk. Ez jelöli ki számunkra az utat. Ez a szívünk hangja, mely a teljesség megismeréséhez és elfogadásához vezet. És minél több mindent vagyunk képesek igazán szeretni, annál inkább eggyé válunk saját, isteni teremtésünkkel. Isten a tudatosságunk, amivel felismerjük, és a szívünk, amivel elfogadjuk magunkat, a világot és az egész létező mindenséget. A felfedezés tere határtalan. Az út végtelen.
Isten a semmi, amiből a minden terem. Isten a tudat, melynek természete a teremtés. Van, mert tudok róla. Vagyok, mert tudok róla. És vagyok, és vagytok, és vannak földek, egek, vizek, angyalok és démonok, tanulás, és ösvény, élet, halál és túlvilág. A teremtés határtalan hatalmú. Bármi lehetséges.
Isten hatalma a teremtés és a szeretet egysége. A szeretet, amely nem érzelem, mert nem földi, nem teremtett, hanem a teremtő erő maga. A szeretet, a végtelen kegyelem, és a végtelenül kegyetlen szigorúság egysége. Az ok-nélküliség, (az itt és most) és az ok-okozatiság, (a karma) egységének végtelen és tökéletes tánca (Szamszara). Isten minden, ami a Végtelennek tűnő Életen és azon túl van. Isten BÁRMI és ezért MINDEN.
Isten a belső függetlenségünk, az alázatunk, a végtelenül csodálatos képességünk az életre. A végtelen erőnk az újrakezdésre, a felfelé tekintésre, a tiszta lelkünk, a boldogságra való rejtett képességünk. Isten az, akik vagyunk meztelenül, minden körülménytől, érzelemtől, gondolattól mentesen. Isten a puszta létezésünk tudata és az ebben rejlő mérhetetlen szellemi erő.
Isten az önmagát meghatározó törvény. Az isteni törvény nem az elme és nem az ego, nem a teremtett világ törvénye. Isten törvénye az örök változás az örök változatlanságban. Isten törvénye az örökös elengedés a bírásért. A mozdulatlanság a tettért. A gondolattalanság a teremtésért. Isten törvénye, hogy a láthatatlan eltörli a láthatót. Isten törvénye az elménkkel fel nem fogható valóság, hogy semmi sem merev, és semmi sem kiszámítható. Hogy minden, és az ellentéte is igaz, és ezért a világ mindenség az örökkévalóság minden teremtett pillanatának törtrésze alatt képes kifordulni a sarkából. Az isteni törvény a legfőbb törvény, a teremtő törvény, ezért mindent, ami teremtett törvények szerint való bármely pillanatban felülír. Isten törvénye Isten kardja, angyalai lángoló pallosa. Isten törvénye a legnagyobb erő, amely minden más, teremtett erőt a maga alakjának felvételére ösztönöz, de a döntés jogát szabadon hagyja. Törvénye természetes működése által minden, ami követi, él, ami nem, megsemmisül, felolvad az öröklét hatalma által. Ez a kegyelem és a karma törvényeinek egysége.
Isten egy fogalom, egy szó, mely a teremtett világ része. Ezért illúzió, mely új illúziókat terem magjánál, teremtő mivoltánál fogva. Ezek a vallások és a vallások istenei.
A lényeg, ami mögötte van. Az, ami megélhető. Ezért Isten mindenki számára más és más. A tökéletes nem-egyformaság a nem-tökéletes egyformaság illúziójában.
És az ember, Isten képmása szabad döntése jogán. Mert elmerülhet a játék illúziójában, vagy egyesülhet a szemlélővel. Lehet Minden és Bármi. Amit csak választ. Megélheti. Szabad. Épp úgy, mint maga Isten.
Ezért vágynak az angyalok a földre. És ezért az ember Isten legkedvesebb teremtése: benne rejlik a Mindenség teljessége megélésének lehetősége - a poklok poklától a mennyek netovábbjáig. És bármikor kiléphet isteni szabadsága, tudata isteni ereje által, amint felismeri azt, kicsoda is valójában.
Ez az ember világa. Ez az én világom. Az én Istenem.
A tied milyen?
Bocs, hogy ismételtem magam. Van, ami nem változik. :)
Remélem van, akinek új. Sokat tisztáz, az ego-val kapcsolatos kérdések körül is...
Váljék hasznotokra és boldogulásotokra!
Namaszte